Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-23 / 111. szám
Jól ösztönöz a Földvédelmi Alap A PMMF a szellemi termékek piacán A kutató találkozzon a vállalatok igényeivel Műszaki és közgazdasági ajánlatok Számítógépes megoldások res a .megoldáshoz partnert. Nincs kizárva, hogy a Pécsi Ja. nus Pannonius Tudományegyetem. Közgazdaságtudományi Karát is megkeresik, hogy tanáraikkal társulva vállalatgazdálkodási csoportokat alkossanak, és együtt keressék fél a gazdálkodókat, közgazdasági és műszaki ajánlataikkal. Ez a szemlélet és kombináció Európa legtöbb országában már régen kialakult. A felsoroltak még csak elméleti területeket érintenék, eléggé a tervezés, az elképzelés szintjén mozognak. Hogyan alakulnak a konkrét kutatási témakörök? Előtérbe került a lakáskarbantartás és -felújítás, a környezetvédelem, a hulladékok, így az erőművi pernye, a tavi iszap hasznosítása, az energia, és nyersanyagtakaré- kosság főleg a benzin és a hőenergia esetében, a műnk a - fölyamatok, vezetési módszerek ésszerűsítése, az export segíté. se, valamint az importkiváltás. Újszerű, hogy nemcsak az ÉVM, de a MÉM, az Ipari Minisztérium ellenőrzése alá tartozó cégeknél is kopogtatnak ezekkel az ajánlatokkal. De úgy, hogy cserébe műszaki-fejlesztési „'bedolgozást", anyagi segítséget várnék a laboratóriumok és a műszerpark fejlesztésében, felújításában, a közösen kifejlesztett prototípus sorozatgyártásában. Kevés még a kutatási programokba ilyen formában társuló partner, de követendő példát nyújt már a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, a Dél-magyarországi Állami Építőipari Vállalat, a Cső_ szerelő Vállalat, a PIK, a Pécsi ÉPSZÖV, az ÉPFU pécsi igazgatósága. Részben velük együttműködve most épül egy faipari és egy épületdiagnosztikai laboratórium. Az említett partnerekkel hosszú távú műszaki, fejlesztési szerződéseket köt a főiskola. Saját forrásból kell előteremteni ugyanis a pénzt a műszáki kutató- és segédeszközök beszerzésére, Illetve kifejlesztésére. A legfrisebb műszerállomáA szentlőrinci Úttörő Tsz zsombékos, füves területét feltörik és termelésbe hozzák Szokolai István felvétele Baranyában megállt a termőföld csökkenése Rekultiváció 24 nagyüzemben Művelésbe vonják a zárványokat Az urbanizálódós, iparosodás következtében ma 45 000 hektárral kevesebb a szántóföld Baranyában, mint a háború előtt volt. Az 1970 és 1980 közti évtizedben 10 000 hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, s ezen belül 5000 hektárral a szántóföld. A folyamat — megállíthatatlan, de lassítható. Észrevehető eredményeket hozott megyénkben a földtörvény 1980. január 1-i megszigorítása. Magas térítési díjat kell fizetni a mezőgazdasági termelésből kivont területek után. Ez az összeg az aranykoronaérték minimum négyezer-, az újabb szigorítás óta pedig maximum kilencezerszerese. Mindez csökkentette a föld iránti étvágyat, illetve a vállalatok, gazdálkodók igyekeznek kevésbé értékes, olcsóbb földeket kivonni a művelésből. Másfelől az állam költségvetési támogatásával Baranyában' is megindult egy ún. rekultivációs folyamat, ami a művelés alól kivont területek újrahasznosítását jelenti. A rekultiváció kezdetben igen szerény eredményeket hozott. Az első évben, 1980-ban 17 baranyai nagyüzem 101 hektár szántóföldet vont újra művelésbe 3,2 millió saját erő és ugyanennyi állami támogatás igénybevételével. Mohácsi-szigeten a régi tanyák helyét szántották fel, a Szigetvári Állami Gazdaságban és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban egykori majorsági épületeket szanáltak, s helyükön szántóföldet alakítottak ki. A következő évben 7 nagyüzem 73 hektáron, majd 1982-ben 8 nagyüzem 83 hektáron végzett rekultivációt. Kedvező fordulatot hozott a rekultivációban a 22/1982. PM —MÉM sz. rendelet a Földvédelmi Alap létesítéséről. Az alap forrósa a szankoiókból befolyt összeg és a földkivonásokért fizetett térítési díj 50 százaléka. A Földvédelmi Alap kettős célt szolgál. Egyfelől hozzájárulást nyújt a földrendezéshez, földcserékhez és a nagyüzemi táblák kialakításához. Az így kapott