Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-10 / 68. szám

1983. március 10., csütörtök Dunántúli napló 5 Megbeszélés a könnyűipar jelenéről és jövőjéről Mit kínál a pénzügyi renter? Legfontosabb a talpon maradás Az előző időszakban 30 mii. liárd forintot költöttünk könnyű­ipari rekonstrukcióra. Az 1970- es években alakult ki hazánk­ban a mai értelemben már nagyiparnak számító konfekció- és bútoripar. Az eltelt időszak­ban ismét lépéshátrányba ke­rültünk. A kiutat a legmoder­nebb technológia, a számítás- technika (folyamatszabályozás) termelésbe állítása, a szakágak közötti teljes integráció, á biz­tonságot adó háttéripar, és ez­zel együtt a szervezés, a belső anyagmozgatás fejlesztése je­lentheti. A Baranya megyei tudomá­nyos hetek eseménysorozatá­ban tegnap délután a Technika Háza klubtermében, a Magyar Közgazdasági Társaság Bara­nya megyei Szervezete rende­zésében tartottak kerekasztal- beszélgetést a könnyűipar jö­vőjéről. Az előadó, dr. Schiller György, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője hang­súlyozta, hogy a Hogyan to­vább? megválaszolása előtt a mai helyzetből kell kiindulni. Az utóbbi években a könnyű­ipar beruházásai, ezzel a vál­lalatok hiteltartozásai is csök­kennek. A vajúdási korszak vé­Gazdaságunk megújulási fo­lyamatában napjainkban az egyik leginkább hangoztatott óhaj: vállalkozni, a vállalkozói szellemet erősíteni és széles kör­ben elterjeszteni, versenyezni és versenyeztetni. Ezzel kapcsolat­ban az elmúlt évben több ren­delet is napvilágot látott ezek közül a legnaavobb visszhangot a Pénzügyminisztérium 58/1982. évi rendelete keltette, mely a vállalkozással és a szállítási szerződéssel kapcsolatos ver­senytárgyalássai - intézkedik. Versenytárgyalás — verseny­ár — vállalkozás ... Ezzel az elnevezéssel tegnap Pécsett az építők kultúrtermében kétnapos országos tanácskozás kezdődött, melyen az ország minden részé­ből idesereglett több mint 250 tervező, beruházó és kivitelező vállalatnál dolqozó szakember hallgat meg előadásokat, még inkább véleményt és tapaszta­latot cserél miután — mint ez az első napon kiderült — a té­mában egyelőre hatszor annyi a kérdés, mint amennyi a vá­lasz. A rendezvény házigazdája a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Baranya me­gyei Szervezete. A tanácskozás megnyitóját Pi­ti Zoltán, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese tartotta, a geztével az áll leggyorsabban talpra, aki erre felkészül. A beszélgetésen a megyénk könnyűiparát képviselő szak­emberek kifejtették, hogy a je­lenlegi helyzetben a talpon ma­radás a legfontosabb. Tevé­kenységüket nehezíti a nyo­masztó anyaghiány, hogy nincs hitele a szerződéseknek, a szál­lítási és egyéb határidőknek. Ilyen körülmények között hiába szorgalmazzák az egyébként kölcsönös előnyöket ígérő in­tegrációt. A fellendülést hátrál­tatja, hogy mind több csator­nán úszik el a vállalati nyere­ség, a megcsappant nyereség viszont csak minimális fejlesz­tési lehetőséget ad. Hogyan le­het így buzdítani, nógatni a kockázatvállalást, a vállalkozó­kedvet? — kérdezték. Az elvo­násoktól függetlenül jogos a követelmény: legyen ellátási színvonal, exportfejlesztés, im­portkorlátozás. Az üzemek be­felé fordulnak. Ez sem az ipar­ágnak, sem a népgazdaságnak nem előnyös. Jogos követelmény, hogy a rossz terméket előállítót fegyel­téma időszerűségét hangsú­lyozva. Ezután Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezér- igazgatója tartott előadást a vállalkozásról. Hangoztatta, egész gazdaságunkat vállalko­zási pályára kell átállítani, an­nál is inkább mivel a nemzet­közi munkamegosztásba nagy arányban bekapcsolódott ma­gyar vállalatok csak akkor tud­nak az öldöklő versenyben a külpiacokon talpon maradni, ha képesek többet, jobbat, olcsób­bon és gyorsan adni, ha vállal­koznak. s legyőzik a verseny­társakat. Ennek feltételei rész­ben adottak, a szakértelem, a képesség benne van gazdasá­gunkban de még nem vált gya­korlattá a vállalkozás, a ver­senyzés.'A feltételekről szólt — többek között — a következő előadó,' Puhr László, a Pénz­ügyminisztérium főmunkatársa is. Erősíteni kell a folyamatot, amely a versenyhez elvezet, eközben rengeteg megcsontoso­dott fogalmat újra kell értékel­ni, szemléletünkön változtatni. Ezt követően számos előadás hangzott el, a résztvevők meg­ismerkedhettek a jugoszláv gya­korlattal is, amit egy szabadkai szakember vázolt fel. A tanács­kozás ma folytatódik. mezéssel, selejtbérezéssel sújt­sák. Ugyanakkor a minőséget, a minőségi munkát végzőt nem tudják tisztességesen megfizet­ni a vállalatok. A könnyűipar jelenében és főleg jövőjében különösen igaz, hogy minden­nek a teljesítményközpontúsá­got, a hatékonyságot, minő­séget, termelékenységet, az ex­portot és a gazdaságosságot kell szorgalmaznia. A könnyű­ipar jövőjének ma sarkalatos kérdése, hogy milyen irányba és mit kínál a pénzügyi rend­szer. M. L. A cserkúti szőlőhegyen teg­nap nagy kiterjedésű avartűz- höz riasztották a pécsi tűzoltó­kat, akik rövid időn belül meg­akadályozták a tűz továbbter­jedését. A bozótos közelében könnyen kigyulladhattak volna a hétvégi házak is. Nem ez az egy riasztás volt tegnap: dél­utánig 14 alkalommal oltottak avartüzet. Hétfőn is^-öt helyre kellett kivonulni, a legsúlyosabb eset a komlói járásban történt. Egy fenyvesérdő égett le, s mintegy százezer forintos kár keletkezett. Ez évben pedig már 49 avar-, és erdőtűz volt Ba­ranyában több százezer forintos kárral. Kiállítással és zenés iro­dalmi műsorral emlékeztek meg a Marx-évfordulóról szer­dán az NDK kulturális és tá­jékoztató központban. A ber­lini Német Történeti Múzeum gyűjteményéből válogatott dokumentumok áttekintést adnak a tudományos szocia­lizmus, a dialektikus és tör­ténelmi materializmus megal­kotója, a nemzetközi munkás- mozgalom legnagyobb elmé­leti irányítója, szervezője és vezetője munkásságának leg­fontosabb állomásairól. Kora­A tűzoltóság a társadalmi szervezetekkel közösen szigo­rúan ellenőrzi az avarégetése- ket és súlyos bírsággal sújtják azokat, akik nem tartják be a rendszabályokat. A legfontosab­bak: erdőtől csak kétszáz mé­teres távolságban lehet tüzet gyújtani, állandó felügyelet mellett, szélcsendes időben. A tüzet rakónáf lennie kell olyan szerszámnak, eszköznek, amivel megakadályozhatja a tűz to­vábbterjedését illetve szükség esetén elolthatja. A tüzelés után tökéletesen le kell földelni az égést. beli fotók adnak képet Marx és Engels kapcsolatáról is. A tárlat anyagát kiegészítik a magyar munkásmozgalmi múzeumban őrzött könyvek, valamint az 1919-ben, a Rot- tenbiller utcai iskolában meg­alakult, Marx Károly nevét vi­selő úttörőcsapat történelmi dokumentumai. A rendezvényen megjelent Rudolf Rossmeisl, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. Ott voltak a Marx Károly ne­vét viselő szocialista kollek­tívák képviselői. Önkéntes rendőrök tanácskozása Pécsett, az Eszék étteremben találkozott csoknem 300 meg­hívott, hogy az 1982. évi ön­kéntes rendőri szolgálat mun­kájáról szóló évi jelentést meghallgassa és megvitassa. Az elnökségben helyet foglalt Rákos János, a Pécs városi Pártbizott­ság osztályvezetője, megjelentek az önkéntes rendőröket dele­gáló vállalatok képviselői. A beszámolót dr. Tóth László rendőr őrnagy mondto el. Be­szélt a város közrend-közbiz­tonsági helyzetéről, a közleke­dési helyzet alakulásáról, érté­kelte a körzetmegbízotti cso­portok munkáját. Kiemelte, hogy a XII. kongresszus hatá­rozatában a belügyi munkára vonatkozóan az is elhangzott, hogy a rendőri szolgálat társa­dalmi bázisát kell erősíteni. Fontos politikai kérdés, hogy a legfőbb társadalmi segítőink táborát, az önkéntes rendőri szolgálatot kell fejleszteni. Pécs városában 83 önkéntes rendőri csoport 766 fővel tevé­kenykedik. Az önkéntes rend­őrök az elmúlt évben 65 körö­zött bűnelkövetőt fogtok el, 42 esetben segítettek az előállí­tásban és 158 alkalommal ön­álló intézkedést foganatosítot­tak. A beszámoló és a hozzászó­lások után Gyimesi János r. alezredes „önkéntes rendőri szolgálatért" kitüntetéseket adott át, mely o belügyminisz­tériumi szolgálati évek után jár: 25 éves szolgálatért 3 fő, 20 éves szolgálatért 21 fő, 15 éves szolgálatért 38 fő, 10 éves szolgálatért 30 fő, 5 éves szol­gálatért 16 fő vette át a kitün­tetést. Dr. Gorái Józsel alezredes az éves munjro alapján 13 főt ka­pitányságvezetői dicséretben és jutalomban részesített. Kaposi Magdolna ■ fn [Tűi ÍJ 1 jULLyL yjUülJ Ormánság vagy Ormányság? „Baranya délnyugoti szögle­tében, két községet Somogybái is kikerekítve, 45 halódó, szín­magyar falucska tekinget ki a nagyvilágba: meglátja-e vala­ki? Olyan kicsi, hogy két na­gyobb községet leszámítva 40 —80 háznál egy-egy falucsko többet nem számlál .. . Kb. 80 000 hold. De ennek fele ma is nagybirtok, s legnagyobb ré­szében hitbizomány, amely ha­lálgyűrűként veszi körül, s pe­csételi rövidesen betelő sorsát” — írja e terület kiváló néprajz- tudósa, kákicsi Kiss Géza 1937- ben megjelent, feltűnést keltő monográfiájában. E dél-baronyai terület köz­ségei észak—déli irányban 20 —25, nyugat—keleti irányban 45 kilométernyi szélességben borulnak rá a Drávára, amely­nek gürüi (lápjai), zöld gyótái (füves térségei) váltják egy­mást az urmófckal (ormókkol, dombokkal). Bodonyi Nándor meghatározása szerint az Or­mányság addig terjed, amed­dig a bikfa ér. Mert ősi ma­gyarság él itt, ősi szokásokkal, viselettel. A bikla fél lábszárig érő, szedett fehér, keletien bő szoknya, halványan kékített, fi­noman ráncolt gyolcs (gyász esetén: lenvászon) háziszőtte­sekből. Majdnem minden falu hatá­rában akadnok urmák, ormok, dombhátak. Néprajztudósaink többsége megegyezik abban, hogy ezektől az urmáktól kap­ta e terület a nevét. Abban azonban már eltérnek a véle­mények: Ormánság vagy Or- mányság-e a helyes alak? Egyik, tévét figvelő, szigetvári olvasónk (F. Gy.) méltatlan­kodva ír arról, hogy „a már ré­gen tisztázott és elfogadott Or­mányság helyett Ormánságot mondanak, s ezért kérem, szí­veskedjék a televíziót és az RTV-újsáoot elmarasztalni e nagyon gondatlan szóhaszná- lotért.” Nem félnénk az elmaraszta­lástól,. ha e kérdésben egysé­ges nézet alakult volna ki. Kiss Géza — szinte egyedül — az Ormányság szó mellett kardos­kodik, ugyanakkor mások (Mé­szöly Gedeon, Lukácsy Imre, Móricz Zsigmond, Kodolányi János, o legújabb néprajzi lexikon stb.) Ormánságot emlí­tenek A r>’innntúli Naplóban nemrég olvastuk: Túl sok a viz az Ormánságban. Melyik hát a helyesebb a két alak közül? Azt Kiss Géza is elismeri, hogy az Ormányság legjelleg­zetesebb vonásától, az urmák­tól kapta a nevét. Tőszava a finnugor: ur, amely vogul nyel­ven hegyhátat, dombhátat, az osztjákban pedig völgyek, mo­csarak közt elhúzódó hegyhá­tat jelent. Régi okleveleinkben az Urman (1257-ból), az Or- mankuz (= Ormánköz — 1330-ból és 1348-ból) név sze­repel. Kiss Géza említi, hogy az itt élők a szőlőt, a kukori­cát még ma is „urmára" ko- pálják, vagyis két barázda kö­zött dombhátat emelnek. A magyar nyelv történeti- etimológiai szótára hosszasan elemzi ennek az ősi öröksé­günknek finnugor eredetét, megállapítva, hogy az urmó, or- mó szóból származik az orom szavunk is. Ilyen régi tulajdon­neveket találunk: Urmandi, Ormán, Ormánd, Ormánhida. E nevek azt sejtetik, hogy az Ormánság szót kell inkább he­lyesnek elfogadnunk, mert ez az ősibb, míg az Ormányság a népiesebb. Ez utóbbira is le­het példát felhozni. A régi Hu­nyod és Belső-Szolnok megyé­ben „a messzire sötétlő, ma­gas hegyet” valamikor Or­mánynak nevezték. Még valamit! Bőd Péter és Bél Mátyás Ba­ranya megyét Baranyaságnak is mondják. Ősi elnevezés ez is, akár az Ormánságé. Tóth István dr. Makay Ida szerzői estje Makay Ida költőt köszön­tötte tegnap este szerzői est­jén a közönség Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvtár­ban. Barátok, ismerősök, ta­nítványok, a szép versek ked­velői töltötték meg zsúfolásig a könyvtár olvasótermét, amely hangulatos színhelye a hasonló irodalmi összejö­veteleknek. Makay Idát Rátki András, a Művelődési Mi­nisztérium irodalmi és művé- szettájékoztatósi főosztályá­nak vezetője is köszöntötte, és „a kedves kortórsnak, aki áldozatos pedagógiai mun­kája mellett alkotó művész­ként a mindennapok szép élményeinek megörökítésével teszi gazdagabbá életünket”, átnyújtotta a Szocialista Kul­túráért kitüntetést. Ezután Lengyel Balázs iro­dalomtörténész mondott be­szédet. Visszaemlékezett az Új Hold című folyóirat köré­re, ahol Makay Ida. először jelentkezett verseivel. Ele­mezte Makay Ida „élmény­összegező költészetét", ver. seinek magas rendű forma- kultúráját, és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a költő verseiben nem csupán a fér­fi—nő viszony örök konfliktu­sáról van szó. Ennél sokkal többről: „a létezés, a létbe vetettség általános kérdései­ről, életről, halálról, percről és örökkévalóságról. Mint minden igazi költőnél, aki az emberi egzisztencia belső kö­reiben él. Méltán illeti köszö­net és taps.” Ezután Güth János és Koszta Gabriella Makay Ida verseiből adott elő, hegedűn közreműködött Gy. Vass Ág­nes és Gyermán István. A szerzői est utón a Jelenkor szerkesztőségében a folyóirat munkatársai és az írószövet­ség dél-dunántúli csoportja köszöntötték a költőt. G. T. Versenytárgyalás - versenyár - vállalkozás Erősíteni kell a vállalkozói szellemet gazdaságunkban Kétnapos országos tanácskozás ráesett Több százezer forintos kár A cserkúti szőlőhegyen is avartüzet oltottak a pécsi tűzoltók szerdán Idén 49 avar- és erdő­tűz volt Baranyában Megemlékezés Marx Károlyról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom