Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-07 / 95. szám

e Dunántúli napló 1983. április 7., csütörtök Hol veszik át a feleslegessé vált tolókocsit? Kimaradt a rendeletből Nincs vállalkozó Mozgássérült olvasóink, illet­ve rokonaik érdeklődtek: hol veszik át a már nem használa­tos tolókocsit? Szívesen átad­nák másnak, aki gyorsan hoz­zájuthatna, s az sem mindegy, hogy a család esetleg vissza­kapna valamit a tolókocsi té­rítési díjából. Az igazság az, hogy nem tu­dunk ma választ adni olvasóink kérdésére. Ha néhány hónap­pal ezelőtt érdeklődtek volna? Egészen egyszerű lenne. 1982. december 31-ig a társadalom- biztosítási igazgatóságok fel­adata volt a tolókocsik biztosí­tása, illetve visszavétele. S Pé­csett jól szervezetten dolgozott az igazgatóság. Or. Bédi Gábor­tól, a Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetőjétől tudom, számtalan sikerélményt jelentett nekik is a betegek elégedettsége. A raktárukon rendszeresen volt a nélkülöz­hetetlen járműből (szobai, ut­cai egyaránt). A beteg az ortho- pédiai szakrendelésen kapott recepttel egyenesen hozzájuk merít, s ha a pénztárnál befi­zette az összeget, a raktárban azonnol válogathatott, s a ki- választottat haza is vihette. Visszavásárláskor pedig átvet­ték a használt, néha a tönkre­ment járműveket is. Maguk is karbantartották, de több szo­cialista brigád is segített a ja­vításban. A Mozgáskorlátozottak baranyai Egyesületével együtt dolgoztak: tudták hol, kinek kell a gyors segítség. Ha néhány hónappal ezelőtt érdeklődtek volna? Akkor ilyen egyszerű volt a helyzet. Ma? Az egészségügyi miniszter 1983. január 1-én megjelent rendelete értelmében a külön­böző egészséaügyi szervezetek vették át a gyógyászati segéd­eszköz-ellátást. A tolókocsit ma SORSTÁRSAI n on! £SA PÉCSI TU BeHAaiumiós fórum a betegnek kell megrendelni a kisújszállási gyártól, onnan szállítják. A feleslegessé vált tolókocsik visszaváltásáról pe­dig nem rendelkezik a jogsza­bály. Ez kimaradt. (!) Szól a hallókészülékek visszaváltásá­ról, nyilván komoly értékük miatt. Ma egy szobai 7000, egy ut­cai tolókocsi 10 000 forintba is kerül. (Baranyában több mint ötszáz embernék van szüksége rá, országosan sok ezernek.) Lehet, hogy nem nagy érték, lehet, hogy nem nagy tömege­ket érint — mégsem dobhatjuk ki ezeket nélkülözhetetlen járműveket, amelyek értékét nem lehet meghatározni, ép­pen akkor nem, amikor nagy szükség van rájuk. Ma pedig nincs egyetlen egészségügyi szerv sem, amelyik a visszavá­sárlásukat megoldaná. Ren­delkezés, utasítás nincs rá, te­hát vállalkozó sincs . . . A Mozgáskorlátozottak bara­nyai Egyesülete segítőszándék­ból felvállalja, tette eddig is, és a továbbiakban is segít tag­társainak. Az újságírónak most illene üdvözölni oz elhatáro­zást. Hozzátenni: íme egy újabb pécsi, baranyai példa, országos mozgalom is lehetne belőle ... Csakhogy ezeknek az egyesületeknek nincsenek meg a raktározási lehetőségeik. Ha van, nincs hozzá apparátusuk. Munkatársaik jórészt társadal­mi munkában végzik feladatai­kat. Számtalanszor erejükön fe­lül is vállolnak. Miért foglal­kozzanak még ezzel is, hiszen megvannak azok az intézmé­nyek, amelyek jóval kedvezőbb körülmények között megoldhat­ják — hangsúlyozom, ez az új­ságíró véleménye. Gáldonyi M. —in i i. - » i ­Kiket vár az ILCO-klub? — Célunk nem a titkolható- ság, hanem az egyenértékűség — fogalmazta meg tömören dr. Kett Károly sebész az ILCO- klub törekvéseinek alapelvét. Gondolatban mindenkiben felmerül a szorongás bizonyos betegségekkel kapcsolatban. Reménykedünk, velünk talán nem fordul elő, annyit hallha­tunk, olvashatunk daganatok­ról, felismerésük módjáról, gyó­gyításuk lehetőségeiről, hogy egyre inkább köztudott, melyik milyen következményekkel jár. Kulcsfontosságú a korai észle­lés, az időben végzett műtét életet menthet. A gyógyulás teljes, az operált szerv még­sem képes újból betölteni fel­adatát, mintha mi sem történt volna. Ide sorolható a végbél és vastagbél daganatainak eltá­volítása. A sebészeti beavatko­zás felszámolja ugyan a kóros elváltozást, az emésztőrend­szer utolsó lépcsőjének műkö­dése azonban a testnek egy másik pontjára helyeződik ót. Ez nem pusztán orvosi ügy. Befolyásolja az érintettek egész további életvitelét, beleszól a családi és közösségi élet mi­kéntjébe is. A műtét utáni át­állás gyakran párosul lelki megrázkódtatással, legalább­is nálunk Magyarországon, ahol még sok tévhit veszi körül az ebben a sajátos helyzetben élő embereket. Ez a tény sugallta, hogy svédországi mintára — Ma­gyarországon harmadikként, a kaposvári és a budapesti mel­lett — Pécsett is megalakuljon az ILCO-klub. Az ügyet a TIT Pécs városi szervezete vette a szárnyai alá. Baranya megyei kórházakban, klinikákon vég­zett végbél. és vastagbélműté­tek írásos anyaga szolgáltatta a névsort, amelynek alapján százhúsz meghívó került pos­tára. Ez a szám korántsem tel­jes. Nem juthatott el minden érdekelthez az értesítés, amely­nek nyomán hetvenen gyűltek össze február végén a Magyar Tudományos Akadémia Dunán­túli Intézetének székházában. Az összejövetel szorgalmazó­ja, dr. Kett Károly, a Pécsi II. sz. Sebészeti Klinika docense svédországi tanulmányútján szerzett tapasztalatairól szá­molt be. az alakuló ülésen, amelyen részt vett a svéd ILCO- klub elnöke és titkára is. A skandináv országban 1965 óta végzi kiterjedt tevékenysé­gét a klubmozgalom. Mór mű­tét előtt megkeresik a beteget, felkészítik arra, hogy alkal­mazkodhat az operáció utáni megváltozott körülményekhez, ellátják a szükséges eszközök­kel, gondoskodnak azok után­pótlásáról. Példa tehát van, csak követ­ni kell. Az első lépés — oz ILCO-klub létrejöttével —meg­történt. A következő lépés a beletörődés elleni küzdelem, ami viszont csak akkor járhat igazi eredménnyel, ha a meg­győző szavakhoz a külföldön már bevált eszközök is mellé- kelhetők. Ezek egyébként nem anyag- és munkaigényes drága műszerek, akár egy műanyag­gal foglalkozó kisiparos is elő­állíthatná, mint ahogy dr. Kett Károly is megtette kísérletkép­pen hazai alapanyagból. Al­kalmazásuk bevált. Most már csak gyártót kell keresni hozzá. Svédország 8 millió lakosa közül 5600 él ebben a sajátos állapotban, egyenértékű em­berként. Magyarországon nyolcezerre tehető a számuk. A gond létezik akkor is, ha nem beszélünk róla, és meg­oldható, ha törődünk vele. Jó, ha az érintettek tudják, hova fordulhatnak