Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-12 / 70. szám

Megállítani a negatív tendenciát! Határozottabb bűnüldözés Nőtt a fiatalkorú bűnelkövetők száma - Súlyos büntetés ittas vezetésért - Nagyobb figyelmet a vagyontárgyak őrzésére Annak ellenére, hogy a nem­zetközi feszültség fokozódott, kedvezőtlenebbé váltak a gaz­dálkodás feltételei, a belpoli­tikai helyzetünk és ezen belül a közrend és közbiztonság, a szocialista törvényesség me­gyénkben továbbra is szilárd. Természetesen vannak az építőmunkát és a lakosság köz­érzetét is negatív módon befo­lyásoló olyan jelenségek, mint pl. a bűnözés, amely nem kí­vánt módon gátolja ugyan, de alapvetően nem befolyásolja elképzeléseink, terveink megva­lósítását. Több a garázdaság Az ügyészi szervek egyik fon­tos feladata, hogy felügyeljék és segítsék a bűnüldözési mun­kát. A bűnözés jellemzője, hogy az ismertté vált bűncselekmé­nyek és a bűnelkövetők száma mind országos, mind pedig megyei szinten évenként ki- sebb-nagyobb mértékben vál­tozik. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma me­gyénkben 1981-hez viszonyítva az országos átlagnál maga­sabb arányban, 6,3%-kal nö­vekedett. Ennél kisebb arányú, 3,40/o -os emelkedés történt a bűnelkövetők számában is. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy Baranya megyében 5119 bűncselekmény és 3093 bűnel­követő vált ismertté. Ha ezt a számot a megye vétőképes la­kosságának számához és ará­nyához viszonyítjuk, nem jelen­tős. Veszélyességét azonban mégsem szabad lebecsülnünk, mert ezek az elkövetők maga­tartásukkal erkölcsi és anyagi károkat okoznak, nyugtalansá­got keltenek a törvénytisztelő állampolgárok körében. Az állam elleni és politikai jellegű bűncselekmények száma továbbra is alacsony szinten stagnál. Csökkent — több mint 10%- kal — az emberölés és annak kísérlete, a szándékos súlyos testi sértések, valamint — je­lentősen, 45%-kal —az erősza­kos közösülések száma. Viszont emelkedett — 18%-kal — a garázdajellegű bűncselekmé­nyek száma. A legtöbb esetben 1982-ben is a vagyon elleni bűncselek­mények, ezen belül az állam­polgárok tulajdonát károsító visszaélések miatt kellett bün­tető eljárást indítani. Több mint 18%-kal — 1726-ról 2051-re — emelkedett ezeknek a bűncse­lekményeknek a száma. Ezen belül is aggasztó a betöréses lopások számának 256-ról 409- re, s a rablásoknak 41-ről 52- re történt növekedése. Megelőzni A bűnüldöző szervek erőfe­szítéseket tesznek, hogy — kü­lönösen Pécsett és vonzásköré­ben — megelőzzék a személyi tulajdont károsító és sokszor az állampolgárok életét és testi épségét is veszélyeztető, va­gyon elleni bűncselekményeket. E negatív tendencia megállítá­sában számítunk a lakosság aktív közreműködésére is. Is­mét szeretném kérni, hogy az állampolgárok fordítsanak na­gyobb gondot értékeik, vagyon­tárgyaik fokozottabb őrzésére, kezelésére. Az 1982-es adatokat érté­kelve a társadalmi tulajdont károsító visszaélések számát te­kintve nem következett be emelkedés. Nőtt ugyan a lopó­4. HÉTVÉGE sok száma, és a bűncselek­ménnyel okozott kár is maga­sabb volt, mint 1981-ben, azon­ban az ismertté vált társadalmi tulajdont károsító bűncselek­mények nem mutatnak emel­kedő tendenciát. A társadalmi tulajdont károsító visszaélések továbbra is a mezőgazdaság és a kereskedelem területén vol­tak számottevőek. Továbbra is előfordul, hogy egyes gazdálkodó szerveknél a pénz- és anyaggazdálkodás fontos területeit szabályozás nélkül hagyják, és ezzel lehe­tővé teszik az illetéktelen ha­szonszerzést. Az ügyrendek, munkarendek, belső szervezeti utasítások sokszor figyelmen kí­vül hagyják a társadalmi tulaj­don fokozott védelmét. A nagy­vonalúság, a bizonylati fegye­lem hiánya visszatérő okok ezeknek a bűncselekményeknek elkövetésénél. Megyénk bűnözésében to­vábbra is jelentős helyet fog­lalnak el a közlekedési bűn- cselekmények. Az ismertté vált bűncselekmények száma ezen a területen is növekedett. A sé­rüléssel járó közúti balesetek száma csökkent ugyan, de az ittas vezetés miatt indított el­járások 9,4%-kal emelkedtek és 661 gépjárművezetőt kellett büntetőjogilag felelősségre vonni ittas vezetés miatt Ezek­ben az esetekben csak a vé­letlen tényezőkön múlott, hogy az ittas vezetés nem okozott sérüléssel is járó baleseteket. Érthetetlen az állampolgárok felelőtlensége. Ma már komoly egzisztenciális kérdéssé válik, ha valaki ellen ittas vezetés miatt büntető eljárás indul és eltiltják a gépjármű vezetésétől. A bíróságok magas pénzbün­tetéseket szabnak ki, ismétel­ten tanfolyamot kell végezni és vizsgát kell tenni, tehát anya­gilag is rendkívül hátrányos ez a vétkes könnyelműség. S mégis, mind gyakrabban kell ittas vezetés miatt büntető el­járást indítani! A nem érintett bűncselek­mény-kategóriákban az ismert­té vált bűncselekmények száma csaknem azonos az előző évi­vel. Intézkedések Röviden szólni kívánok a bűnelkövetőkről is. Mindig nagy figyelemmel kísérjük a büntetőjogi megítélés szem­pontjából fiatalkorú, 14—18 éves korosztály részvételét a bűnözésben. 1981-hez viszo­nyítva megyénkben 14%-kal nőtt a fiatalkorú bűnelkövetők száma, ami azt jelenti, hogy 333 fiatalkorút kellett büntető- útón felelősségre vonni. Sajnálatos, hogy 182 tíz—ti­zenhárom éves gyermekkorúval szemben kellett rendőri intéz­kedéseket tenni. Ezeknek közel 50%-a hátrányos helyzetű csa­ládok gyermekei. Számuk nem jelentős ugyan, de sorsukat aggódva figyelik mindazok, akik a gyermek- és ifjúságvé­delem területén dolgoznak. A felnőttkorú bűnelkövetők 35,6%-a büntetett előéletű volt Természetes, hogy ilyen rövid tájékoztató keretében elsősor­ban a bűnüldöző szerveket fog­lalkoztató negatív jelenségek­ről szóltam. Helytelen lenne azonban azt hinni, hogy a bűn­üldöző szervek munkája és együttműködése nem hozott eredményeket 1982-ben. A tá­madóbbá váló bűnözés hatá­rozottabb és szigorúbb bűnül­dözéssel találta magát szem­ben. így van ez napjainkban és szükség esetén így lesz ez a jövőben is. Az eredményes bűnüldözési munka feltételei adottak megyénkben, ehhez kérjük a lakosság aktív támo­gatását és segítségét Dr. Kása Ferenc megyei főügyész Számítógépes szolgálat a Pécsi Ipari Vásáron Minden kiállítási területet lefoglaltak az idén 9. alka­lommal megrendezendő Pé­csi Ipari Vásárra, amelyre július 15—24-e között kerül sor a szokásos helyen, a Köztársaság téri iskolákban és a sportcsarnokban. Az ipari seregszemlére több mint kétszáz vállalat szövet­kezet, intézmény és kisiparos jelentkezett. Habár a részt­vevők száma a korábbinál kevesebb, a legtöbb kiállí­tó a szokásosnál nagyobb területet igényelt, jelezvén, megragadva a vásár adta nyilvánosságot, színvonala­san szeretne bemutatkozni és termékeit propagálni. Ezúttal is itt lesznek a jugoszláv ki­állítók, hiszen a vásár a magyar—jugoszláv határ menti csere egyik legfonto­sabb fórumának számít. Máris megegyezés szüle­tett, a Magyar Televízió jú­lius 15—24-e között estén­ként reklámműsort sugároz vásárunkról. A hírközléssel kapcsolatos egy másik érde­kesség is: a számítástechni­ka bemutatkozása és szolgál­tatása. A SZÜV a vásárban számítógépet üzemeltet. Er­ről a látogatók a legkülön­bözőbb tudnivalókat lekérhe­tik, hogy mi hol található, ki mit állít ki, k; az ügyin­téző, de a számítógép vá­laszt ad arra is, az idegen hol szállhat meg, milyen egyéb programot nyújt a vá­ros, mikor indulnak a vona­tok. Ha kell, ötször is szót kérek Az Ormánság képviselője A települések megtartóképessége nálunk nem az Igazi — A képviselő csak egy a sok segítő közül — Nem érzékelem, hogy lenne nemzetiségi probléma — Kemény viták vannak szókimondó őszinteséggel Míg arra várok a drávasztá- rai iskola csöppnyi tanári szo­bájában, hogy Gázsity Milutin- né országgyűlési képviselő — itt az iskola igazgatója — végez­zen a nagyszünetben a munká­jával, van időm elgondolkodni azon, miért van az, hogy a ta­nári szobák mindenütt ilyenek. A pedagógusok szinte egymás hegyén-hátán ülnek, úgyszólván egy fiáik meg egy fél négyzet- méternyi íróasztal-felület ez ,,irodájuk". Itt is öten ülik körül az asztalblokkot, készülnek a harmadik órára . .. Kurta csengetés szólít négyet az osztályokba, az ötödik, a képviselőnő, marad. Az ő „lyu­kasóráját” használjuk fel arra, hogy a képviselői munkájáról folytassunk eszmecserét. Gázsity Milutinné 1976-ban nemzetiségi képviselőként került a parlamentbe. Most az egyik legnagyobb baranyai választó- kerület az övé: Sellyétől Szalán- táig nyúlik, 57 községe van (köz­te 6 nagyobb település) mint­egy 28 000 lakossal. — Az volt a tervem, amikor megválasztottak, hogy cikluson, ként legalább egyszer eljussak minden községbe a székhely­községekbe többször is, és ezt sikerült is megvalósítanom. S ha én nem jutottam el a válasz­tóimhoz, amikor valamiért szük­ségük lett volna rám akkor ők jöttek el hozzám. Pl. Páprád- ról, Vajszlóról, Boksáról... Az első időkben nagy volt a leve­lezés, évente 400—450 levelet kaptam s volt nap, hogy tízet is hozott a postás. Most már kevesebb a levél. — És mi volt a levelekben? — Gépbeszerzéshez, óvoda-, iskola-, útépítéshez kértek segít­séget, családi problémákkal ke. restek meg ... Minden levél örömet jelentett, a bizalom jelét láttam 'bennük, s közösségi dol­gokban segíteni mindennél töb­bet jelent. — A magánügyek? — Tudják rólam az emberek hogy számomra minden a csa­lód, s talán ezért is jönnek, ha valami gond van körülöttük. Ne­tán az idősebb tapasztalatától is várják a segítséget. Legtöbb­ször a 'házastársak közti viszá­lyokat kellett elegyengetni. — Nemzetiségi képviselő — így is választották meg. Hogyan látja a nemzetiségek helyzetét? — Drávasztára és Szálánta — voltaképpen nincs is több igazi nemzetiségi falum, így nem is érzékelem, hogy lenne nemzeti, ségi probléma. Szerintem ná­lunk ilyen nincs is. — Itt él az Ormánságban. Milyen ma az Ormánság? — Csakugyan, majdnem az egész Ormánság az én válasz­tókerületemhez tartozik. Azt hi­szem csak a nevében maradt meg. Iparban szegény ez a vi­dék, az ormánságinak messze fkel I mennie a megélhetésért. Szép települések vannak, de a megtartóképesség valahogy nem az igazi. Itt van pl. ez a falu, Drávasztára a maga 700 körüli iokosságszámával. 170- en járnak el innen is dolgozni, Sellyén túl Szigetvárig, Pé­csig ... Az lenne jó, ha több munkalehetőség volna a lakó­helyen. Számomra Boksa a jó példa, ahol a tsz melléktevé­kenységekkel sokat tett a la­kosság megtartásáért. — Mit tehet a képviselő a választóiért? Mi született a kép­viselő közreműködésével? — Ha túl von az ember a dolgon, nem szívesen beszél már róla, dehát nézzünk kö­rül ... Nagycsány, Rádfalva, Páprád, Besence — út épült, a viselő joga, hogy jelen legyen az őt érdeklő bizottsági ülése­ken. A kereskedelmi bizottság üléseire is elmentem és fel is szólaltam az aprófalVak ellá­tásáért '— az egész választóke­rületem ilyen falvakból áll. Gon­dolom ez is hozzájárult, hogy 1980-ban a kereskedelmi bi­zottság tagja lettem. Az ország- gyűlési bizottság olyan fórum, ahol az ember kertelés nélkül elmondhatja a gondját-baját — természetesen ezt a választóke­rületre értem —, de láthatja azt is, hogy milyenek a lehető­ségek. A bizottságban kemény viták vannak a szókimondó őszinteség jegyében. Ha kell, ötször is szót kérek és kapok, s ha kell, a miniszterrel való egyet nem értésemet is kifeje­zem. Minden bizottsági tag ér­zi a felelősséget, ahányon va­gyunk, annyiféle nézőpontból figyeljük a dolgokat. Engem a falusi ellátás izgat, ófész-oldal- ról szemlélem a történéseket. — És milyen a falusi ellá­tás? Épül a boksái iskola sellyei óvodához sikerült pénzt szereznem, amikor megtorpant az építés, besegítettem a vajsz- lói és a baksai iskola építésébe, bővítésébe. Több helyen keli bá. báskodni, de szerencsére nem egyedül. A képviselő csak egy a sók segítő között. — A mostani országgyűlési ciklusban a kereskedelmi bizott. ság tagja. Kérem, beszéljen a bizottsági munkáról. — Az előző ciklusban nem voltam bizottsági tag, de a kép­— Többször is kifejtettem a véleményemet a falusi boltok szükségességéről, szerepükről a helyi ellátásban és a bizott­ságban nagyobb odafigyelést ígértek. Azóta jobban figyelem a mi üzleteinket, s a tőkehús kivételével mintha jobb is len­ne az ellátás. A kenyér is na­ponta biztosított, csak a minő­ségéről ne beszéljünk. Vissza­térve a bizottsági munkához: általában kéthavonta ülünk ösz­sze, néha más bizottsággal együtt az ott folyó munkán ke­resztül nézzük az országgyűlést, teljesebb képet kapunk róla. — Országos dolgokban téhát szinte teljes körű a tájékozott­sága a kereskedelmet illetően. De vajon a megyéről milyen az áttekintése? — A Meqyei Tanács kereske­delmi osztálya révén minden tájékoztatást magkapok ... — Ez elegendő? Engedje meg, de az ilyenkor év elején esedékes tervegyeztető tárgya­lásokon, amelyeken a miniszté­riumok vezetői a megyei veze­tőkkel tekintik át a tárca és a megye közös dolgait, az illeté­kes képviselőt — mármint az országgyűlési bizottság szerinti illetékest — még soha nem lát­tam az ilyen tanácskozáson. Miért? — Nem is tudom ... Lehet, hogy nem is gondoltak rá, hogy esetleg mi is hozzászólhatunk a dolgokhoz .. . Mondjam azt hogy sokszor úgy érzem, mint­ha a fővárosban, a különböző minisztériumokban nagyobb len­ne a képviselői tekintély, mint itthon? — Ezek után hadd kérdez­zem már meg: hol a helye a megye közéletében? — Nehéz erre válaszolni. Na­gyon elvont dolog ez, és ha őszintén nézzük ... Szóval, ha a járáshoz hívnak, az asztalfőre ültetnek, pedig én ezt nem sze­retem. Aztán elvárják az ember­től, hogy mindig Okosat, böl­cset mondjon, pedig ez nem megy, csak ha valamihez ért is az ember. Úgy vélem, olyan mozgatórugó vagyunk, ami hoz­zásegít a dolgok menetéhez, hogy egy-egy valami létrejöjjön. Mint képviselő járok el külön- bc-ző helyeken, meghallgatnak, tanácsot adnak, netán egyet is értenek velem... De miniszté­riumból nekem még nem kellett üres kézzel visszajönnöm, ott mindig elintézem, amiért men­tem. Hársfai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom