Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-11 / 41. szám

2 Dunántúlt Tlaplo 1983. február 11., péntek Púja Frigyes megkezdte párizsi tárgyalásait Púja Frigyes külügyminiszter, oki Claude Cheysson francia külügyminiszter meghívására szerdán délután érkezett a francia fővárosba, csütörtökön délelőtt a külügyminisztérium épületében megkezdte tárgya­lásait francia kollégájával. Délben Claude Cheysson hi­vatalos munkaebéden látta vendégül a magyar külügymi­nisztert. Az ebéden részt vet­tek: dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet, Jacques Le- compt budapesti francia nagy­követ és a két delegáció tag­jai. Púja Frigyes csütörtök dél­után folytatta tárgyalásait francia kollégájával. Ezenkívül fogadta a magyar külügymi­nisztert Michel Rocard állam­miniszter, tervezésügyi és terü­letrendezési miniszter. Az MTI tudósítója úgy értesült, hogy a barátságos légkörben lezajlott tárgyalásokon a külügyminisz­terek megismerkedtek egymás nézeteivel és kifejtették véle­ményüket a két ország viszo­nyának alakulásáról, s a mindkét fél érdeklődésére szá­mot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. A nemzetközi helyzetről foly­tatott eszmecsere során meg­különböztetett figyelmet fordí­tottak a leszerelés, az európai biztonság és a kelet—nyugati kapcsolatok kérdéseire. Az MTI értesülése szerint kü­lönösen hangsúlyozták, hogy — az egyes kérdésekben fenn­álló nézetkülönbségek ellenére — fontosnak tartják a kelet— nyugati kapcsolatok előmozdí­tását, az európai biztonság és együttmükö'dés megszilárdítá­sát. Egyetértettek abban, hogy törekedni kell a madridi talál­kozó eredményes befejezésére, amelynek érdekében mindkét fél elősegíti a többoldalú és kétoldalú eszmecserék folyta­tását. Megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése mindkét nép érde­kében áll, elmélyíti az államok közötti bizalmat, hozzájárul a kelet—nyugati párbeszéd foly­tonosságának fenntartásához. Egyetértés volt abban, hogy a minden területre kiterjedő együttműködés elmélyítésére számos kihasználatlan lehető­ség van, különösen fontos a gazdasági-kereskedelmi és kul­turális, tudományos-műszaki kapcsolatok bővítése. E témán belül külön foglalkoztak a könyvkiadás és turizmus terén, valamint a tömegkommuniká­ciós eszközök tevékenységében megmutatkozó aránytalanság kérdésével. A magyar—francia külügy­miniszteri tárgyalások jelentős mértékben hozzájárultok a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésé­hez, egymás álláspontjának jobb megismeréséhez az idő­szerű nemzetközi kérdésekben. Púja Frigyes pénteken több francia közéleti személyiséggel találkozik, majd hazautazik Budapestre. Mauroy miniszterelnök megbetegedett Pierre Mauroy miniszterelnök influenzában megbetegedett, és emiatt a jövő hétre halasz­tottók csütörtök estére tervezett televíziós nyilatkozatát. A kor­mányfő, akinek magas láza van, elhalasztotta a következő .napokra tervezett vidéki út­jait is. Magyar felszólalás Genfben A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt dr. Kőmives Imre nagykövet, a ma­gyar küldöttség vezetője. A nemzetközi helyzetet értékelve rámutatott: a szélsőséges im­perialista körök támadó politi­kája, az egyensúly megbontásá­ra és a katonai erőfölény meg­szerzésére irányuló szüntelen próbálkozásai következtében a leszerelési tárgyalások évek óta eredménytelenségre vannak kár. hoztatva. — Az imperialista körök újabban már olyan akciókba kezdtek, amelyekkel alá akar­ják ásni, semmivé akarják ten­ni az e téren korábban elért eredményeket -is — mondotta továbbá Kőmives Imre. A Varsói Szerződés tagállamainak januá­ri politikai nyilatkozatára utalva hangsúlyozta: a szocialista or­szágok még ebben a helyzet­ben is látnak reális lehetőséget arra, hogy ez a veszélyes ten­dencia megváltozzék. Ennek ér­dekében azonban haladéktala­nul cselekedni kell: mindenek­előtt a nukleáris háború veszé­lyét kell elhárítani a fegyverke­zési verseny megfékezésére, a leszerelésre vezető konkrét és hatékony intézkedésekkel. Fel kell hagyni a teljesen egyolda­lú, elfogadhatatlan javaslatok­kal, amelyek alapjaiban veszé­lyeztetik a szocialista közösség biztonságát. A nyilvánvalóan propaganda célokat szolgáló programok helyett érdemi ja­vaslatokra, őszinte tárgyalási és megegyezési készségre van szükség. ■ Kőmives Imre a figyelemre méltó javaslatok jó példájaként említette azt a svéd kezdemé­nyezést, hogy Közép-Európában, a Varsói Szerződés és a NATO országainak határvonala mentén hozzanak létre a hadszintéri nukleáris fegyverektől mentes övezetet. ,,A magyar kormány — mondta a magyar küldött­ség vezetője — február 3-i ülé­sén /egyetértését fejezte ki a kezdeményezéssel, és kész köz­reműködni annak érdekében, hogy a tárgyalások eredményre vezessenek." ÓRA A NAGYVILÁGBAN II Baranya megyei Baromfifeldolgozó és -forgalmazó Közös Vállalat felvételre keres * lakatos * esztergályos * mérlegjavitó * kőműves szakmunkásokat. JELENTKEZÉS A VALLALAT MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL, PÉCS, EDISON U. Bush sajtó- értekezlete Hét nyugat-európai országot érintő körútja befejeztével George Bush amerikai alelnök csütörtökön reggel Londonban sajtóértekezleten jelentette ki, hogy a NATO eltökélte a kö­zepes hatótávolságú európai rakétafegyverzetek terén ta­pasztalható „egyensúlyhiány kiigazítását”. Ennek megfelelően 1983 vé­gétől Nyugat-Európában rend­szerbe állítják az új amerikai rakétákat, hacsak a genfj tár­gyalások nem végződnek si­kerrel — mondta. Azonnal hoz­zátette, hogy amerikai felfogás szerint a siker egy olyan meg­oldás volna, amely az egész közepes hatótávolságú rakéta­fegyverzet megsemmisítését ír­ná elő — azaz a „nulla-meg­oldás”. ♦ DAMASZKUSZ: A Szov­jetunió Kommunista Pártjának Szíriában tartózkodó küldöttsé­ge, élén Karen Brutyenccal, az SZKP KB nemzetközi osztályá­nak helyettes vezetőjével Da- maszkuszban találkozott Kha- led Bagdassal, a Szíriái Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának lőtitkárával és a párt több más vezetőjével. A baráti légkörben lezajlott találkozón a lelek eszmét cseréltek a nem­zetközi helyzet, valamint a kö­zel-keleti válság időszerű kér­déseiről. + MOSZKVA: Csütörtökön a Szovjetunióban Föld körüli pá­lyára bocsátották a Kozmosz— 1440 jelzésű mesterséges hol­dat. A műhold kezdeti kerin­gési ideje 89,3 perc, pályájá­nak a föld felszínétől mért leg­nagyobb távolsága 293 kilo­méter, a legkisebb 223 kilomé. tér. Pályájának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 82,3 fok. A mesterséges hold fedél­zeti berendezései kifogástala­nul működnek. FOGADÁS BUSHNAK. George Bush amerikai alelnök látogatá­sát ilyen tüntetők fogadták Londonban, a Királyi Külügyi Intézet előtt. Az atomfegyverellenes tüntető táblájának felirata: „Atom­mentes Britanniát, atommentes Európát és atommentes világot akarunk". VARSÓ: Lech Walesa, a megszüntetett „Szolidaritás" volt vezetője csütörtökön hiva­talos felszólításra megjelent Varsóban a katonai főügyész­ségen. Walesát azért idézték be, hogy tanúként meghallgas­sák a „KOR” nevű államelle­nes csoport volt vezetői: Jacek Kuron és társai ügyében. ♦ VARSÓ: Dalida csütörtö­kön Varsóba érkezett. A fran­cia könnyűzene híres sztárját állandó együttese is elkísérte a lengyel fővárosba. Dalida pénteken Varsóban' a kultúra és tudomány palotájának nagy­termében, az azt követő két napon pedig Katowicében lép fel. VAJON MIT TANÁCSOL HABIB? Reagan elnök különmegbizottja a közel-keleti ügyek intézésére, Philip Habib az izraeli kor­mányválság kellős közepén érkezett vissza Jeruzsálembe. Vajon mit tanácsol ebben a pillanatban a bukással fenyegetett Be- ginnek? (balra). Shultz Tokióban Távol-keleti kőrútjának utol­só állomásaként George Shultz, amerikai külügyminiszter csü­törtökön este megállt Tokióban, hogy japán kollégáját, Abe Sintarot tájékoztassa Peking- ben és Szöulban folytatott tár­gyalásairól. Schultz és Abe több mint egyórás találkozójáról ér­demi információt — amerikai kérésre — nem közöltek. 4- TOKIÓ: Szerda éjjel szív­roham következtében elhunyt Hirabajasi Takesi, a Japán Szocialista Párt főtitkára. 61 éves volt. A párt alapító tagjai közé tartozott, s 1954 óta — kisebb megszakításokkal — parlamenti képviselői mandá­tummal rendelkezett. A JSZP- ben több, fontos tisztséget töl­tött be, s a leguóbbi, decem­berben tartott 47. kongresszu­son az ország legnagyobb el­lenzéki pártjának főtitkárává választották. Hirabajasi Takesi egyike volt azoknak, akik a legélesebben bírálták a Na- kaszone-kormány politikáját. Halála rendkívül érzékeny vesz. teség a JSZP számára. Mint Tokióban csütörtökön ismere­tessé vált: a párt új főtitkárát a jövő hét elején választják meg. Tanácskozása KGSI- együttmüködésröl Moszkvában február 8—9-én tartották meg a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tag­államai központi bizottsági tit­kárainak és az országok ta­nács-képviselőinek konzultatív munkatalálkozóját. A találkozón részt vevő ma­gyar küldöttséget Havasi Fe­renc, a Politikai Bízott; ság tagja, az MSZMP KB tit­kára vezette. A delegáció tag­ja volt Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képviselője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Köz­ponti Bizottság tagjai és Bal­lal László, a KB gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője. A résztvevők megvitatták a KGST-tagállamok közötti gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés további tökéle­tesítésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket. A talál­kozó a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés jegyében zajlott le. A magyar küldöttség szerdán a késő esti órákban hazaérke­zett Budapestre. LAPZÁRTA Az Egyesült Államok csü­törtökön a genfi leszerelési bi­zottságban új javaslatokat ter­jesztett elő a vegyi fegyverek általános betiltásáról. Az ame­rikai indítványok értelmében 10 éven belül megsemmisítenék a világon felhalmozott összes ve­gyi fegyvert, valamint az elő- állításukhuz szükséges anyago­kat, berendezéseket. A javasla­tok sarkalatos pontja a meg­állapodás betartását biztosító ellenőrzési rendszer. Az ame­rikai álláspont szerint a hely­színen ellenőriznék az egyez­mény betartását, ami a gya­korlatban annyit jelent, hogy egy nemzetközi testület a szer­ződést aláíró államokban rend­szeresen megvizsgálná egyes vegyipari létesítmények tevé­kenységét. Az amerikai dele­gáció vezetője szerint az ellen­őrző intézkedések nem terjed­nének ki a megállapodást jó­váhagyó országok összes vegy­ipari létesítményére, csupán korlátozott számú vállalatot vetnének alá rendszeres ellen­őrzésnek. Fields, az amerikai küldöttségvezető hangoztatta, hogy kormánya kész kétoldalú tárgyalásokat kezdeni a Szov­jetunióval a vegyi fegyverek betiltásáról. Az amerikai javas­lat egyik eleme, hogy a szer­ződés megszegőivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa lenne hiva­tott foglalkozni. Kommentár Lehet-e halálosan komo­lyan venni valamit, ami tel­jességgel komolytalan? Az amerikai alelnök most véget ért nyugat-európai körútja bizonyítja, hogy ez valóban lehetséges. George Bush ugyanis az­zal a kizárólagos céllal ke­reste föl az Egyesült Államok hat NATO-Szövetségesét, hogy meggyőzze őket: az „eurorakéták” ügyében kép. viselt amerikai „nullaválto­zat" a létező megoldások legjobbika, ennélfogva mó­dosítása szóba sem jöhet. Mivel a „nullamegoldásról" köztudomású, hogy a Szov­jetunió szempontjából elfo­gadhatatlan, ugyanis a je­lenlegi európai katonai egyensúly egyoldalú meg­bontását jelentené, az ame­rikai alelnök küldetésének tényleges tartalma teljesen egyértelmű. Abban summáz­ható, hogy Nyugat-Európó- nak meg kell értenie: tetszik, Rakéták és kétségek nem tetszik, az idei év végén megkezdik az új amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését kontinen­sünkön. A feladat egyáltalán nem volt könnyű, hiszen az euró­pai NATO-országok 1979-ben azzal a feltétellel fogadták el a rakétatelepítési határo­zatot, hogy az új fegyverek megjelenéséig rendelkezés­re álló négy esztendőben az Egyesült Államok megpróbál Genfben megegyezésre jutni a Szovjetunióval. Az idő múlik, megállapodásnak azonban egyelőre még az előjelei sem látszanak, s im­már Nyugat-Európa számára is egyre világosabb, hogy nem a szovjet vezetés komp­romisszum készségének a hiánya miatt. Washingtonban arra szá­mítottak, hogy Bush misz- sziójával talán sikerül ellen­súlyozni azt a hatást, amelyet Jurij Andropov december 21­én előterjesztett fegyverkor­látozási javaslatai, illetve a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének januári békekezdeményezései keltet­tek. Ezért olvasta föl Nyugat- Berlinben az amerikai alel­nök Reagannek „Európa né­péhez szóló nyílt levelét”, amelyben csúcstalálkozót javasolt az SZKP KB főtitká­rának. Minthogy azonban a csúcs Reagan felfogása sze­rint mindössze az amerikai „nullaváltozat" megállapo­dásban való szentesítését je. lentené, világos volt, hogy Moszkva elutasítja az efféle árukapcsolást. Mivel Andro­pov főtitkár rendkívül gyor­san és határozottan vála­szolt, az amerikai indítvány végül is bumerángnak bizo­nyult. Taktikát váltott hát Bush, s Génitől kezdve az út vala­mennyi további állomásán — Rómában, Párizsban és Lon­donban — azt hangoztatta, hogy a „nullamegoldás" nem azonos „a mindent vagy semmit” álláspontjával, ha­nem csupán erkölcsi alapál­lást jelent. Kétértelmű nyilat­kozataiból azonban kitűnt, hogy Washington ezúttal sem készül új javaslatra, hanem ismét Moszkvától vár enged­ményeket. Ha viszont ebben ki is merül az amerikai „ru­galmasság", akkor a genfi tárgyalások alighanem ku­darcra vannak kárhoztatva, mert az Egyesült Államok mindenáron rakétatelepítést, s ezzel katonai fölényt akar. Washingtonban tehát máris úgy tekintenek Európára, mint egy rakétákkal szükségsze­rűen telezsúfolt földrészre. A kontinens lakóinak többsége azonban úgy véli: a létező világok legjobbika az, ame­lyikből teljesen hiányoznak az atomfegyverek. Ez lenne a Szovjetunió javaslata, va­lódi nullamegoldás. K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom