Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-23 / 111. szám
A POTE szülészetén gondos felügyelet mellett gyaropodnak az újszülöttek Legfőbb ok a művi megszakítás és a dohányzás Kevesebb koraszülött csecsemő POTE Szülészeti Klinika inkubátorszoba Koraszülött — kis súlyú újszülött. A köztudatban e két fogalom többnyire egyet jelent — a 2500 gramm alatti súllyal világrajötteket nevezik így —, holott a szülészek, gyermek- gyógyászok különbséget tesznek köztük. Az ok a következő: nem tartják mindegynek, hogy a magzat a terhességi idő vége előtt, vagyis korán, de az idejének megfelelő súllyal, vagy oedig időre, de alacsony súly- lyal születik. Tapasztalataik azt igazolják, hogy az idejüknek megfelelő súlyú koraszülöttek — egy bizonyos súlyhatár, illetve érettség elérése esetén — életkilátásai jóval kedvezőbbek, mint a normál időben, de kis súllyal születetteké. Az utóbbiaknál ugyanis többnyire arról van szó, hogy a méhen belüli fejlődést kedvezőtlen hatások gátolták. Az újszülöttek súlyának kialakulását, a korán, illetve a kis súllyal születést számos tényező befolyásolja. Az egyik legkézenfekvőbb: örökletes ösz. szefüggést találtak az anyák testmérete és a gyermekeik születési súlya között. Megfigyelték, hogy a testesebb édesanyák újszülöttjei magasabb, mint a vékony alkatúaké, alacsonyabb súllyal jönnek világra. E tapasztalatból kiindulva másként ítélik meg egy 40—50 kg-os édesanya 2500 grammos kisbabáját, mintegy 80—85 kg- Os anyuka ugyanilyen súlyú csecsemőjét. Ha tehát egy filigrán édesanyának egészséges, de kis súlyú csecsemője születik, felesleges rendellenességet keresni a születési súly miatt. Ám jelentősen befolyásolják a születési súlyt olyan külső környezeti tényezők, mint a terhességek között eltelt idő, az anya életkora, a szülők életkörülményei, az anya életmódja. Mindezek közül számos szakember az anya életmódját tartja az egyik legfontosabb meghatározónak. Értve ezalatt a várandóság alatti 6. HÉTVÉGE életvitelét, illetve a megelőzőt. Az étkezéstől a pihenésig sokminden beletartozik az egészséges életvitelbe, közülük kettőt emelünk ki. A szakemberek véleménye szerint a nem kívánt terhességek művi megszakítás és a dohányzás a két legfőbb oka a magas koraszülési gyakoriságnak. Hogy miért fontos ismerni azokat az okokat, amelyek koraszüléshez vezethetnek, arra a koraszülés, kis súllyal születés esetleges következményei adnak magyarázatot. Tudvalévő, hogy az idő előtt, illetve kis súllyal született csecsemők jóval esendőbbek az érett, normálsúlyú társaiknál. Életben- tartásukéit, felzárkóztatásukért, a születésük pillanatától harcolni kell és ez a küzdelem nem mindig eredményes. Nem véletlen, hogy a csecsemőhalálozási mutató alakulása nagyon szoros összefüggést tükröz a koraszülési statisztikával. És, ha sikerül is életben tartani a fejletlen, kis súlyú újszülöttet, még mindig ott a bizonytalanság, nem lesz-e maradandó nyoma az idő előtt, illetve alacsony súllyal való vi. lágrajövetelnek. Baranyában 1975 óta folyamatosan csökken a koraszülött csecsemők száma. Nyolc évvel ezelőtt 12,9, 1979-ben 10, 1981- ben 10,6, az 1982. évi előzetes adat szerint pedig 9,8 százalékos a koraszülési mutató. Ez a kismérvű csökkenés ugyan nem adhat okot osztatlan örömre, ám a lépésről-lépésre haladás is olyan kitartó munka eredménye, amely elismerésre méltó. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a további csökkenés érdekében sok még a teendő. Ezek egy része szinte kizárólag a leendő anyákra vonatkozik. Azokra, akik ma még tizenévesként művi terhességmegszakítóst kérnek a bizottságoktól, akik várandóson is dobozszámra szívják a cigarettát, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt. Az ő esetükben sokszor akár megfeszülhet az orvostudomány, akkor sem képes egészséges, érett csecsemőkhöz segíteni őket. Nem elrettentésként, pusztán a figyelem, az óvatosság fef‘- keltése és az intelmek megszív- lelése érdekében mondjuk el, hogy a bólyi egészségügyi gyermekotthon három dolgozójának — Spengler Gyuláné, Vadász Józsefné, Figura Imréné — felmérése szerint 1981-ben az otthonban gondozott gyermekek között a koraszülöttek aránya 31,8 százalékos volt. Az érintett 70 gyermek 93 százaléka súly szerint (tehát időre, de kis súllyal született), 7 százaléka a terhességi kor szerint koraszülött. Ugyanakkor az is tény, hogy az orvostudomány ma már nagyon sokat tehet annak érdekében, hogy a kora, illetve kis súlyú újszülöttek idővel lehetőleg minden tekintetben utolérjék érett társaikat, de ez az utólagos küzdelem tűnik nehezebbnek. Annál is inkább, mert nem ez a kedvezőbb megoldás. A nagyobb — talán az egyedüli — lehetőség, a megelőzésben rejlik. Különösen nagy jelentőségű, hogy a terhesgondozás során kiszűrt — valamilyen ok miatt veszélyeztetett várandósok —, akiknél a koraszülés előreláthatólag bekövetkezhet, Baranyában időben kerülnek a jól felszerelt terhespatológiai osztályokra. A terhesgondozás ilyen szűrőjeliegű tevékenységét segítik az új vizsgálati eljárások: AFP, ultrahang, illetve a gravido- gramm. Az egészségügyi szolgálat az elmúlt időben tehát erősített és bizonyára ennek is köszönhető, hogy megyénkben, ha kis mértékben is, de évről évre csökken a koraszülöttek száma. Nyilván van még lehetőség a továbblépésre, de hogy ez érett, egészséges csecsemőkben legyen mérhető, ahhoz felelősségteljes gondolkodó, az egészségügyi szolgálattal készségesen együttműködő leendő anyákra van szükség. T. É. A közigazgatási terü/eti beosztás - politika (III.) A közigazgatási területi beosztást követő állami szervek felépítésében gondot jelent a túlzott tagoltság. Ez tapasztalható az igazságszolgáltató szervek tevékenységében, de találunk olyan más szerveket is, amelyek a város és járás területén működnek, így irányításuk gyakran két központból történik. Mivel a közigazgatási területi egységek nem gazdasági egységek, több gazdálkodó szerv tevékenysége több megyét is érint. Ennek megfelelően munkájukat, tevékenységüket több megye párt- és állami vezetésével kell összehangolni, ami időnként nehézségeket jelent. Az előbbi gondokat felismerve központi párt- és állami szervek több olyan döntést hoztak, melyek az előbbi feszültségeket igyekeztek enyhíteni. Ma hazánkban 96 város van, ezek közül 61 lót el községi tanácsokat irányító tevékenységet. Politikai, társadalmi szervek vonatkozásában is változások történtek. Pl.: az említetteken túl közös városi, járási pártbizottságok alakítása, amelyek közül 2 megyénkben működik Siklóson, illetve Szigetvárott. Ezek az intézkedések, döntések alkalmasak arra, hogy kísérletként megelőzzék az egész ország területére szolgáló döntéseket, a döntésekhez ezeknek a kísérleteiknek a tapasztalatait hasznosítsuk. Ilyen előnyök mellett azonban azt is el kell ismerni, hogy ezek a döntések bizonyos területeken, illetve szinteken az irányítási mechanizmusban bizonytalanságot ered. ményeztek, a fennálló gondokat, problémákat nem oldották meg, legfeljebb csak kis területen enyhítették. Azt hiszem, hogy már az eddigiek meggyőztek bennünket arról, hogy'csak egyetérthetünk Erdei Ferenc következő szavaival: „Van a társadalom történeti mozgásának egy olyan praktikus, vagy éppen bürokratikus oldala, amiben nincs kitérés senki számára: állást kell foglalni benne, illetőleg viselni kell a társadalmilag érvényes állásfoglalás következményeit: ez a társadalom igazgatásának a megszervezése.” Úgy vélem Erdei Ferenc idézett szavai nemcsak az államigazgatási területi beosztás fontosságát emelték ki politikai állami irányításunk mechanizmusában, hanem annak szükségletét is, hogy igazítani kell azt a mai társadalmi, gazdasági élet követelményeihez, az ország tér- szerkezetének területi egységeihez. A közigazgatási területi beosztás mindig az adott kor társadalmi, gazdasági feltételeinek kell hogy megfeleljen, mégis helyzetünkben a hosszú távú