gondjaikkal. Ez­után Baranyában is rendszere­sen, kéthavonként találkozhat­nak a sorstársak az ILCO-klub- ban, ahol — egyelőre ugyan­csak házilagos kivitelezésű, de a célnak megfelelő — korszerű felszerelést és felvilágosítást kaphatnak. R. Zs. szerkesztőség postájából E Megszépültek a pécsi parkok — a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói nemrég ültették ki a tavasszal már megszokott tulipánokat. S ami bizonyára meglepi a kertészeket is — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — még sértetlenek a friss ágyások. Remélhetőleg a köztéri „virág­gyűjtők” nem dúlják fel őket. Felvételünk az István téren készült. ■ * ------------------------------------------------------­- i Olvasóink írják Elavult várostérkép Hozzászól az illetékes Újra a ricinus növényekről „Nemrég történt, hogy a pé­csi főpályaudvar folyosóján el­helyezett térképnél tanakodtak az utasok (a zomónctábla a pé­csi belvárost ábrázolta.) Ta­nácstalanságukat látván, meg­kérdeztem: Mit keresnek? Biz­tosan tudok segíteni. Azaz még­sem ... A Pannónia Szállót, amelyet az utasok kerestek, nem jelöli a térkép. Rajta van viszont a Petőfi tér (közismerten Kórház téri) néhai benzinkút, a volt Regős utca, s nem engedi felejteni az egykori Majláth sikátort sem. Legalább 15 évvel ezelőtti állapotokat mutat. Aján­lom az illetékesek figyelmébe...” Kercza Károly, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 12. i» ■ Ötletek a vásárlókért Aprónak tűnő, figyelmes gesztu­sokkal is segítheti a kereskedelem vásárlóit: Egy leleményes kereske­delmi dolgozó (maga is jó szakács otthon) nemrégiben elhatározta, hogy a pécsi élelmiszerüzletek segíthetné­nek a vásárlók étrendjének össze­állításában is. Hogyan? Tegyenek ki az üzletek­ben étrendajánlatokat, s a korszerű táplálkozás élelmiszereiből (tej, tej­termékek, zöldség-gyümölcsfélék, mélyhűtött áruk, félkész- .és konyha­kész termékek, konzervek) válogas­sák össze! Ezekből állítsanak össze reggeli, ebéd és vacsora étrendvá­lasztékokat. Természetes, hogy az alapanyagok az ajánló ABC-ben megvásárolhatók. Hogy néz ki mind­ez? A boltban nagy, színes reklám­tábla jelzi a „reggelire” kínálatot, alatta a tej és tejtermékek, hentes­áruk, mellettük a mozgatható süte­ményes állványon péksütemények. Az „ebédre" felirat a konzervgondolá- hoz, a „vacsorára” pedig a zöldség­gyümölcsféleségekhez invitál. Az ötletet egyelőre csak a pécsi, Berek utcai üzletben láttuk, szeret­nénk több helyen is találkozni vele. Az április 1-i Dunántúli Nap. lóban jelent meg a cikk, misze­rint a „Szliven Áruház közelé­ben díszcserjeként ricinusbokro­kat ültettek ki, mondván, hogy igen szép díszei parkjainknak." Felhívták a figyelmet, hogy a ri­cinus termése mérgező, fogyasz. tása esetén tragédia is bekö­vetkezhet. S arra való tekintet, tel, hogy sokan telefonáltak vállalatunknak felháborodva, hogy miért telepítünk ricinus­bokrokat a Szliven Áruház kö­rül, a témával kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adom. A ricinus lágyszárú növény, nem díszcserje, hanem egynyá. ri növény, amit magról szapo­rítanak. Mivel melegigényes, még nem jött el a magvetés ideje sem. Vállalatunk a Szli­ven Áruház körül ricinust nem Sok kisgyermeknek a húsvéti fehér nyuszi jelentette a legna­gyobb örömet az elmúlt napok­ban. Sajnos, a nyuszik közül jó néhány rövid idő alatt elpusz­tult, mivel a szülök által aján­dékba vásárolt nyuszikról ott­hon derült ki, hogy az anyjuk­tól el nem választott, még szo­pós állatok nem fogadják el a takarmányt és éhenvesznek. Minderre Bednár Imre, a fehér­hegyi Általános Iskola igazga­tója hívta fel figyelmünket, kér­ve, hogy adjunk néhány jótaná­csot a nyuszik érdekében. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúr­telepített, sem ez évben, sem az elmúlt években. A város más területén xegy- nyári virágbemutatókon a rici­nus díszváltozatát mutattuk be néhány tő erejéig, ahol folya­matosan éjjel-nappal felügyelet volt. A lakosság díszítés céljá­ból több helyen ültet virágo­kat, előfordulhat, hogy ricinust is. A Dunántúli Naplóval azo­nos véleményen vagyunk, mi­szerint „Bármilyen szép is ez a „bokor”, mivel veszélyes, váro­si közterületre nem való.” Vál­lalatunk a jövőben sem fog te. lepíteni, egyben a lakosságtól is kérjük, hogy közterületre ne vessenek ricinus növényt. Kalla Gábor műszaki ig.-h.. Pécsi Kertészeti és Parképítő V. v ■ park igazgatója elmondta, hogy meg kell próbálni a nyulak cu- miztatását, illetve, ha nem fo­gadják el, akkor azt tudja fel­ajánlani, hogy egy szerény térí­tési díj ellenében az állatkert átveszi őket, és megpróbálják felnevelni. A jövőre vonatkozó­an pedig javasolja, hogy mi­előtt megveszik az élő ajándé­kot, az eladó jelenlétében, már a vásárláskor próbálják meg­etetni zöld-, illetve szemes ta­karmánnyal és csak akkor vi­gyék haza, ha az állat ezt a táplálékot elfogadta. Éhező nyuszik Telefannái ■" — ■»—■■■■ —---------------------- -- ■ G yomirtó szerek a kisüzemben A legutóbbi Telefonnál fóru­munkon feltett kérdésekre ezút­tal dr. Frank Józseftől, a Nö­vényvédő Állomás előrejelzési csoportvezetőjétől kaptunk vá­laszt. Melyek azok a gyomirtó sze­rek, amelyeket kisüzemben ká­ros utóhatás nélkül alkalmazha­tunk? Kisüzemben a Glialka, Ron- star és a Gramoxone alkalma­zását javasoljuk. A szerek rész­letesebb ismertetését is közöljük egyúttal olvasóinknak: Glialka: a mélyen gyökerező egyszikű növények (tarack) irtó. sóra használható a hároméves­nél idősebb gyümölcsösben és szőlőben. Gyakorlatilag nem mérgező. A kétszikűek közül az acatot irtja. A többi kétszikűt csak visz- szaveti a fejlődésben. Szükséges szermennyiség 8—12 liter tíz­ezer négyzetméterre. Kisüzem­ben 1 százalékos töménységben ajánlatos kijuttatni. Irányított permetezéssel a munkát úgy kell végrehajtani, hogy csak gyomnövényre jusson a szer. A vegyszeres gyomirtást a tarac- kos gyomnövények 10—30 ern­es 'magassága esetén lehet el­végezni. Ronstar: mérsékelten mérge­ző. Szőlőben és gyümölcsösben alkalmazható a szulák vegysze­res gyomirtására. Szükséges szermennyiség ezer négyzetmé­terre 0,6—0,8 liter. A készít­ményt a szulák 20—30 cm-es in­danagysága idején kell ala­csony nyomással 1 százalékos permetlé töménységben kijuttat, ni. A permetezést fokozott óva­tossággal kell végrehajtani, hogy a permetlé ne kerüljön a kultúrnövényre. Gramoxone: házikertben leg­gyakrabban alkalmazott és is­mert szer. Gliaíkával és Ronstar- ral nem keverhető. A sárkutyatej „tücsökűző” növényről érdeklődő olvasóknak a következő választ adjuk: A kutyatejfélék többsége évelő, kúszó gyöktörzses, erősen ágas gyökerű növények. Az erősen tejelő zöld részeit az állatok nem eszik meg, mert mérgező. Ahol kedvező a talaj, ott rend­szerint annyira elszaporodnak, hogy nehéz kiirtani. Szentlőrinc környékén is gyakori a mocsá­ri és az útszéli kutyatej is. Több olyan növényünk van, melyet a kártevők nem pusztí­tanak. Arról viszont nincs tudó. másunk, hogy a kártevőkre olyan nagy mérvű lenne a ha­tásuk. Amennyiben a lótücsök elő­fordul a területen, ott feltétle­nül a növényvédőszer alkalma­zását javasoljuk. M egkérdeztük: Miért nem nyitottak új könyv­csekket? Könyvcsekket akart nyit­ni egyik olvasónk Pécsett, a Széchenyi téri könyvesbolt­ban. Miután kérését jóhi­szeműen előadta, döbben­ten hallgatta az ideges, el­utasító választ. Közölték vele, hogy októberig min­den hitelnek „ki kell fut­nia” .ezért nem nyitnak új csekkszámlát. — Még több mint hét hónap van hátra a négy havi részlet törleszté­sére, miért zárolták ilyen korán a csekkszámlákat? S miért ilyen módon adják tudomására a vásárlóknak — kérdezi olvasónk. Mi ugyanezt kérdeztük Kovács Józseftől, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kör­zeti boltcsoportvezetőjétől is: — A vállalatunk könyv- csekk-rendszere napjaink­ban teljesen elavult. Ma már minden vállalat meg­határozza a részletre ad­ható áruinak körét és a törlesztést az OTP révén biztosítják. Mi ugyanúgy adunk hitelt a bestseller­könyvekre, mint a hónapok óta raktáron porosodókra, s ha a vevő nem fizetett, csak igen hosszadalmas, bonyolult utánjárással jut a pénzéhez vállalatunk. Ezért modernizálásra szorul a csekkrendszerünk, de ehhez az szükséges, hogy a ko­rábbit előbb lezárjuk. A Széchenyi téri esetet is nyilvánvalóan a jelenlegi csekkrendszer fogyatékos­ságai okozták, mivel any- nyira kedvező feltételeket biztosít a vevőknek, hogy a jelentkező igény kielégíté­sére már csak elég a bolt személyzetének ereje, ide­je. Emiatt meg kellett ha­tároznunk egy keretet, amelynél több csekket már nem lenne célszerű abban az üzletben kiadni. Ez még decemberben betelt, így az idén ott már nem is nyi­tottak új számlát. Ha az el­adók nem voltak elég ud­variasak, azt is csak a túl­terheltségük számlájára le­het írni — mondta végül Kovács József. * Nem vigasztalt meg ben­nünket válasza. Több okból sem. Úgy véljük, a könyve­ket nem szabad azzal a mércével mérni, mint a mo­sógépet, vagy a porszívót, amelyekből nem baj, ha a keresett, exkluziv minőségűt csak az veszi meg, akinek elég készpénze van hozzá. S ha a vállalatnak jogá­ban is áll jobban bebizto­sítania a törlesztést, nem értjük, miért nem lehet be­vezetni az újat, úgy hogy ne keletkezne űr a korszerű csekkfajta megjelenéséig. Lehet, hogy a vállalati köny­velésnek sokkal több dolga lett volna, ha a régi részle­tekkel kell bajlódniuk, mi­kor már az újakat intézik, mégsem érthetünk egyet azzal, hogy ennyi áldozat híján járassák le a népmű­velés e jól bevált eszkö­zét... Barta Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom