Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-14 / 102. szám
e Dunántúli napló 1973. április 14., csütörtök A szerkesztőség postájából Olvasóink írjak Hozzászól az illetékes Munkaeszközünk a A Dunántúli Napló március 12-i számának 12. oldalán megjelent, a telefonközpontosokkal kapcsolatos panaszra írom ezt a levelet, leszögezve, hogy az alábbiak kizárólag saját véleményemet tükrözik. Mint olvasó, kellene írni a központosokról. Igen ám, de mit és hogyan? Az elmúlt évtizedekben meg. nőtt a telefon-alközpontok száma: a pécsi főközpont tizen ki - lencezres kapcsolási számkapacitásához (de ebből csak hétezer a szólószám) az alközpontok száma rc-videsen eléri a háromszázat, a mellékállomások száma pedig már most 's meghaladja a tizenkétezret. Több a kezelő is, számuk a megyében négy-ötszáz lehet ebből csaknem negyvenen vagyunk vakok vagy gyengénlátók. A posta szaktanfolyamokat tart a kezelőknek, ahol forgalmi és műszaki ismeretekből kell vizsgát ten. ni. A képesítés megszerzését rendelet írja elő. Az első órán az oktató, miután ismertette a „távközlési titok kifürkészésé- re" vonatkozó börtönbüntetést is kilátásba helyező törvényt rög tön arról beszél, hogyan kell a kezelőnek bejelentkezni, és általában az ügyfelekkel tárgyalni, mert — és ezt mindannyiunknak tudomásul kell' venni — a kezelőtől el kell várni, -hogy intézményét megfelelő színvonalon képviselje. Az hogy a kezelő az intézménye megnevezésével jelentkezzék, alapvető szolgálati szabály, de a józan ész is ezt diktálja. Az hogy kívánatos-e köszönése is, azon gondolkodni kellene. Azt, hogy egy helyzetben kell-e köszönni vagy sem, azt szerintem az adott szituáció jellege, intimitása dönti el. A taxis köszc-n, de a buszvezető nem, a vonatkalauz igen. Ha egy trafikba lépek, ahol én vagyok az egyetlen vevő, furcsa lenne, ha nem köszönnének (vissza), de egy nagy áruházban aligha várható el, hogy az eladó mindenkinek köszönjön, a piacon meg senkinek sem köszönnek. A társadalmi érintkezésben sok olyan szituáció van, ahol nem követelhető a személyre szóló bánásmód. Ügy érzem, rá kellene bírni a nagyobb központok kezelőire — amennyi, ben a munkaadó nem írja elő —. ők döntsék el... El kell ismernem, hogy sok kezelő flegmatikus, nem elég barátságos. -Attól tartok, hogy a -műszaki tájékozottságuk sem kie'éqítő. Akit pedig nem érdekének munkahelye ügyei, az e kérdésekben is tájékozatlan és nem tud felvilágosítást adni, irányítani. Nekünk mindent tudni kötelességünk, de az sem lenne baj. ha az átlagos telefonáló egy mondjuk ötezer fős vállalat felhívásakor tudná, hogy a sógora me'yik üzemrésznél dolgozik vagy legalább a város melyik részén. A másik oldal: az irodai dolgozó egyre tc-bbet telefonál, de nem törekszik a munkaeszközének megismerésére. Tessék egyszer megkérdezni néhány tisztviselőt, akinek évek óta asztalán óll a telefon (színes), hogy mire szolgál a készüléken lévő „fehér gomb”! Meglepően kevesen fogják tudni, hogy „visz- szaadás-ra”, azt -meg szinte senki hogy segítségével a külső hívót át lehetne kapcsolni egy másik mellékállomásra a -központos beavatkozása nélkül. A telefon bonyolódott, a tájékozottság nem javult. Amikor engem 1953-ban jelenlegi munkahelyemre felvettek, szigorúan -meghagyták, hogy üzeneteket átvennem nem szabad, mert. mondták ez nem a központos feladata, erre nem illetékes. Még egy gondolatsort hadd írjak le: a beszélgetések fele, adott időszakban kétharmada magánjellegű (tisztában vagyok kijelentésem súlyával). Van ügyfelem, aki naponta néqyszer-öt- ször felhívja feleségét (vagy férjét) olyan-is van, aki vidékről legalább egyszer naponta érdeklődik leányától az unoka hogyléte felől. (Az állam fizet* Hz illetékes ua la szol Közvilágítás Újmecsekalján Az elmúlt hetekben többször jelent meg újsághír, amelyekben a pécsi Páfrány utca és környéke közvilágítási problémáira irányították a figyelmet. A fogyasztói bejelentésekre a következőket válaszoljuk a DÉDÁSZ Pécsi üzemigazgatósága részéről: Az újmecsekaljai városrész villamosenergia-szolgáltató kábelrendszere elöregedett, átviteli kapacitása kicsi, szigetelési szintje leromlott, ezért gyakoriak az üzemzavarok mind a közvilágítási, mind az erőátviteli hálózatokon. A teljes terület villamos hálózatának felújítása kb. 25 mFt-nyi cél- csoportos pénzügyi keretből lenne biztosítható, rendkívül nagy munkaráfordítással. Tekintettel arra, hogy a lakosság gondjait magunkénak érezzük, 1982. évtől folyamatosan, szakaszonként kívánjuk a térség villamosenergia-ellá- tását, a közvilágítást üzembiztossá tenni. A múlt évben a Páfrány u. —Türr I. és a Hajnóczy utcák által határolt részben újítottuk fel a villamos hálózatot a közvilágítást, ez évben a Hajnóczy u. és a Körösi Csorna Sándor út közötti területen tervezünk kisfeszültségű és köz- világítási rekonstrukciót. A Páfrány utca—Alpári Gy. utca—Bánki Donát u. és a 39- es dandár út által határolt térségben, tehát az önök levelében is kifogásolt területen 1984-re terveztünk mintegy 3 millió forint értékű kábelezési és közvilágítási javítási munkát végezni. Tekintettel arra, hogy a Páfrány utca környékéről több panasz érkezett az utóbbi időben, így ez évi tervszerű munkáink átprogramozásával a Páfrány u. és a Bánki D. u. között lévő „tömbbelső” térségében a II. negyedév folyamán mintegy 0,5 millió forint értékben végzünk munkát, amit a tervezett következő évi munkákból hozunk előre. Bízunk abban, hogy a lakosság megelégedését, hangulatának kedvező változását fogja eredményezni közeljövőben végzendő munkánk. Az elkövetkezendő években a már említett szakaszos módszerrel, nyugati irányból a Tüzér u. irányába haladva folyamatosan korszerűsítjük Újme- csekalja villamos hálózatát, azonban a teljes térség felújítása több évet fog igénybe venni. Addig is kérjük tisztelt fogyasztóink türelmét és szíves közreműködésüket abban, hogy a milliókért felújított hálózatok, közvilágítási lámpák megóvását közös összefogással segítsék, megelőzve az igen gyakori vandál pusztításokat. Körmendi Kálmán üzemigazgató Varga János üzemigazgató-helyettes telefon te telefonon korlátlanul, sőt gátlástalanul folytatott helyi és távolsági, újabbon külföldi magántelefonálás izmos szokásjoggá alakult.) Vajon mi okoz több költséget a népgazdaságnak, az, hogy a központos késedelmesen jelentkezik és nem köszön, vagy a fecsegés? Görgényi Miklós, hanmiinc éve a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat telefonközpont kezelője Veszélyeztetett és védett tavaszi örökzöldek Az első tavaszi virágcsokrok közé szinte évről évre több védett és védelmet érdemlő pompás megjelenésű mecseki virág kerül. Utcai virágárusoknál, piacokon, sót még elvétve állami virágüzletben is felfedezhetünk védett növényeket. Néhány nappal ezelőtt egy déldunántúli város virágboltjá- * I. Tavaly ősszel tettük szóvá, hogy Pécsett, Nagy-Daindolban, a 22-es busz utolsó előtti megállójában egy húsz-harminc centiméter széles, magasított betonszegély igen balesetveszélyessé teszi az utasok le- s felszállását. Azóta örömmel tapasztaltuk: eltűnt a betonszegély, s lefedték a mögötte lévő árkot is. Fotó: Läufer László Jogi tanácsadó Nagy G. kérdése: a házfelügyelők munkaszerződését melyik rendelet, miként szabályozza? Az elmúlt hetekben jelent meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének a 2/1973. (III. 16.) ÁBMH sz. rendeleté a házfelügyelők munka- viszonyának egyes feltételeiről. E jogszabály 2. §-a tartalmaz előírásokat o munkaszerződésekről. A házfelügyelővel kötött munkaszerződést írásba kell foglalni. A házfelügyelő munkaköri feladatait — épületenként részletezve — a munka- szerződés mellékletét képező „Tevékenység-jegyzék"-ben kell rögzíteni. A munkaszerződésben meg kell jelölni, hogy a házkezelési teendőket mely épület(ek)-ben végzi a házfelügyelő. A munkaszerződésben meg lehet állapodni abban, hogy a munkáltató a házfelügyelőt egy vagy több épület házkezelési szolgáltatásainak, illetőleg a szolgáltatások egy részének ellátására alkalmazza. A házfelügyelővel több épület központi hőellátási berendezésének üzemben tartásával kapcsolatos feladatok elvégzésére egy munkaszerződésben is létesíthető megállapodás. A már munkaviszonyban álló házfelügyelőt a munkaszerződés megfelelő módosítósóvol a házfelügyelői teendők egy részének ellátása is foglalkoztathatja a munkáltató. A munkaszerződésben meghatározott épület(ek)-ben a „Tevékenység-jegyzék” szerint végzett házkezelési teendőkön felül a házfelügyelő mellékfoglalkozásban további házkezelési teendők ellátására szerződhet. Ugyanezen jogszabály 6. §-a szerint a házfelügyelő személyi alapbérét a „Tevékenység- jegyzék"-ben foglalt feladatok és a munkaszerződésben előírt munkaidő alapulvételével a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló jogszabály szerint kell meghatározni. Ennek megfelelően a házfelügyelőt az „egyszerű betanított munka”, illetve a: „bonyolult betanított vagy egyszerű szakmunka" képzettségi fokozatok valamelyikébe és a megfelelő munkakörülményi fokozatba kell besorolni. A most ismertetettek szerint meghatározón személyi alapbér magában foglalja az esetleges bérpótlékokat is. A készenléti (ügyeleti) szolgálatért legfeljebb oz alapbér 15%-áig terjedő átalány állapítható meg. I. T-né kérdezi, hogy a bérbe adó mikor mondhatja fel a lakásbérleti szerződést? A hatályos lakásügyi jogszabály 71. §-ában meghatározottak szerint a bérbe adó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, vagy a lakás karbantartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti; b) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbe adóval, a ház kezelőjével, a házfelügyelővel vagy a lakókkal szemben a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak; c) a bérlő vagy ai vele együtt lökő személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, az épület állagát rongálják, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használják; d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák, illetőleg a lakás használatának ellenőrzését nekik felróható módon — ismételten meghiúsították. Bérlőtársi jogviszony esetén a bérbe adó felmondása — a házastársak kivételével — valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölték. A további felmondási lehetőségeket a 72—79. §-ok tartalmazzák részletesen. nak eladója szúrós csodabogyóval „díszített” nőnapi csokrokat árult, s bevallása szerint nem tudott arról, hogy szálanként 2000 forintot érő védett növényt árusít. Hasonló jelenségre hívta fel a figyelmet a Dunántúli Napló 1983. március 9-én is. A kis híradás az illatos fiu- nyorról megállapítja, hogy „e virág jégkori reliktum, csak a Mecsekben található, s aki leszedi, annak akár tízezer forintjába is kerülhet..." A közvélemény pontos tájékoztatása érdekében az előbbi sorok azonban némi magyarázatra szorulnak. Kissé romantikus, mintsem tudományosan megalapozott az illatos hunyort jégkori relik- tumnak nevezni, hiszen az utolsó jégkorszak (Würm) rendkívül hideg volt. Erre cáfolhatatlan bizonyítékokat szolgáltattak a virágporelemzések is. Helyesebb azt a nézetet vallani, hogy az illatos hunyor a jégkorszak után (posztglaciáli- san) hódította meg (vagy visz- sza) a mai elterjedési területét közel 4-5000 évvel ezelőtt, a balkáni menedékhelyekről. Ez a balkáni, kelet-alpesi, itáliai elterjedésű, melegigényű és örökzöld faj nem „csak” a Mecsekben található. Terem még a Villányi-hegységben, a Dráva-síkon, Tolnában és Kül- ső-Somogyban is. Leggyakoribb a karsztbokorerdőkben és a mészkedvelő tölgyesekben. Nö- vényföldrajzilag kiemelkedő jelenségű, ugyanis a Mecsek vidékének elhatárolására kiválóan alkalmas. A természetvédelmi szakemberek véleménye szerint a legkevésbé veszélyeztetett hazai hunyorfaj. A Me- csek-hegységben előforduló hatalmas állományát nemcsak hogy a gyűjtés nem, de a termőhelypusztítás sem veszélyezteti, mivel a Mecseki Erdőgazdaság nem kísérletezik tájidegen fafajok betelepítésével. Ennek kitűnő példáját lehet látni különösen a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzetben, ott, ahol megyénk egyik legféltettebb védett növénye, a bánáti bazsarózsa is díszük. Kérdéses azonban, hogy a Pécs feletti karsztbokor erdőkben az intenzív turizmus miatt még mennyi ideig tud fennmaradni. Sajnos — nem tudni, mi okból — az illatos hunyor az 1982. július 1-vel életbe lépett természetvédelmi törvény védett növényeinek listájáról lemaradt. Pontosabban nem szerepel az országosan is védelmet érdemlő növények között, így jogilag eszmei értéke sem állapítható meg. Mindezek ellenére, mint szű- kebb hazánk flórájának egyikigen jellegzetes szubmediterrán és növényföldrajzilag fontos növényzeti elemét feltétlenül védeni kell. Meg kell akadályozni mindennemű oktalan és felelőtlen pusztítását, azért is, mert éppen a Dráva-sík szolgáltat szomorú példát arra, hogy ahol egykor sokkal gyakoribb volt, ma már csak néhány maradvány erdőfoltban figyelhető meg. A hunyor mellett a tavaszi virágcsokrok elmaradhatatlan növénye a lónyelvű- és a szúrós csodabogyó. Piros termésükkel, levélszerűen módosult szárukkal a téli álomból ébredő erdő gyöngyszemei. Nincs olyan márciusi hétvége, hogy a kirándulásról hazatérők kezében ne lehetne látni. Elszomorító és a jövőre nézve pedig elgondolkodtató, amikor iskolás gyerekek „kíséret” mellett szedik. Mindkét csodabo- gyófaj védett! Eszmei értékük 2000 forint. Távol áll tőlem, hogy tavaszi növényritkaságaink pusztulása felett vészharangot kongassak. Sokkal kiterjedtebb természetvédelmi ismeretterjesztésre és oktatásra lenne szükség, különösen a megany- nyi értéket rejtegető Mecsek vidékén. Éppen e cél érdekében elkészült Komlón egy olyan tájékoztató füzet tervezete, amely ismertetni fogja a város tágabb körzetében fellelhető védett és veszélyeztetett növény-, illetve állatfajok neveit, valmint a rájuk vonatkozó természetvédelmi előírásokat. A megjelenő füzet a forgalomban lévő kéoes határozó könyvekkel elsősorban az iskolai oktatást fogja szolgálni, ráirányítva a figyelmet a szőkébb szülőföld természeti értékeire. Érdemes lenne ezt a munkát Baranyára is kiterjeszteni. Fazekas Imre, a komlói természetvédelmi szakbizottság vezetője Tudósítónktól A Zrínyiek kultuszának ápolása A szigetvári hős, illetve a költő és hadvezér Zrínyi Miklós emlékének ápolása és az ezzel kapcsolatos tevékenység tartalmasabbá tétele, s nem utolsósorban a hősök nevét viselő katonai akadémia hallgatóinak hazafias nevelése céliából együttműködési megállapodást kötött az MSZMP Szigetvári városi-járási Bizottsága, a Szigetvári városi Tanács, a szigetvári Várbaráti Kör és a Zrínyi Miklós Gimnázium, valamint a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoksága és pártbizottsága. Az okmány értelmében a ZMKA és az együttműködő szigetvári felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a Zrínyiekkel kapcsolatos rendezvényekről, s erre meghívják képviselőiket, továbbá biztosítják számukra az általuk közzétett kiadványokat. A kitűzött célok közt szerepel még az akadémia életének bemutatása, oktatási objektumainak és múzeumainak megismertetése, valamint minden év őszén az akadémia 1. éves hallgatóinak tájékoztatása a Zrínyi családdal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeiről. Kovács Csaba Szigetvár Level Schwerin bol Barátokat keresünk ff Vf Schwerinből kaptunk levelet, Gabriele Buchholztól: szeretne megismerkedni egy pécsi családdal, szívesen levelezne és meg is hívná leendő barátait. Négytagú családjukban a szülők 32 évesek, a nagyobbik gyermek 8, a kicsi két és fél éves. A cimük: DDR-2711 Barner Stück Kreis Schwerin Linden str. 32.