perspektivikus döntés szükséges. Ezt kívánják mindazok a követelmények, amiket a szocialista társadalomtudományok felállítottak a közigazgatási területi beosztással szemben. A témával kapcsolatos tudományos kutatások még nem fejeződtek be, ennek ellenére a döntési javaslat körvonalai kibontakozóban vannak, mely legalábbis többségi véleményt képvisel. (Különösen Erdei Ferenc, Beér János, Madarász Tibor, Hencz Aurél foglalkozott e témával.) „Elvként és követelményként is megfogalmazható, hogy az államigazgatási területbeosztás szocialista megoldása végső fokon az igazgatási-területi egységek és a gazdasági struktúra összhangba hozásának elve alapján képzelhető el. Az összhang hiánya ugyanis megnehezíti a területi tervezést, zavarja a termelőerők optimális területi elhelyezését, a hatékony terület- és településfejlesztést." (Raft Miklós: A gaz. dasági viszonyok hatása az állam területi beosztásának fejlődésére. — Állam és Igazgatás, 1979. 7. szám.) A tudományos kutatások megegyeznek abban, hogy a közigazgatási területi beosztás fejlesztésénél a városokból, mint a lakosság ellátását a legmagasabb szinten kielégítő településekből kell kiindulni. Az urbanizáció társadalmi, politikai jelentőségét már Lenin megfogalmazta. „A város elkerülhetetlenül vezeti a falut, a falu elkerülhetetlenül követi a várost." A város és környéke szimbiózisát e szerint nemcsak lehetséges, hanem feltétlenül szükséges is figyelembe venni a döntés meghozatalakor, és még inkább azok végrehajtásakor. Társadalmi rendszerünk alapvető politikai céljai között a szövetségi politikára, a város és falu közötti különbségek csökkentésére és életszínvonalpolitikánk végrehajtására, megvalósítására közvetlen, és igen dinamikus hatással van a város és környékének szoros kapcsolata. Mivel e politikai célok sikeres megvalósítása rendszerünk lényegéhez tartozik, feladatunk kettős: „Az egész társadalmat az élenjáró központok fejlettségi szintjére emelni, e központok segítségével, másrészt e központok továbbfejlesztése az egész társadalom felemelkedésén keresztül. Ez a tevékenység a társadalom egységes gyakorlata által irányított célszerű folyamat kell legyen, mert a szocialista társadalomban az urbanizáció nem magánérdekek ösztönös működésének eredménye." (Áhiezer —Kogán—Jánickij: Urbanizáció,, társadalom és tudományos technikai forradalom.) A városok további erőteljes fejlesztését, ennek szükségességét ismerte el az 1007 1971. MT-határozat is az országos településhálózat fejlesztési koncepcióban. Minden városnak van kisebb-nagyobb vonzás- körzete, a nagyvárosoknak már kialakult, vagy kialakulóban levő agglomerációs övezete. A megyei városok vonzás- körzete országrésznyi területre terjed ki. Vonzáskörzetük, agglomerációs kapcsolataik fejlesztésének kérdése azért is indokolt, hogy mielőbb betölthessék azokat a funkciókat, amelyeket a kiemelt felsőfokú központoktól a környező települések lakossága elvár, így betölthessék azt a szerepüket, melyet a központi párt- és kormányszervek a településhálózat fejlesztési koncepciókban, határozatokban e városoknak szántak. A lakosság ellátásában a kisebb városoknak is fontos szerepük van, kezdve a felsőfokú központoktól a középfokú központokig, mely városoknak kapcsolatai a kiemelt felsőfokú központokhoz, községekhez igen sokszínű. Hazánkban az urbanizáció fejlődését bizonyítja az a tény, hogy 1950-ben az ország területén 54 város volt, míq ez a szám ma 96. Társadalmi céljaink elérése érdekében, a lakosság magasabb szintű ellátása céljából a városhálózat továbbfejlesztése indokolt, melynek segítésére a kormány is törekszik, mint az a településhálózat fejlesztési koncepciókból kitűnik. Természetesen bármenynyire is kívánatos az urbanizációs folyamat gyorsítása, várossá nyilvánítást csak abban az esetben célszerű végezni, amennyiben az adott településen a lakosság városi szintű ellátása biztosított, vagy azt erősen megközelíti. Dr. Bunna Gyula