Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-03 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam 92. sióm 1983. április 3., vasárnap Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ünnepi szántunk tartalmából Parlamenti élmények, képviselői hétköznapok (4. oldal) Adatbankok testi bajainkról (4. oldal) Akiket úgy neveltek (?) (6. oldal) Egyetemes emberi érdekeink A z utóbbi néhány esztendőben a nemzetközi környezet problémái között előkelő helyet foglalnak'el a katonapolitikai kérdések. Minden gondolkodó ember tudja, hogy az 1945 óta tartó európai béke alapjait, a szocialista és a kapitalista világ között létrejött erőegyensúlyt ezekben az években elsősorban az Egyesült Államok megkísérli felborítani. Egyrészt úgy számolnak, hogy a szocialista világ elfogadja a tervbe vett amerikai fölényből következő katonai hátrányát és a békéért, a fennmaradásért politikai engedményekkel fizet. A másik, amit feltételeznek, hogy az erőegyensúlyt a Szovjetunió oldalán, ha kell, magasabb szinten, helyreállítják, de ez a folyamat — mint remélik —, az egész szocialista közösségtől hatalmas anyagi áldozatokat követel, talán olyanokat, amelyeket ki sem bírunk, amelyek aláássák gazdasági stabilitásunkat. Riasztó lenne mindkét variáció, ha már oly sokszor nem próbálkoztak volna velük. Kénytelenek vagyunk azonban tudomásul venni azt, amit nemrég Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszter úgy fogalmazott meg, hogy az alapvető fegyverzetellenőrzési és fegyverkbrlátozási tárgyalásokon pillanatnyilag az amerikaiak „komolytalan partnernek” bizonyulnak. Genfben két vonalon folynak jelenleg a tárgyalások. Az egyik az úgynevezett „euro- rakéták" témaköréről, amely a rakétákon túl mindenfajta közép-hatótávolságú és kö- zéo-hatósugarú nukleáris feqyvert, célbajuttató eszközt felölel A másik a stratégiai jellegű, kontinensközi nukleáris fegyverek ellenőrzéséről és csökkentéséről. Ma már a kormányok befolyása alatt lévő, nagyhatású nyugati sajtó sem titkolhatja el, hogy a szovjet fél tartja a kezében a kezdeményezést, amikor az erőegyensúly, s vele a béke védelméről, a fegyverzet korlátozásáról, a leszerelésről van szó. Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb eseménye, mely új helyzetet teremtett a rakétahadászati viszonyokban, az a szovjet kötelezettségvállalás volt, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Ez felveti a kérdést, hogy a másik fél, bár szívesen folyamodik békefrázisokhoz, vajon miért nem vállal hasonló kötelezettséget? Azért, mert a pénzügyi és technikai kapacitásuk alapján bizonyos új fegyverek kimunkálásával és rendszerbe állításával abban biznak, hogy elérhetnek valamit céljaikból. Ilyenek lennének az MX-rakéták, a Trident—II. tengeralattjáróról indíthafó rakéták, az új nehézbombázók, a nagy hatótávolságú szárnyasrakéták és mások. Ezek a hadászati fegyverzet kategóriájába tartoznak, amelvben a Szovjetunió és a szocialista közösség védelme 80 százalékban a szárazföldi kilövőállásokból indítható interkontinentális ballisztikus rakétákra épül. Hosszú ideig amerikai javaslat volt a genfi tárgyalóasztalon: a Szovjetunió egyoldalúan semmisítse meg eme alapvető védelmi eszközének legnagyobb részét, s tűrje el, hogy hasonló hatótávolságú fegyverekkel a tengerekről, a szárazföldről és a levegőből, többszörös fölény birtokában fenyegesse az Egyesült Államok pusztulással szocialista világunkat. Azóta Reagan amerikai elnök előállt egy „közbülső változattal", amely alig téréi a Szovjetunió - számára elfogadhatatlan „nulla-megoldástól". s inkább a rakétatelepítés előmozdítását, mintsem a genfi megegyezést, a valódi leszerelést szolgálja." Ezzel az indítvánnyal szemben ott áll az a szovjet javaslat, amely az összes nagy- hatótávolsáaú és nagyhatósugarú célbajuttató eszköz 25 százalékos csökkentését javasolja azonos szintre. Indítványozza továbbá a nukleáris töltetek számának erőteljes korlátozását, valamint a nagy hatótávolságú szárnyasrakéták rendszerbe állításának eltiltását. Legyen hadászati egyensúly, ha nem megy másképpen, hát a jelenlegi szinten — így a szovjet álláspont' —, de a cél az alacsonyabb szint létrehozása, egészen a fegyverzet teljes megsemmisítéséig. Ami az európai nukleáris fegyverzetet illeti, három, egymásból értelemszerűen következő szovjet javaslat hangzott el Genfben: 1. Semmisítsenek meg minden olyan közép-hatótávolságú és taktikai nukleáris fegyvert, amely euró- pci célok megsemmisítését szolgálja. De ha ez nem megy, akkor — 2. — mindkét fél csökkentse egyharma. dóra közép-hatótávolságú nukleáris eszközeit. S egy végső variáns — 3. — a Szovjetunió kész csupán any- nyi rakétát megtartani Európában, amennyi Angliának és Franciaországnak e két NATO-hatalomnak van. A z ég tehát borús, reménysugár, hogy Nyu- gat-Európa népeiben is mindinkább terjed a felismerés: az amerikaiak földrészünket szeretnék egy olyan háború hadszínterévé tenni, amelyet majd az óceán másik oldaláról kényelmesen tanulmányozhatnának. Nyugat-európai tíz. és tízmilliók élete árán képzelik legyengíteni a szocialista világot. Irreális terv, egészében soha nem érvényesülhet ez a koncepció. Végső soron azért nem, mert a szocialista világ életképessége nagyobb, mint azt az amerikai tervezőasztalokon képzelik. Tartalékai szinte kimeríthetetlenek, eszmei vonzereje pedig csak tovább növekszik a béke védelmében tanúsított következetességével. Végső soron mi állunk az egyetemes emberi érdek oldalán. Szabó L. István Folytatódtak a húsvéti Koszorúzási ünnepségek Budapesten béketüntetések Tízezrek gyűltek össze szombaton a skóciai Glasgow főterén, hogy tiltakozzanak az amerikai középhatótávolságú rakéták angliai elhelyezése ellen. „Békét és munkát követelünk!" „Le a nukleáris fegyverrel!” „összeesküvés az emberiség ellen" — skandálták a tüntetők majd később egyperces hallga. fással adóztak a Hirosima és Nagaszak; elleni atomtámadás áldozatainak. A Német Szövetségi Köztársaságban is folytatódtak szom. baton a húsvéti béketüntetések. Több tízezren tüntettek Frankfurtban, s mintegy nyolcezren Duisburgban. „Le a Pershing 2-vel és a szárnyas rakétával!" Leszerelést!" „Legyenek atomfegyver- mentes övezetek Európában!" — Ezekkel a jelszavakkal tüntettek többszózan szombaton Nyugat-Berlinben. Az olaszországi Comisoban — Olaszországban ott helyeznek el elsőként amerikai közép, hatótávolságú rakétákat — a békemegmozdulósokat háromszáz fiatal húsvéti körmenetsze- rű felvonulása nyitotta meg pénteken. Békemegmozdulások voltak pénteken az Egyesült Államok különböző városaiban is. Washingtonban fiatal anyák karonülő csecsemőkkel vonultak a Pentaqon elé, New York. ban többszázan tüntettek az atomfegyver-kutatóközpontnál. Az Arab Liga felhívása — Az Arab Liga Tanácsa elítéli az Egyesült Államoknak az izraeli megszállás alatt lévő palesztin arab területek lakosságával szemben tanúsított maga. tartását, az arabok jogainak semmibevételét. A testület Tuniszban véget ért ülésén, amelyen az arab országok állandó képviselői vettek részt, felhívást fogadtak el. Ez követeli, hogy tegyenek további erőfeszítéseket Izraelnek, az Egyesült Nemzetek Szervezetéből és annak szakosított szerveiből való kizárása, illetve tagsá. gának felfüggesztése érdekében. Koszorúzási ünnepség a Szabadság téren. Az MSZMP KB nevében Kádár János, az MSZMP KB titkára és Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai koszorúznak. Í3 i azánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombat délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a magyar hősök emlékművénél, a Hősök terén. A Szabadság téren fej^ora- kozott a Magyar Néphadsereg díszszázado, amelynek parancsnoka jelentést tett az Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően a honvédelmi miniszterrel együtt ellépett a díszszázad sorfala előtt és üdvözölte a katonákat. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyezték el. A Minisztertanács nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese koszorúzott. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége budapesti nagykövetsége részéről Vlagyimir Bazovszkij nagykövet, Valerij Muszatov követtanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Ezután a diplomáciai testület képviseletében koszorúztak. Az emlékmű talapzatán elhelyezték a hála és a megemlékezés koszorúját a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Úttörők Sző-, vétségé képviselői. Koszorúztak a magyar fegyveres erők vezetői is. A Magyarország felszabadításáért elesett hősök emléke tiszteletére megkoszorúzták az emlékművet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. A Hősök terén, amelyet zászlók díszítettek, a magyar hősök emlékművével szemben katonai díszszázad sorakozott fel csapatzászlóval. A Himnusz hangjai után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa képviseletében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Németh Károly, a Minisztertanács részéről Lázár György és Sarlós István koszorúzott. Koszorút helyeztek el az emlékműnél a budapesti diplomáciai testület képviselői. Megkoszorúzták az emlékművet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Úttörők Szövetsége nevében. Koszorút helyeztek el a magyar fegyveres erők képviseletében is. Ezután az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága részéről koszorúztak. Végezetül a fővárosi tanács, majd a budapesti dolgozók, a fővárosi fiatalok képviselői helyeztek virágokat az emlékmű talapzatára. A kegyeletes megemlékezés az Internacionálé hangjai után a diszszázad elvonulásával ért véget. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja. Ott volt a politikai és társadalmi életünk sok más vezető személyisége. Részt vettek az ünnepségeken a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői is. Pécs, Felszabadulási emlékmű Szokolai István felv.
