Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-09 / 97. szám
6. HÉTVÉGE A közigazgatási területi beosztás - politika (I.) Az átalánydíjas javítás és a kisvállalatok Ha „nem jön össze” a túrajárat Ötven műszerész — hatezer ügyfél Milyen kapcsolat van a címben felvetett két fogalom között? Vajon e két távoli fogalom között létezik-e valamiféle kapcsolat? Ha igen: milyen? Melyik e két fogalom közül az el'őd'eges? Amióta állam létezik, függet- lenül történelmi korszakoktól, államtipustól, államformától, valamennyi állam közigazgatási területi beosztással rendelkezik. Területrendezésre területszervezésre valójában már az állam keletkezése idején szükség volt. Engels az állam eredetének be. mutatása során azt írta, hogy „a régi nemzetiségi szervezettel szemben az államot elsősorban az állampolgárok terület szerinti beosztása jellemzi", s az „állami alattvalóknak lakóhely szerinti szervezése közös tulajdonsága minden államnak." Az állam tevékenységének je. lentős része — az állam kialakulásától kezdve — a területi, — szervezeti egységeken keresztül valósul meg és hat közvetlenül a lakosságra. Az állami szervek funkcióikat tehát általában ezek segítségével, és rajtuk keresztül gyakorolják. Érvé. nyes ez a megállapítás a bur- zsoá és a szocialista államra egyaránt. Természetes, hogy minden állam az uralkodó ősz. tály érdekeinek megfelelően alakítja ki államszervezetét, és ezzel összhangban, politikai céljainak megfelelően állapítja meg az állam közigazgatási területi beosztását is. (A kapitalista államok politikai céljainak hatása a közigazgatási területi beosztásra különösen megmutatkozik. pl.: a közigazgatási területi egységek kialakítása az államhatalmi képviseleti szervek megválasztósóra való tekintettel, melynek példáival hazánk történelmében is találkozunk.) Minden államon belül kialakulnak azok a területi egységek, amelyek a politikai hatalom gyakorlására szolgáló állami szervezet gerincének, a politikai alap szervezeti formáinak területi bázisa. Ezek úgynevezett általános területi egységek. (Ma hazánkban ezek az általános területi igazgatási egységek a települések: városok, községek, járások, megyék. Ezek egyben igen sok igazga. tási ágazat területi alapját is alkotják, de több esetben nem esnek egybe az egyes speciális állami feladatok (vízügyi, közlekedési, hírközlési, honvédelmi stb.) különös területi egységeivel. Ma hazánkban az általános területi egységek képezik az ál. lami szervezet felépítésének alapjait. E szerint épülnek fel a népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási szervek, a tanácsok, az igazságszolgáltató és bűnüldöző szervek tevékenysége. Az általános területi egységek képezik nagyrészt a gazdasági szervek tevékenységének kereteit is. Különösen áll ez a megállapítás a kommunális, szolgáltató tanácsi vállalatokra. A gazdasági egységek, szervek jelentős része azonban tevékenységének gyakorlása során túllépte ezeket az általános területi egységeket és működésük nem csak több járás, hanem gyakran több megye területén valósul meq. (Ilyenek pl.: az áramszolgáltató vállalatok, gázművek, MÁV területi igazgatóságai, postaigazgatóságok egyes nagykereskedelmi vállalatok stb.) Ezeknek a gazdasági szer, veknek, egységeknek munkájuk során feladataikat az illetékességi területükön működő állami pártvezetőségekkel is egyeztetniük kell. A közigazgatási területi beosztás naqy hatással van a településhálózat fejlődésére is. Ezt bizonyítja a városok jogállásának alakulása 1945-től napjainkig, vagy pl. a városok, köz. ségek fejlődése, aqglomeróció kialakulása, ennek gondjai, problémái. A politikai, társadalmi szervek felépítése és az általános területi egységek beosztását és fokozatait köpetik. Igaz ettől eltérések is vannak, pl.: a pártszervek esetében a járási jogú pártbizottságok, üzemeknél vállalatoknál vagy, a legutóbbi időben a közös városi, járási pártbizottságok. Már az eddigi fejtegetések is elégséges alapot adnak arra, hogy megválaszoljuk első kérdésünket. Az államigazgatási terű. leti beosztás és a politika között kölcsönös egymásra ható kapcsolat van. melyek közül a politika az elsődleges. Az álla. mi és jogi rend — melynek része a közigazgatási területi beosztás — az osztályviszonyok kifejezője, az alkotott jogszabályok, küzdelmek és harcok eredményei: az uralkodó osztályok érdekeinek és akaratának függvényei, és ezek maradéktalanul ki is fejezik. Az állami, társadalmi, gazdasági szervek felépítésének rövid ismertetése után célszerű azt megvizsgálni, hogy a felépítés alapját képező közigazgatási területi beosztás mennyiben felel meg napjaink követelményeinek. Ezek: — az összes területi egységek, de különösen az alsóbb fokozatúak kialakításának meg kell könnyíteniük a dolgozóknak az állami feladatok teljesítésé, be való bevonását, — a szocialista állam gazda, sági szervező, kulturális nevelő funkciójával összefüggésben az államigazgatási egységeket úgy kell kialakítani, hogy azok egyben gazdasági egységek, lehetőleg kulturális egységek is legyenek. — a nemzeti egyenjogúság egyik következményeként az államigazgatási területi beosztás kialakításánál figyelemmel kell lenni az egyes területi egységek lakosságának nemzeti összetételére. E fő követelmények mellett az európai szocialista országok közigazgatási területi beosztását tanulmányozva, az előbbiek mellett az is megállapítható, hogy minden szocialista államban elismerik és a városok jogállásával ki is fejezik a városok kiemelkedő jelentőségét a tár. sadalom szocialista építésében. Messzemenően figyelembe veszik a városok kialakult vonzás, körét és olyan államigazgatási kerületi egységekben lévő tana. csóknak rendelik alá a városok tanácsát, amelyek illetékességi területe maqában foglalja a város vonzáskörét. Általános folyamat a szocialista országokban a városkörnyéki községek városhoz csatolása, vagy azok irányításának átvétele a területi szervektől. A fenti követelményeknek köz- igazgatási területi beosztásunk nem minden vonatkozásában felel meg. Az eddig végzett tár. sodalomtudományi vizsgálatok, kutatások eredményei meg- eayeznek abban, hogy hazánk közigazgatási területi egységei nem gazdasági egységek, a je. lenlegi beosztás nem segíti kellően a településhálózat fejlesz, tését, különösen nem n városok és az agglomeráció fejlődését. (Folytatjuk) dr. Bunna Gyula Időbe telik, mire az emberek megtanulják, hogy nem a Gel- ka az egyetlen, amely rádiók, televízió, háztartási gépek javításával foglalkozik. Az ügyfelek nagy része talán észre sem vette, hogy a régi, 13-333- as telefonszámon már új cég jelentkezik, a Pécsi Híradás- technikai és Gépjavító Kisvállalat, amely a Gelka 11 000 átalánydiias javítási szerződéséből kilencezret vett ót, és ezek okozzák a legtöbb gondot a január másodika óta működő kisvállalatnak. Hogy milyen módon, azt talán egy példával lehetne kézzelfoghatóan szemléltetni. Magyarsarlósról B. K. fordult szerkesztőségünkhöz azzal a panasszal, hogy az Ígéret ellenére hiába várta a szerelőt, és ez négy nap körbeveszett szabadságába került. Nézzük, mi történt?! A felvető — dolga szerint — lejegyezte az üzenetet és megmondta, hogy a műszerész csütörtökön vagy pénteken jár majd azon a könyéken. Aztán kiderült, hogy az ügyfél kartonján tavaly január óta üresek a részletfizetéseket kimutató rubrikák. Ez a szabályok értelmében érvényteleníthetné az átalánydíjas szerződést, más kérdés, hogy a vállalat az érvénytelenítés előtt értesíti ügyfeleit az esetleges késedelmekről, lehetőséget ad a pótlásra, a tartozás kiegyenlítésére. — Feltehetően B. K. is kapott ilyen felszólítást. Feltehetően januárban teljesítette is fizetési kötelezettségét. Ez azonban egyelőre a Gelka számlájára futott be, időbe telik, mire hozzánk is átutalják — adta meg a felviláqo- sítást Marosi István, a Pécsi Híradástechnikai és Gépjavító Kisvállalat igazgatója. — Egyébként minden hívásra kimegyünk. A pécsi lakosok esetében a felvevőnk megkérdezi, mikor tartózkodnak otthon. és o műszerész a megjelölt időponthoz tartia magát. A környékbeli falvakat azonban úgynevezett túra-járatban látjuk el, és bizony megeshet, hogy egy héten nem jön ösz- sze annyi megrendelés, ameny- nyiért a szerelőnek érdemes kimennie. Másik héten ugyanakkor annyi hívás fut be, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikerül mindenhova eljutnia. Falvakba telefonálni is nehézkes, kiterjedt levelezésre pedig nincs módunk, hiszen a kisvállalat céljai között az adminisztráció csökkentése is szerepelt. Tizennégy alkalmazottunk foglalkozik havonta 6000 ügyféllel, esetenként többször, és ötven műszerész végzi el a munkát. Most dolgozunk az alaposabb tájékoztatás megszervezésén. Az eltelt két hónap kevés