Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-01 / 31. szám

1983. február 1., kedd Dunántúli napló 5 Szebb környezet, jobb felszereltség A varroda egy részlete az új helyiségben Egészségnevelési hónapok Baranyában Két hónap alatt több mint 100 rendezvényre (kiállítások, bemutatók, kóstolók, kerékasz­tal-beszélgetések, filmvetítések, receptbörzék) hívják a bara­nyaiakat azzal a céllal, hogy egészségesebb életmódra ösz­tönözzék őket. A Baranya me­gyei KÖJÁL egészségnevelési osztállyá számos más társintéz­ménnyel és töm eg szervezettel közösen három fő célra — szenvedély-betegségek, mozgás­szegénység és helytelen táplál­kozás — összpontosítva szervez­te az egészségnevelési hónapok programjait. A tegnop Pécsett kezdődött rendezvényekkel kapcsolatban kiemelnénk néhány gondolatot, amiket az egészségnevelési osz­tály vezetője, dr. Bleyer Erzsébet, a Nevelési Központ művelődési házában rendezett megnyitón fogaimazatt. A rendezők egyik legfontosabb elhatározása, hogy nem tiltással, ijesztéssel, a hely. télén életmód kóros következmé­nyeinek ecsetelésével, hanem ajánlással, a választék bemu­tatásával, a jó szokások propa­gálásával akarják lemondásra, illetve változtatásra bírni min­dazokat, akik számára ez szük­séges. A március 31-ig tartó rendez­vénysorozatban többek között részt vállalt a pécsi Nevelési Központ művelődési háza, a megyei élelmiszerkereskedelmi, a tejipari, a vendéglátó, a gabonaforgalmi, a húsipari, a Zöldért, a baromfifeldafgozó, a Pécsi Sütőipari Vállalat, a FŐ­SZERT, a Csongrád megyei Ga- bonaforgaimi Vállalat, a Cent­rum Áruház és a Herbária pé­csi szaküzlete. Új helyen a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának pécsi fiókja A költözés akár bravúrosnak is nevezhető: a Gyógyászati Se­gédeszközök Gyárának pécsi fi­ókja pénteken délután még ré_ gi helyén, a Nagy Jenő utcá­ban fogadta a pácienseket, s tegnap, azaz hétfőn már az új helyen. Ez egyúttal azt is jelen­tette, hogy az ott dolgozók föl­áldozták hétvégéjüket, amennyi­re tudtak, berendezkedtek a Damjanich utca 15. számmal jelzett villában — s mindezt azért, hogy a segédeszközökre rászorulóknak egy napot se kelljen veszíteniük, várakozni­uk a költözés miatt. Az igyeke­zet nem volt hiábavaló: az új helyen a tegnap reggeli első páciens egy csecsemő szó-, mára 'ként csípőfiaam-kezelő szíjat. E sürgős eseten kívül — annak ellenére, hogy többen talán még nem tudják az új címet — a betegek egymásnak adták a kilincset Éppen ideje volt már, hogy új, szébb és nem utolsósorban korszerűbb, higiénikusabb hely­re költözzön ez a fontos gyár­egység. A Damjanich utcában vásároltak meg egy villát, mely. (Munkatársunk teletonjelentése) Gazdaságirányításunk korsze­rűsítése az utóbbi években ál­landóan napirenden van. Sok minden történt, gondoljunk csak például a minisztériumok ösz- szevonására, vagy éppen a trösztbontásokra, s nyomukban a gyáregységek önállósulására, aminek korábban még a gon­dolata is szentségtörésnek szá­mított. Viták a hogyan tovább- ról ma is folynak, tegyük hozzá, egyre hevesebb és szenvedélye­sebb viták, melyekben helyet kapnak a legkülönbözőbb el­képzelések, köztük szélsőségek, és „eretnek” tanok is, ami nem baj, hiszen abban mindenki megegyezik, lépni, újítani szük­séges. A gazdaságirányításnak minden szinten alkalmazkodnia kell a körülöttünk gyökeresen megváltozott világ gazdasági és politikai kihívásához. Hogyan tovább a gazdaság- irányításban? Vasárnap óta Sal­gótarjánban erről tanácskoznak a fiatal közgazdászok. A há­romnapos országos találkozót a KISZ és a Magyar Közgazdasá­gi Társaság rendezte. A csak­nem 300 résztvevő között termé­szetesen ott találjuk a bara­nyaiakat is, a társaság megyei szervezetét 15 fiatal küldött képviseli. A tegnapi nap legnagyobb érdeklődéssel kísért előadását Nyers Rezső, az MTA Közgaz­dasági Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója tartot­nek helyrehozatala 1979-ben1 kezdődött él. Nemcsak az az előnye, hogy a betegek is tá­gasabb, világosabb, barátsá­gosabb környezetbe lépnek, hanem elsősorban az itt dolgo­zók munkaikörülményei és felsze­reltsége javult. Elsősorban az élszívó berendezést kell meg­említeni, ami a nehéz orthopé- diai eszközök készítésére szol­gáló műhelyben áll. Ezzel a be­rendezéssel sikerült kiküszöbölni az egészségre káros hatásokat. Perényi Jenő, megbízott fiókve­zető elmondta, hogy évente nyiniegv 20 000 ember fordul meg náluk, napi átlagban 150— 200 beteg keresi fö| a fiókot. A csfpőíicamot gyógyító Pavlik- szíj húsz perc múlva már a csecsemőn van, a többi segéd, eszköz átlagos elkészítési ide­je 5—10 nap. Valóban minden sókkal kellemesebb, mint a régi helyen, csak egyet keli még megszokni az ide igyekezők- nék, hogy kicsit nehezebb meg­közelíteni, mint az előző helyet. A szép környezet, a gyors, hi­giénikus, kényelmes kiszolgálás bizonyára kárpótol ezért. ta gazdaságpolitikánk dilem­máiról, céljairól. A célokhoz kapcsolódóan többek között fel­vetette a kérdést; a külkereske­delmi mérleg tartós egyensú­lyát a világpiaci versenyképes­ség növelésével vagy a szocia­lista országok önellátásának fo­kozásával valósítjuk-e meg? A válasz: a nehéz helyzetből csak a versenyképesség növelésével lehet kijutni. Egyébként számos megválaszolásra váró probléma adódik a KGST-n belüli együtt­működésből. A továbbiakban egyebek mel­lett kitért arra, vannak még gaz­dasági tartalékaink, vajon mi­lyen keretek között lehetne eze­ket a legteljesebben kihasznál­ni. Két nézet létezik: új reform kellene, a gazdálkodás piaci alapra való helyezése. A másik út: az 1968-as reform tovább­fejlesztése, elveinek kiteljesíté­se. Nyers Rezső szerint ez utóbbi irányzat tör utat magának. A nap másik előadója, Med- gyessy Péter pénzügyminiszter­helyettes a gazdaságirányítás és a szabályozó rendszer lehe­tőségeivel foglalkozott. Ebből az előadásból mindössze egy kira­gadott megállapítás a gazdál­kodók megnyugtatására: az idén semmiféle beavatkozásra nem kerül sor, menet közben nem szándékoznak változtatni a pénzügyi szabályozókon. A tanácskozás ma folytatódik. Miklósvári Zoltán Nyereményakció Vásároljon hétfőtől • m j •• a «« | • csütörtökig A baranyai megyeszékhely ABC áruházaiban és a vidéki nagyobb forgalmú élelmiszer- boltokban is nagyméretű transz­parensek hívják föl a figyelmet arra az akcióra, omit a Bara­nya megyei Élelmiszerkereske­delmi Vállalat kezdeményezett. A „Hétfőtől—csütörtökig” nye­reményakció ki nem mondott célja, hogy a vásárlók a hét­végi csúcsforgalom mérséklésé­hez azzal járuljanak hozzá, hogy nagyobb bevásárlásaikat a hét első négy napján bonyo­lítsák le A nyereményakció ma kezdődik és március 31-ig tart. ötszáz forint értékhatár fölötti vásárlás esetén a pénztárostól a vevő egy nyomtatványt kap, amit kitöltés után a blokkal együtt az üzletben elhelyezett urnába kell dobni. A vállalat főnyereményként egy 15 000 forintos lakberende­zési vásárlási utalványt, egy öt­ezer forintos ruházati vásárlási utalványt, eay háromezer forin­tos élelmiszervásárlási utal­ványt, valamint 30 darab ötszáz forint értékű ajándékcsomagot sorsol ki. A „Hétfőtől—csütörtökig” nyereményakcióba Pécsett 39, Komlón 11, Mohácson 5, Szi­getváron 4, Siklóson 2, Móza- szászváron pedig egy üzletet vontak be. A nyeremények sorsolását áp­rilis 8-án tartják Pécsett a dr. Münnich Ferenc utcai Szuper­market áruházban. Régi, megoldatlan probléma volt az újmöhácsi Dunavölgye Termelőszövetkezetben hogy a téli időszakban megfelelő mun. kát biztosítsanak a Mohácsi­szigeten élő dolgozóiknak. Elő­ző években ugyan történtek kí­sérletek más üzemekkel való együttműködésre — a TEMA- FORG Hulladékfeldólgozó Vál­lalat mohácsi üzemével és a Bajai Mezőgazdasági Kombi­náttal — kerestek és találtak is munkahelyeket, ám az utaz­tatások, nem utolsósorban a szigeti asszonyoknak nem a leg­megfelelőbb munkaidők, állan­dó gondot jelentettek. A múlt év utolsó negyedében gondoltak arra a termelőszövet, kezet vezetői, hogy a dávodi láda- és textilüzemben, velük különben is szerződésben álló, albertfalvi cérnagyámal alakíta­nak majd ki cérnázőkat a szö­vetkezet előzőekben más célokra használt épületeiben, ám a fő­várostól való nagy távolság a tervezett műhelyek létrehozása ellen szólt. Jóllehet a cérnázók terve „kútba esett” a budapesti gyárral mégis született egy meg. állapadás, mégpedig az, hogy a volt hamorúdi varrodából ki­alakítottak egy 8—10 főt foglal­koztató alkatrészjavító műhelyt. A műhelyben hétfőn indult a munka az albertfólvi cémagyár- ból küldött alkatrészek javítá­sával. Nem maradnak azonban munka nélkül az újmohácii és a sárháti asszonyok sem A ter­melőszövetkezet megállapodva a Villány-Mecsekaljai Borkom­bináttal, eqyelőre 1,5 millió bo­rospalack előtisztázására kötött szerződést. A 25 főt foglalkozta, tó sárháti üzemben — régi magtár épületéből alakították ki — már február 1-én, míg a 25 főt foglalkoztató újmohácsi­ba,rr — a volt Zöldségcsomago­ló épületében — a hét végén kezdődhet a munka. Mindkét helyen cím'keáztatást, -mosást és öblítést végeznek majd az asz- szonyok. Amint azt a termelőszövetke. zet vezetői tájékoztatásként el­mondták: jóllehet a jelenlegi szerződés 1,5 millió palack élő- tisztítására szól, ám a saját vasipari részleqíik által készített berendezések és a velük dolgo­zó lányok és asszonyok a későb­biekben sem maradnak munka, darabok nélkül, az üveggel tör­ténő ellátást ugyanis folyama­tosra tervezi a kombinát. K. L. Lépni kell a gazdaságirányításban Fiatal közgazdászok . tanácskozása Salgótarjánban Krónika A második világháborúról, s azon belül a magyarok szerepé­ről, helyzetéről néhány év óta igen sok dokumentum látott napvilágot. Történészek könyvei, összefoglalói, visszaemlékezések, regények. Egykori katonáké, mint Kádár Gyula vagy Bárczy János kötetei, íróké, mint Cse­res, Simonffy könyvei. És Nemes- kürty Requiem egy hadseregért című, több kiadást is megért, sokban vitatott, de szétkapko­dott könyve, amely e széles, de persze minden ízében összefüg­gő témakörön belül is éppen a doni. hadsereg harcba küldésé­nek, sorsának eddig ismeret­len hátterét kísérelte meg ki­rajzolni. Az érdeklődés, amely nem­csak a szerzők, hanem a kö­zönség részéről is egyértelmű, természetesen nem véletlen. Egyrészt mindenki tudja, vagy legalábbis pontosan érzékeli, hogy a történelem — folyamat, amelyben nincsenek korszako­kat tökéletesen elválasztó ce­zúrák. Másrészt helyes értékelés és pontos múltismeret nélkül le­hetetlen a továbbhaladás. Van­nak dolgok, amiről nem beszé­lünk, de ettől ezek a dolgok nem tűnnek el nyomtalanul. Sokkal rosszabb történik: ezek ilyenkor betokozódnak, elmér- gednek, hatnak a gondolkodás egészére és ez a hatás gyakran kiismerhetetlenül összezavaro­dik. Téveszmék, későbbi rossz reakciók forrása lesz az agyon­hallgatott tény. . Ennek éppen a 2. maqvar hadsereg sorsa egyik jó példá­ja. Egy bűnös politika véare- haitói voltak, ez kétségtelen. Ami eay időben azt ielentette: bűnösök. A bevonultatott mun­kások, parasztok, kisemberek, néptanítók így váltak eqvenként és személy szerint is bűnösökké, akikről ennyi volt az ítélet, sem­mi több. Iqy született a „bűnös nép” fogalma, amely aztán lap- panqó bűntudatot, ellenérzést, érzelmi és tudati zavart szülhet csak. E korszak után szinte ter­mészetszerűleg következett gz ellentétel: áldozat és csakis ál­dozat volt ez a hadsereg, akit . urai, parancsolói, a bűnös poli­tika hívei eleve áldozatnak szántak. Sok igazság van eb­ben. de nyilvánvalóan ez sem d teljes igazság. Az igazság en­nél jóval bonyolultabb, hogy azt meqértsük, az akkor; teljes történelmi, politikai, lélektani környezetet is meq kell ismer­nünk. Ezért nem ártott, hogy Sara Sándor sorozatának darabjai közé beiktattak egy beszélge­tést, amelyben szakemberek se­gítettek a nézőknek megérteni ezeket az összefüggéseket. A te­levízióhoz érkező levelekből bi­zonyára kiderült, hogv a naqv tömeaekben *ok kérdés merül föl. amit egyébként eaváltnlán nem lehet csodálni. Bármilyen irodalma is van a témának, méq a leqnaavobb példányszá­mú könyvek olvasóközönséae is messze alatta marad a tévéné­zők számának. így aztán nyil­vánvalóan helyes volt ez a kis háttérfestés, ha a doloa termé­szetéből fakadóan nem is volt teljes. A doni hadsereg nagy része elpusztult. Akik megmaradtak, magukba zárták élményeiket. Az elhallgatást Horthyék kezdték, az ötvenes években ez folytató­dott, azaz egy sommás ítélettel elintéződött. Mire mindez el­múlt, föloldódott, a résztvevők közül kevesen élnek, ők is öre­gek mór. Sára Sándor nem tett egyebet, mint megkereste őket és leült velük szemben a felve­vőgéppel. Azt hiszem, olyan múlt-mentést végez ezzel, ami tucatnyi művészfilmnél többet ér. S hogy e puritán, eszköztelen formában tette, ebben az eset­ben ez a legdrámaibb. Ahány arc, annyj megközelítés: meg­szépítés, hiúság, bánat, tárgyi­lagosság, elfelejthetetlen meg­rázkódtatás, kicsinyesség és nagyság, szóval — emberek ... H. E. ítéli munkák asszonyoknak Alkatrészjavítások és üvegtisztítás a Mohácsi-szigeten Az időjárás lehetőséget ad a mezőgazdasági munkákra. A bejvárdgyulai termelőszövetkezet­ben tárcsázzák a talajt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom