Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-02 / 60. szám

1983. március 2., szerda Dimantmt napló s Rugalmasan igazodni a változó igényekhez Rekordévet zárt Baranya élelmiszergazdasága (Folytatás az 1. oldalról) sait. Halmai János, a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója el­mondta, hogy a rekordnak szá­mító, hektáronként 11,1 tonnás bortermést nem tudják megfe­lelően elhelyezni: 150 000 hek­toliter tárolótérhiányuk van. Fenyvesi Károly, a baksai tsz elnöke a háztáji zöldségter­mesztés fejlesztéséről szólt. A tsz-ek integrációs tevékenysé­gét elősegítené a kedvezmé­nyes kamat, a Zöldért megfe­lelőbb hozzáállása, vagy pe­dig a közvetlen értékesítés a tsz-ek összefogásával. A pécsi Pannónia Sörgyár kapacitásbővítésének szüksé­gességét hangsúlyozta Rugási Endre, a sörgyár igazgatója. Javasolta egy malátagyár léte­sítését termelőszövetkezeti ko­operációval. A komplex melio­ráció termés- és jövedelemnö­velő hatását vázolta a megyei kukoricarekorder nagypetedi tsz vízrendezési munkáinak tük­rében Kovács Józsel, a szövet­kefét főagronómusa. Brun Jó­zsef, a Baranya megyei Hús­ipari Vállalat igazgatója el­mondta, hogy a húsexport nö­velése érdekében vállalatuk 30 millió forinttal támogatja a ter­melésbővítő fejlesztéseket. Dr. Álló Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője rá­mutatott, hogy a kiegészítő ipa­ri tevékenység f hozta tavaly a tsz-ek nyereségének 25 száza­lékát. E téren az elmúlt négy évben nagyot, de még nem ele­get lépett a megye. Szakái László, a dombóvári Vetőmag Vállalat vezetője Baranya szép termelési eredményeit a ma­gas biológiai alapok javára írta. A megye évek óta a leg­jobb vetőmagvakot használja, s e téren az idén is jók a pozí­ciók. Váncsa Jenő felszólalásában méltatta a megye agrárverti­kumának múlt évi eredményeit. Baranya területi arányainál nagyobb mértékben járult hoz­zá az ország gabona- és hús­termeléséhez. Természeti adott­ságai gyengébbek, növényter­melési és állattenyésztési szín­vonala ezzel szemben lénye­gesen magasabb az országos átlagnál. A megye élelmiszer­ipara is felülmúlta az átlagot, új termékeivel versenyképes. A pénzügyi eredmények is jobbak az országosnál. Különösen ki­emelte a termelőszövetkezeti szektor dinamikus nyereségter­melését, ami a többi vállalat­nál nagyobb fokú rugalmas­ságról, alkalmazkodó képes­ségről tanúskodik. A miniszter tájékoztatta a résztvevőket az ország agrár­vertikumának helyzetéről, fel­adatairól. Az ágazat országo­san is jó évet zárt. A mező- gazdasági produkció 5, az élel­miszeripari 4 százalékkal nőtt. Minden eddiginél nagyobb mennyiségű gabonát és vágó­állatot termelt az ágazat. Ez kielégítő belső ellátást és re­kord exportot tett lehetővé. Ta­valy már minden harmadik hek­tár föld termése exportra ment. Kedvezően alakult az agrárver­tikum külkereskedelmi szaldó­ja és javult a nemzeti jövede­lemhez -való hozzájárulása is. A mezőgazdasági nagyüzemek nyeresége országosan 24,8 mil­liárd forint, azonos az előző évivel. A részesedés szinten maradt, a fejlesztési lehetőség viszont 10 százalékkal csökkent. Az 1983. évi feladatok még feszítettebbek. Az egyensúlyi helyzet megtartása érdekében az ágazatnak még hatékonyab­ban kell növelnie teljesítőké­pességét. Az ehhez szükséges műszaki-technikai, anyagi ala­pokat a tavalyi szinten bizto­sítja a népgazdaság. Az ága­zat export-orientáltságát a romló piaci viszonyok közt is meg kell tartani. Javítani kell a piacképességet, tudomásul véve, hogy az árakat a piac értékítélete szabályozza. A ta­karékosság igénye nem átme­neti jelenség. Tartós takaré­kosságra van szükség energiá­val, ipari eredetű anyagokkal. Az energiafelhasználás az utóbbi években csökkent a me­zőgazdaságban. Más téren is lépni kell. Az iparszerű terme­lés nem jelenti az ipari anya­gok korlátlan felhasználását. Egy sor téren vissza kell térni a mezőgazdaság régi, bevált módszereihez. — Rné — Városi nőaktíva Pécsett A közelgő nőnap alkalmá­ból városi nőaktíva értekezle­tet rendezett tegnap délután Pécsett a Mozgalmi Házban a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága. Az értekezleten elő­ször dr. Molnár Zoltán, a Pécs városi Tanács általános elnök- helyettese tartott várospolitikai tájékoztatót, majd Szőke Attilá. né, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának munkatársa a III. országos nőkonferencia legfőbb kérdéseit ismertette a lakóterületi körzeti nőaktívók- nak. Az értekezleten tüntették ki a legjobb pécsi társadalmi munkásokat is: 56-an az „Ér­demes", 16-an a „Kiváló Tár­sadalmi Munkás” kitüntetést vehették át dr. Pilaszanovich Imrétől, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága elnöké­től. Üzemekben, iskolákban, éttermekben Hz egészségnevelésről Mohácson Több más kedvező jelzés mel­lett — nem alaptalanul — so­kat foglalkoztatja közvélemé­nyünket a halandóság romlása, néhány, ma már lényegileg népbetegségnek tekinthető ve­szély kiszélesedése, közülük is elsősorban a szív- és érrend­szeri, valamint a daganatos megbetegedések gyarapodása — állapították meg tegnap délután Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Központ ifjúsá­gi klubjában, ahol dr. Bleyer Erzsébet osztályvezető főorvos megnyitójával kezdetét vette a városban szervezett egészség- nevelési hónap. A megnyitón valós gondokról, tényleges veszélyekről volt szó. Mint elmondták: a már kiala­kult betegségek elleni küzdel­met erősíti az a nagyarányú megelőző munka, amelynek so­rán a leggyakoribb — magas vérnyomás, cukorbaj, dagana­tos megbetegedések — bajokat még idejében felfedezik. E rendkívül sokrétű tevékenység során a legfontosabb feladat az egészséges életmódra való nevelés, az azt segítő felvilá­gosító munka. Ezen tevékenység hatéko­nyabbá tételére szövetkeztek Mohácson a Vöröskereszt, a KÖJÁL, a népfront, a kórház, az iskolák és művelődési intéz­mények, valamint az üzemek dolgozói és aktivistái annak ér­dekében, hogy felhívják a vá­ros lakóinak figyelmét a riasztó adatokra, hogy bemutassák: milyen súlyos veszélyforrás az egészségtelen életmód, s egy­ben jó példákkal 'Szolgáljanak az egész hónapban tartandó rendezvénysorozaton. Így kerül sor majd előadá­sokra, kiállításokra, bemutatók­ra és tanácsadásokra üzemek­ben, iskolákban, éttermekben és különböző klubokban a gyer­mekek egészséges életmódra neveléséről, a korszerű táplál­kozásról, a terhesség alatti he­lyes életmódról, az újszülöttek és csecsemők problémáiról szóló előadásokra, a táplálko­zást megváltoztatni kívánó ki­állításokra és kóstolókra, a gyógy- és ásványvizek gyógyító hatásainak bemutatóira, vala­mint a házi gyógyszerkészletek díjtalan átvizsgálására. K. L. Gasztronómiai körutazás az NDK-ban Pénteken a „Zwinger-bállal” zárul a négynapos rendezvény Miért költenénk márkát a thüringiai, berlini, szász meck- lenburgi étkekért, mikor fo­rintért a pécsi Pannónia étte­remben mindezt a drezdai vendéglátóipari vállalat hat szakácsa, illetve a Hungar­Hotels révén megkaphatjuk. A pécsi Nádor másfél évtizede gasztronómiai heteket rendez, s mindjárt tegyük hozzá: Auszt­rália és Afrika kivételével vala­mennyi nemzeti konyha étkét megkóstolhatták a pécsiek. Tegnap a drezdaiak érkeztek Pécsre és a Pannónia étterem­ben március negyedikéig Her­bert Schindler igazgatóhelyet­tes vezényletével Kehim Nán­dor, a drezdai International konyhafőnöke szakácstársai­val és a cukrásszal esténként négy napon át gasztronómiai utazásra invitálja a betérő ven­déget. — A kölcsönös kapcsolat ré­vén másodszor jöttünk Pécsre — mondja Herbert Schindler — az étteremben esténként a vendégek előtt tálaljuk a „bü­fé" asztalról.az általuk válasz­tott vacsorát. Az átlagvendég azt tartja a német konyháról hogy generálszósz és Kartof­fel. Példaként hadd • soroljam, a kínálatot: a berlini konyha borsópürélevest ajánl szalon­nával és császárhússal, sertés- csülköt párolt savanyúkáposztá­val, csirkemellet vegyes sajátá- val, kapros burgonyával, a thü­ringiai ízeket a sertésflecken adja vissza hagymás sült bur­gonyával, a töltött marhate­kercs a Keleti-tenger-part, illet­ve Mecklenburg a kék angol­nát fehérbor-mártással, ubor­kasalátával és petrezselymes burgonyával és természetesen nem hiányozhat az étlapunk­ról a rostocki halászizelítő sem. A szász specialitások közül a füstölt sertésbordát említhe­tem, amit burgonyalángosba borítunk, továbbá a meisseni vincellértálat, a bükkfával füs­tölt pisztrángot, amit vajjal és citrommal teszünk ízletessé. Az étterem bejáratát kora délután már fenyőgallyakból és fehér szegfűkből díszített kapuzat borította, este Freitag Konrád fúvószenekara fogad­ta a vendégeket, és a vacsora közben a Leöwey gimnázium német tagozatos növendékei adtak műsort. A programot diavetítéssel egybekötött bemu­tató teszi színessé, amit estéről estére megismételnek. — Újat kell nyújtanunk — folytatja a drezdai társvállalat igazgatóhelyettese. — Mikor először jártunk Pécsett, szász népi lakomát rendeztünk. Most pedig március negyedikén este nyolc órától a „Zwinger bállal” búcsúzunk önöktől. A Pannónia étterem ugyan nem hasonlítha­tó a drezdai Zwinger palota kertjében évről évre több ezer vendéget fogadó bálhoz, ahol több mint száz pincér szolgál föl, de bízunk abban, hogy an­nak hangulatát Pécsett is meg­teremthetjük. Ehhez az is hoz­zájárulhat — mint ahogy Tiha­nyi Ferenctől, a Nádor igazga­tóhelyettesétől értesültem, hogy a vidékről érkező bálozóknak a Pannónia Szállóban péntek éjszakára jelentős kedvezményt nyújtanak: a kétágyas szoba mindössze négyszáz forintba kerül, reggelivel együtt. Salamon Gyula Falugyűlés Borjádon Kezdődhet az iskolaépítés E lményszámba menő falu­gyűlést tartottak hétfőn este Borjádon. A közel 480 lakosú kisközség lakóinak több mint egyötöde jött össze az általános iskolába erre az információs estére, melynek ta­lán egyetlen lényeges napi­rendje volt a tanács beszámo­lója. Mit tett a bólyi Nagyköz­ségi Tanács 1982-ben, s mit tervez az idén? Nyilvánvalóan Bősz József tanácselnök — aki korábbi, pe­dagógusként szerzett tapaszta­latait is kamatoztatta — a szű­kösen csordogáló tanácsi költ­ségvetésbe kapaszkodva, vá­zolta az igazgatási területhez tartozó 6 községben végzett munkát. Szinte forintról forintra elszámolt, egyértelműen bizo­nyítva: jól gazdálkodtak. Bizo­nyította, hogy a tanács tízmil­lió forintos költségvetését szinte duplájára lehetett emelni a la­kossági hozzájárulásokkal, a társadalmi felajánlásokkal, a terület gazdálkodó üzemeinek segítségével. Nagybudmér lakói 15 000 forint, Töttös lakói 10 000 forint, Boly lakói 2300 forint, Borjád lakói 897 forint, Kisbud- mér lakói 600 forint, Pócsa la­kói pedig 395 forint értéket ad­tak fejenként a közös célok megvalósítására. A Bólyi Kom­binát, a bólyi tsz, a borjádi tsz — hogy csak néhányat sorol­junk — gépekkel, szakemberek­kel segítettek. Így érték el pél­dául, hogy Nagybudmér 3 kilo­méteres utat kapott — 600 000 forintból. Az is természetes, hogy Bor­jádon mindenkit Borjád jövője érdekelt. Bősz József alternatí­vákat vázolt, párbeszédre, dön­tésre késztette a felugyűlés résztvevőit. Az idén Borjádon útépítésbe kezdhetnek a Deák utcai közben, a Rákóczi közben, járdát kaphat a temető, sor ke­rülhet a községi járdák felújí­tására, s ami mindezeknél na­gyobb volumenű: mód nyílhat az iskola bővítésére. (Két új tanterem építéséről van szó.) Az egyetlen gond: kevés pénz van, s szinte minden beruházás a lakosság aktív közreműködé­sét igényli. Bősz József feltette a kérdést: mit tud a falu vál­lalni, s ha nem vállal, mi ma­radjon el, mit húzzanak ki egy tollvonással a tervekből? Közbevetöleg jegyezzük meg: útépítésnél, járdaépítésnél a tanács anyagot adhatna, a he­lyi szövetkezet gépet, szakem­bert, a lakosság munkát. Az is­kola esetében némi pénzbeni adakozásra volna szükség. A provokatív beszámoló éles vitát váltott ki; volt, aki helye­selt, volt aki megkérdőjelezte a programot. Stein András sze­rint túl sokat szeretne markolni a tanács, s érvelését azzal in­dokolta: Boly mögött Borjád mindig csak másodhegedűs volt. Jaszmann József a program mellett kardoskodott, mondván, korábban a kultúrház építése­kor sem lelkesedett egyértel­műen a község, s ma, milyen jó, hogy állnak a falai, hogy van ahol bált, családi ünnepet, közös összejöveteleket lehet rendezni. Kozol Attila, a borjá­di termelőszövetkezet elnökhe­lyettese az iskolaépítéshez kö­zel félmilliós (!) munkát, alapo­zást, betonozást, gépadást ígért. Sok mindent lehetne még a vitából ismertetni — szó volt a közvilágításról, a szemétlera­kásról, faluszépítésről, vízkér­désről — de végül is közös ne­vezőre jutva, egyöntetűen meg­szavazták a programot. S mint az ilyenkor lenni szokott — a falugyűlés után — az iskola előterében már arról folyt a szó, hogy mikor, mit és hogyan kéne tenni? Kozma F. Rádió mellett... Függőleges zöldségeskert Elképesztően nagyszerű talál­mány a függőleges zöldséges­kert. A hétvégi riportműsorból értesülhetett a hallgató, hogy Hajdúhadházán, pontosabban a Bocskai Termelőszövetkezetben Lőrincz János, Kukk Mihály és Fejes Tibor kísérlete bevált, a találmány most van szabadal­maztatás alatt. Mintegy más­fél méter mgas és harminc cen­timéter átmérőjű fóliaoszlopot különböző adalékokkal kevert termőfölddel töltenek meg, majd az oldalán vágott nyílá­sokba zöldségpaláníákat ültet­nek. Önműködő berendezés csöpögteti a vizet a talajra. A párolgás minimális. Növényvé­dőszereket a növényzet nem igényel. A fóliaoszlopot bárki elkészítheti egy nagyméretű műanyag zsákból. Kiszámítot­ták, hogy az oszlop egy négy­zetmétere tíz négyzetméternyi sík területtel azonos. Egy nyári szezonban — de korábban is, melegágyi fűtéssel — egy-egy ilyen oszlopon nyolcvan-szár darab paprika, vagy mondjuk ötven-hatvan kilogramm para­dicsom is megterem Sőt — ezt már a Nők Lapja egyik számában közölt fényké­pek igazolják — a már kibok- rosodott termőoszlop tetején spenót, alatta sóska, saláta, petrezselyem, továbbá hagyma és legalul karalábé terem egy- időben. Már a látvány is szép és érdekes, hátha még figye­lembe vesszük a függőleges zöldségkert hasznát. A mező- gazdasági kultúrterülettel ma­napság nagyon is takarékosan kell bánnunk. A kiskert akció is — többek között — azért ter­jedt el hazánkban, hogy a nagyüzemi termesztés alól ki­esett földterületen is zöldséget, gyümölcsöt lehessen előállíta­ni; hazánkban ma körülbelül egymillió (!) kiskert-tulajdonos van, ezeknek jelentős része vá­rosi lakos. A függőleges zöldségkertet most már azok is művelhetik, akik nem rendelkeznek telekkel, kerttel, nagyobb földterülettel. A Nők Lapja munkatársa azt írja — az említett feltalálók el­mondása alapján —, hogy egy termőoszlop beruházási költsé­ge nem több hetven forint­nál! Felállítható udvaron, ház mögött, tágasabb erkélyen, sőt lapostetős épület tetején egy­aránt. A termőföldön kívül nap­fényre és minimális mennyiségű vízre van szükség. Mellesleg: az automatikus vízcsepegtetőre csak nagyobb területen felállí­tott termőoszlopok esetében van szükség, hiszen egy-két — mondjuk erkélyen elhelyezett oszlopot egyszerűen edényből is meg lehet öntözni. Egy csalód nyári zöldségszükségletét biz­tosítani lehet a hajdúhadháziak eljárásával. És ez ebben a lé­nyeg! A gazdasági szemlélet — szerencsére — ma már egyre inkább átjárja hétköznapjain­kat. Ma már mindenki tudja, hoqy a jó gyümölcs- és zöldség­ellátást zömében a háztáji, il­letve hobbi-kertek biztosítják, részben saját felhasználásra, részben eladásra. Ez a talál­mány még több embert bevon­hat e sajátságos „zöldövezet­be". Igaz, persze — erre utalt a Nők Lapja, illetve az elhangzott riport is — hogy a szabadal­maztatás befejezésére még vár­ni kell. A riport szerint a tava­szig. Utána a Bocskai Termelő- szövetkezet az igénylők számá­ra biztosítja a termőföldet és a termesztési technológiát. Nem akarok ünneprontó lenni, de az utóbbi években gyakran hallot­tunk különböző szabadalmak elsorvadásáról, vagy elkésett engedélyezéséről. Feltehetően a függőleges zöldségkert nem kerül erre a sorsra. Csekély költséggel sok és jó minőségű terméket előállítani igazán örvendetes dolog Utat kell nyitni az okos emberek okos ötleteinek, a közösség haszná­ra. A képlet egyszerű és tisztes­séges. Rab Ferenc fl német konyha izej a Pannónia étteremben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom