Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-19 / 49. szám

6. HÉTVÉGE Két évvel ezelőtt jártam a szentlószlói Pacsirto utcában. Akkor csak néhány frissen A hízó befejezte rövid föl­di pályafutását, már kétfelé hasítva lóq a rénfón. A konyhából orrunk alá lopa­kodik a friss, fokhagymás máj illata s egyszeriben élettel, a jóllakottság ígéretével töl­ti meg ezt az álmosnak tűnő szombat reggelt. Ingala Istvánék Szentlászló új utcájában, a Pacsirta ut­cában jó időben vágtak, a február meghozta azt a csí­pős telet, ami biztossá teszi a töltelék tartósságát. A ház mögött az ótok, istállók,‘gaz. dasági épületek azonban nem maradnak lakatlanok. Hat bi­ka, és tíz hízó szerződéses hizlalása szerepel a csalód ez évi terveiben. A zselici erdészet hivatá­sos vadásza ezúttal a böl- lérség tudományában jeles­kedik, de nemrég még kőmű­ves, kubikos, ács, anyagbe­szerző ís volt a napi munka mellett. Szükség is volt erre a sokoldalúságra, hogy meg. valósíthassák a család régi álmát: végre saját házuk­ban laknak. Annuskát. feleségét szólít­ja a férfi, hisz neki sok még a tennivalója az udvaron. A fiatalasszony magyar—törté­nelem szakos tanárnő itt Szentlászlón, s csakhamarki- derüf, hogy pedagógiai ér­zékét nemcsak az iskolában kamatoztatja. — Somogyhórságyon lak­tunk, szolgálati lakásban. Minden vágyunk egy saját ház volt, s hogy ez teljesüljön, keményen megdolgoztunk ér. te. Falusi lány vagyok, meg­szoktam a ház körüli mun­kát, eay pillanatig sem ju­tott eszembe, hogy az ótok takarítása, az állatok gondo­zása, etetése nem egyeztet­hető össze a tanári képesí­téssel. Két gyéréit van, szá; mukra is természetes, hogy ha akarnak valamit azért megdolgoznak. A kislány a baromfiakat látja el, Pityu fiúnknak a nyúlok tartásából van a zsebpénze Tizenöt éve foglalkozunk disznókkal, bi­kákkal, ebből gyűjtöttük ösz- sze a házépítéshez szüksé­ges pénzt. Áll már a ház, de még sok munka van hátra a készig. A négy közül még csak három szobát laknak, a kettő közül a második für­dőszobát is fel kell szerelni, hátravan a központi fűtés. — Most már tudunk örül­ni a háznak. Amikor beköl­töztünk, akkor a sok küsz­ködés valahogy elnyomta a siker örömét — mondta mo­solyogva Ingaláné. A teljes befejezésig a munkáknak körülbelül az egy- ; harmada hátravan, de a biz- I tositék is ott van. saját szor­galmukban Az álmokat kemény munkával lehet valóra váltani A szentlászlói új utca lyen dolgoznak: az ÁFÉSZ ; helyi italboltját vették ki szer- > ződéses üzemeltetésre. Mind- ezek mellett meghökkentő tér. | mészetességgel mondja Ar- I nőid né : — Idén megint uborkával foglalkozom, tavaly a para­dicsomra ráfizettünk. Szeret- ; nénk építeni egy nyárikonyhát és gazdasági épületeket. Úgy gondoltuk, hogy biká- i kát hizlalnánk. Aztán még idén szeretnék negyven ka- j csát nevelni... ☆ A fiatalember félkész há-. I zónák emeletén az ablak- j kereteket festegeti. Tolnai Jó­zsef 27 éves gépszerelő a helyi termelőszövetkezetben. Ö, feleségével együtt a ta- f (rarékosság, szüleik pedig az áldozatvállalás útját válasz- I tották az új otthon megte­remtéséhez. — öt éve vagyunk háza- . I sok, a szüleimnél lakunk Bol- j dogasszonyfán. Lakásra, étel. j re egy fillért sem kellett so- j ha költenünk, minden pénzt a házra tettünk félre, öt év alatt talán tízszer voltunk mo­ziban, ez volt minden szóra- j kozásunk így a kezdeti, ki- I lencvenezer forint spórolt pénz és az OTP-kölcsön elég volt az induláshoz. Természe- j tesen minden fizetésünket is a házra költöttük. — Ez talán mégsem lehet elég egy hat-hétszáz ezer fo­rintot érő ház-felépítéséhez... — Rengeteget jelent a sa­ját munka A szomszédok, ro­konok barátok segítsége mel- ' lett minden szabad perce- ! met itt töltöttem, munkával. A ház már tető alatt van, belül persze sok még a ten­nivaló. De minden reményünk megvan rá, hogy teljesül a vágy: idén beköltözhetnek. Hazafelé sétálva számítgat- juk a tanácselnökkel: a sa­ját és a kalákában végzett munka is megérhet úgy há­romszázezer forintot. Hát, így is lehet. Kurucz Gyula co végére egy építkezéshez. Itt kivétel nélkül így, kalá­kában, oda-vissza szívességi alapon épültek a házak. Ahogy Arnoldnét hallgatom a gazdagon, jó ízléssel be­rendezett, szép kétszintes ház­ban, próbálom elképzelni, micsoda kitartás, küszködés vezethetett idáig. — Én árva lány voltam — meséli a fiatalasszony — a férjem hétgyerekes családból jött, csak magunkra számít­hattunk. Szulimánban és Kö- vesden laktunk az erdészeti lakásokban. A férjem gép­kocsivezető volt, én otthon gyesen a két gyerekkel. Te­heneket tartottunk, disznókat hizlaltunk, én emellett szer­ződésben termeltem babot, uborkát. Négy éve vásároltuk itt a telket, 81-ben költöz­tünk be. Én még az építke­zés alatt két műszakba jár­tam a varrodába, emellett el. láttam az állatokat A gye­rekek óvodás koruktól fogva megszokták, hogy mindenből kiveszik a részüket, a háztar­tásban és a ház körüli mun­kából is. Most mindketten egy he­vakoli és pár félkész ház jelezte az utcát, esős időben bajos lett volna itt gumicsiz­ma nélkül sétálni. Most, Hor­tobágyi József tanácselnök­kel az új, betonozott járdá­ról nézzük a sok szép új portát, s a szilárd burkolatú út kiér egészen a Kaposvár felé vezető főútvonalra, köz­vetlenül a Szentlászló kezde­tét jelző tábla mellett. — összesen huszonhat ház­helyet építettek be itt ed­dig. Ebben az utcában még hat házhely vár beépítésre, a gazdájuk már megvan. Ugyancsak hat házhelyet ala­kítottunk ki a falu tálsó vé­gén, a Kossuth Lajos utcá­ban. Úgy tűnik, a jelenlegi épí­tési igények kielégítésének nincs akadálya. Most inkább az óvodának ötven férőhely- lyel való bővítése és a 300 adagos napközis konyha fel­építése a gond. Hiába, sok fiatal házas teremtett itt ott­hont az elmúlt pár évben. ☆ Arnold Györgyöt keressük, felesége mondja, hogy el­ment betont keverni az ut­Vita a demokráciáról (2.) A demokrácia feltételei A demokrácia kérdése nap­jainkban is a legtöbbet vita­tott politikai problémák közé tartozik. E kifejezés körül va­lóban nagy a zűrzavar, ami miatt sokan eljutnak arra az álláspontra, hogy a vita helyett inkább gyakoroljuk a demok­ráciát. Ennek ellenére sem tűnik azonban szükségtelennek a de­mokráciáról szóló vita. A Du­nántúli Napló február 5-i szá­mában szentelt helyet a témá­nak. A cikk a marxizmus de- mokráciafelfogósának alapve­tő tételei közül hármat érint. Ezek: a demokrácia osztályjel­lege, a demokrácia és a dik­tatúra viszonya, illetve a demok­rácia elhalása A dolgozat ala­pot ad arra, hogy a benne fog­lalt gondolatokat továbbfűzzük. Egy tartalmi korlátozást azon­ban teszünk: a szocialista de­mokrácia problémakörénél ma­radunk. A szocialista demokrácia egy­szerre jelenti a munkásosztály érdekében folytatott hatalom- gyakorlást illetve egy olyan uralmi, kormányzati formát, amely az adott közösség által ellenőrizhető és megváltoztat­ható. E felfogásból következik, hogy a demokrácia kategóriája a politikai rendszer uralmi vi­szonyainak minősítésére alkal­mas fogalom, másrészt a szo­cialista demokrácia tartalmi és formai mozzanatai csak szoros egységben vizsgálhatók. Ki gyakorolja a hatalmat — tar­talmi oldal; hogyan, milyen in­tézményeken keresztül, milyen bázissal stb. — formai oldal. A szocializmus politikai rendszeré­nek demokratikus tartalmát a munkásosztály uralma fejezi ki. Ez azt jelenti hogy a munkás­osztály hatalomra kerülése azo­nosítható a szocialista demok­ráciával? Másképpen szólva: a szocializmus politikai rendsze­re eleve demokratikus? Ha elméletileg helyes választ aka­runk adni a kérdésre, vizsgál­nunk keif a formai oldalt is, mert fentebb a szocialista de­mokráciát ártartalom és a for­ma egységéként tételeztük. Ar­ról van szó, hogy a demokra­tikus tartalom megtalálja-e a neki megfelelő formákat, me­lyekben kifejeződhet. A munkás­osztály hatalomgyakorlása csak úgy demokratikus, ha biztosí­tott a hatalom gyakorlásához 'szükséges feltétel- és eszköz- rendszer. Amennyiben ez nem garantált, a demokratikus tar­talom kerül veszélybe. Ez a lé­tező szocializmus tapasztalatai alapján is belátható. Elsősor­ban az ún. „személyi kultusz” időszakára gondolunk, amikor a demokratikus tartalom az osz- tánybázis szűkülésével, a szö­vetségi rend rombolásával ki­küszöbölődött. Kiüresedtek a demokratikus formák, elenyé­szett a politikai demokrácia. Vegyük példáül a nagy törté­neti hagyományokkal rendelke­ző magyar szakszervezeti moz­galmat. A kiéleződő nemzetközi helyzet szubjektív értékelése, s egy sor más körülmény hatá­sára a szocialista átalakítás üteme felgyorsult, a politikai rendszer kiépítése pedig együtt járt a hatalom túlcentralizálá- sával. Ennek következtében for­dulat állott be az MDP szak- szervezeti politikájában, s a szakszervezetek feladatait egy­oldalúan az állami intézkedé­sek a tervfegyelem támogatá­sa. a neveléssel kapcsolatos tennivalókra korlátozták. A de­mokratikus érdekképviseleti funkciójuk egészében háttérbe szorult, nerp működött a de­mokratikus érdekképviseleti rendszerük. A tartalom nem tu­dott kifejeződni a különböző formákban, a formák pedig nem válhattak a szocialista demok­rácia tartalmi mozzanatává. Hangsúlyoznunk kell tehát: a demokrácia ugyan a szocializ­mus lényegét pontosan tükröző hatalmi berendezkedés, de nem lehetetlen időlegesen a politi­kai berendezkedés más formá­ja sem. Ezen a ponton a demokrá­cia és a diktatúra viszonyának elemzését vonjuk be vizsgála­tunk körébe. Mi a diktatúra? Lenin szerint „A diktatúra tu­dományos fogalma nem jelent egyebet mint semmi által nem korlátozott az égvilágon sem­miféle szabály által nem aka­dályozott közvetlenül erőszakra támaszkodó hatalmat.’' Másutt így fogalmaz: „A diktatúra a társadalom egyik részének ural­ma az egész társadalom fe­lett, méghozzá olyan uralom, amely közvetlenül az erőszakra támaszkodik.” A diktatúra te­hát osztálykategória, a politi­kai berendezkedés formája a tartalom és a forma egysége. Formailag nem zárja ki a de­mokráciát nem következik be­lőle eleve a demokrácia taga­dása. Ebből méq nem követke­zik egyetemes érvénnyel az a tétel, mely szerint minden dik­tatúra egyben demokrácia is. és minden demokrácia egyben diktatúra is. Ugyanis egy adott társadalomban a politikai be­rendezkedésnek csakis egy meg­határozott formája lehet. Más­részt a történelmi tények sem igazoliák e tételek általánosí­tó ielleqét. Fenntartásokkal kell tehát fogadni azt a felfogást, miszerint az eavik osztály dik­tatúrája a másik fe'ett feltétle­nül egvütt jár az uralkodó osz­tályon belüli demokráciával. Le­nin Kautskyval való vitájában eqyhelyütt iqv ir: ........a dikta. t úra nem jelenti feltétlenül a demokrácia meqsemmisitését annak az osztálynak a számá­ra amely ezt a diktatúrát más osztályok felett gyakorolja." Lenin itt feltételes módban fe­jezi ki magát. A létező szocia­lizmus tapaszta'atai is bbo- nyítiák az óvatos fogalmazás indokoltsáaát. A szocializmus' aazdasáai bázisán is működhet átmenetileg eav olyan politi­kai berendezkedés melyben egy kisebbség erőszakot alkalmaz a többség felett. Pedig a proletár­diktatúrában az erőszaknak, mint uralmi eszköznek az al­kalmazása a burzsoáziával szemben fogadható el. Ugyan­akkor a munkásosztály és szö­vetségesei számára a legtel­jesebb demokráciát kell bizto­sítani. Könnyen belátható tehát, hogy a demokrácia és a dik­tatúra nem egymást feltétele­ző fogalmak, hanem mindkettő a politikai berendezkedés for­mája, s mint ilyen egymást ki­egészítő, illetve egymással fel­cserélhetetlen uralmi berendez­kedések. Mivel a demokráciát a min­denkori konkrét politikai társa­dalmi viszonyok határozzák meg ezért a következőkben szocialista demokráciánk műkö­dését befolyásoló feltételrend­szer néhány lényegesebb ele­mével szeretnénk foglalkozni. Varga Lajos—Bilecz Endre Kiegészítő képzés az Államigazgatási Főiskolán A tanácsakadémiai végzett­ségű dolgozók az idén is je­lentkezhetnek az Államigazga­tási Főiskolo kiegészítő képzé­sére. A főiskola levelező hall­gatóiként továbbtanulók kon­zultációs foglalkozásait Veszp­rémben, Budapesten, Szege­den, Mályiban és Nyíregyházán tartják majd. A jelentkezés — melynek ha­tárideje március 30-a — me­netéről o Tanácsok Közlönye ez évi második száma ad tájé­koztatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom