Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-11 / 69. szám
1983. március 11-, péntek Dunántúlt napló 5 Küldöttgyűlés a Pécsi ÁFÉSZ-nál Tűz a mohácsi Jobb együttműködésre, nagyobb szervezettségre lenne szükség OMFB-tanulmány a szolgáltató kis- és középvállalatokról A szolgáltatóiparban túlsúly, ba kerültek a nagyüzemek, itt összpontosultak azok az anyagi és szellemi erők,' amelyek az adott szolgáltatás létét, fejlődését befolyásolják. A nagyfokú koncentráció nem kedvez igazán a rugalmasságnak. Pedig e tevékenység egyik legfontosabb sajátossága, hogy olyan szervezeteket igényel, ahol a legkülönbözőbb fogyasztói kívánságok is kielégíthetők. Ez a követelmény a szolgáltató- egységek gyors reagálását tételezi fel. Ezért vált szükségessé — és erről minisztertanácsi határozat is szól — az önálló, kis egységek számának növelése, a meglévő nagyok decentralizálása. A kis szervezetek létezésének azonban elengedhetetlen feltétele a megfelelő színvonalú háttérellátás, a működésük műszaki-gazdasági feltételeit megteremtő tevékenység — idesorolva például az egységes alkatrészellátást, a műszaki dokumentációk, valamint a gépek, berendezések biztosítását. Enélkül el sem indulhatnak, illetve a létrejövő új egységek belebukhatnak a vállalkozásba. Az Országos Mű, szaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya a háttérellátás helyzetét vizsgálja és feltárja a fejlesztés irányát. A személygépkocsi-karbantartás és -javítás területén a szocialista szektorban 600 a szolgáltatóhelyek száma, az ösz- szesnek egytizede, de itt teljesítik a szolgáltatási érték kétharmadát. A kisipar jóval nagyobb számú autójavítóban lényegesen kisebb értéket teljesít. Fontos szempont, hogy az áutójavítók alapvetően import alkatrészekkel dolgoznak. A garanciális ellátásba bevont egységek alkatrészellátása és a műszaki szolgáltatás többé- kevésbé megoldott. Ám a kis- műhelyeknek, kisiparosoknak központi háttérfunkciókat teljesítő szervezete nincsen, ők esetlegesen, egyedi módon —időnként kényszerből illegálisan — vehetik igénybe ezt az ellátást. Az OMFB tanulmánya szerint olyan ellátószervezeteket kellene létrehozni, amelyek a gyártók szerint differenciáltan — vezérképviseletként — tevékenykednek. Egy másik javaslat szerint olyan országosan egységes szervezetre lenne szükség, amely minden szolgáltatót, javító-karbantartót azonos feltételekkel lát el. Neuralgikus pont az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai készülékek javítása. Értékük mintegy 300 milliárd forint, a lakosság részére végzett javítás évente csaknem másfél milliárd forint. A lakossági igények 25—30 százalékát elégítik ki a kisiparosok. A javító szervizek szétszórtsága és nagy száma megkívánja egy egységes fővállalkozói szervezet létét, ami — az OMFB tanulmánya szerint — egybeesik a gyártók, a forgalmazók érdekeivel és alapvetően fontos a javítóknak is. A fővállalkozó tartaná a kapcsolatot a gyártóval, s a kereskedelemmel, és például a műszaki oktatást is koordinálná. Célszerű lenne, ha ez a szervezet vállalná az alkatrész- és anyagellátást is, ami fontos feladat, mivel a javítási költségek 40 százaléka az anyagérték. S ez egymagában évente hozzávetőleg egymilliárd forintot jelent. 92 milliós forgalom- növekedés1982-ben transzformátorállomáson Vélem, a szemlélet még nem gyakori, de köszönetét érdemel az, ahogyan tegnap délelőtt Dobor Nándor, a Pécs és vidéke ÁFÉSZ elnöke fogalmazott: „A milliós forgalom és a milliókban mérhető nyereség mellett számomra az is fontos, hogy boltjainkról, üzleteinkről, vendéglátó egységeinkről miként vélekednek a falvakban, menynyire elégedett munkánkkal a lakosság. Hiszen érettük vagyunk." Baranya méltán legjobb fogyasztási szövetkezetének tegnap délelőtti küldöttgyűlésén — elnökségének köszönetét tolmácsolva elmondotta, hogy a baranyai áfészek közül egyedül a Pécs és vidéke ÁFÉSZ-t terjesztették a Kiváló Szövetkezet címre felsőbb szerveikhez. Dobor Nándor zárszavában további jó munkára sarkallt, mondván: ,Ha a boltos jó, a vendéglős jó, akkor a szövetkezet is jó. S ebben a szakmában, ahol nap mint nap találkoznak a lakossággal, nap mint nap megmérettetnek a dolgozók, inkább a pozitív általánosítást szereti hallani az ember...” K. F. Robbanás és az azt követő tűz pusztított tegnap délután Mohácson a DÉDÁSZ Mohácsot és közvetlen környékét elektromos árammal ellátó