Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-03 / 92. szám
Dunántúlt napló 1983. április 3., vasárnap „Napról napra, lépésről lépésre kell megküzdeni...” Parlamenti élmények, képviselői hétköznapok Bizalom az őszinte szóért Mi újság a „fekete dobozban”? Elkészült a festett sírkamra védőépülete Sírleletek és újabb sírkamra — Készül az előcsarnok A közelmúltbeli ,.Merre tovább, belváros?" című tévéfórumon hangzott el egy kérdés kapcsán: májusra elbontható a sétatéri „fekete doboz”. Valóban így van? Nos, a helyszínen járva a látottak és a tervező Bachmann Zoltántól kapott információ alapján mondhatjuk: így van! És mégsem bontják el! Ennek igen egyszerű a magyarázata. A további munkáknak is jobb, ha a tető védelmében végzik. Másrészt meg a hatás ... Mint egy szobor, amiről az avatáskor lehull a lepel, úgy tárul majd a pécsiek elé ez a különleges, páratlan műtörténeti értéket magába foglaló alkotás. Nehéz restaurálás Hanem lássuk csak, mi is történt itt, amióta legutóbb beszámoltunk a „fekete doboz” alatti munkákról. Mindenekelőtt az — és ezt konstatálhatta a járókelő is —, hogy megnőtt az építmény, s hogy a növekmény alól töméntelen sok föld jött ki a felszínre. Bent, a tető alatt egész télen szorgos munka folyt, s ennek az eredményei máris lenyűgö- zőek. Elsősorban is az, hogy a festett sírkamra ma már tökéletes biztonságban van: elkészült az ólomlemezzel szigetelt vasbeton védóépület, amely az elején, azaz a nyugati oldalán egyelőre nyitott, így a több mint másfél ezer éves falfestmények restaurálása még várat magára. A munka különlegesen nehéznek ígérkezik: a sírkamra falának a köveit közönséges földbe ágyazottan rakták fel, a festményeket tehát a földben levő szerves anyagok bomlasztó hatásától is meg kell szabadítani. Fal a levegőben A fekete tető növekménye alatt mintegy 10 méter átmérőjű köralakú helyiség van. Ez idő szerint még egyszerű téglafal határolja, kátránylemezzel borítva, s most készül az ólomlemezes szigetelés, amire újabb kátránypapír kerül, s csak utána következik a tulajdonképpeni fal, a vasbeton belső héj. Ma még félelmetes itt bent állni (a lábunk alatt is ólomlemez van), hiszen a téglafal felett 4—5 méter magas földfal emelkedik, csak úgy ... Itt, e helyen is újabb ókeresztény sírok kerültek elő a már megszokott sírmellékletekkel. Most azonban más érdekesség vonja magára a figyelmet. A hajdani mauzóleum bejárati oldalának a falmaradványai szabálysze. rűen a levegőben „lógnak", ■igaz, biztonságosan aládúcolva. Néhány hét múlva a köralakú helyiség vasbeton födémé tartja majd, s akkor a falak már a felszínen lesznek. A helyiség egyébként a mauzóleum előcsarnoka lesz a félköríves lejárattal és a sírkamrához vezető bejárattal. A sírkamra másik oldalán — közvetlenül a pezsgőüzem előtt — egy újabb sírkamrára bukkantak, pontosabban annak a meglepően ép falazatú bejáratára és a tetőboltozat indítására. Innen nem kerültek elő leletek. Az északi oldalon mintegy 8—10 méteres szakaszon — a vasbeton védőépület és a Janus Pannonius utca között — most csak a nagy üresség van. Fent vékony betonréteg, rajta még vékonyabb aszfaltréteg látható — az egykori járda töredezett széle. Itt lent minden autó elhaladtát megérezni. Az üresség a sírtemplomot oválisán óvó támfalrendszer első ütemének a helye. A még- csak ezután építendő támfal olyan U-betűre emlékeztet, aminek az egyik szára rövi- debb, a két szár közét azzal a földdel töltik fel, amit majd a következő ütemből termelnek ki. És ez így megy tovább . . . Római téglák - ma Ez van ma. S ami történik, ami elkészült (és készül), az aknamélyítők munkáját dicséri. Nehéz munka ez, csak bányászok tudják csinálni. De most már hamarosan elkészül a védőépület héjazatának a teljes lefedése is, s akkor a hajdani sírkápolna 60—80 cm magas falmaradványai szemléletesen idézik a régi építményt. Akkor kezdődhet a burkolat lerakása, ami itt a kb. 30x40 cm-es „római méretű” téglalapokból áll. A tervező nagy gondja: sikerül-e a XX. században olyan minőségű téglákat előállítani, mint a III—IV. században? Az abból a régi korból százszámra előkerültek ugyanis még ma is kiváló minőségűek. A burkolati munkák már az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi szakembereire várnak. Hársfai István Egy választási ciklus kellős közepén korai lenne még nagy sikerekről, vagy lehangoló kudarcokról beszélni. Különösen Dohoczky Antal esetében, aki két és fél évvel ezelőtt lett választói bizalmából országgyűlési képviselő. Élményekről, tapasztalatokról, tennivalókról azonban annál több szó esik. Amikor az új megbízatást, a társadalmi tevékenységnek e merőben új világáról beszélgettünk, éppen olyan volt, mint most: látszólagos nyugalma mögött telve pezsgő tenniaka- rással, a jó ügyért serényke- dők magabiztosságával. Az első élményekre így emlékezik: — Mint országgyűlési képvi. selő jutottam el életemben először a Parlamentbe. Lenyűgöztek az épület hatalmas méretei, díszei, de a legnagyobb hatást az ott uralkodó hangulat tette rám. Ott mindenkit, hovatartozásra, beosztásra való tekintet nélkül egyenrangúnak tekintenek. Hogy kötetlenül beszélgethettem a belkereskedelmi miniszterrel a folyosón egy lakossági ellátási problémáról, hogy Kádár elvtórs előre köszönt a liftben, s aztán mosolyogva, kissé meghajolva köszönte meg a „fuvart" a liftes néninek, hogy a képviselőtársak az első pillanatban úgy fogadtak be maguk közé, mintha itt Villányban együtt gyerekes- kedtünk volna ... szóval nagyon jók voltak az első benyomások. — Mint 34 község, két nagyközség és egy város képviselője, milyennek látta a lehetőségeit, választói érdekében? — Azt tudomásul kell venni, hogy meglehetősen nehéz időszakban lettem képviselő. Most, itt nem lehet részese az ember nagy, látványos eredményeknek, egy-egy országrész felfelé ívelő sorsfordulójának. Napról, napra, lépésről lépésre meg kell küzdeni a legapróbb eredményekért is. De éppen ez a mindennapisóg, az állandó figyelem és készenlét, az apróbb sikerek összessége adja meg a cselekvés örömét. — És a választók? Mindenkinek a maga gondja, a legégetőbb, a türelmetlenség gyakran jogos. Nem érezte, hogy ha több a megvalósíthatatlan igény, akkor csökken a kezdeti bizalom ? — Nem, mert az emberek az országos gondokba ágyazva másként látják a maguk problémáját is. Csak ehhez többet és őszintén kell beszélgetni velük. Hiszem, vallom, hogy ha valaha fontos volt, hát akkor most igazán az, hogy az ember minél többet legyen élő, személyes kapcsolatban a lakossággal, a dolgozókkal. Ez mindenkire érvényes, aki a közéletben dolgozik. — A siklósi járásnak az ön választókörzetéhez tartozó része sem mentes a problémáktól. Mint képviselő, tudott-e szót emelni, tenni ezek megoldásáért? — Tavaly, amikor az Országos Vízügyi Hivatal számolt be a Parlamentben, én is felszólaltam. Ismertettem az aprófalvas települések gondjait, a nitráttal és egyéb szennyező anyagokkal fertőzött ivóvíz megoldatlan problémáját. Kértem, hogy a központi anyagi támogatások elosztásánál ne a holt statisztikát, hanem az adott települések helyi sajátosságait is vegyék figyelembe. Mert az Ál- földön kis településnek számít már egy ezer lakosú község, míg nálunk ugyanebben a kategóriában háromszózas kisközségek is szép számmal vannak. Remélem, hogy az én felszólalásomnak jf része van abban, hogy Palkonya, Villánykö- vesd és Mórok rövidesen jó ivóvízhez jut, idén kezdik itt az új kutak fúrását. — Súlya van tehát az országgyűlésen minden elhangzott szónak. A közvéleményben mégis gyakran hiányolják az igazi vitákat, mintha ennek a legmagasabb törvényhozó fórumnak csak jóváhagyó szerep jutna. — Látnák csak, hogy milyen éles, szinte késhegyre menő viták folynak egy-egy parlamenti bizottsági ülésen! Az ott kikristályosodott, s a demokrácia sokféle fórumát megjárt tervezet már letisztulva kerül a legmagasabb plénum elé. így valóban csak valami rendkívüli ok esetén lenne szükség gyökeres változtatásra. — Az országgyűlésen való részvétel a képviselői munka csúcsait jelenti. A hétköznapok ennél bizonyára sokkal szürkébbek, ám annál munkaigényesebbek. — Szinte naponta megkeresnek kisebbnagyobb, személyes, vagy szűkebb kört érintő problémákkal. Az sem biztos, hogy mindegyikkel való foglalkozás mindjárt a képviselő dolga lenne. De számomra törvény: mindenkit türelmesen végighallgatok. (Néha tulajdonképpen csak ennyi az óhaja az illetőnek.) Nem szeretek mindjárt ígéretet mondani, de minden ügynek lelkiismeretesen utánajárok. Nemet mondani nagyon nehéz, de néha elkerülhetetlen. De a falunyi közösségekért is akad bőven tennivaló. Iskolák, gyermekintézmények építésének, fenntartásának segítése egyes helyeken a tömegközlekedés javítása, és egy nagyon fontos szociálpolitikai gond: az idős, elhagyatott emberek érdekében minden rendelkezésünkre álló lehetőség kiaknázása. — Milyen segítségre számíthat a képviselői megbízatás ellátásában? — Elsősorban a baranyai képviselőtársak támogatására, tanácsaira, de sokat segít a munkámban az, hogy egyben a járási párt-végrehajtóbizottság tagja is vagyok, és úgy érzem, nagyon jó a kapcsolat a helyi és a felsőbb tanácsi szervekkel is. — E sok időt, energiát igénylő elfoglaltsághoz van-e hozzáfűzni valója a családnak? — Néha megjegyzi a feleségem; azért lehetnél mór itthon is egy kicsit többet.... Kurucz Gyula Diagnózisok a számítógépben Adatbankok testi bajainkról Túl a kutatási stádiumon... Ami egykor misztikum, az elszabadult fantázia csodás képességekkel felruházott szerkezete volt, a számitógép ma már bevonult mindennapi életünkbe. Ha úgy tetszik, nyilvántartja a magas vérnyomásunkat, a szív, az érrendszer és egyéb belső szervünk különféle elváltozásait, ilyen-olyan testi panaszainkat. Nemcsak nyilvántartja, rendszerezi, értékeli az egészségi állapotot, hanem támpontot is ad arra> hogy milyen megelőző, gyógyító, gondozó feladat vár az orvosra egészségünk visszanyerése, vagy megóvása érdekében. » Mindez ugyan hazánkban ma még nem a mindennapi gyakorlat, de az egészségügy több területén már a kutatási stádiumon túljutott, gyakorlatban is felhasználható ismeretrendszer. Nemrégiben tartottak Pécsett az egészségügyi és számítástechnikai szakemberek olyan tudományos ülést, amelyen összegezték az egészségügyi ellátás számítógépes segítésének eddigi Baranya és Tolna megyei tapasztalatait. Az ott résztvevők, előadásokat tartók és hallgatók egyöntetű véleménye volt, hogy úttörő jelentőségű kezdeményezésre vállalkozott a Neumann János számítógép tudományi társaság, hiszen itt szögezhették le teljes biztonsággal: kiépültek már olyan számitógépes rész-rendszerek, amelyek túljutottak a kutatási fázison. Mint dr. Tényi Jenő profesz- szor, a POTE Egészségügyi Szervezéstani Intézetének igazgatója elmondta, az egészség- ügyi ellátás mai rendszere tömeges orvos—beteg-kapcsolatot tesz lehetővé. Ez a kapcsolat nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés szintjén is létrejön. Ebből következően rengeteg adat, többféle helyen szerepel, s ez a párhuzamosság az egészségügyi ellátás szervezését meglehetősen zavarja. Sok fontos információ elvész, s a jelenlegi gyakorlatban nem lelhető fel. A számítástechnika és a hírközlés korszerűsítése az egészségügyben is új távlatokat nyit meg. Többek között rendkívüli előnye lehet, hogy függetlenül az adatok jelentkezési helyétől, azok egy, úgynevezett adatbankban megtalálhatóak lennének. Több számítógépes rész- rendszer bizonyította kutatási szinten életképességét, az indokot a szélesebb körű elterjesztésre. Ilyen elsősorban a Pécs városában már bevezetett komplex lakossági szűrés és azt követően a gondozás számítógépes rendszere. Új, de a gyakorlatban már hasznosnak bizonyult a körzeti orvosi ellátás feldolgozása, a POTE központi laboratóriumában kialakítót laboratóriumi rendszer, és az egyes célprogramok megvalósításának számítógépes rendszere. (Példa erre a szív- és keringési megbetegedések nyomon követésével foglalkozó Tetra C program számítógépes feldolgozása.) Talán meglepő, hogy éppen olyan egyetemen, amely nem rendelkezik saját számítógépekkel, országos modellként is szolgáló számítógépes rendszereket dolgoznak ki. Szerencsére a Pollack Mihály Műszaki Főiskola ilyen irányban készséges, a számukra idegen tudomány iránt fogékony partnernek bizonyult. Kérdés azonban, hogy a kísérleti időszak végével, a szélesebb körű bevezetés igényénél milyen lehetőségei lesznek, az egészségügynek? K. Gy. R—22 típusú számitógépen dolgozzák fel a POTE diagnosztikai adatait a PMMF komputerközpontjában Szokolai István felvétele
