Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-19 / 77. szám

Program az új népbetegség ellen Befejeződött a pécsi gótikus szoborlelet restaurálása Tetra C A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése társadalmi feladat Az infarktus-regiszter mutatja a veszélyt A halállal végződő betegsé­gek között ma Magyarországon a vezető helyet foglalják el a szív- és érrendszeri megbetege­dések. A színinfarktus önmagá­ban is a leggyakoribb halálok­ként szerepel. A statisztika könyörtelen, őszinte, bármily hihetetlennek tűnnek is a számok, arányok az első pillanatban. A rokkanto­sítottak 40 százaléka szívbeteg­ség miatt került a megválto­zott munkaképességűek listájá­ra. A táppénzes megbetegedé­sek 1970-hez viszonyítva ilyen okok következtében 25 száza­lékkal növekedtek. A belgyó­gyászati osztályokon ápoltak 40 százaléka a szív- és ér­rendszeri betegek közül kerül ki. Magyarországon a szüle­téskor várható élettartam javu­lása az utóbbi 15 évben meg­állt. A munkaképességük teljé­ben lévő 40—50 éves férfiak várható élettartama rosszabb ma, mint 30 évvel ezelőtt. Az Egészségügyi Világszer­vezet, a WHO széles körű felmé­rései azt mutatják, hogy a szív- infarktusban meghalt betegek 60 százaléka meghal, mielőtt orvosi ellátáshoz jutna. Ennek pedig nem a mentőszolgálat lassúsága, vagy a beavatkozási lehetőség alacsony színvonala az oka. A tapasztalatok egyér­telműen azt mutatják, hogy ezeknek a betegeknek az éle­te csak úgy menthető meg, ha magának az infarktusnak a fel­léptét sikerül megelőzni. A szív- és érrendszeri meg­betegedések esetében ered­ménytelen az egy kórokozó — egy fajta gyógyítás ősi orvosi szemlélete. Számos kutatás két­séget kizáróan bizonyította, hogy ezek a végzetessé váló megbetegedések több rizikófak­torra, magyarul: kockázati té­nyezőre vezethetők vissza. Első­sorban az életmód, a környe­zeti hatások és nem utolsó­sorban a személyiségben meg­lévő problémák tehetők fele­lőssé a betegségek kialakulásá­ban. Ilyen kockázati tényező az elhízás, amely azon túl, hogy önmagában is kóros állapot­nak tekinthető, a vér zsírház­tartásának kóros elváltozásához vezet. Az élvezeti cikkek közül kimagaslik a dohányzás ká­rosító hatása. Sok szó esik a mozgásszegény életmód káros­ságáról, mégpedig a Pécsett végzett kutatások alapján is teljes joggal. A rendszeres test­mozgás, a szív és az érrend­szer folyamatos edzése csők. kenti a véralvadást és a vér viszkozitását. A magas vérnyo­más és a diabétesz a korai felismerés szakaszában ered­ményesen kezelhető, de későb­bi szövődményei agyi érkataszt­ügyi Centrummal) Baranyában is megkezdte a felméréseket és a kapott adatok rendszere­zését. Az úgynevezett „monitor” program, amely január 1-én kezdődött, első lépcsőben az infarktusos betegségeket re­gisztrálja és követi nyomon Pé­csett, valamint a Siklósi városi- járási Kórház ellátási terüle­tén. Ezzel egyidőben, reprezen­tatív felmérés során (nem, élet­kor, foglalkozás, lakóhely sze­rinti megoszlásban) igyekeznek képet kapni a lakosság egész­ségi állapotáról, s az életmód­dal kapcsolatos kockázati té­nyezőkről. Az adatok rendszerezése, ösz- szesítése még tart, várhatóan ez év közepén kerülnek szá­mítógépre. Egyetlen és nagyon megdöbbentő adat: 1982. év első felében a 200 infarktusos eset közül 104 halállal végző­dött, csak a felmért terüle­ten. A kockázati tényezők vizsgá­latánál (a komplex szűréshez kapcsolódóan) a siklósi járás­ban 5000 ember adatait rögzí­tették. A kapott kép enyhén szólva is kedvezőtlen. Vaiszlón például a megvizsgált 1273 la­kos (férfi és nő kb. 50—50 szá­zalékos arányban) a kockázati tényezők valamelyikénél, vagy egyszerre többnél is érdekelt. A 20—29 év közötti nők 28 százaléka túlsúlyos, ugyanez az 50 év felettieknél 70 százalék. Náluk a vérzsírtartalom 50 szá­zalékban kóros értéket muta­tott. Tényi Jenő professzor, a POTE Egészségügyi Szervezés- tani Intézetének igazgatója így vélekedik: — A már eddig is rendelke­zésünkre álló adatok, a koráb­bi tudományos és gyakorlati tapasztalatok is arra intenek, hogy haladéktalanul tenni kell, mégpedig mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében. Ahogy a WHO programja is célul tűzi ki, társadalmasítani, közösségi üggyé kell tenni a kockázati tényezők kiküszöbölé­sét. Intézetünk a megyei és vá­rosi egészségügyi szervekkel közösen most azon fáradozik, hogy létrehozzunk egy egész­ségnevelési társadalmi bizott­ságot. Ebben a különféle egészségügyi szervekkel karölt­ve, együttműködve a tömeg­kommunikációval, kereskede­lemmel, élelmiszeriparral, tö­megsporttal, lakótelepi klubok­kal, pedagógusokkal, a tudo­mányos élet képviselőivel, igyekszünk közösen küzdeni a különféle rizikófaktorok, követ­kezésképpen e népbetegség el­len. Kurucz Gyula Mit hoz az idei ásatás? A leletanyag egy része az előkerülés pillanatában. Kőhegyi Zoltán felvétele A budavári szobrokhoz mérhető a jelentősége 1982 nyarának a kiemelkedő pécsi régészeti szenzációja volt az a gótikus szobor- és épület- architektúra-lelet, amely a szé­kesegyház mögött évek óta fo­lyó ásatás során került elő. Az esztendők folyamán a múlt kisebb-nagyobb — de mindig csak egyenként előadott — ér­tékkel örvendeztette meg a je­lent a feltételezett egyetem fa­lain kívül: egy románkori apos­tolfej, egy Mátyás-címer, egy gazdag díszítésű oszlopfő... És most egyszerre oly sok min­den I ■ rr ■■ rr Lenyűgöző gazdagság A feltételezett egyetem he­lyén egy újabb feltételezés: az Aranyos Mária kápolna rom­jai adhatták elő ezt a le­nyűgöző gazdagságot. Olyan gótikus leletanyagot, ami ilyen mennyiségben és minőségben még nem került elő Pécsett, s ami — ma már nyilvánvaló — vetekszik a híres budavári gó­tikus szoborlelettel. Mi is került elő Pécsett? Elsősorban, rombolt állapo­tukban is csodálatosan szép festett kőszobrok - Mária, püs­pök, angyal stb. —, továbbá templombelsöből származó csipkefinomságú gótikus épü­letdíszek, mérműves ablaktö­redékek, amelyek némelyikén látszik, hogyan szerkesztett a hajdani épületszobrász. Mind, mind nehezen összeilleszthető töredékek százainak a formá­jában. Ezért jelentette a leg­nagyobb meglepetést az a kb. 50x25 cm-es nagyságú, prófé­tapárt ábrázoló, relief, ami olyan épségben maradt ránk, mintha csak a minap készült volna el vele a művész. Előke­rült még egy márványból fara­gott kriptafedlap hiányos töre­dékekben. Ezért nem értelmez­hető egyelőre a címerábrázo­lás sem: fontos részletek hiá­nyoznak még. Nagy azonban a valószínűsége, hogy valame­lyik pécsi püspök temetkező­helyét fedte.- A három boltszakaszos Aranyos Mária-kápolnában 1504-ben volt az utolsó teme­tés a feljegyzések szerint — magyarázza dr. Sándor Mária régész, a kutatás vezetője, aki már az új ásatási idényre ké­szül. — Eddig még egy bolt­szakasznyi részt sem tártunk fel ebből. Úgy érzem, hogy a meglévő leletanyag többszörö­sének kell még előkerülnie. Most azonban az 1982-es anyagra irányul a figyelem. Annak az előkerülésekor a Ba­ranya megyei Tanács azonnal intézkedett az anyag restau­rálásáról: a soron kívül ki­utalt százezer forint tette lehe­tővé a gyors restaurálást, amelynek az átvétele — amint arról hírt adtunk — a minap történt meg. A leletanyag ez idő szerint még a Káptalan utcában, a Vasarely-múzeum udvari szárnyépületének az egyik he­lyiségében van, de ez alkal­matlan a konzervált kőanyag további biztonságos tárolásá­ra, ezért hamarosan átszállít­ják a Janus Pannonius Múzeum Kulich Gyula utcai központi épületébe, az anyag legszebb darabjait pedig ősszel a mú­zeumi hónap keretében be­mutatják a nagyközönségnek. „Rögzíthető a szétverés aktusa" A Káptalan utcai kis helyi­ségben egy csaknem teljes fő­papi szobor (a feje hiányzik) foglalja el a fő helyet, mellet­te egy térdeplő félalak, aztán egy virágkoszorús, aranyhajú női fej, több nagyobb szobor­töredék látható még, az asz­talokon pedig megszámlálha­tatlan kődarab. Mind, mind szobrok részei. De milyen szob­roké? Hány szoboré? A kő- restaurátor, Osgyáni Attila is tanácstalanul forgatja a kö­veket, pedig rengeteg darab­nak megtalálta már a helyét. Ö is az új leletekben bízik: — A budavári szobrokéval vetekszik ennek az anyagnak a művészettörténeti értéke. Mint restaurátornak, nagy erő­próbát és szép feladatot jelen­tett mindaz, amit eddig csi­nálhattam.- Rengeteg a töredék, a szobrokat mintha szétverték volna .. .- Igen, több darabnál is pontosan rögzíthető a szétve­rés aktusa. - Egy rozettás mell­szobrot mutat, a ruházat sze­rint valószínűleg férfit ábrá­zol: — Ez így még nem azo­nosítható, de a csákánynyomok határozottan felismerhetők raj­ta. Módszeresen, a derekánál csapták szét a szobrot. Nem volt kicsi a feladat, amivel a főrestaurátornak, Pin­tér Attilának kellett megbirkóz­nia:- Az alkalmazott festéstech­nológia nagyon hasonló ahhoz, amit a faszobrokon alkalmaz­tak. Ezeket is ugyanúgy ala­pozták sárga és vörös bólusz- szal az aranyozás alá aszerint, hogy hidegebb vagy melegebb hatást akartak elérni az arany­nál. — Fatechnika kőnél? — Nagyon kevés az ilyen anyag, amivel eddig találkoz­hattunk. Próbálunk magyaráza­tot keresni arra, hogy miért éppen ezt csinálták. Egyébként a budavári szobrokon is van­nak festéknyomok, de valóban csak nyomok. Ez a pécsi lelet a leggazdagabban festett kö­zépkori szoboranyagunk. Talán a klíma kedvezett a festés megmaradásának ... - A fes­tésmaradványok alapján köny- nyű kikövetkeztetni, milyenek is lehettek ezek a szobrok, ami­kor még épségben álltak. Fel­tűnő rajtuk a sok aranyozás, amiről ez a restaurátor véle­ménye: — Gazdagon, szinte pazarlóan használták az aranyfüst-lemezeket. Kiét szakértői véleményt is kértünk a szoborleletről. Entz Géza, a Képzőművészeti Főis­kola restaurátor tanszékének a vezetője, a hazai gótika egyik legkiválóbb ismerője: Jelentős alkotások- Sajnos, kevés még ez az anyag ahhoz, hogy biztosat mondhassunk róla, de az így is kétségtelen, hogy jelentős szobrászati és épületszobrásza­ti alkotásokról van szó, s az is, hogy a XIV. század második feléből származó valamilyen építményt, síremléket díszítet­tek. Ennek az eldöntéséhez a további ásatásoktól várhatunk újabb támpontokat, pl. olyan jeleket az esetleges falmarad­ványoknál, amik kétségtelen­né teszik az eredetet. Ami kü­lönösen érdekes: a színezés, az aranyozás aránylag jó álla­potban maradt meg. S hogy milyen mestertől származnak? Feltétlenül össze kell hasonlí­tani ezeket más, korábban elő­került pécsi szobrokkal. A két prófétát ábrázoló relief viszont valami más, hasonlókat Bur­gundiából ismerünk. Sollai Mariann művészettör­ténész, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos osz­tályának a vezetője: — Ezt a páratlan értékű le- letanyaaot szinte az előkerü­lése pillanatától ismerem. A budavári szoborlelet óta ilyen értékes és jelentős anyag nem került elő, s ennek az értékét fokozza, hogy a középkori fes­tés ilyen állapotban maradt meg, amiből láthatjuk, milyen is lehetett a korabeli színvilág. A lelet korát ma még nehéz pontosan datálni, de reméljük, hogy az idei ásatás újabb lele­teket hoz a felszínre, s azok­ból a keletkezés korát is pon- tosíthatiuk és azt is megálla­píthatjuk, mihez tartoztok, mi volt a szerepük. Most még sok a kérdőiéi, ezért kár lenne bi­zonyíthatatlan hipotéziseket felállítani. Hársfai István A Legfelsőbb Bíróság ítélete 980 000 forint bírság Rossz takarítási árvetés, illetéktelen haszon Elmarasztalták a Tempó Szövetkezetei rófához, infarktushoz vezethet. Mindezek ismeretében az orvostudomány számára is a legfőbb tanulság: minden erő­vel meg kell előzni a szív- és érrendszeri betegségek kialaku­lását. Az Egészségügyi Világ- szervezet meghirdette a Tetra C programot. Ez a program angol címszavainak kezdőbetűi­ből, a négy C-ből alakult ki. Szabad magyar fordításban: a szív- és érrendszeri megbete­gedések közösségszintű meg­előzésének tervezete. A WHO ■által meghirdetett programhoz csatlakozva a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Egészségügyi Szervezéstani Intézete (együtt az Országos Kardiológiai Inté­zettel és a Dél-pesti Egészség­4. HÉTVÉGE A pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet széles­körű tevékenységet folytat. Az alapprofil keretén belül aszta­los, kádár, bútor garanciális javítást végez, sokszorosító és könyvkötő részlege van, takarít, sírokat gondoz, szállítást vál­lal, kovács részleget üzemeltet, ernyőt javít és játékokat, vala­mint fehérneműt varr. Viszony­lag kislétszámú szövetkezetről van szó, ám tevékenységi kö­rükből fakadóan sokoldalú kap­csolatban állnak a lakosság­gal is. Némely szolgáltatásuk, így a takarítási tevékenység a sza­badáras kategóriába tartozik. E tekintetben tehát az árkép­zés sokkal nagyobb figyelmet kíván annál is inkább, mert a szabad árforma nem jelenti azt, hogy a szocialista gazdál­kodás elveivel ellentétes mó­don jelentős anyagi előnyre tegyenek szert. A pécsi Tempónál mégis ez történt. Minderre még 1981-ben egy névtelen bejelentő hívta föl a Pécs városi Népi Ellen­őrzési Bizottság figyelmét. A bejelentést vizsgálat követte: négy népi ellenőr több mint egy hónapon át árvizsgálatot végzett a szövetkezet takarítási munkájával kapcsolatban, és megállapították, hogy a be­jelentő nagyon is valós dolgok­ra hívta föl a figyelmet. A vizs­gálat lezárását követően a Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság javasolta a KNEB- nek, hogy az illetékes gazda­sági bíróságnál indítson pert a pécsi Tempó Szövetkezet ellen és indítványozza a gazdasági bírság kiszabását a rossz ár­képzésből eredő tisztességtelen haszon miatt. A városi NEB egyben arra is felhívta a szö­vetkezet figyelmét, hogy két hó­napon belül a jogszabályok­nak megfelelően végezze a to­vábbiakban az árképzést. Az első fokú bíróság ítéle­tében kötelezte a szövetkezetét 793 750 forint gazdasági bír­ság megfizetésére, melynek az összege a perköltséggel és az eljárási illetékkel 835 000 forin­tot tett ki. A szövetkezet meg­fellebbezte az első fokú dön­tést — mint ahoqy korábban a Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának meg­állapításaival sem értett egyet —, és a Legfelsőbb Bíróság­hoz . fordult. A' Leqfelsőbb Bí­róság újra vizsgálva, elemez­ve a Tempó dolgait, az első fo­kú bíróság ítéletét részben megváltoztatva, a gazdasági bírság összegét a közelmúltban 980 000 forintra emelte, egyben kötelezve a szövetkezetét annak megfizetésére. De min is ..csúszott” el a Tempó? Lássuk a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indoklását! Az 1977 januárjától 1981 már­ciusáig terjedő vizsgálati idő­szak megállapítása szerint a szövetkezet 1973-ban kötött szerződések alapján végzett takarítást állami vállalatok ré­szére. A korábbi árait — amely­hez árvetés nem készült — 1976 elejéiq alkalmazta, azután először 1976 ianuáriában. majd 1980 januárjában fölemelte. Az előbbi takarítási áremelés 12 százalékos volt. Részlet a Legfelsőbb Bíróság ítéletindoklásából: „Az árkép­zési szabályokat a szövetkezet nem tartotta be, az áremelése­ket számításokkal és indoklás­sal alátámasztani nem tudta: az anyaqfelhasználási idő és költségadatokat sem dokumen­tálta. A vállalkozási szerződé­sekről nyilvántartást nem ve­zetett. Az indítvány szerint a szövetkezet 2 341 000 forint tisz­tességtelen hasznot ért el, eb­ből 412 000 forint el nem vég­zett munkából származó bevé­tel.” S. GY,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom