Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-19 / 77. szám
A rózsafai melioráció nagy teljesítményű szivattyútelepe Egyénileg ment, „nagyban” nehéz Ráció és melioráció (I.) ban?nyféle föld von Boranyá A csökkenő támogatás nem kívánatos következményei Alig halad ott, ahol legjobban kellene Magyar-jugoszláv határ menti csere /Jk' Növekvő forgalom UlSia Konsumex-nél is Új cikkek, új elképzelések Andrósfalvy Bertalan néprajz- tudós szerint csupán egyetlen falu: Bükkösd lakói a következő talajféleségeket tudják — csupán a falu határában! — megkülönböztetni: vörös, cse- peles; vegyes, se nem vörös, se nem fehér; vegyes sárga föld, vagy fehéres föld; fehér, fehéres (meszes, békaköves); fekete vagy feketés; lapföld, hordalék, öntéstalaj ... „Talajvédelmi szempontból ennek a gazdálkodási formának (az egyéninek — V. J.) azonban még voltak bizonyos előnyei — írja tanulmányában egy másik kutató. Parcellánként más-más növényt vetettek ... Nagyobb gondot fordítottak a vízlevezetők karbantartására ... Mindenki sajátjának tekintette a földjét, és ha egy mód volt rá, nem engedte, hogy a víz azt elvegye . . Mi történt a nagyüzemek létrejöttével ? „Sok esetben már a kezdeti táblakialakítás elhibázott volt. A táblában bent maradtak a gépek számára már hasznavehetetlen, bevágódott kocsi- utak, fasorok, amelyek a színvonalas művelést eleve lehetetlenné tették. Sok helyütt kiir. tották a szőlőket, gyümölcsösöket olyan lejtőtartományban, amelyen szántót nem lett volna szabad létrehozni. Az erózió kettős kárt okozott: a lejtőkön fokozódott a talajpusztulás, ...korábban hasznosított völgyfenekek teljesen elmocsarasod- tak. Jelentősen közrejátszott ebben természetesen az is, hogy a völgyfenéki vízfolyások szokásos évi karbantartása elmaradt . . ., így olyan állapotok alakultak ki, amelyek csak jelentős műszaki beavatkozással és ugyancsak jelentős anyagi ráfordítással hozhatók helyre.” * A melioráció tehát — mai fogalmaink szerint — minden olyan tartós beavatkozás, ami a természeti környezetet jobbá, a növénytermesztés számára alkalmasabbá teszi. Lényegében azonban a talaj mélyebb és felszíni rétegeinek átalakítása vízrendezéssel, táblósítással, az utakra is kiterjedő területrendeEgyházaskozárban a tsz eddig négy szakcsoportot hozott létre, azóta a község gazdasági élete is megélénkült. De már újabb három létesítésén munkálkodnak. A baranyai mezőgazdasági üzemek közül itt működik a legtöbb kisvállalkozás. Az alapító tagok száma meghaladja a 80-at, zömük 25—35 éves fiatalok, elsősorban szakmunkások, műszakiak. A szerszámkészítő, faipari, lakatos és a juhászati szakcsoportról van szó. Stabil a gárda, az elmúlt egy esztendő alatt senki nem lépett ki, sőt zéssel; magában foglalja a táblákat, a széltől védő fasorokat, a talaj mélylazítását és a kemikáliák alkalmazását, például a meszezést. — Az egyéni, kisparcellás gazdálkodás idején a talajvédelem mai formája sem szükséges, sem lehetséges nem volt — mondja König István, a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkatársa, mezőgazdasági vízügyi szakmérnök. — A kisparcellák önálló egységek voltak, s egyáltalán nem mindegy, hogy egy 800 négyszögöles, egy-két holdas vagy több száz hektáros tábláról folyik-e le a víz. Ugyanaz a vízmennyiség a nagy táblákon mérhetetlen károkat okoz: felgyorsulva, nagy tömegben jelentkezik. S régen, ha egy falu bírája elrendelte az út- vagy ároktisztítást, senki sem mert kibújni alóla. A melioráció tehát a nagy- gazdaságok gondja, feladata lett — és az államé is egyben. Az erre adott állami támogatás az utóbbi években Baranyában így alakult: 1978-ig évente 30—35 millió forint, 1979-ben 21 millió, 1980-ban: 42 millió, 1981-ben, tavaly és — várhatón — az idén is egyaránt 22 —22 millió. Jelentős csökkenésével párhuzamosan — 1982. január 1-től — életbe lépő rend szerint a jobb termőhelyi adottságú gazdaságok legfeljebb a meliorációs költség 30—40 százalékát kaphatják támogatásként, a többit maguknak kell megszerezni, kigazdálkodni. Ugyanez a „rossz" földeken gazdálkodó téeszek számára megfordul: 60—70 százalék lehet a támogatás, a többi pedig a saját erő. Vajon mi a támogatási összeg csökkenésének és a szabályozás megváltozásának hatása több mint egy év után? — Ezt akkor tudjuk mérlegelni, ha megnézzük, mennyi új jelentkezők vannak. Nagyon megválogatják, hogy kit vesznek fel. Nemegyszer utasítottak el felvételi kérelmet. Vállalják a versenyt egymással, a falu kisiparosaival, sőt bizonyos vonatkozásokban Komló, Bony- hád, Mágocs, Dombóvár hasonló jellegű ipari üzemeivel. A tsz-vezetés elsősorban a maga érdekét nézi, nem véletlen, hogy öt évre adta ki bérbe a modern gépeket: legalább ennyi ideig számít a kisközösségekre. A dombóváriak saját otthoni műhelyükbe szerelhették fel a berendezéseket, anyavolt korábban a bejelentett és teljesítésre javasolt támogatásigény, és mennyi most — mondja Orosz Bertalan, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa, közgazdász. — 1981-ben az igényelt 93 millióból hatvan, tavaly az igényelt 83-ból szintén hatvan teljesítését javasoltuk, ebből lett 22—22. Az idén viszont már az igényelt támogatás is 39 millióra csökkent... — Vagyis jobban meggondolják a gazdaságok, mennyi támogatást kérnek, mihelyt ezzel több saját erőt is kell mozgósítani? — vetem közbe. — Ez is igaz, de nemcsak erről van szó — feleli König István. — A jó földeket művelő gazdaságok alig-alig kérnek támogatást, mert meg nem érzik, nem látják ennek szorító szükségét. így az új szabályozás valójában azokat érinti, azokat sújtja, ahol egyébként is a legrosszabb a föld, ahol eddig is legnehezebb volt gazdálkodni: a Hegyhát egyes részein, a Zselicben és a Dráva-mentén. A támogatás mértékét végeredményben a talajadott- sógok és az egy főre jutó bruttójövedelem legutóbbi 3 évi átlaga dönti el. A már most kirajzolódó eredmény azonban az, hogy azok vállalkoznak kevésbé a meliorációra, ahol a legszükségesebb lenne, ugyanis — az egyéb árváltozások, feltételmódosulások hatására — ők tudják legkevésbé előteremteni még a 30—40 százalékos hozzájárulást is, vállalkozhatnak legkevésbé arra, hogy hitelt vegyenek fel. Néhány tsz máris szünetelteti korábban elkezdett munkáját, pedig a melioráció csakis hosz- szabb távon lehet eredményes. Lehet, hogy az idén a támogatást nem lesz kinek odaadni? (Folytatjuk) Varga János got kapnak, olcsó a rezsiköltség. A szövetkezet még az értékesítést és a munkamegrendelést ellenőrzi. Mindegyik vállalkozás elsőként a tsz-től rendel munkát abban az esetben, amikor célfeladatot kell gyorsan ellátni, mert nincs elég szakember, túlórakeret és nagyon szorít a szállítási határidő. így fejlesztettek ki új termékeket, egyebek között kovácsoláshoz alkatrészeket, pótolták a kombájn és a pótkocsi hiánycikknek számító részeit, segítséget nyújtottak a melegüzem, a precíziós öntöde felVirágzik a magyar—jugoszláv határ menti kereskedelem. A Konsumex déldunántúli kirendeltsége elmúlt évi ügyleteinek mérlegét megvonva, erre az örömteli következtetésre juthatunk. A kirendeltség 1982-ben, belföldi árakon számolva összesen 336 millió forint export-import forgalmat bonyolított le. Ez tíz százalékkal több mint az 1981. évi forgalom. Mi van mögötte, mit ígér az idei folytatás? Ezt vettük számba Kollár Istvánnal, a Konsumex kirendeltségvezetőjével. — Mielőtt a behozott és a kivitt árucikkeket sorba vennénk, hadd húzzam alá, abban, hogy a fejlődés ilyen dinamikus, nagy szerepe volt az 1980-ban alakult és «Tnmár 38 tagot tömörítő Baranya—Somogy megyei határ menti áruforgalmi társulásnak. A társulás tagjai gondoskodtak az export árualapok, az ellentételek előteremtéséről, aminek fejében növekvő mennyiségben és választékban hozhattunk be árut Jugoszláviából — mondta elöljáróban Kollár István. Amihez magyarázatul fűzzük hozzá a határ menti kereskedelemben azonos értékű áru cserél gazdát, azonos értékű áruért, vagyis ha valamit vásárolni akarunk, akkor annak fejében idehaza megfelelő ellentételről, a partnernek megfelelő áruról kell gondoskodnunk. így lesz a kereskedelem kiegyensúlyozott, a szaldó nulla. A 336 millió forintos összforgalom tehát így oszlik meg: kivittünk 168 millió forint értékű árut, behoztunk ellenében ugyanannyi értékű árut. Lássuk ezek után, miből állt össze a tavalyi forgalom, s az egyes cikkekkel kapcsolatban mik az idei előirányzatok? A Konsumex a Taurus Gumiipari Vállalat közreműködésével tavaly több mint 25 millió forint értékben hozott be radiálgumikat Jugoszláviából. Ez az ügylet 1981-ben kezdődött, az idén is folytatni szeretnék, sőt kiterjeszteni a behozatalt más, a gépkocsihoz szükséges műszaki gumiárura. Ezen kívül tervezik a raktári emelőtargoncákhoz szükséges műszaki gumiáru beszerzését is. A következő nagy tétel — ezek immár hagyományos cikkek a cserében — a Dunánszerszámozásában. Amelyik közösség jól elősegíti a célprogramot, az pénzelóleget kap. A gépműhely Toldi lakatos-vasipari szakcsoportja jelenleg a tehenészeti és tejházi rekonstrtuk. dóban vesz részt. Horváth Ferenc elnökhelyettes szerint az ipari munkaközösségek a legaktívabbak, mivel a tsz komoly ipari háttérrel rendelkezik. Az ipari tevékenység termelési értéke majd 70 millió, a nyeresége átlag 10 millió forint. A négy vállalkozás nem is mint nyereség-, hanem mint forgalomnövelő tényező jön számításba. Ezten kívül tapasztalható, hogy a má- zaszászvári faipari üzeVnben a gépeket jobban kihasználják. Fegyelmezettebb a határidőtartás. Most már időre kapja a fapaneleket az egyik nagy megrendelő, a dombóvári Dom- bocal Vasipari Szövetkezet. Nagyon fontos tény, hogy lakossági szolgáltatást végeznek. A dombóvári Pegazus kisközösség tagjai olajellátó rendszert kétúli Cipőkereskedelmi Vállalat megbízásából beszerzett, magas minőségű és árfekvésű női divatcipők, szandálok és sportcipők — összesen 22,5 millió forint értékben. Ezek között új cikknek számítottak a Yassa sportcipők, melyekből tavaly 30 ezer párat hoztak be. Cipők behozatalára az idén is sor kerül, a választékot tovább szeretnék bővíteni. A PIÉRT megbízásából, a Konsumex közreműködésével tavaly 18 millió forint értékben érkezett be jugoszláv tapéta. Bővítette a választékot, egyben tőkés importot takarítottunk meg révükön. A behozatalt oz idén is folytatni szeretnék. Üj cikk a hanglemez és a műsoros magnókazetta, az előbbiből 20 ezer, az utóbbiból 16 ezer darabot hoztak be. E cikkeket a jugoszlávok nyugati li- cencek alapján gyártják, igen jó minőségűek. Behozatalukat az idén szeretnék megkétszerezni, s elérni, ne az év második felében, hanem folyamatosan érkezzenek be. A behozatali lista hagyományos cikkei a kozmetikumok — fogkrém, dezodor, körömlakk, rúzs és társaik —, továbbá az élelmiszerek — hal- és húskonzervek. Ezek behozatala folytatódik, sőt, ha idehaza igény mutatkozik rá, tovább bővítik a hal- és húskonzervek választékát. Mindezeken felül a Baranya—Somogy megyei határ menti áruforgalmi társzítenek, sőt be is építik a MÁV-nak. A lakatosok egyben kőművesek is. A Toldi-közösség szakmunkásai Egyházaskozáron és környékén vízvezetéket, fűtést szerelnek, háztartási gépet javítanak, kerítést, kaput, garázst készítenek lakossági megrendelésre. Tervbe vették az autószerelést is. A mázaszász- váriak családi házépítőknek fa- és tetőanyagot készítenek elő, hulladékanyagokból tűzifát aprítanak a házi készítésű szerszámmal. Leqfontosabb elv, hogy a többletmunkával az átlagjövedelem növekediék, ami egyébként alacsony, hisz egy tsz-tag- ra évi 48 000 forint jut. Az ipa- ni munkások a sokféle megbízatás teljesítésével több szakmai ismeretre tesznek szert. Nem vágyódnak el a városi üzemekbe. Sőt a faluról eljáró szakmunkások közül nem egy érdeklődött, hogy épp a munkacsoportok népszerűsége miatt belépne a tsz-be. Csuti J. sulás tagjainál végzett igény- felmérés alapján olyan új árucikkek beszerzésére is gondolnak, amelyek tavaly nem, vagy eddig még sohasem szerepeltek a behozatali listán. Ezek: különféle műszaki cikkek, építőanyagok, bébigarnitúrák, harisnyanadrág, női és férfi pamutalsók. Fussuk át ezek után a tavalyi kiviteli listát. Exportunk legnagyobb tétele a tej volt, amit a jugoszlávok saját tankautóikkal szállítottak el. Ezen kívül izzólámpák, gyógyszeres üvegfiola, profilüveg, tyúk, hajdina és köles képezte tavalyi kivitelünket. Külön említjük azt a határ menti csere keretében lebonyolított ügyletet, melynek értelmében a Budaflax len méterárut szállít, fejében nyers pamut méterárut kap az eszéki Lio cégtől. Termelési együttműködésről van szó, melyet korábban ötéves szerződésben rögzítettek. Mellesleg, e szállítások értéke a Konsumex déldunántúli kirendeltsége összes forgalmának tavaly csaknem egyötödét tette ki. A magyar—jugoszláv határ menti kereskedelem mellett a Konsumex közreműködésével tavaly szépen fejlődött az áruházi csere is, melynek értéke oldalanként elérte a 2,6 millió rubelt. Bulgária immár négy városában, továbbá az NDK- beli Schwerinben tartottak tavaly magyar áruházi napokat, idehaza pedig bolgár és NDK- napokra került sor a pécsi Konzum, Centrum és Mecsek áruházakban, továbbá Kaposvárott. Jó kapcsolatok alakultak ki, a csere a F gkülönbö- zőbb árucikkekre terjed ki. Az idén szeretnének tovább lépni, elsősorban abban, hogy a szezonális cikkek időben érkezzenek. E célból a bolgár áruk kiválasztása már tavaly év végén megtörtént, így a szállítások már márciusban megkezdődhetnek. Ugyanakkor a Konsumex új partner, a csehszlovákok bevonásán fáradozik az áruházi cserébe. Ezt az ügyletet az év második felében szeretnék tető alá hozni. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5. Kisvállalkozások nyomában Ipari munkaközösségek az egyházaskezári tsz-ben Jól működnek, nyereséget és kiegészítő jövedelmet hoznak