transzformátor-állomásán. Ennek következtében fél órára áram nélkül maradt a város és környéke. A délután 13 óra 24 perckor bekövetkezett robbanást és az azt követő tüzet — egyelőre feltételezetten — a szigetelést átívelő szikra okozta, minek következtében kigyulladt a trasz- formátorállomás. A tüzet észlelve a telepen dolgozók miközben riasztották a városi tűzoltókat, kézi készülékeikkel akadályozták meg a hűtőolaj lángralobbanását. S bár a tűz keletkezése pillanatában azonnal bekapcsolták a tartalék transzformátort, a négy percen belül helyszínre érkezett tűzoltók munkájának biztosítása érdekében a tűz lokalizálásáig ismételten beszüntették az áramszolgáltatást. Mindössze 13 óra 36 perctől 14 óra 11 percig volt áramszünet Mohácson és környékén. A tűzoltók gyors és szakszerű tevékenysége eredményeként 30 perc alatt eloltották a tüzet, és ismét bekapcsolhatták a tartalék transzformátort. A kár a becsült adatok szerint mintegy százezer forint. A robbanás okának kivizsgálását az illetékesek azonnal megkezdték. K. L. a MÉSZÖV-székház tanácstermében — közel 130 küldött jelenlétében és aktív közreműködésével vonták meg az 1982-es mérleget. A közel 450 dolgozóval és közel 1000 taggal rendelkező áfész a bolti kereskedelemben 609 milliós értéket forgalmazott tavaly, a vendéglátásban 47 milliót realizáltak, ipari tevékenységük 42 milliót termelt. Mindezt nem éppen könnyű körülmények között, év. ről évre megújulva, magasabb szinten és minőségben. S nem kell külön a vezetést, a szövetkezet dolgozóit dicsérni hiszen a számok önmagukért beszélnek. A szövetkezeti 758 milliós forgalom mellett az elmúlt év 92 milliós (!) forgalom növekedést hozott. A falvakban az alapellátás maradéktalanul megvalósult, s bizonyos differenciáltabb kínálattal nőtt a kurrens áruk köre, nőtt az olcsóbb árfekvésű cikkek köre. Nagyobb súlyt fektettek a közvetlen termelői beszerzésre — a kishatár menti áruforgalomból is kamatoztattak az Univerzumon keresztül — s a felvásárlások során próbáltak a kereslet-kínálat törvényeihez igazodni. (Kistermelőktől egyéb, ként 59 millió értékben vásároltak termékeket, köztük nyulat, mézet, csigát stb ...). A fő profil mellett jutott a hálózat fejlesztésére és fenntartására is, igaz, nem hatal[gy közlekedünk mi Deszkák szállítása a személygépkocsin, de szab álytalanul Menetlevél-vezetés az út szélén Két és fél millió forint a legjobb előszállítóknak A szegedi MÁV Igazgatóságon értékelték a vállalatok előszállítását, s átutalták a legjobbaknak járó költségvisszatérítést: az idén először ugyanis nem a szezon végén, hanem — ösztönzésképpen — havonta fizeti a vasút a többletszállításért járó díjkedvezményt. A januári kiemelkedő szállításokért csaknem két és fél millió forintot fizettek vissza összesen tizenhárom nagy szállítónak. Tizenöt vállalattal kötöttek szerződést a tavalyinál csaknem százezer tonnával több, nyolcszáz-nyolcvanezer tonna, nem romló, korlátlanul tárolható áru — elsősorban sóder és más építőanyag — április végéig történő leszállítására. Fontos ez a vasútnak a vagon- gonpark holtidénybeli jobb kihasználása, a fuvaroztatóknak pedig a szállítási kedvezmény szempontjából. Ez utóbbiak közül különösen kiemelkedik a hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, amely ai mintegy harmincezer tonnás többlet- szállítás után kilencszázezer forintot meghaladó összegű visz- szatérítésben részesült. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat díjkedvezménye meghatódja1 a háromszázötvenezer, a Bács megyei Építő Vállalaté pedig a negyedmillió forintot. más összegek formájában. De mégis szép; 3,2 milliós fejlesztést és 4,8 milliós fenntartást hozott 1982. Ennek tudható be, hogy alapjában véve korszerűnek mondható kereskedelmi és vendéglátóipari hálózattal rendelkeznek: 72 kereskedelmi egységgel és 24 vendéglátó hely- lyel. És még jegyezzük meg: vendéglátó egységeiknek zöme szerződéses formában üzemel környezetének legnagyobb megelégedésére. A jó gazdálkodásnak szintén mérhető haszna: minden 1000 forint értékű vásárlásból 10 forintot visszatérítenek tagjaiknak. A küldöttgyűlés vitájában többen felszólaltak, s szinte mindannyian az elismerés hangján. Kasza Tibor, a MÉSZÖV megbízott elnöke, a MÉSZÖV Tízezer literes tehenek Külön istállót nyithatnának a rekorder teheneknek Felsöciko- lán, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát szakosított szarvasmarha-telepén, ahol tizennyolc jószág ad tízezer liternél több tejet. Valóságos „tejgyárként" működik a Futó nevű — hol- stein-fríz fajtájú — tehén, a 305 napos laktációban — termelési ciklusban — 12 233 liter tejet adott, vagyis naponta negyven liternél többet fejtek tőle. Termelési rekordját megtetőzte azzal, hogy ikerborjakat hozott a világra. Nyolcszáz literrel maradt ell Futó teljesítményétől a Füge nevű tehén, tőle „csak” 11 518 litert fejtek, a Flekken nevű fekete-fehér pedig 11 406 liter tejet adott. Tagadhatatlan tény, hogy a hazai személygépkocsi park öregszik. Elsősorban a magas árak miatt ismét nagyobb a becsülete a nyolc—tíz éves autóknak, melyekből egyre több rója az utakat. Tegnapi közlekedési őrjáratunkon elsősorban annak néztünk utána, hogy ezek a százezer kilométer fölött futott autók milyen állapotban vannak. Pécsett, a Megyeri úton először egy maszek Skoda mikro- buszt állítottunk meg: rendszáma alapján új is lehetne, de állapotát nézve, évekkel ezelőtt szebb napokat is látott. Az autó műszakilag rendben van, csupán a kézifék nem fog úgy, ahnn-- kellene és a külső visszapillantó tükör törött. Egy kis Zastavánál a fékpróba eredménye: a bal hátsó fék hatástalan. A figyelmeztetés nem marad el, hisz így közlekedni több mint felelőtlenség. Egy Wartburgnál, majd egy Ladánál ugyancsak a fékkel volt gond mindkettőnél egyenlőtlen hatásfokkal működtek a fékek. A déli ipari úton egy Wartburgot ellenőriz járőrkocsink vezetője. Ez az autó bizonyítja, hogy öreg kocsi nem vén kocsi, ugyanis kifogástalon a műszaki állapota, s minden kötelező tartozék megvan. Az egyik kanyarban Barkas közeledik, de miután vezetője megpillantotta a rendőrautót, gondol egyet, s nem törődve a záróvonallal, félreáll. Vajon miért? Az ellenőrzésnél kiderül, hogy „tiszta” a menetlevele, nem vezette, s azért állt meg — szabálvtalanul —, hogy pótolja e hiányosságot. Néhány perccel később, a helyszíni bírság kifizetése után, ezt zavartalanul megtehette. Nem lehetett volna ezt még a telephelyen elvégezni? Wartburg érkezik, tetőcsomagtartóján hatméteres lécekkel, melyek elöl és hátul is tisztességesen kilógnak — szabálytalanul. Ugyonis a KRESZ szerint gondoskodni kell arról, hogy a „rakomány a járművön, illetőleg annak rakfelületén ne nyúljék túl”. (47. § (2/g) E figyelmetlenségnek is helyszíni bírság lett a vége. A városban autózva ezúttal is bebizonyosodott, hogy a kétsávos utakon olyan természetességgel haladnak a teherautók a belső sávban, minthai kizárólag az övék lenne. Pedig nekik a külső sódban a helyük. De sajnos, ezen a téren is változatlanul nagy a fegyelmezetlenség. Amerikai fotóművészek kiállítása Tizenkét amerikai fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap este Pécsett, a Ne. velési Központ galériájában. Ti Mai Eirnő fotóművész mondott rövid kedvcsináló beszédet a képek megtekintéséhez és szólt néhány köszöntő szót a jelenlevőkhöz Frank F. Starbuck, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagy- követségének kulturális attaséja is. A kiállító fotóművészek valamennyien fiatalok, többségük képzőművészeti diplomával is rendelkezik. Témaválasztásuk igen változatos. Bár itt nem láthattuk a teljes kollekciót, megállapíthatjuk, hogy az amerikai fotósokat is hasonló témák foglalkoztatják, mint az európaiakat, mint a magyarokat. Az elmaradhatatlan aktok mellett néhány szellemes természeti kép, egy-két zsáner, érdekesebb utca —, illetve házrészlet, ri. portfelvételek. Tillai Ernő külön felhívta a figyelmet arra az első látásra szembetűnő tényre, hogy a 12 a meri kői a legkülönfélébb stílusokat követi, s némelyikük érdekes technikai megoldásokat alkalmaz. A vándorkiállítás Belgrád- ból érkezett Magyarországra. Frank Starbuck elmondta, hogy az anyagot Budapesten nem, csak három vidéki városban, Sopronban, Pécsett és Miskolcon állítják ki. — A követség évente kéthórom kisebb kiállítást rendez Magyarországon. Minden második évben egy nagyobb reprezentatívabb bemutatót tartunk Budapesten — mondta a megnyitó utón a kultúr- attasé. — Az ön véleménye szerint mennyire ismerik Amerikában a magyar fotóművészet, s általában a magyar művészeti életet? — Sajnos, a kelleténél sokkal kevesebben. Mindkét félnek vannak még tennivalói ezen a téren. Éppen a kulturális kapcsolatok további javítása érdekében hoztuík el ezt a kiállítást az önök városába. H. J. R. N.
