Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-19 / 49. szám
Hajdina es Harisnyanadrág Virágzó magyar—jugoszláv határmenti csere Rekordforgalom a pécsi Univerzum és az Osijek Export-Import cég között — Intenzív piackutatással, jobb munkával tovább lehet lépni gyasztott sertésfejet, a Hunga. rocoop egyéb cikkeket szállított. Mellesleg o két fél a testvérvárosi összetartozás jegyében tavaly már olyan együttműködési szerződést kötött, mely az üzleten túl kiterjed o sport és kulturális kapcsolatokra is. össze is csaptak, Pécsett az Univerzum, Eszéken az Osiilyen esetekben pénzértékben kontingenst állapítsanak meg, s ne kelljen egyedileg engedélyeztetni az áruházi cserében részt vevő cikkeket. A kérdés nyitva maradt, minden bizonynyal azonban erre is találnak majd megoldást. A tárgyalások következő fordulója Eszéken lesz. Miklósvári Zoltán A már említett találkozón Új cikk a határmenti árucserében a jugoszláv hanglemez. A jövő hétfőtől árusitják a pécsi Konzum Áruházban. Läufer lászló felvételei jek Export-Import labdarúgó- csapata győzött. Vagyis itt is nullszaldó van. Összehangoltan olcsóbb! Nehézkes az engedélyezés A térképből látható, sok az egy ugyanazon útvonalon futó, párhuzamos járat Egymás dolgozóit is szállítják az építőipari szervezetek buszai A nápolyik, italok, édességek, gyermekruházati cikkek szintén a napokban kerülnek a boltokba. Amikor útszűkületek keletkeznek, s összetorlódik a forgalom, a nagy autók csak lépésben haladhatnak, vagy éppen vesztéglésre kényszerülnek, ám a kerékpárosok fürgén előre pedálozhatnak. Valahogy .így vagyunk manapság a külkereskedelemben a határmenti árucserével. Legalábbis ami a magyar—jugoszláv határmenti árucserét, benne az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat ügyleteit illeti. Az elmúlt évben is ügyesen pedáloztak. Kölcsönösen előnyös Virágzik a határmenti árucsere, Ezt mindenképpen rend, hagyónak kell tartanunk, ha meggondoljuk, Magyarország és Jugoszlávia is ' közismert gazdasági és nemzetközi kereskedelmi és fizetési nehézségekkel küszködik, exportjában érthetően a kemény valutával fizető piacokra helyezi a hangsúlyt, még annak árán is, hogy esetenként a hazai piacon áruszűke lép fel- Bár a határmenti árucserében az exportengedélyezések mindkét oldalon ma is nehézkesek és körülményesek, a jelek szerint kitartó és türelmes munkával mégis tető alá lehet hozni üzleteket. Sőt, azt lehet mondani, a nehéz gazdasági helyzet egyenesen kedvez a kapcsolatoknak, hiszen ugyanannyi értékű áru cserélődik ugyanannyi értékű árura, ezek az üzletek nullszaldósak, egyik oldalon sem kell kemény valutát kiadni. Ezek után érthető, kedvező mérleget vonhattak azon a közelmúltban Pécsett rendezett találkozón, melyen az Univerzum és külkereskedője, a Hun. garocoop értékelte a kapcsolatokat legnagyobb jugoszláviai partnerükkel, az Osijek Export- Import céggel. Kereskedelmük számai imponálóak. Míg 1979- ben együttesen 616 ezer dollár export-import forgalmat bonyolítottak le, addig 1982-ben már 2,7 millió dollárt. Ez forintban 124 milliós forgalom, csaknem ötszöröse az 1979. évinek. Megjegyezzük, ez csak az eszékiekkel lebonyolított forgalom, az Univerzum az elmúlt évben a magyar—jugoszláv határmenti cserében összesen 75,4 millió dollár export-import forgalmat ért el. , A behozatali lista változatos, kaptunk húskonzerveket, húsos készételeket, italokat, női cipőket, műanyag kaptafákat, női és, férfi fehérneműt, takarókat, autóüléshuzatokat, cserébe az Univerzum étkezési babot és famindkét fél úgy vélekedett, jobb munkával, intenzívebb piackutatással a forgalom lényegesen növelhető. Ugyanakkor szó esett a gátló tényezőkről is. Jugoszláv részről gondot okoz a magyar termékek Bevitelének engedélyeztetése. Kevés azoknak a cikkeknek a száma, amelyek a liberalizált kategóriába tartoznak. Az ottani cégek nehezen tudják a bankgaranciát megszerezni. Az engedélyezési rendszer sajnos nálunk is nehézkes és hosszadalmas, az egyeztetés a szakkülkereskedelmi vállalatokkal lassú, az engedélyek kiadása akadozik, a forgalom ezért is indult olyan lassan az elmúlt év elején. Több esetben tapasztalták, nincs összhang az egyes minisztériumok döntései között. Horn Gyula, az Univerzum igazgatója példaként a Vege- ta-ügyet említette. A Belkereskedelmi Minisztérium hozzájárult a Vegeta behozatalához, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nem, így a Külkereskedelmi Minisztérium nem adta ki az engedélyt. A felemás intézkedést mellesleg már mi is többször nehezményeztük lapunkban. A hazai ételízesítőket akarjuk óvni a versenytől, közben pedig tu- ristaúton, szatyrokban mázsaszám jön be a közkedvelt Vegeta. Nem lehetne legalizálni a behozatalt, s uram bocsá1 Versenyt támasztani a hazai ételízesítőknek?! Ami az idei ügyleteket illeti, az Univerzum étkezési babot, hajdinát, sertésfejet, dióbelet, fotópapírt, gyümölcsvelőt, zöld- ségszárítmányokat és gombát ajánlott fel, cserébe hús- és halkonzerveket, italokat, kötött női és férfi alsóneműt, takarókat, paplanokat, autóüléshuzatokat, harisnyanadrágot, cipőt és cipőkellékeket, fürdőszobagarnitúrákat kért az Osijek Export-Import cégtől. A szóban forgó árucikkek összértéke 3,5 millió dollár, ami persze ajánlatként kezelendő, az üzletet meg is kell majd kötni rá. Az Univerzum új ügyletként lisztesáruk bérmunkáját kérte a ju- goszlávoktól, amit az eszéki Sloboda céggel szeretnének elindítani. Negyven vagonnyi Bo. bi sósrúdra és kekszre volna igényünk. Az Osijek Export-Import cég viszont folytatni szeretné a magyar baromfi és tojás vásárlásait, ehhez az Univerzum intenzívebb közreműködését kérte. Áruházi csere? Magyar részről korábban többször felvetődött, most a ju- goszlávok hozták szóba az áruházi csere lehetőségét a pécsi és az eszéki nagyáruházak között. Ez a fogyasztási cikkek sokkal szélesebb körére terjedhetne ki. Részünkről ennek nincs akadálya, sokkal inkább a jugoszláv korlátokat kell előbb lebontani, nevezetesen: Ismerősöm felhábőrodva közli telefonon: ,,Az Eszék étterembe 6 munkást vitt ebédelni egy nagy sárga busz. Ha taxival viszik őket, az is olcsóbb.” Igaza van. A másik esetnél is: „Nagy busz vitt két nagy kon- dérban ebédet 3 fős kísérettel valahová. Mi ez, ha nem pocsékolás?" Megnyugtattam, én ,is pocsékolósnak tartom mindkét esetet Országos tapasztalat, hogy egyetlen dolgozó munkába és munkából szállítása vállalati, saját, vagy bérelt gépjárművel éves szinten 15—20 ezer forint. Megyénkben a BÉV, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Pécsi Építőipari Szövetkezet bejáró munkásainak szállitósóra évente 60 millió forintot költ. Vajon e tetemes összegből nem lehet semmit sem megtakarítani? De igen, ha összefognak, ha valaki megszervezi, összehangolja. A Baranya megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága Koordinációs Irodája (BÉKI) szállítási munkabizottsága az igazgatótanács javaslatára a három fent említett tagvállalatának tavaly augusztusi munkásszállítását vizsgálta. Bekérték az adatokat: mennyi és milyen típusú busz közlekedett, mennyi volt azok összférőhelye, kihasználtsága, honnan, mikor indultak és milyen útvonalon, mikor értek célba, közben hol álltak meg és mennyi utast vettek fel? A munkabizottság — Koncz István, az ÉPFU pécsi üzemegysége igazgatójának vezetésével, a három vállalat szállítási osztályvezetője és Muschler Péter, az ÉPFU rendszerszervezője közreműködésével — a megye térképére rajzolta a jellemző adatokat. A vonalak azonnal elárulták, hogy a 62 járat közül 12 az egymást keresztező, a párhuzamos — tehát fölösleges. Arról nem is beszélve, hogy ugyanazon vállalat járatai közül több is megáll ugyanabban a faluban. A 62 járat 1846 utast vitt a 2296 ülőhelyen, tehát a buszok férghely-kihasználtsága alig haladta meg a 80 százalékot. Az sem közömbös, hogy 20 járatnál az induló állomás és az első megállóhely között csak a gépkocsivezető utazott, így jelentős kilométer és üzemanyag fogyott fizetett üresjáratként. Megdöbbentő, hogy térképre rajzolva a járatok egyötödéről be lehet bizonyítani, azok feleslegesek. Tehát a 60 millió forint 20 százaléka is megfogható? Nem ilyen egyszerű. De hogy e jelentős összeget más célra lehetne felhasználni, any- nyi szent. Az első félévben a három építőipari szervezet már összehangolja és optimalizálja a munkásszállítást. A BÉKI értekezletén az igazgatótanács jóváhagyta, hogy a tagvállalatai hasonló jellegű tevékenységét is hangolják össze. A munkaügyi osztályvezetőkkel egyeztetik a munkaidők kezdetét és végét, azt, hogy kinek van fölösleges szállító járműve, és azt, hogyan tudják az egyik tagvállalat munkásai igénybe venni a másik buszát. Felmerült, hogy a kihasználatlan buszokat a többi vállalat is használhatja, az is, hogy központilag irányítják az összes buszt. Ehhez-már nem elég a térkép, ehhez már igénybe veszik az ÉGSZI számítógépét. Az adatok birtokában az elemzi a teendőket és határozza meg a lehető legjobb megoldást. A vállalati, intézményi buszokra a 85/1982. (XII 4.) PM számú rendelet előírta az autó- buszjórulék bevezetését, amit minden cég köteles fizetni, akinek 20 főnél több utast befogadó autóbusza van. A járulék éves összege típustól függően 30—60 ezer forint. A pénzügy- miniszter ugyanakkor mindjárt felmentést is adott. Mentesül az autóbuszjárulék fizetése alól az, aki legalább heti háromszor meghirdetés alapján olyan menetrend szerinti helyi vagy távolsági autóbuszjáratot közlekedtet, melyet bárki igénybe vehet, aki az előírt utazási feltételeknek eleget tesz. Vagy: aki az adott hónapban legalább 350 kilométert tesz meg, az autóbuszférőhelyek legalább 20 százalékán idegen személyeket, gyerekeket, tanulókat, más közületek dolgozóit szállítja. Ha a BÉKI tagvállalatai egyeztetik a munkásszállítást, többszörös hasznot érnek el. Idővel akár más területen is összehangolhatják tevékenységüket, hogy kiiktassák a fölösleges párhuzamosságokat. A végén kiderül, hogy összefogva, összhangban könnyebb, egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb sok minden. Murányi L. Komputeres gyomfelvételezés A búza 15 százalékán felesleges a gyomirtás Évente 150 millió forint megtakarítás Az év elején egy modern BT—20-as VIDEO-számitógép- pel gyarapodott a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás. Cserkúton, az állomás székházában a VIDEÓ- SZERVIZ munkatársai, szerelői február 7-én megkezdték a nagy tudású komputer beüzemelését, s márciusban, az őszi vetésű gabonák gyomfelvétele- zési munkálatatiban próbálják ki a berendezést. Ennek a módja az, hogy az üzemi szakemberek a búzatáblákon megszámlálják a gyomokat, s a kapott adatokat — hányféle és milyen gyom stb. — behozzák Cserkútra. Itt kódlapokra viszik fel s a komputer 2 másodperc alatt megadja a választ; hol, milyen herbiciddel, milyen dózisban kell védekezni. A gabona vegyszeres időszaka az április. Ekkor szállnak fel a helikopterek, repülőgépek, ekkor indulnak el a földi növényvédőgépek, hogy a védekezést elvégezzék. A pécsihez hasonló számítógépet hat állomás kapott a MÉM-től, de csak a Baranya megyein alkalmazzák (immár harmadik esztendeje) — a gyomfelvételezést, ami teljesen fakultatív, s költségeinek finanszírozása is tisztázatlan még. Megyénkben néhány termelési rendszer, mindenekelőtt a BKR ék a módszer adta előnyökkel és járul hozzá a számitógépes eljárás költségtérítéséhez. A felvételezéssel egyidejűleg a búza* tőállományát is megszámolják. Több éves tapasztalat igazolja, hogy hektáronként 5—5,5 milliós tőállomány mellett felesleges a gyomirtó szer használata, mivel ekkora sűrűségű búza gyomelnyomó hatással rendelkezik. Vagyis a kultúrnövény elnyomja a gyomokat. A cserkúti szakemberek véleménye szerint az előzetes gyomfelvételezés és a komputer alkalmazása a búzaterület 15 százalékán teljesen feleslegessé teszi a veqyszeres védekezést, ami országosan 150 millió forint megtakarítást eredményezhet. Mindez önmagában is komoly megtakarítás, de a módszer messze túlmutat az üzemi érdeken azáltal, hogy jelentősen csökkenti a vegyi környezetszennyeződést. Természeti környezetünket az oktalanul használt herbicidek igen nagymértékben károsítják. Hazánkban évente 7 milliárd forintot fordítanak növényvédő szerekre. A növényi produktumok költségráfordításának 40— 45 százaléka a kemikália, műtrágya, növényvédő szer. Ha valahol, akkor itt lehet takarékoskodni. A tudósok megállapították, hogy a műtrágyákat a gyomok 30 százalékkal jobban hasznosítják a kultúrnövényeknél. Tehát aki sok műtrágyát használ, annak fokozottabb mértékben kell a gyomok ellen is védekeznie. A gyomfelvételezés komputeres megoldása igen gyors adatszolgáltatást tesz lehetővé. Az üzemi szakemberek helyszínen megvárhatják a számítógép válaszát, melyik táblán kell, vagy nem kell, s ha kell, milyen herbiciddel, mekkora dózisokkal szükséges a vegyi védekezést elvégezni. * — Rné — HÉTVÉGE 5.
