Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-11 / 41. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XL. évfolyam, 41. szám 1983. február 11., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Lakás és tanulás (3. oldal) ♦ * A hét végén busójárás (5. oldal) Új telkeket parcelláztak Orfün. (5. oldal) Hétköznapi hazafiság V an-e szó a nyelvben, amely szebben hangza- nék a hazaszeretetnél? Van-e szavunk, mely előbbre való volna a hazánál, amelyet mégis oly ritkán veszünk ajkunkra? Hányán vannak, akik nem tudnak mit kezdeni vele, s hányán, akik a’haza szó hallatára gyanakodva kapják föl a fejüket? Megannyi visszafojtott avagy megválaszolatlanul hagyott kérdés. Mintha hazáról, haza- fiságról csak az egész nemzetet érintő sorsfordulók időszakában volna ildomos beszélni. Vagy piros betűs ünnepek szónoklataiban. Pedig a hazafiság hétköznapi érzés; mindennapos, mint a •szülői-gyermeki szeretet. Kölcsey Ferenc a Parainesis- ben alaposan végiggondolta, mit jelent a haza a magyarság számára. Éppen egy nagy politikai változást érlelő korban intett arra, hogy a haza nemcsak „az atyák által épített oltár”, hanem „ház, hol az élet első örömeit ízleled; föld, melynek gyümölcse feltáplált; szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátaid, rokonaid s polgártársaid: egytől egyig csak egészítő része, annak". A haza a mi hétköznapjaink valósága; országunk, népünk, szocializmusunk. Nincs igazuk azoknak, akik fanyalognak e szó hallatán; akik ilyenkor nevetséges maradiságról óbégat- nak. Nincs igazuk, sőt: botot érdemelnek. Hazánk szocialista ország — történelmileg kialakult, sajátos nemzet; keretekkel. Több mint ezer éve élünk itt, a Kárpátmedencében, államiságunk is az ezer év felé közeledik. E hatalmas idő fő jellemzője; népünk szakadatlan küzdelme a szabadságért és a megmaradásért, ezért hulltak el „legjobbjaink a hosszú harc alatt". Napjainkban a szocialista hazafiság megbonthatatlan egysége hagyománynak és jelennek, folytonosságnak és jövőnek, munkásosztálynak és nemzetnek. Ifjúságunk — telve romantikus lobogással — gyakran panaszolja, hogy a társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában nem nyílik mód hazafias tettekre, közösségi cselekvésre. Mint például a márciusi ifjaknak 1848-ban. Mit feleljünk nekik? Semmiesetre se dörgedelmeket, hanem hívjuk meg őket egy kis történelmi csevegésre, hadd pillantsanak be a sorsdöntő csaták, a nagy események közti monoton évtizedek történetébe, a régesrég lepergett hétköznapok világába. Tanulságos lesz számukra, hogy — Illyés Gyula szavával — „bármennyire is vitézek népe nemzetünk, a magyar nép mindig a béke korszakaiban tudta megmutatni, képes-e igazán oz életre és a szabadságra: a küzdelemre. A béke tehát ró ránk annyi feladatot, mint a harcok ideje. Ha nem többet!” Tettekben és nem szólamokban nyilvánul meg az igazi hazafiság. A szocialista hazaszeretetnek lényeges jegye a mindennapi építőmunka; csak ez lehet alapja nemzeti felemelkedésünknek. Lehet-e egyáltalán hazaszeretetre nevelni? — kérdik némelyek. Természetesen lehet, és kell is, de nem pufogó szólamokkal, hanem mindenekelőtt személyes példával — a családban, az iskolában, a munkahelyen. Mert a haza megszerettetése gyerekkorban kezdődik — észrevétlenül, apróságokkal: szeresse a gyerek a házat, ahol született, az iskolát, ahol a'betűvetést megtanulta, a társakat, az embereket, akik fogják az ő s egymás kezét, a tájat, mely táplál bennünket. Tisztelni kell nemzetünk múltját és azonosulni vele. Nem igaz, hogy a mai fiatalok serege az ország múltja iránt érzéketlen nemzedék volna. A pedagógusok a megmondhatói, hogy a történelmi személyek példája mennyire lelkesíti tanulóifjúságunkat, főleg kisiskolás korban. A hősök példája, áldozatos harca mindig vonzó, de még a bukásuk is imponáló tanulóink előtt. Nem véletlen, hogy a gyerekek olyan történelmi személyeket választanak példaképül, akik önfeláldozók, hazaszeretők voltak. Más kérdés, hogy később ez az érzés sok embernél miért kerül a lélek perifériájára. Olyan virág a hazaszeretet, amelyet gondosan kell ápolni, olyan érzés, amelynek nem szabad mély álomba szenderülni. Serkenteni kell, táplálni — a dicső múlt példáival és a jelenkor országépítő munkájának eredményeivel. A hazaszeretettől nem idegen az önérzet, a nemzet; értékek megbecsülése. V an mire büszkének lennünk ma is. A felszabadulás óta eltelt évtizedek nem fognak könnyűnek találtatni a történelmi megméretésnél. Aczél György mondotta a januári országos agitá- ciós, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozáson: „Nemzeti önérzetünk ma méltán fakad abból is, hogy sikeresen építünk egy minden korábbinál szabadabb és demokratikusabb társadalmat, hogy olyan gazdaságot hoztunk létre, amelyről ellenségeink is kénytelenek elismerni, hogy kiállta a próbát. Szocialista fejlődésünkkel az egyetemes haladás nagy áramaiba kapcsolódtunk bele". P. Kovács Imre Haderőcsökkentés A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalássorozat csütörtöki, 329, teljes ülésén André Wieland nagykövet, az NDK küldöttségének vezetője ismertette a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé prágai üléséről kiadott politikai nyilatkozatnak a bécsi tárgyalásokat közvetlenül érintő részeit. A szocialista országok meggyőződése szerint a NATO legújabb határozatai azzal a veszéllyel járnak, hogy a hagyományos fegyverek terén is tovább növekszik a fegyverkezési verseny — hangoztatta. Mivel az eddigi kudarcért semmi esetre sem a szocialista országokat terheli a felelősség, a Varsói Szerződés tagországai új megközelítésben próbálnak áttörést elérni a bécsi tárgyalások menetében. A prágai dokumentum szerint a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a kölcsönös példamutatás alapján kellene megvalósítania az első gyakorlati haderőcsökkentést. Ez akár már ebben az évben elkezdődhetne. Növelik a kiállítási területet Itt az idei vásárprogram Áprilisban már megkezdődnek a kis vásárok Országos ifjúság- politikai tanácskozás Országos ifjúságpolitikai tanácskozás kezdődött Budapesten. A képen a résztvevők egy csoportja. Sarlós István tájékoztatója Országos ifjúságpolitikai tanácskozás kezdődött az Allan,■ Ifjúsági Bizottság titkársága rendezésében csütörtökön, a KISZ KB székházéban. A kétnapos értekezleten részt vettek az állami ifjúságpolitikai tevékenység ágazati és megyei irányításában érdekelt vezetők, a megyei és a minisztériumi ifjúsági bizottságok titkárai, valamint az ágazati szakszervezetek ifjúsági felelősei. Az elnökségben foglalt helyet Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politika; Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke tartott tájékoztatót időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, s ezek társadalom- és ifjúság- politikai összefüggéseiről. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a társadalom és az fjú- sóg nem választható el egymástól, hiszen a fiatalság a társadalom ugyanolyan egyenrangú rétege, mint a többi korosztály. Ez már azért is így van, mert egy-egy generáció — s a társadalom — értéke is abban mérhető le, hogy milyen utódokat nevel, képesek-e továbbfejleszteni az elődök, az előttünk járók eredményeit. Az emberiség előrehaladásának a történelem során egyik záloga volt és marad, hogy mindig ér- telmesebb7 igényesebb utódokat nevel. Bár politikailag nem beszélhetünk nemzedéki ellentétről, a gyakorlatban azonban különböző látásmódból, az élettapasztalatból fakadóan léteznek nézetkülönbségek — tette hozzá. A továbbiakban a pályakezdés nehézségeiről szólva elmondta, hogy a társadalomnak lehetőségeihez képest segíteni kell a munkahelyi beilleszkedést és a családalapítást. A társadalomba belépő fiataloknak lehetőséget kell teremteni, hogy véleményüket elmondhassák, és azt meg is hallgassák, el is fogadják. Közéletiséget azonban csak felelősséggel, felkészülten, tájékozotton szabad vállalni. Mindehhez — s hogy véleményét mindenki bátran kinyilváníthassa — kedvező feltételeket teremt, biztonságot ad a szocialista demokrácia légköre. A demokrácia azonban nem azonos a szabadossággal, hanem a lényege az önfegyelmen alapuló szolidság. Végezetül rámutatott, hogy mindenkinek, aki a fiatalokkal foglalkozik — így az ÁlB-nek is — alapvető célja, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges lelkületű, fizikumú, humánusan, demokratikusan gondolkodó, bátran kezdeményező, az új iránt fogékony és tenni akaró legyen. Ez az alapelve az ifjúságpolitika; munkának is. Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára ismertette az állami ifjúságpolitikai munka legfontosabb kérdéseit, az idei fő feladatokat. Egyebek között utalt arra, hogy napjainkban az ifjúság- politika, és ennek részeként az állami ifjúsági munka az érdeklődés előterébe került; érthető módon, hiszen hazánkban minden második állampolgár 30 éven aluli. Áttekintette az állami ifjúsági munka eredményeit, majd a feladatokról szólva hangoztatta, hogy a jövőben előtérbe kerülnek egyes gazdasági és szociálpolitikai kérdések, ahogy ez az ÁIB ez év; munkatervében is tükröződik. (Munkatársunk telefonjelen- lése) Még a Hajdú gyár 15 éve gyártott mosógépét is kiállították a tavalyi BNV-n, mert számítottak rá — és nem alaptalanul —, hogy ennek is akad vásárlója — mondotta egyebek között dr. Körösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartott a BNV központjában, Budapesten. Ezzel azt igyekezett érzékeltetni, hogy az igények, a termelői és vásárlói remények egyre fokozódóbb differenciálódásának vagyunk tanúi. Többek között ennek is köszönhető, hogy az érdeklődés a nemzetközi termékbemutatók iránt egyáltalán nem csappant meg, ellenkezőleg, fokozódott. Bizonyítja ezt az is, hogy a május 18—26. között rendezendő BNV-re rengeteg a jelentkező, a kiállítási terület a tavalyinál mintegy 4000 négyzetméterrel nagyobb lesz, a „várólista" már csak 10 százalékos, vagyis a meghívott cégeknek csupán egy töredéke nem jelezte még részvételét. Nincs tehát valamiféle kiállításrecepció, sőt a marketing nemzetközi viszonylatban is megélénkült. Mindenki - kis és nagy cégek egyaránt - pozíciókat keres, vagy legalábbis meg akarja őrizni helyét, a kivívott rangot. Igaz, hogy a nagy többség elsősorban eladni akar, de a piaci munka jó előkészítésével, átgondolt információ- szerzéssel ez korántsem lehetetlen. Sajnos, a magyar vállalatok, termelőegységek zömének továbbra sem erős oldala a sokoldalú informálódás. A piac befolyásolásának eszköztárát csigalassúsággal szervezik meg, szerencsére akad már példa az okos üzletpolitikára is, ilyen egyebek közt az AGRO- BER egyik rendszer-exportja, amely az arab emirátusokban talált nagy üzletre nemrégiben. A bátor vállalkozások előtti lehetőségekre utal az is, hogy a tavaszi BNV — mértékadó európai gazdasági szakértők szerint — a lipcsei utón a második helyre tört fel a szocialista országok akciói sorában. Milyen az idei vásárprogram? A kőbányai vásárvárosban májusig sincs szünet; rövidesen megkezdődnek az áorilisi kis., vásárok; az AGROMASEXPO’83 (mezőgazdasági, élelmiszeripari, gép- és műszergyártó), a HUNGAROPLAST ’83 (műanyag- és gumiipar), a LIMEXPO ’83 (könnyűipari gépek), a MIPEL ’83 (elektronikai gépipar előkészületei). A szokásos őszi termékbemutatóval egyidőben tartják az INTERPLAYEXPO ’83 játék- és oktatási eszköz kiállítást és másodszor is megrendezik Csináld magad címmel a barkács- és kiskertcikkek nemzetközi szemléjét. Szó esett a tájékoztatón a vásáriroda más kezdeményezéseiről is. Hatékony exportösztönző lesz több külföldi kiállítás is, melyek közt az idén a lille-i magyar hét, egy tehe- ráni kiállítás, egy-egy algériai, argentínai és olaszországi bemutató ígérkezik a legérdekesebbnek. Varga J. A szederkényi Karosica Gyöngye Termelőszövetkezet pincészetében 2700 hektoliterrel bővitették a tárolóteret. A tartályok Pécsett, o cserkúti MEZŐ GÉP-nél készültek. Az összesen 6200 hektolitert befogadó pincészetben 53 hektárnyi szőlőterület termésén túl az 1987-ben termőre forduló 11 hektár szőlő termését tárolhatják. Erb János felvétele
