Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-14 / 102. szám
1983. április 14., csütörtök Dunántúli napló 5 Magyarszovjet élelmiszergazdasági együttműködés Tanácskozás a Kamarában Hogyan kapcsolódhatnak be a magyar vállalatok a szovjet élelmiszerprogramba? Miképpen lehetne kifejleszteni a mezőgazdasági együttműködést? Ezeket a kérdéseket vitatták meg szerdán a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Szovjetuniói Kereskedelmi és Iparkamarája budapesti, közös tagozati elnökségi ülésén. Fásítási ankét A fásítási ankét résztvevői a malomvölgyi kirándulóközpontban Szokolai István felvétele Újra megnyílik a Csontváry Múzeum Ma ismét megnyílik a Csontváry Kosztka Tivadar életművét bemutató múzeum Pécsett, a Janus Pannonius utca 11. szám alatt. Az elmúlt három év alatt kibővítették és újjá rendezték a múzeum anyagát. Ma délután 5 órakor Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter mond megnyitó beszédet a kiállítás előtt. Hegedűs D. Géza színművész Csorba Győző, Antal Barnabás, Garai Gábor, Nagy László és Weöres Sándor versét mondja el, majd elhangzik Szokolay Sándor örvendj, Pécs! — Hódolat Csontváznak című műve, amelyet a zeneszerző Weöres Sándor versére a múzeum megnyitásának alkalmára írt. Közreműködik a Pécsi Nevelők Háza Kamara- kórusa (karigazgató Tillai Aurél), valamint a Mecsek Fúvósötös, vezényel a szerző. Növekszik Baranyában az erdők területe Iskolaerdő és mini arborétum Am Tóth Sándor rajzai Iróportrék Kiállítás nyílt a Mozgalmi Ház kisgalériájában A tanácskozáson beszámoltak arról, hogy már eddig is igen jelentős eredményeket értek el a két ország vállalatai a mezőgazdasági, élelmiszeripari cikkek, illetve az agrárgazdaság gépeinek kölcsönös szállításában. A magyar élelmiszer- gazdaság rubel elszámolású exportjának több mint 70 százaléka a Szovjetunióba irányul; jelentős mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, bort és húst exportálnak a magyar vállalatok. A Szovjetunió sokféle mező- gazdasági gépet szállít Magyarországra. Több mint hetvenezer szovjet traktor, tízezer kombájn, hatvanezer tehergépkocsi és 90 helikopter segíti a mezőgazdasági termelőket. A két ország egvüttműködését az élelmiszergazdaságban 9 szakosítási eayezmény szabályozza, ezek kiterjednek többek között az agrokémiára, továbbá gépek, termények stb. szállítására. A maavar vállalatok, gazdaságok számos területen kapcsolódhatnak be a szovjet élelmiszerprogram megvalósításába. További magyar termelési rendszerek -szállítására nyílik lehetőség. A korábban exportált iparszeré baromfi- és sertés- tenvésztési rendszerek mellett jelenleg a maayar nagyüzemi kukoricatermelési eljárás szovjetunióbeli bevezetésén dolgoznak a két ország szakemberei. Mindezeken túl lehetőség van juhtenyésztési rendszerek és a aombatenyésztési módszerek átadására. Az agrokémia' eovezménv bővítésére is lehetőség kínálkozik, és új termékek kooperációs gyártásáról is szó van. A tanácskozáson hangsúlyozták, hoav az együttműködés továbbfejlesztéséhez I "■’vetlen vállalati kaDCSolatok kialakítására van szükség. Ennek megszervezésében — az igénvek felmérésével, a partnerek informálásával — a két or- szóa kamaráiénak jelentős szerepet kell vállalnia. ünnepélyes fásítási ankét színihelye volt tegnap délelőtt a Pécs városi Tanács épülete. A Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezési osztálya, Pécs város Tanácsának mezőgazdasági és élelme, zési osztálya valamint a Pécsi Erdőfelügyelőség a fásítási hónap alkalmából hívta meg a meaye mindazon gazdasági és társadalmi szervezetének képviselőit, amelyek tevékenysége valamilyen formában összefügg az erdő. és fagazdálkodással. Dr. Álló Miklós, a megyei tanács mezőgazdaságL és élelmezési osztályának vezetője megnyitójában ismertette Baranya megye erdőgazdálkodásának jellemző adatait. örvendetes tény, hogy megyénkben az erdővel borított terület aránya nagyobb, mint az országos átlag. Nem kis mértékben köszönhető ez annak a tervszerű szaporítóanyag- gazd á I kod á s n a k, érd őfel ú j ít á s - nak, szerkezetátalakításnak és erdőtelepítésnek, amely a megyéire jellemző. A MEFAG, az állami gazdaságok és termelő, szövetkezetek évente mintegy 13 millió facsemetét nevelnek fel. s az utóbbi öt esztendőben évi 400—700 hektárral növekedett az erdők területe. Mindez 400— 500 ezer köbméternyi fa kitermelését teszi lehetővé évente. Rada Antal, a MÉM osztály- vezetője ünnepi beszédében a Föld problémáinak összefüggésében elemezte az erdőgazdálkodás jelentőségét. Elmondta, hogy bolygónk 50 millió négyzetkilométernyi erdeje oxigént termel, vizet tisztít, árvizeket köt meg. védi a termőtalajt. faanyagot ad. Ám riasz. tó hírek jelzik, hogy földünk erdőségei pusztulnak,, terjed a sivatag, emberek milliói keresik vándorolva életben maradásuk lehetőségeit, kivágott erdőket, kimerült, lepusztult termőtalajt hagyva maguk után. Csökken legproduktívabb környezeti tényezőnk hatása. Ezért vette pártfogásába az ENSZ környezet- védelmi szervezete azt az Indiából elindult mozgalmat, amely, mek jelszava: Minden gyermeknek egy fát! Célja nem első- sóiban a fásítás, hanem a gyér. mekek természetszeretetének, ökológiai szemléletének fejlesztése. hogy majdan, felnőtté válva tudatos őrzőivé váljanak a természetnek. Hazánkban a világméretű akciót megelőzve hirdette meg a MÉM és a Hazafias Népfront az „iskolaerdő” és a „mini arborétum” mozgalmat. Ennek során a diákok akár a maguk által gyűjtött magvakból nevelhetik fel és ápolhatják kertjüket. Magyarország erdőgazdálkodása természetesen nem ezen az akción múlik, de az utábbi évek. ben fontos részét képezi az 1958 óta minden évben meghirdetett fásítási hónapnak, amelyet a fásítás tömegmozgalommá szélesítése érdekében szerveznek. E tömegmozgalomnak is része van abban hogy a felszabadulás óta hazánk erdőterületének mintegy kétharmada újult meg. Az ünnepi beszédet követően Varga Imre szobrászművész alkotta emlékplaketteket nyújtót tak át az erdőgazdálkodósban kiemelkedő munkát végző szakembereknek. Ezután Lvov-Kert- város kezeiébe, a Molomvölgy- be látogattak az ankét résztvevői. ahol az újonnan telepített parkerdőt tekintették meg. A négy évszázados pápai református kollégium helyének szelleme, „genius loci"-ja költözött néhány percre tegnap délután a Mozgalmi Ház kis- galériójába, amikor az új kiállítás megnyitásakor Tüskés Tibor író felidézte a magyar költők, írók portréiból összeállított kamaratárlat születésének s a képek keletkezésének helyét, körülményeit. A tárlat A. Tóth Sándor, az alig három éve elhunyt festőművész portrérajzait s néhány portréfestményét mutatja be írókról, javarészt a két világháború közötti időszakból1. A tárlat anyaga először szerepel a nyilvánosság előtt. A. Tóth Sándor 1904-ben született. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Párizsban, Londonban él; 1932-től a pápai kollégium tanára, egyúttal képzőművészként a hazai avantgárd művészeti törekvések egyik kiváló képviselője. Munkássága rendkívül sokrétű, s amit tanárként elvégzett, annak alapján a magyar pedagógiatörténet nagy tanáregyéniségeinek egyik jelentős alakja bontakozott ki előttünk Tüskés Tibor megnyitó beszédében. A. Tóth Sándornak ugyanis kivételes adottsága volt a tehetségek fölismeréséhez. A kollégium, amely mindig is küldetésének tekintette a tehetséges parasztgyerekek iskolázását, falai közé fogadta a negyvenes évek elején a tíz- esztendős Nagy Lászlót, Csoóri Sándort; vagy korábban a mai neves szobrász, Somogyi Józsefet. Művészi kibontakozásukban oroszlánrésze van kedves tanáruk atyai biztatásának. Csakúgy, mint a kollégiumigazgató lányának, a neves költő-műfordító Rab Zsuzsának művészi indulásában. A. Tóth Sándor megrajzolta kedves diákjainak portréit, s később a művésszé érlelődött egykori pápai kollégistákét is. A harmincas évek második felében egyike azoknak, akik a népi írók számos jelentős alakját előadás megtartására kérték fel. A. Tóth Sándor a hallgatóság soraiban vázlatfüzetével ült le. Megrajzolta az előadókat, s rajtuk kívül számos neves kortárs magyar író portréját is. Így született meg Illyés Gyula, Németh László, Zilahy Lajos, Ortutay Gyula, Szabó Dezső, Veres Péter, Kós Károly ceruzás vagy éppen „töltőtollas” arcképe, portré- vázlata. Vagy a későbbi személyes találkozások emlékeként Lázár Ervin, Simon István, Károlyi Amy, Weöres Sándor, Va- thy Zsuzsa képe és másokéi. „Kidolgozott kép általában nem lett belőlük, szépségüket éppen a pillanat üdesége adja" — hangsúlyozta megnyitójában Tüskés Tibor. A különlegességében, egyediségében megkapó kiállítás május 10-ig látható hétfőtől péntekig 10—17 óra között. Hansversesr Lajtha-díj pécsi művészeknek Húsz évvel ezelőtt halt meg Lajtha László Kossuth- díjas zeneszerző, népzenetudós, akit nemzetközi zenei tevékenységéért 1955-ben a Francia Akadémia is levelező tagjává választott. A jubileum alkalmából kamara- hangversenyt rendeztek április 11-én Győrben Lajtha László műveiből. A Mecsek Fúvósötös négy tagja révén Pécs zenei élete is érdekelt volt az eseményen: Szkladá- nyi Péter, Deák Árpád, Pa- láncz Tamás és Várnagy Attila, a kiváló zeneszerző Quatre Hommages című művét adta elő, amellyel Lajtha négy jeles francia zeneszerzőnek akart emléket állítani. A hangversenyt Ujfalussy József akadémikus bevezetőjével kezdték meg. Értékelte Lajtha László életművét, majd átadta a Lajtha-emlékpla- kettet azoknak a művészeknek, akik a legtöbbet tették hazánkban a nagy zeneszerző munkásságának megismertetéséért. Megkapta az emlékplakettet a Mecsek Fúvósötös négy tagja is, akik elmondták, hogy a győri koncerttel együttesük nem fejezi be a Lajtha-művek műsorra tűzését; továbbra is feladatuknak tekintik Kodály és Bartók egyenértékű pályatársának megismertetését koncertjeik közönségével. A beások A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán dr. Várnagy Elemér kandidátus szerkesztésében értékes tanulmányok látnak napvilágot a cigánygyerekek oktatásával, nevelésével foglalkozó munka- csoport vizsgálatainak eredményéről. A most meaielent V. és VI. kötet szerzője Papp Gyula pécsi középiskolai tanár, akinek a beás cigányokról, azok nyelvjárásáról írt tanulmányát hiánypótlóan egészíti ki beás— magyar szótára. A cigányok nyelvéről eddig több értékes tanulmány jelent mea, de ezek javarészt az indiai eredetű ciaány nyelv különböző nyelvjárásait kutatják. Papp Gyula vizsgálódásai ai dél-dunántúli beás, vagyis a Pécs környékén élő, teknővájó cigányok nyelvéről igyekszik átfogó képet adni. Pár évvel előbb a Tanárképző Főiskola már megjelentetett rövid beás nyelvtant, ez azonban csak pedagógiai célokat szolqált. A mostani munka első kötete a beás cigányok nyelvének hagyományos leíró nyelvtanát mutatja be, a másodikban pedig a beás román nyelvjárás román eredetű szókészletének ismertetésére kerül sor. Honnan származik ez az alig ismert beás elnevezés? Papp Gyula kimutatja, hogy G. Weigand lipcsei kutató 1897-ben írt munkájában kétféle beásokról ír: azokról az eredetileg német származású bányamunkásokról, akik később elrománosodtak, és a cigány származású beásokról. Ez utóbbiak különféle faszerszámokat (teknőket, lapátokat, fakanalakat stb.) készítenek, míg a töo- biek kosárfonók, akiknek elődeik eredetileg aranymosók voltak. Az Aranyos menti falvakban a románok közé települtek és házasságok útján velük elkeveredtek. A beások legtöbbje Bánátból, a Körösök vidékéről és a Maros menti területekről származott. A jobbágyfelszabadulás utáni időkben egyes beás csoportok Erdélvből nyugatra és északra olyan helyekre vándoroltak, ahol feldolgozásra alkalmas fákat, erdős területeket találtak. Ekként került néhány nagycsalád a Dráva menti területre. Mészáros György 1974-ben megjelent nyelvföldrajzi tanulmánya szerin' a románul beszélő cigányok nyelvterülete főleg Baranya, Somogy és Zala megye. Megyénkben. Komló, Alsószentmárton és Ócsárd a fő központjuk. Vekerdi József a beás cigányok számát jelenleg harmincezerre becsüli. Ide-odavándorlásuk kezd megszűnni. A réqi teknővájó foglalkozást inkább csak az öregek űzik, de azért a telepről elszármazottakban is él a nemzetséghez és a nagycsaládhoz való tartozás tudata. Az utóbbi fél évszázadban a beás közösségek életmódja az iskola, a katonaság, a munkahely hatására jelentős változáson ment át. Szókincsük is megváltozott, sok új szóval gyarapodott. Ezeket rendszerint a magyar nyelvből vették át. Ahogy a kétszáz lapnyi terjedelmű beás—magyar szótárt lapozgatjuk, sok ismerős szóra bukkanunk. Ezeket mi vettük át a beások nyelvéből. Ilyenek többek között: csaj, csóró, ma- nusz, lóvé, piál, kajál stb. Azt is tudni illik, hogy a tél múltával is akadnak köztünk hóhányók, azaz szélhámosok, csalók. A hóhányó szónak semmi köze sincs a hólapátolókhoz, a cigány hohano (= hazug) szóból került köznyelvünkbe. Lám, lám, mennyi fontos dolgot, cselekedetet fejezünk ki cigány nyelven. Mintha magyarul nem is lehetne! W. E. Tóth István dr.