hozzájárulást — ami az 50 százalékos saját erőn felül a bekerülési költség félét fedezi — öt éven belül vissza kell fizetni. Másfelől az alap vissza nem térítendő támogatást biztosít a rekultivációhoz, méghozzá igen tetemes összeget. A rendelet meglehetősen későn, múlt év október 22-én lépett életbe, s a pályázati határidő is rövid volt, november 30. Mégis, Baranyából 23 termelőszövetkezet és egy állami pályázta meg 14,5 millió forint saját erő letételével a támogatást. A jóváhagyás megtörtént, s így ez év elején 29 millió forintos rekultivációs munka kezdődött el a megyében, 79 község határában. A munkálatok során 836 hektár terület rekultivációja történik meg. Ennyivel gyarapodik az év során a megye szántóterülete. A kedvezőtlen tendencia tehát megfordult. Nagyon nagy az érdeklődés. A tsz-ek több mint egyharmada élt az új lehetőséggel, s első ízben kapcsolódott be a Pécsi Állami Gazdaság is, amely a belvárd- gyulai, a kiskassai, a szavai és ócsárdi területein alakít ki új szántóterületeket. A legnagyobb „földfoglalást” a vejti Rákóczi Tsz végzi, amely több mint 4,5 millió forintos beruházással 127 hektár zárványterületből alakít ki az idén szántóföldet. Nagyobb rekultivációba kezdett a szentlőrinci, a bogádi, a dráva- szabolcsi, a szalántai, a reménypusztai, a drávasztárai, a szabadszentkirályi, a mindszent- godisai, a dunafalvai és a kő- vágószőlősi tsz. Ez utóbbi kis Virágzanak és szép nyereséggel dolgoznak a kétújfalui termelőszövetkezet ipari kisüzemei. Az üzemeket Tek'lafalun, az erdészettől átvett épületekben hoztáik létre, szerencsésen megválasztva a profilt, hiszen immár az ország minden 'részéből van megrendelőjük, keresett cikkeket gyártanak. A csomagolástechnikai szolgáltató Ikisüzem, ahol a konzervgyári üvegekben használatos lezáró gyűrűket készítik, negyven-negyvenöt lánynak és asszonynak ad folyamatos munkát. Ebből a tevékenységből tavaly 10 millió forint bevételre tettek szert, amiből csaknem 2 millió forintot tett ki a nyereség. A műanyag-feldolgozó üzemtsz 2,4 milliós bekerüléssel 61 hektár szántóföldet alakít ki különféle zárványokból. (A zárványok az olyan bokros, fás, vizes területek, amelyek beékelődnek a nagy táblákba.) A munkák jó ütemben haladnak. Ezeket a termelőszövetkezetek többnyire maguk végzik, de bekapcsolódott a rekultivációba a Sellyéi Víztársulat és a Szigetvári Állami Gazdaság meliorációs részlege is. A kishajmási termelőszövetkezet nemcsak saját részére végez rekultivációt, de a MÁV megbízásából elvállalta a megszüntetett pécs—harkányi vasútvonal rekultivációját is. Jelenleg Pellérd határában dolgoznak, ahol az egykori vasúti kanyarból 5 hektár szántóföldet nyernek. Ha a Földvédelmi Alap nyújtotta ösztönző lehetőség továbbra is megmarad, a következő egy-két évben újabb 1600 hektár szántóföld válik újra- hasznosíthatóvá a gyepekből, zárványokból, a megszűnt utak, vasutak, árkok, tanyák és majorok helyén. — Rné — ben, ahol két műszakban tíz nő dolgozik, mindenféle csomagolóanyagot fal. és meny- nyezetburkoló lapokat készítenek. Piac van, a csomagolóanyagok iránt fokozódó a kereslet. A korszerű gépekkel berendezett kisüzemben tavaly 6 millió forintnyi értéket termeltek, amiből 2 millió forint volt a nyereség! Mindez sok-sok kis üzletből jött össze. Hogy néhányat említsünk: csomagolóanyagot gyártottak a Chinoinnak gyógyszerek, a Győri Lemezáru_ gyárnak játékok, a Baranya megyei Háziipari Szövetkezetnek csipeszek csomagolására. ígéretes termékek a fal. és mennyezetbuqkoló lapok, melyek iránt nagy a kereslet, köszönhetően annak is, hogy A pécsi Pollack Mihály Mű. szaki Főiskola majd 200 fős tanári, Oktatói karának fele műszaki, tudományos kutatást folytat. Csak Dél-Magyarorszá_ gon legalább 30 gyárral, üzemmel, vállalattal tartanak fenn rendszeres kapcsolatot. Évente átlag 30 millió forintos árbevételt produkáltak, aminek a tiszta nyeresége 5—6 millió forint. Ebből az összegből fejlesztették a laboratóriumokat, a kutatási műszereket, segédeszközöket. Ez évtől azonban ez az árbevételi összeg kevés az imént említett nyereség eléréséhez. Január 1-től ugyanis termelési adót fizet a főiskola is, mivel gyárakkal, vállalatokkal van kutatói, fejlesztői kapcsolatban. A megoldás hogy az árbevételt legalább 30 százalékkal növeljék, hogy viszonylag ütőképes műszer- és laborpark álljon a kutatók rendelkezésére. A főiskolai csúcs_ és intézetvezetés egységes álláspontra jutott, hogy külső cégeknek a tervező, kivitelező pedagógusokat együtt menedzseljék, vagyis ne egyedül „hajtsa fel” az oktató egy-egy tervének eladási piacát. (Sőt, ha lehet, tehermentesüljön az ezzel járó sokféle adminisztrációs teendőktől). Az intézetvezetők célprémiumot kapnak, hogy minél érdekeltebbek legyenek a segítésében, azok csapatmunkába való tömörítésében, hogy az üzleti, vállalkozó szellem általános legyen. Ezen kívül szeretnék elérni, hogy az úgynevezett „minőségi mérnök" 2—3 évenként új műszaki témát dolgozzon fel, kutatókedve ne csökkenjen, ne periférikus területekre specializálja magát. Lényeges szempont az is, hogy a vállalatoktól a főiskolára csak oktatni bejáró műszakiak egyre jobban közreműködjenek a kutatási programokban. Megkezdődött a harc a megrendelőért, elkészült a kutatási témajegyzék, amely a teljes kínálatot bemutatja. Az ujjáala-. kult tudományos bizottság - a nyitottságát hangsúlyozza. Egyik terve, hogy a Pécsi Akadémiai Bizottságon belül műszaki szekciót alapítson, vagyis a műszaki, fejlesztési feladatokat déldunántúli méretben szervezze. Szeretnék az állandó műszaki információs cserét is megvalósítani. Jelenleg e vonatkozásban súlyosak a gondok, a legtöbb baranyai cég elzárkózik, titkolja műszaki gondjait, vagy az ország más szegletében keújabb és újabb mintákkal jötték ki: a lapokat immár 17-féle változatban több színben készítik. Mindemellett új termékek kifejlesztésére és bevezetésére is törekszenek, azok sorában említhetjük az üzleti kirakatokban használatos dekorációs elemeket. Túl azon, hogy a kétújfalui termelőszövetkezet teklafa- lui kisüzemei munkát adnak a helybélieknek és szép nyereséget hoznak, egyúttal a munkaerő rugalmas foglalkoztatását is lehetővé teszik. Ha ugyanis a szövetkezetben mondjuk cukorrépa-kapólós, éppenséggel csemetefaültetés vagy más szezonmunka van soron, átcsoportosítják az asszonyokat. M. Z. Kisüzemek a kétújfalui tsz-ben Jó üzlet a műanyag-feldolgozás Színes választék fal- és mennyezet- burkolókőéi Keresett csomagolóanyagok nyi felmérés alapján kiderült, hogy a félszereltségi állapot nem éppen ragyogó. A 10 milliós értékű műszerpark 60 százaléka elöregedett. Igaz, hogy a sajáterős. tehát házilagos kutatási segédeszköz-előállítás mindinkább teret nyer, de ez a megoldás nem tekinthető biztos kivezető útnak. (Mindenesetre a saját erőből segédesz_ közöket szerkesztő tanárokat az idén már anyagilag is támogatják). Nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos tehetetlenségi nyomaték nehezedik az intézményre már avatása óta, ugyanis a műszer, és laborpank alacsony színvonalról startolt. Egyedül a számítógépes park az, amely a felszereltségben már az európai mércéhez közelít. Most, hogy hamarosan egy R 40-es számítógéppel gazdagodik az óllo_ mány, szinte biztosra vehető az európai színvonal elérése. De ehhez élsősorbon ipari megrendelőket kell keresni, akik igényt tartanak a szolgáltatásra; többek között az olcsó üzemeltetési módok az automatizált műszaki, tervezési módszerek bevezetésére, a termelésirányí. tás, az energiafelhasználás racionalizálására. Ez a számítógépiközpont alkalmas bányamű_ velés tervezésére, bányakészlet felbecsülésére, anyagbeszerzési és -ellátási programok kidolgozására. A főiskola nagyon bízik a Mecseki Szénbányák Vállalattal való kooperációban a meddőhányók rekultivációjában, a szellőztetés-fejlesztésben, a sújtólégrobbanás miatt oly fontos kőzettuladjonsógok vizsgálatában. de a legfontosabb cél, hogy a liászprogramhoz teljes erővel kötődhessen. Ugyanilyen jéllegű partneri együttműködésre törekszik a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat is. A legnagyobb üzletet e két vállalattal való együttműködésben látja a Műszaki Főiskola. Csuti János HÉTVÉGE 5.