volt ahhoz, hogy minden gondunkat megoldjuk. Első lépésként elkészült .a teljesítmények kimutatásának rendszere, ennek révén naora készen követhető, hogy melyik műszerész mennyit dolgozik. Rugalmasabban intézhetjük a kisvállalat keretei között az alkatrészbeszerzéseket, ami ugyancsak sok jogos panaszt előzhet meg. Eredményekről — természetesen — csak később számolhatunk be, de minden törekvésünk arra irányul, hogy jó szolgáltatást nyújtsunk. Rezes Zsuzsa Sellye -1983 tavaszán Az arborétum még szuny- nyad, a volt Draskovics-kas- tély végre megújult, a falumúzeum csendes, a főutcán új, ívelt ablakú ház épül, az északnyugati területen új lakónegyed előkészítésén mun. kálkodnak, az északkeleti, nagykiterjedésű lakónegyed pedig éli a maga mindennapi életét. Ez ma, 1983 tavaszán Sellye, Baranya délnyugati csücskének a nagyközség-fővárosa. Valaha járási székhely, ma járásszéli település — kérdőjelekkel. o Maga Sellye a városi léttől még messze van — 3307 főnyi saját lakossága fölöttébb kevés még ehhez. A környezete számára viszont mégis csak Sellye a város. Pl. a szomszédos bogdásai- aknak, vagy a kicsit távolabbi felsőszentmórtoniak- nak is, akik csak a hatósági ügyeiket intézni járnak Szigetvárra — azaz a saját járási székhelyükre —, életük egyéb dolgai végett pedig Sellye a cél. Amint a sellyeiek is csak a hivatalos ügyekben járnak a kb. 30 kilométerre lévő járási székhelyre, Siklósra: minden egyébért az alig messzebb lévő megyeszékhely a cél. Még a munkáért is! Egy kicsit még Szentlőrinc is cél lehet, de Szigetvár sem, Sik. lós sem — így hozták az évtizedek, s ezen a még oly jól előkészített közigazgatási átszervezések sem tudnak változtatni. Más kérdés, hogy jó-e Sellyének a pécsi orientáció? Úgy mondják: aki belekóstol a nagyobb település izeibe, az előbb-utóbb ott kezd építkezésbe, s ez az elvándorlással egyenlő. Sely. lye lélekszámúban ez még nem nagyon érződik: némileg csökkenő tendenciával emelkedő a lakosságszám — 1949 óta 1249 fő —, viszont a társközségei ugyanez idő alatt 1281 fővel csökkentek. A környéknek Sellye a cél, Sellyének a nagyobb település — a végletesen leegyszerűsített képlet szerint. o Dr. Sági Mihály tanácselnökkel beszélgetünk a fejlődés irányairól. „Nagyon nagy akadálya a további fejlődésnek az, hogy az építők elmentek ..— mondja, aztán fűzi hozzá a magyarázatot. A költségvetési üzemet „hagyták elvinni”, a Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás részben Sellyéről méregdrágán szállított munkásokkal Pécsett épít társashózakat, 1974-ben megszűnt az építőipari szövetkezet (inkább személyi, semmint gazdasági okokból) — és Sellyén nem tud lábra állni az építőipar. De mivel jár ez? „Le kellett mondanunk a több szintes házak építéséről, és csak építjük a hihetetlenül drága közmüveket az egymástól távoli családi házaknak ... bár ezek mellett is sok érdek szól..." Ami legutóbb borzasztotta el a sellyei vezetőket: tanulmánytervi szinten megkapták az északkeleti lakónegyed útjainak a tervét. 1 km — 4 millió forint. Ha nem kapna a nagyközség a megyétől 2,9 millió forint vissza nem fizetendő céltámogatást, a területelőkészítésre, a maga 2 milliós fejlesztési alapjából (aminek oly sok helye van a vágóhíd bővítésétől az iskola és óvoda fűtésének a korszerűsítéséig), nem is gondolhatna erre. Ezen az új területen egyelőre 100 családi ház épülhet, később még 100-ra nyílna lehetőség. Van egy másik, reménybeli lakásépítési terület is. Túl a vasúton. Emiatt is berzenkednek ma még attól, hogy hozzákezdjenek. Hogy miért, arról magunk is meggyőződhettünk Sellyéről eljövetelünkkor. Régi „kedves" pécsi emlékek idéződtek fel a több mint 10 perces várakozás közben. Ti. ez a sorompó is meghatározatlan ideig lehet zárva. „Nálunk pedig nem mostanában épül lelüljáró..." — zárja le a témát rezignálton a tanácselnök. o Óhatatlanul is szóba kerül újra meg újra az, amibe a dolgok minden logikája ellenére sem tudnak belenyugodni sohasem az érintettek (vajon egyáltalán meg szokták-e kérdezni őket?), s aminek a számlájára írják a mai gondok többségét. Sellyén o járási székhely ügye ez a téma. 1964-ben szűnt meg a mai nagyközség járási székhely lenni, s ma úgy látják: kár ezért a két évtizedért, ami alatt a lót- ! ható fejlődés mellett is sok minden visszafejlődött. És ezt elsősorban a munkahelyekre értik. Hársfai István
