Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-07 / 95. szám

1983. április 7., csütörtök Dunántúli napló 5 A lovasverseny napján avatják Április 13-tól Fásítási hónap Baranyában szervezeteknek és közösségek­nek, majd bemutatót és emlék­fa ültetést tartanak Malom­völgyben. A fák hónapja ismét facse­meték, suhángok és cserjék ültetésével válik emlékezetessé. Az ingyenes kiültetésekkel köz­ségek, majorok, kirándulóhe­lyek, lakott területek utcái és parkjai gazdagodnak vörös­tölgy-, hegyi juhar-, ezüsthárs- és nyírcsemetékkel, madárber­kenye-, platán-, nyár-, fűz- és nyírsuhángok'kal, Valamint örök­zöld fagyállói. Az Erdőfelügye­lőség irányításával 225 000 fo­rint — ezt a MÉM fedezi —és a HNF szervezésében mintegy 200 000 forint értékű csemete, suháng és díszcserje ültetésére kerül sor a beérkezett igények és lehetőségek alapján. A ki­ültetendő csemetét, suhángot és cserjét a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, vala­mint a Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat biztosítja. Az ültetéseket — az időjá­rástól és attól függően, hogy hogyan tudják megszervezni a társadalmi munkát — a taná­csok, a HNF lakóterületi bi­zottságok szervezik és az üze­mek dolgozói, valamint a la­kosság végzi. A korábbi évek tapasztalatai kettős képet mu­tatnak: egyrészt az ültetés nagy lendülettel és féltő gonddal, jól átgondoltan történik, más­részt a kiültetett csemetéik, su­hángok, cserjék megóvása megoldatlan. Jó lenne, ha a gyerekek és az erejüket, kiva­gyiságukat mutogató felnőttek — vandálok — élni, kiterebé­lyesedni hagynák a környeze­tüket díszítő, otthonosabbá te­vő fákat, fácskákat. M. L. Komszomolisták ismerkedése megyénkkel Negyven fős ifjúsági delegá­ció tartózkodik Baranya megyé­ben; a delegáció az össz-szcvet- séqi Lenini Komszomol Lvov te_ rületi Bizottságának küldöttsége. A fiatalok a testvérmegyei ikap. csolat keretében érkeztek me­gyénkbe a hét elején; ezzel párhuzamosan a KISZ Baranya megyei Bizottságának ugyan­csak negyven fős delegációja Lvovba és Kijevbe látogatott. A szovjet ifjúsági csoport itt-tar- tózkodása alatt megkoszorúzta a szovjet hősi emlékművet a pécsi temetőben; kedden este baráti találkozón vettek részt a Me­chanikai Laboratórium Pécsi Gyárában. Látogatásuk alatt a meqyével és a várossal ismer­kednek. A küldöttség pénteken utazik el Baranyából. Baranyai kezdeményezés mm r ■ r iw■r _ hazánkban Úttörő kezdeményezésre vál­lalkozott a KISOSZ Baranya me­gyei Szervezete, amikor Magyar- országon először adta ki a ma. gánvendéglátó egységeket fel­soroló és bemutató katalógus első kötetét a Magánvendéglá­tás hazánkban címmel. A kis fehér füzetecske, igaz, nem tel. jes, hisz összesen 27 magánven­déglátó egység címét, nevét és fontosabb adatait közli, abból 3 pécsi és 5 baranyai, a többi az ország minden táján megta­lálható. Már szervezik a 2. bő­vített kiadást, melyben remélhe­tőleg valamennyi magánvendég­lő minden fontosabb adata — ételspecialitás, nyitvatartás stb. — szerepel. A 600 példányt azok között osztották szét, akik anya­gilag is vállalták a megjelente­tés költségeit. A kis füzet a ben. ne hirdetők szerint színvonalga­ranciát is jelent: egymásért, szolgáltatásaikért kezességet vállalnak. A vendég ne csak az étlapot kérje, hanem a tájékoz­tató füzetet is. Minibár nyeregszékekkel, lófej Ingassa! Épül az üszögpusztai kastélyhoz közvetlenül illeszkedő étterem A fa szerves része életünk­nek, környezetünknek, minden­napjainknak. Évente egyszer, a fásítási hónap keretében ki­emelt főszereplővé is válik. Ba­ranyában április 13-án 10 óra­kor a Pécs városi Tanács nagy­termében tartandó fásítási an­kéttől veszj kezdetét az április 25-ig tartó esemény. Az anké- ton a rendezők — a Baranya megyei és a Pécs városi Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályai, a Pécsi Erdőfelügyelőség — a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében oklevele­ket és emlékplaketteket adnak át az elmúlt év fásítási mun­kájában kitűnt egyéneknek, Étterem épül • • Uszögpusztán Okos, határozott lépésekkel Az asszonyok most még csak ismerkednek a szövőszékkel Fotó: Proksza L. A pécsváradi tsz felújítja a szőnyegszövést Az üszö.gpuszta mellett elha­ladók szívesen gyönyörködnek az eredeti formában helyreállí­tott kastélyfogadóban. Az IBUSZ-on keresztül a Pécsi Állami Gazdasághoz érkező és a kastélyfogadóban elszállásolt kül- és belföldi vendégek is szívesen pihennek a régi épü­letben. Az itt üdülők étkezteté­sét azonban nem tudták teljes mértékben ellátni, mivel olyan kicsi a konyha, mint egy ház­gyári lakásban. Ezért felmerült, hogy szüksé­ges lenne egy különálló étte­rem és konyha. Mivel a kastély mellett egy használaton kívüli éoület húzódott, a gazdaság vezetői elhatározták, hogy azt is eredeti formájában, a kör­nyezethez illően helyreállítják. A gazdaság építőbrigádja múlt év végén kezdte meg a bontási munkákot. A nyolcszáz négyzetméter alapterületű, egy­szintes házat Petényi Margit tervei alapján építik. A tervező­nek rendelkezésére állt az ere­deti épületet ábrázoló fénykép is, így a külső stílusjegyek megegyeznek a hajdanvolttal. A kastélyépülethez egy mély boltíves kapuval közvetlenül il­leszkedik az étterem. A bejára­ti ajtó és az ablakok egy része is félköríves. Az úttörőtechnikusok orszá­gos vetélkedőjének ünnepélyes megnyitóját kedden délután tar­tották Pécsett, a Kodály Zoltán úti kollégiumban. Tegnap láto­gatást tettek a versenyzők a Kenyérgyárban — nem véletle­nül, hiszen az idei vetélkedő­Felhivjuk szigetvári, komlói és siklósi olvasóink figyelmét arra, hogy városi tudósítóink fogadó­órát tartanak, s várják az Önök közérdekű kérdéseit, javaslatait, ötleteit, amelyeket szívesen ol­vasnának lapunkban. KOMLÓN, ma, április 7-én, délután 3-tól 5 óráig, a városi pártbizottság földszintjén Feren. ci Demeter fogadja komlói ol­vasóinkat, őt telefonon is lehet hívni. A szám: 82-000. A földszinten négyszázötven négyzetméteren helyezik el a konyhát és a rusztikus bútorok­kal berendezett éttermet. Ki­alakítanak egy minibárt is — mivel az IBUSZ-vendégek lovas­kurzusra jönnek —, a berende­zési tárgyakat, bútorokat a tan­folyam hangulatát felidézőnek készíttetik el: nyeregszékek és lófej olakú fogasok lesznek. Az emeleti részt jövőre fogják ki-'“ alakítani vendégszobáknak. Az IBUSZ-szal közös beruházás­ban tíz szobát, társalgót, tv- szobát és raktárakat építtet­nek. Az épület avatása és a ven­dégek fogadása a június 12-én megrendezésre kerülő lovasver­sennyel egyidőben lesz. Ekkor állítják fel a fogadó előtti té­ren Farkas Pál szekszárdi ta­nár-szobrász alkotását, az ere­deti nagyságú, rézlemezből ké­szült, két lovat ábrázoló szob­rot is. A pécsiek és a baranyaiak is megismerkedhetnek az étterem konyhájával. Télen, mikor kevés a vendég, üszögi vacsoraeste­ket rendeznek, melyre bárki, aki szereti a finom falatokat, elmehet. sorozaton a téma a kenyérgyár­tás technológiája. Ezután a JPTE Tanárképző Karán került sor a szakmai programra. Ebéd után planetáriuma programon vettek részt, majd a lőtérre, s a rno- dellezöpályára látogattak. Vé­gül este a tv-torony műszaki ál. lomósóra mentek. SZIGETVÁRON, holnap, ápri­lis 8-án, délután 2-től 4 óráig, a HNF városi-járási „Tinódi" rendezvényteremben ifj dr. Ko­vács Csaba várja a szigetvária­kat. Telefonon a 238-as számon lehet érdeklődni. SIKLÓSON, a jövő héten, áp. rilis 14-én, csütörtökön délután fél 3-tól fél 5-ig, a városi tanács székházában képviseli lapunkat dr. Máté János siklósi tudósi­tónk. A telefonszám: 8. Egy éve még mindössze 4 millió forint nyereséget mond­hatott magáénak a pécsváradi Zengőalja Termelőszövetkezet, az idén viszont már 13 milliót. Soha nem voltak ugyan vesz­teségesek, ám ennyi nyereséget sohasem könyvelhettek el még eddig. Nyilván része van eb­ben annak, hogy az utóbbi két évben több új dologra vállal­koztak, több határozott lépést tettek előre, mint korábban öt-tíz év alatt együttvéve. Wal­ter Tivadar, a szövetkezet fiatal elnöke — a korábbi főagronó- mus — e lépésváltásról a kö­vetkezőket mondja: — Tavaly a gazdaság többi vezetőjével együtt alapos hely­zetelemzést végeztünk, és úgy láttuk: adottságainkat figye­lembe véve a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek és a kiegészítő melléküzem- ágiak mintegy kétharmad-egy­harmados aránya szükséges ahhoz, hogy gazdálkodásunk rentábilis, megnyugtató legyen. Ezért tavaly két új ipari üzem­ágat is „honosítottunk”. Szep­tembertől munkavédelmi kesz­tyűket gyártunk, kis tételben, de elfogadható haszonnal, a beszerzéstől az értékesítésig sa­ját szervezésben, később pe­dig egy fémipari melléküzem- ágat is beindítottunk. Ez a Fer- roglobus Vállalat és egy oszt­rák cég „Ferrowelt" nevű kö­zös innovációs irodája kemény- fém-feíhordásos eljárásán ala­pul, magyarán: bizonyos gép- alkatrészek felújítása, hegesz­tése. Az igazság az, hogy ez a tevékenység még a kezdetén tart, de a partneriroda piacku­tatásai, konkrét közvetítései és nem utolsósorban a pécsi bá­Március 28-án kisbéri lakásán hol­tan találták Kovács Károly 39 éves se­gédmunkást. A nagy erőkkel megin­dult, széles körű nyomozás eredmé­nyeként a Komárom megyei Rendőr­főkapitányság április 5-én elfogta a nyavállalatoktól a Péti Nitro­génművekig sokfelől érkező megrendeléseink reményt ad- nak rá, hogy vállalkozásunk fejlődik, nem hiábavaló. Nem építenek légvárakat, nem sietnek el semmit. Ezt nemcsak a gondos informáló­dás, piackutatás jelzi, hanem az is: jól tudják, hogy a dön­tő mégis az alaptevékenység. Mutatják ezt az utóbbi néhány évben fokról fokra javuló ter­méseredményeik csakúgy, mint például az, hogy egy év alatt négy felsőfokú végzettségű ve­zetővel gyarapodott éppen a hagyományos ágazatok vezetői gárdája a tsz-ben. Legújabb, április első nap­jaiban beindult ipari jellegű vállalkozásuk még az említet­teknél is figyelemreméltóbb: iparszerűen, de a hagyomá­nyos módon — régi szövő­székeken — felújítják a híres, de már-már elfeledett zengő- várkonyi szőnyegszövést. Egye­lőre néhány várkonyi asszony kezdte meg a munkát a Pécs- várad melletti falu egyik há­zában, két, bérelt helyiségben. Szakmai vezetőnek Töttös Sán­dort, a váradi művelődési ház e tevékenységgel évtizedek óta foglalkozó vezetőjét nyerték meg. és remélik, hogy a kö­zönség hamarosan megkedveli a náluk készülő várkonyi szőt­teseket. Azt ígérik, hogy az igen szép, tartós — mi több: a mosások után csak tartósab- bá váló — textíliákat egy hó­nap múlva a zengővárkonyi táj­házban, később pedig egy köz­ismert pécsi üzletházban is bárki megvásárolhatja. bűncselekmény elkövetésével alapo­san gyanúsítható Kiss Sándor 20 éves segédmunkást és Kelemen Dezső 19 éves segédmunkást, kisbéri lakoso­kat. A rendőrség - előzetes letar­tóztatásuk mellett - tovább folytatja a vizsgálatot. Üttörotechnikusok országos vetélkedője Olvasóinkhoz Tudósítóink fogadóórái Varga J. Elfogták a kisbéri gyilkosság gyanúsítottjait Pécsi utcák - híres emberek Juhász Gyula József Attila előtt a magyar munkássors legjelentősebb lírai kifejezője, a magyarságtudat­nak és az emberi szenvedések­nek megszállott megszólaltató- ja volt. Erős hangulati kitörései eleinte a nyugat-európai mű­vészi áramlatokból táplálkoz­nak. Már korai verseiben is a természeti jelenségek mögött mindig megjelenik az önmagát kereső ember: „ Olvastam Tolsztojt és Zolát / De jaj, én soha és seholsem / Találtam eddig meg magam." Élete lényegét röviden rögzíti e pár szó: „Volt őrült és jós, ön­gyilkos, beteg / És nem lelte meg még az életet." A Négyesy-szemináriumok egyik vezető tudósjelöltje már budapesti egyetemi évei alatt (1902—1906) kapcsolatba ke­rült Adyval, Babitscsal, Koszto­lányival és Oláh Gáborral. Ve­lük vitázva védi meg sajátos költői elképzelését: a tartalom és a forma közérthetőségét, a versek világosságát. Közben többször lesz öngyilkos, kiújul idegbaja, s utolsó éveiben élő halottként él szegedi Fodor utcai lakásán, ahová csak Ma­gyar Lászlónak volt szabad be­lépnie, s aki előtt így vallott 53. születésnapján: „Az én be­tegségem: menekülés ebből a mai világból." Egy év múlva, 1937. április 6-án 54 éves ko­rában veronálmérgezés követ­keztében eltávozott az élők sorából József Attila első taní­tómestere, a Nyugat első nem­zedékének legmostohább sorsú költője, Ady legközelebbi roko­na, aki minden verses és pró­zai alkotásában a szellem, a művészet, a nép érdekeiért küz­dött. A Kézikönyv április 3-ai ada­tától eltérően Juhász Gyula április 4-én született — száz évvel ezelőtt Szegeden, anyai nagyapja, Kálló Antal Gyula gombkötő és paszománykészí­tőnek a palánki Ipar utca (ré­gebben: Sörház utca) 13. szá­mú házában. Nagyapja ágya fejénél ott volt az örök kor­mányzó képe. Költészetének másik megha­tározó tényezője a vallás volt. Édesapja a piaristák nagy múl­tú gimnáziumába íratta, ahol több reformkori író, a szerb- horvát és a német irodalom jeles képviselői itt szerezték meg a műveltséa alapjait. Ju­hász szemléletében a keresz­ténység olyan társadalmi moz­galom, amelyben a szegények meaváltása iránti vágy bonta­kozik elő (Simon Péter, A he­gyi beszéd). ^ Jelentős helyet foglal el köl­tészetében a szerelmi érzés is. Első szerelmes versét a vásár­helyi szép rokonlányhoz, Kristó Margithoz címzi. Amikor 1914. március 6-án egy pesti szálló­ban mellbe lőtte magát, a kór­házi ágyon fölkereste Eőrsi Júlia író, a Világ munkatársa, akivel később formai házassá­got is kötött. Júlia nemcsak több vers megírására serken­tette, de gondozta verseinek kiadatását, a pesti Moravcsik- klinikán való gyógyíttatását. Négy év múltával azonban Ju­hász Gyula e két sorba sűrí­tette kihűlt szerelmi érzését: „Köszönöm, édes, hogy szeret­tél, I Hogy holt szív özvegye lettél." Ez előtt azonban már jelentkeztek az Anna-versek, melyeket Sárvári Anna színész­nőhöz írt. A tragikus, a betel­jesületlen szerelem hangja árad felénk belőlük. A Milyen volt. . ,-ban az emlékek már elfakultak, a visszarévedést, a távolság nagyságának belát- hatatlanságót érzékelhetjük. Korán került kapcsolatba a munkásosztállyal. A munkások­kal való töretlen fegyverbarát­sága feszül elénk a Munkások a hídon, a Május ünnepe, a Félúton, az Új vallomás, a Dol­gozókhoz stb. versekből. Az 1924. május 29-én Pécsett tar­tott irodalmi matiné kedves emléke a Pécs című szonett. Tóth István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom