Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-31 / 89. szám

1983. március 31., csütörtök Dunántúli napló 5 Zene, tánc, jó idő Tojásfestés a pécsi Széchenyi téren A reggeli eső úgy látszott, elmossa a délutánra tervezett nagyszabású folklórműsort, de az időjárás végül is ked­vezett a rendezőknek: a Pécs központjában összesereglett nézőközönség a verőfényes napsütésben jóleső érzéssel vehette tudomásul, hogy im­már a köveken is hagyomány terem: negyedik alkalommal aratott sikert a húsvé[ előtti tojásfestés, és a hozzá kap­csolódó népzenei és táncbe­mutató. A három dél-dunán­túli megye majd minden pontjáról érkeztek népviselet­be öltözött „tojáshímző" asz- szonyok. Portékájuk árulása mellett szívesen adtak felvi­lágosítást a festési, díszítési eljárásokról, mesterségük ap­ró titkairól. A dzsámi előtti kiürített parkolóban kora délutántól szólt a zene: a Mecsek-zene- kar adott ízelítőt a magyar nyelvterület egyes tájainak népzenéjéből, majd az egyre növekvő tömeg karéjában fellépett a pécsi 39-es dan­dár utcai iskola tánccsoport­ja, az I. sz. kertvárosi iskola citerásainak ' kíséretében, a szebényi, a babarci, és a pé­csi KISZÖV táncegyüttes, va­lamint a babarci úttörőzene­kar. MÉSZÖV elnökségi ülés Óriási akvárium és terrárium a belvárosban Legjobban gazdálkodott a Pécsi Üfész A Baranya megyei fogyasztási szövetkezetek és közös vál­lalatok 1982-ben elért eredményéről, a hiányosságokról, gondokról, valamint az elkövetkezendő Időszak terveiről tárgyaltak tegnap délelőtt a'. MÉSZÖV székházában megtartott elnökségi ülésen. i Az élmúlt év tevékenységét?, összefoglaló jelentés szerint —* amelyet Rugási Zoltán a ME-« SZÖV közgazdasági osztályá­nak vezetője terjesztett elő —, az 1982-es évre jellemző volt a korábbiaknál nagyobb diffe­renciálódás létrejötte. A téljesség igénye nélkül csak egy-két számadatot kira­gadva érzékeltetnénk a fo­gyasztási szövetkezetek elmúlt évi munkáit. A szövetkezeti ke­reskedelmi forgalom a me­gyei forgalomnak 32,7 százalé­kát bonyolítja. (Előző évben 32,5 százalék volt). Több áru­cikk ellátása akadozott és vol­tak tartósan hiánycikknek szá­mító termékek, ez nehezítette a kereskedelmi munkát. A mező­gazdasági termeltetés és fel­vásárlás árbevétele az előző évhez hasonlóan alakult, ám lényegesen kevesebb baromfit, nyalat és galambot vásároltak fél. Viszont nőtt a felvásárlás mennyisége, hízósertésből, mézből borból, mákból és gyógynövényekből. A zöldségfélék felvásárlásá­ban a siklósi és szigetvári szö­vetkezetek érték el a legjobb eredményeket, nyúl és MAVAD- cikkek forgalmazásában a pé­csi, a borfelvásárlásban a Pan­nónia és villányi áfész, sertés­ből pedig Pécsvórad és Siklós jártak az élen. A legeredmé­nyesebben gazdálkodó a pécsi Áfész volt, a megyei áfészek nyereségének 25,4 százalékát ők érték él. Az ipari tevékenység a ne­héz viszonyok ellenére fejlő­dött. Az elmúlt évben igen je­lentősen nőtt az exporttevé­kenység az Universum Szö­vetkezeti Közös Vállalat jóvol­tából. Az eredmények ismertetését követő vita a legélesebben a kistelepülések áruellátásának hiányosságait vetette fel. El­mondták, szép tervek hangzot­tak már el az aprófalvak né­pességmegtartó képességének fokozásáról, ám javulásról nem lehet beszélni addig amíg alapvető élelmiszercikkek rend. szeresen késve, vagy egyálta­lán nem érkeznek meg. Felve­tették, hogy a kistelepülések egyszemélyes boltjait egyre nehezebb szerződéses üzemel­tetésre kiadni ugyanis az ezek­re járó állami dotáció abban a pillanatban megszűnik, a kis forgalom miatt azonban ez nem pótolható. Az sem tisztázott, hogy az áfészek által bérelt in­gatlanok karbantartása kinek a kötelessége, a bérlőé vagy tu­lajdonosé. A viták is és a 83-as év fel­adatai is azt a tényt húzták alá többek között, hogy oz áfészek egyik fő feladata a te­lepülések közelfátásának minő. ségi javítása. S. Zs. nagy választékban kaphatók a Pécsi Faipari Szövetkezet mintaboltjaiban: Pécs, Kossuth L. u. 50. Boly, Ady E. u. 5. NYITVATARTASI IDŐ: hétfő és szombat 8.00—13.00-ig, keddtől péntekig: de. 8.30—13.00-ig, du. 14.00—16.00-ig. MINTA UTÁNI ÉRTÉKESÍTÉS, OTP-RE IS. PÉCSI FAIPARI SZÖVETKEZET A mecseki állatkert idei programja Új állatok érkeznek külföldről Huszonhárom évvel ezelőtt. 1960. augusztus 20-án fogadta első látogatóit a Mecseki Nö vény- és Állotkert. Az eltelt évek alatt mindig valamivel gazdagodott a létesítmény: 1961-ben készült el a vidám­park, 1962-ben az úttörővasút, és 1976 novemberében bioló­giai oktatóterem épült a termé­szettel foglalkozni kívánó gye­rekeknek. Fennállása óta az állatkertet 6 537 000 fizető látogató te­kintette meg, — húsz év óta minden gyermeknapkor díjta­lanul nézelődhetnek a gyerekek — így a látogatók száma el­érte a 7 milliót. Kezdettől fog­va a lakosság segíti az állat­E/sősegéiy­nyújtó verseny A hagyományokhoz híven idén is megrendezi a Magyar Vörös- kereszt a középiskolások és szakmunkástanulók elsősegély­nyújtó versenyét. Tegnap a Pécs városi középfokú iskolák dön­tőjére került sor. A dr. Cavri János és Róna Céza vezette zsűri nagy örömmel figyelte az ifjú vöröskeresztesek igyekeze­tét. A gimnáziumok és szakkö­zépiskolák kategóriájában első lett a Nagy Lajos Gimnázium, 2. a Janus Pannonius Gimná­zium és Szakközépiskola, 3. a Pollack Mihály Építőipari Szak­középiskola csapata. A szak­munkásképző között első az 508-as, második az 500-as in­tézet. (A győztesek és helye­zettek a megyei döntőn vesz­nek majd részt.) kert fenntartását — eddig mint. egy 7 820 565 forintnyi társa­dalmi munkát végeztek. Jelen­leg 38 üzem, szocialista brigád és intézmény segíti tevékenysé­güket. Az állatok takarmányo­zását évente 18—20 termelő- szövetkezet és állami gazdaság is biztosítja. A városi és me­gyei támogatás összege pedig az állatkert létesítése óta meg­haladja a negyvenkilencmillió forintot. Mit nyújt az állatkert az ide látogatóknak? A csoportoknak rendszeres szakvezetést; ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket szer­veznek az iskolásoknak, és pá­lyázatokat, kiállításokat ren­deznek az oktatóteremben. Tíz évvel ezelőtt hozták létre a zoo-iskolát, melynek azóta csak növekedett a hírneve. Az elmúlt időkben több mint 1500 gyer­mek tanult itt. A pécsi tv nép­szerűsítő kisfilmjének pedig olyan országos visszhangja tá­madt, hogy három év óta rend­szeresen megrendezik az ország minden részéből érkező úttörők részvételével a nyári bentlaká­sos iskolát. Az ide érkező gye­rekek megtanulják az állatok­kal való törődést, a körülöttük való munkavégzést és a termé­szet szeretetéf is. A lovasszakkör tagjai lovas­bemutatót tartanak május 7- én a FÉK udvarában, május 21-én a Nevelők Házában és gyermeknapkor is. Ugyancsak részt vesznek az augusztus 20- án Somogysárdon megrende­zésre kerülő lovasnapokon. A város összes általános iskolá­jában fotókiállítást rendeznek. Országos kisállatkiállitást és-vásárt rendeznek júniusban, és a bányásznapon nemzetközi díszmadár-bemutatóra kerüi sor. Augusztus 20-án pedig csikótombolát tartanak — a nyertes egy 30 000 forintot érő pónicsikót vihet haza. Az állatkert teljes felújítása tovább folyik, medencéket, ki­futókat építenek, áttelepítik a kispatásokat és a lejtős talaj miatt végleges teraszokat ala­kítanak ki. Az állatkertek együttműködése keretében több új állat érkezik: Eszékről ben- net kenguru, és fehér dám­szarvas, Palicsról bennet ken­guru és fekete párduc, Halié­ból egy pár amerikai bűzös­borz, Karl-Marx-Stadtból szibé. riai hiúz, sarkiróka, nyestku- tya, és mosómedve párok, Ma­rosvásárhelyről kárpáti hiúz, mosómedve, vadmacska és pe­likán, Erfurtból pedig tarajos sül. Ezen kívül újszülöttekkel is gyarapodott az állatkert: az elmúlt hetek-napok folyamán három kis pumakölyök, két fe­kete párduc és több kis Vük látott napvilágot. A lehetőséghez mérten ter­jeszkedik az állatkert — idén egy hektárral növelik a terüle­tüket, hogy a lovasiskolának állandó helyet biztosítsanak. A fejlesztési tervükben szerepel — és mór hozzákezdtek a fúrás­hoz is — Pécsett a Munkácsy Mihály utca 31. számú ház alatti 610 négyzetméter alap- területű pincerendszerben óriási akváriumot és terráriumot a hozzá csatlakozó mozival és egyéb helyiségekkel alakítanak ki. Két év múlva lesz kész. Távlati tervük, pedig, hogy a városon kívül szafari-parkot lé­tesítsenek az állatoknak. Adóm Erika Sokan már a nevébe is bele. kötnek: a betűket reklámozzuk, ajánlgatjuk valamire vagy va­lakinek? Azután miért nem mondjuk magyarul a reklám szót? Lehetne a betűreklám neve: Tévéhirdetés vagy: Tévé- hírverés. Ha megmarad is a betűreklám szó, arra — úgy véljük — jobban kellene ügyel­ni, hogy helyesírási hiba ne legyen a hirdetések szövegé­ben. A tévének, mint tömeg­közlési eszköznek mégiscsak a feladatkörébe tartozik a he­lyesírási szabályok alkalmazá­sa! Mentségükre szolgáljon, bogy a magánhangzó-hosszú­ság jelzését technikailag nem tudják megoldani, tehát: súly­lökést, síkfutást írnak — rövid u-val és i-vel. Azt azonban már nem nézhetjük ölbe tett kéz­zel, hogy a helyesírási szabá­lyok figyelembevétele nélkül közlik a hlrverési szövegeket. Nézzünk néhány példát! Eddig úgy tudtuk, hogy a keltezés vagy más időpontjelö­lés esetén az évet és a na­pot jelölő számjegyekhez a tol. dalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: 1983. március 31-én. A betűreklámban mégis ezt olvastam: mezőgazdasági kiállítás március 9.-től; másutt március 16.-án. Néhány nap múltával ezt a szcveqet lát­tam a képernyőn: A Nemzetkö­zi ArUstavilág legjobbjai lé ró­nék lel márc. 19-én. Az idő­pontközlés most már helyes volt. csupán azt nem értem. miért kell a nemzetközi artistavilág ielzős összetett szót nagybetűk­kel kezdeni. Talán már a he­lyesírás is külföldimádó lett? Sok baj akad az egybe, és különírással. ,,Arany és ezüst­ékszerek kaohatók" — olvasom az egyik betűreklámon. Ezt bizony nem így kellett volna be­tűbe rakatni, hanem, ekként: arany- és ezüstékszerek. E kér­désben helyesírásunk eléqaé nehézkes. Az anyagnévi jelzős alakulatok közül egybeíriuk azokat, amelyeknek mindkét tagja egyszerű szó, és ha az anyagnév egy vagy két szóta­gos. Például: aranyszelence, ezüstcsengő, de: ezüsf evőesz­köz, ezüst gyertyatartó, stb. Akkor is külön kell íVni az ilyen alakulatokat. ha az anyaqnévi jelző három vaqy annál is több szótagú. Példá­ul: keramit burkolat, alumini­um kád, eozin szobor, stb. Az elmondottak azt igazol­ják, hogy helyesírásunk eléggé bonyolult elő kell vennünk az ujjainkat, hogy kiszótaqoljuk az összetett szavakat. Talán majd az új helyesírási szabályzat eny. hit ezeken a bonyolult szabá­lyokon!? Akárcsak Pécsett, a főváros­ban is baj van az utcanevek Írásával. Ezt olvastuk az egyik betűreklámban: Bajcsy Zs. út E vértanúhalált halt hősünk méltán megérdemli, hogy ne­vét ne olvassák Bajcsy Zsig- mondnak vagy Zsoltnak hanem teljes nevén Bajcsy-Zsilinszky Endrének. Nevét sajnos sokfelé írják rosszul. Városunkban a Petőfi utca egyik kereszteződésében ez ol­vasható: Nagy J. utca. Vajon: József, János, Jeromos Jónás, Jakab avagy talán Jácint? Eqyik sem. Az utca elején levő tábla elárulja, hogy a Nagy Jenő utcáról van szó. Hogy ezt megtudjuk, ki kell menni a Stock-házig. Már többen szóvá tették, hogy az országalapító István királyról sincs még utca elne­vezve, bár van Pécsett István utca és István tér is, de I. Ist­ván király utca vagy ahogyan Eudapesten és a történeti szakkönyvékben szerepel: Szent Istvánról nincs még utcane­vünk. Ha már annyira hadilá­bon állunk a jelzős utcanevek­kel, álljon előttünk egyik kc-zeli városunk példája. Dr. R. P. ol­vasónk arról értesített bennün­ket, hogy nemrég Baján jár­va a Duna felé eső egyik ut­ca sarkán ilyen szövegű utca­névtáblát talált: Szent L. utca. Ez aztán a takarékoskodás! Tóth István Betűreklám

Next

/
Oldalképek
Tartalom