Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-26 / 56. szám
A cserkúti MEZŐGÉP pécsváradi üzemében a mosonmagyaróvári Timföldgyár részére készül a LJUNGSTRÖM hőcserélő-berendezés. A cserkúti MEZŐGÉP idei tervei Egymillió dolláros export Cserkútról Szélesedő termékválaszték Rővldebb szállítási határidők A Cserkúti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 1600 fős kollektívája számára a nyereség és a dollárpiacú exportnövelése a legfontosabb idei feladat. Egymillió dollár tőkés exportbevételt terveznek — ez több mint a tavalyi — 70 millió forintos nyereséget. A hagyományos üzleti partnerek mellé, mint az NSZK- beli Claudius-cég, újabbak jönnek: a Spitzer, a Förster, a Maurer nyugatnémet gyártók és vállalkozók, de erősödőben az arab piac is, főleg Irak révén. A cserkútiaknak nemcsak a Nikex és a Chemokomplex, hanem a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat is szerez munkát. Jó áron és gyorsan eladhatók a cserkúti termékek. Bevált gyártmányaik az erőművi, cementgyári, kohászati füstgázleválasztó filterek, az épület- acél-szerkezetek, a járműalkatrészek. Idei újdonságok: NSZK megrendelésre 30 köbméteres, ötvözött alumíniumtartály ömlesztett anyagok szállítására, valamint járműalkatrészek, elsősorban az arab vevőknek. De készítenek olyan környezetvédelmi berendezéseket, amelyek segítségével mérsékelhető a zajártalom. A környezetvédelmi berendezések gyártásában nemzetközi rangot vívott ki Cserkút. Gyártás, és gyártmányfejlesztésre tízmillió, munkavédelemre ötmillió forintot fordít ebben az esztendőben a vállalat. Belföldi értékesítésre kifejlesztik a vágóhídi'kocsimosót, a fékrásegítő szelepet, a 12 köbméteres tejhűtőt és a hozzákapcsolódó energiatakarékos bojlert, valamint egy élelmiszeripari mosógépsort'. Utóbbi automatikus, folyamatos működésű lesz. A nyereség zöme a belföldi eladás várható 555 milliós árbevételéből származik majd. Valamivel kevesebbet értékesítenek itthon, mint korábban, mert a beruházások mérséklődése miatt nehezen kelnek el a tartályok, a tejhűtők és az acélszerkezetek. Ügy tűnik, hogy mindinkább az export kerül előtérbe. Lengyel, csehszlovák, olasz és francia gyártókkal kerülnek versenybe. Az utóbbi egy-két évben a nemzetközi üzleti feltételek egyre szigorúbbak. Korábban 7—8 hónap alatt kérték az árut, most a megrendelés után 3—4 hónap múlva várják a kitűnően működő, már nálunk előre kipróbált berendezéseket. A megrendelő küldj a vázlatos terveket, amelyeket a tervező részleg és a gyáregységi előkészítés honosít. Rövidíteni kívánják a honosítás idejét, hogy a gyártás minél hamarább megkezdődhessen. Ezért bevezették az exportprémiumot, ha kell túlóráznak, belső átcsoportosításokat hajtanak végre. Szép eredményeket értek el a minőséget illetően, ami köszönhető egyebek között a jobb felületkezelésnek, a hegesztésnek és forgácsolásnak. De még korántsem elégedettek e téren, ezért idén az alumíniumhegesztési technológiát és a felületkezelést tovább korszerűsítik. Az anyag- és alkatrészellátás még zavartalanabbá tétele érdekében erősítik a kapcsolatokat az Ózdi Kohászati Művekkel, a Dunai Vasmű és a Székesfehérvári Könnyűfémművel. Az újfajta tartályokhoz az ötvözött alumíniumot a székesfehérváriak szállítják. Csuti J. KISZ-védnökség a liászprogram felett Olcsón, gyorsan, színvonalasan Ha sürget a munka, segítenek a fiatal szakemberek A 17 fős alkotócsoport január végén jelentette, hogy az általuk vállalt tervezési munkát megadott határidőre, január 31-re elvégezték. A csoport tagjai a Mecseki Szénbányák dolgozói, az általuk elvégzett munka Kossuth-bánya IV-es akna-altáró közötti kábelépítési terve — a liászprogram egyik kis lépése. A liászprogram generál- tervezője a Központi Bányászati Fej'esztési Intézet. A nagyobb munkák terveit ők készítik. Am vannak részfeladatok, amelyeknek végrehajtásához a tervek égetően szükségesek lennének, és amelyek hiánya máris akadályoz bizonyos munkákat. A Mecseki Szénbányák KISZ- bizottsága védnökséget vállalt a liászprogram felett. A véd- nökségi szerződések egyik pontja éppen az, hogy egy- egy sürgető feladat megoldására fiatal műszakiakat, közgazdászokat is bevonjanak. így került sor arra, hogy öt égetően fontos terv elkészítésére csoportok alakultak. Ezek közül a legelső az, amely a Kossuth-bánya IV-es aknája energiaellátó rendszerének terveit készítette el. A csoport vezetője Farkas Sándor, a Mecseki Szénbányák villamos tervező csoportjának vezetője így beszél erről: — Kossuth-bányán megkezdték az egyes aknapillérek kiváltását. Eredetileg 1984-re tervezték ennek a munkának a megkezdését. A pillérek kiváltása és a várható földmozgások miatt viszont a jelenlegi transzformátorállomást le kell bontani és az új energiaellátórendszert úgy kell megépíteni, hogy az már a liászprogram Kis Gadó Jenő célkitűzését szolgálja. Ennek a kivitelezési tervnek az elkészítésére vállalkoztunk. — A határidő igen rövid volt. .. — A határidő presztízskérdés volt. Első lépésként olyan embereket kerestünk, akik alkalmasak a feladatra, és akik vállalták a rövid határidőt. Novemberben kezdtük és január végére készen kellett lenni. Munkaidőn túl dolgoztunk, de nem úgy, hogy na, rászánunk naponta két-három órát. Nem igazi tervező az, aki a munkaidő lejártakor leteszi a ceruzát, a probléma addig izgatja az embert, míg meg nem oldja. A csoport tagjai között vannak tervezők, beruházók, Kos- suth-bányaüzem szakemberei. A beruházás-előkészítési és építésszervezési osztály képviselőjeként Kis Cadó Jenő vett részt a munkában: — A vállalkozásunk lényege volt, hogy próbáljuk gyorsan, olcsón elkészíteni a tervet úgy, hogy ne menjen a műszaki színvonal rovására. Ez sikerült. Mégpedig véleményem szerint azért, mert az itt dolgozó emberek olyan helyismerettel rendelkeznek, ami rendkívül fontos az egyedi sajátosságokkal rendelkező mecseki szénbányák esetében. — Eddig egyikük sem beszélt a pénzről, pedig a tervek elkészítését díjazták. — Az is szempont volt, amikor elvállaltuk a munkát — folytatja Kis Gadó Jenő —, de számomra például szakmai gyakorlatnak, továbbképzésnek is számított. A beruházási osztályon főként adminisztrációval kell foglalkoznom, a tényleges szakmámtól — villamos üzemmérnök — kezdtem kicsit eltávolodni. — Szakmai presztízsnek is számít — veszi át a szót Farkas Sándor —, hogy az ember megcsináljon valamit, amiről tudja, hogy a vállalatnak szüksége van rá. A külcn pénzkerese. ti lehetőség pedig ugyan kinek nem jön jól? Az eredeti, KBFI által készített költségvetés 6 200 000 forintot irányzott elő kiviteli költségként erre a munkára, a tervezési díj pedig 354 000 forint lett volna. A 17 fős csoport által készített terv szerint a kivitelezés alig kerül majd többe négymilliónál, az összes tervezési költség pedig nem több mint 240 000 forint. S itt jön a KISZ-védnökség lényege: a Mecseki Szénbányák tervezői ennek az összegnek a húsz százalékáért elvállalták a munkát! Farkas Sándor Sarok Zsuzsa Első költözés három ütemben Átmeneti üzletek a volt tűzoltó-laktanyában Miután a tűzoltók birtokba vették a korszerű laktanyájukat, a régit, a Baranya megyei Tanács átadta kezelésbe a Pécsi városi Tanácsnak. Mit lehet kezdeni ezzel a speciális célokat szolgált épülethalmazzal, ami ráadásul eléggé rossz állapotban is van? Ügy volt, hogy megüresedése után az egészet lebontják majd, s a hajdani városfal itt volt fél rombusz alakú beszögelésében hangulatos parkot alakítanak ki. Most a bontásnál célszerűbb felhasználás gondolata született meg. Előbb azonban új vizsgálatoknak vetették alá az épületeket, ami azzal az eredménnyel járt, hogy kisebb megerősítések és belső átalakításiak után jelenlegi állapotában alkalmas a közérdekű to- vábbszolgálatra. Ennék az ismeretében döntöttek a város vezetői a közelmúltban úgy, hogy a volt tűzoltó-laktanya komplexumát, a tíz éven belül semmiképpen nem várható szanálásig, üzletek, kisebb intézmények átmeneti elhelyezésére kell felhasználni, ezzel is segítve a belvárosi rekonstrukció egyik legnagyobb problémájának a megoldását. A döntés szerint április és szeptember között három ütem. ben kell lebonyolítani az első betelepítést Ennek az érdekében megkezdték a szükséges megerősítéseket, átalakításokat. Pl. a volt szertár — ahol a kivonulásra kész tűzoltóautók sorakoztak — üzlethelyiségekké lép elő, a nagy kapuk helyén kirakatokat alakítanak ki. A többi épületrészeket is úgy alakítják át, hogy kisébb-nagyobb üzletek befogadására legyenek alkalmasak. Most nyolc olyan belvárosi ház üzleteiről van szó, amelyeknek a felújítását 1983—84-re irányozták elő. Ezek: a Jókai tér 2,. és 7., a Kazinczy utca 1. és 2., a Mátyás király utca 1„ a Bajcsy-Zsilinszky út 3. és 5., valamint a Jókai utca 5. Először a KONSUMEX és a szücs- műhely költözik a Mátyás király utca 1-ből. Júniusban az Ele- fántos tömbben lévő Centrum mintaboltra, az Eozinra, a Tűn. déré és a köszörűsre kerül sor. Szeptemberben következik a Kazinczy 1-ből és 2-ből a Képcsarnok, a ruhaszalon, az ügyvédi munkaközösség és a zálogház. Az épületek felújításának az ideje alatt előreláthatóan szünetel az István-pince, a Kazinczy utca 2-ben lévő húsbolt és a Bajcsy-Zsilinszky utca 5-ben lévő cukrászda. H I.
