Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-19 / 49. szám
Segít a segélyhívó is Oruoshiuäs telefonon Harminckét új nyilvános telefont telepítenek Pécsett A pécsi központi orvosi ügyeletén januárban 210-en keresték fel éjszaka személyesen az orvost, ebből 48-an Lvov-Kert- városból, 324-en hívták házhoz az ügyeletest, 89-en Ivov-kert- városiak. Szombaton és vasárnap napközben 431-en, illetve 280-an (104-en és 72-en Kertvárosból) jelentek meg a Lánc utcai rendelőintézetben, és 170-en, illetve 160-an kérték házhoz az orvosi segítséget. Lvov-Kertvárosból 36-an. A januári statisztika szerint Pécs minden részéről eljutottak a betegek az orvosi ügyeletre, a Ivov-kertvárosiak megjelenése is arányos a városrész nagyságához mérten, ök viszont azt mondják, hogy nehezen jutnak el az ügyeletre, főként éjszaka, s igen körülményes az orvos értesítése is. Ezt szinte minden lehetséges fórumon felvetették .. .A városi tanács egészségügyi osztálya megoldást keresett a betegek érdekében, partnere a Pécsi Postaigazgatóság és a megyei Rendőr-főkapitányság. Mit tesznek azért, hogy a betegek hamarabb jussanak az ügyeletes orvoshoz? Kevesen tudják, hogy a rendőrségi segélyhívó állomásokon keresztül is lehet orvosi segítséget kérni. Igaz, hogy hívásra a Rendőr-főkapitányság ügyeleté jelentkezik, de készségesen továbbítják a kérést a Lánc utcai központi ügyeletnek. Pécsett ma huszonnégy állomás működik: a Kodály Zoltán utca alsó végén, a Szalai András úti PIÉRT-bolt előtt, az Ady Endre utca 53. előtt, Szabolcs- falun, a Széchenyi téren, a Csongor divatárubolt előtt, a Tettyén a Vízmű-telepnél, a József Attila utca sarkán a Hullám étteremnél, a sétatérí Borozónál, a Mecseki Camping bejáratánál, a Hősök terén, a főpályaudvaron, a Budai vámnál, az Irányi Dániel térf gyógyszertár előtt, a Hal téren, a Bajcsy-Zsilinszky úti Gumiboltnál, a Dr. Berze Nagy János úton és a Puskin téren, valamint Kertvárosban a Krisztina téren, a Varsány úton, a Saro- hin tábornok úton az ABC-nél és a 34-es számú háznál, a 16- os buszvégállomásnál és a Hajdú Gyula úton. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság jövőre tervezi az állomások további telepítését. A Pécsi Postaigazgatóság idén 32 nyilvános (22 távhívó, 10 helyi) telefont szerel fel Pécsett, hatot Lvov-Kertvárosban, ahol ma tizenkét nyilvános telefon működik. Pécsett összesen 98 van, és hetven úgynevezett belső téri nyilvános állomás, boltokban, különböző hivatalokban. Pécsett 27 előfizetői nyilvános telefon működik, s ez az a terület, amit szintén bővíteni szándékozik a posta. Miről is van szó? Telefoni utalnának ki, akár soron kívül azoknak, akik vállalják, hogy a lakásukról bárki, bármikor gyors, orvosi segítséget kérhet, s erről a ház falán elhelyezett tábláról értesülhetnének a segítségért becsöngetők. A posta a városi tanáccsal közösen kívánja ezt a szolgáltatást bővíteni, szélsősorban a lakóterületek gazdái, a lakóbizottságok, HNF-bizottságok javaslatai alapján. így szeretnék elkerülni, hogy az áldozat vállalása nélkül jussanak kérelmezők gyorsabban készülékhez és megvannak a lehetőségeik a szankciókra, ha az előfizető nem teljesíti vállalását. A postának ez a szolgáltatása egyébként iái működik például Kaposváron és a pécsi külső kerületekben is. Jogos a kérdés: hogy védekezzenek a rongálok ellen? Mert hiába vannak a nyilvános fülkék, ha éppen akkor nem tudják használni őket, amikor a gyors segítségre lenne szükség. Társadalmi akciót szervez a posta a telefonfülkék védelmére, s elsősorban a lakóbizott.- ságok aktivitására számít a készülékek ellenőrzésében, a hibák gyors továbbításában. Év végére bővül a Lánc utcai központi ügyelet felszerelése is: ekkor szállítja a BRG az URH- készülékeket, két stabil és négy mobil rádiót, amiből kap a Gyermekklinikán berendezett központi gyermekügyelet is. G. M. MSI 9imlMHP«ilá.w<áÉ«^: älMsban Pollack Mihály Műszaki Főiskola Dr. Bachman Zoltán főigazgató-helyettes Pécsi Megyei Bíróság Dr. Kovács Jenőné elnökhelyettes December 1-e óta tudományos főigazgató-helyettese van a Pollack Mihály Műszaki Főiskolának (eddig ezt — rengeteg egyéb teendője melleit — a főigazgató látta el) dr. Bachman Zoltán személyében 1945-ben Nagyváradon született, 1948 óta pécsi A Művészeti Gimnáziumban érettségizett, s anyai sugallatra ment építésznek. Major Máté, Wei- shinger Károly és Pogány Frigyes voltak a tanárai, s e nagyok életreszóló benyomást gyakoroltak rá és társaira — szinte az egész évfolyam Pécsett kezdte a pályát a PTV ún. ifjúsági irodájában, ő azonban a Mecseki Szénbányáknál indult, s csak utóbb került rövid időre a PTV-hez. 1972 óta van a főiskolán, doktorátusát az ipari műemlékvédelemből szerezte. Nagy tervekkel vetette magát az új munkába. Funkciójából adódóan megvan rá a lehetősége és élni is akar vele: nyitás a város, a megye fe^lé, mert „Úgy érzem, nem vagyunk eléggé kihasználva a szűkebb pátria számára". A főiskola eddig is sokféle segítséget adott a sokirányú tudományos munkához, s ezt erőteljesen fel lehet fejleszteni, amire Bachman Zoltán szinte korlátlan lehetőségeket lát. 280 ember számára lehet az oktatáson kívül igen tartalmas tudományos munkát biztosítani. Eddig is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek, de ezek legtöbbször nem a főiskola szervező tevékenységének tulajdoníthatók, hanem egyéni ambíciókból eredtek (más kérdés, hogy a főiskola mindig is segítette az egyéni ambíciók kibontakozását). Ezt a folyamatot kívánja megfordítani Bachman Zoltán: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola mint jelentős intézmény, lépjen be teljes tudományos fel- készültségével a környezet — Pécs, Baranya és egész Dél- Dunóntúl — életébe. — De vajon mi lesz az építésszel a tudományszervezői munka közepette? — Ha nem vigyázok, még előfordulhat, hogy „kivonnak” a forgalomból. Én szakmailag mindenképpen szinten akarok maradni, akkor pedig pár évnél tovább nem szabad ezt csinálni. Most a 2. számú római sírkmara védőépületének a tervezésén dolgozom és meg akarom csinálni az 1. számú sírkamráét is ... Ezeket ki nem adom a kezemből, mert ilyen az életben több nem lesz. Ha ezeket megcsinálhatom és a komlói bányászati múzeum is megvalósul, akkor elmondhatom, hogy elértem, amit akartam. H. I. — Mint vállalati jogász, első ügyemet mindjárt a Legfelsőbb Bíróságon kellett tárgyalnám. Tele voltam izgalommal, akkoriban még repülővel lehetett Budapestre utazni Pécsről, nem is tudom, mitől féltem jobban, az úttól vagy a pertől. Mindenesetre a tárgyalóteremben természetesen a felperes helyére álltam — holott az alperest képviseltem ... Persze, hogy megkérdezték: a kollégina most kezdi? — Polgári bíró voltam, hosz- szú éveken keresztül és, nagyon szerettem ezt a munkát, így azt kell mondjam: azzal, hogy 1982. december 1-től kineveztek a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettesének, a gazdasági kollégium vezetőjének, tulajdonképpen nem teljesen idegen tePécsi Városi Tanács Dr. Molnár Zoltán elnökhelyettes Pécs új tanácselnök-helyettese büszkén vallja magát tűkének. Itt született 1941-ben, s életének minden szála ideköti, most már a vezető közéleti tisztség is. Az egyetem elvégzése óta mindig gazdasági vonalon dolgozott, doktorátust is szakközgazdászként szerzett. Első munkahelye: a POTE. Beruházási előadóként a 400 ágyas egyetemi klinika születése körül'bábáskodott. Utána rövid ideig itt a városházán dolgozott, munkaügyi előadó volt. Majd a PM Bevételi igazgatóságán köz- gazdasági osztályvezető volt, innen került át a Megyei Párt- bizottság apparátusába: a gazdaságpolitikai osztály munkatársa lett. Legutóbb az SZKP kétéves társadalomtudományi akadémiáját végezte. Hazatérve a városi közigazatásba a vb- hivatal elnökhelyetteseként kapcsolódott be, tanácselnökhelyettessé — a nyugalomba vonult dr. Németh Lajos utóda* ként — a decemberi tanácsülés választotta meg. Két kérdésünkre adott válaszával mutatkozik be — Milyen érzés a mai gazdasági viszonyok között a tanácselnök-helyettesi székbe ülni? — Nehéz, felelősségteljes ... és mondhatnék még néhány közhelyet. Ehelyett inkább azt mondom, hogy született pécsiként úgy érzem,' hogy itt és most sokkal többet tehetek a városomért, mint amit eddig tehettem. A város szeretetem, a képzettségem, az eddig szerzett tapasztalataim segítségével akarom szolgálni a várost. Persze, a mai viszonyok körött sokat követel ez a szolgálat. Én helyt akarok állni. — Mit tart 1983 leglontosabb feladatainak? — Mindenekelőtt érezhető változást — javulást! — akarok elérni a felújításokban, főleg a belvárosi rekonstrukcióban. Ennek az érdekében járom végig módszeresen a várost illetékes munkatársaimmal, mert úgy vélem, hogy a problémák közvetlen megismerése elengedhetetlen a továbbiak szempontjából. A másik dolog az, hogy az irányításom alá került területeken jó és hatékony együttműködés alakuljon ki. Ezt természetesen nem csak a házon belül értem. Sokkal nyi- tottabbnak kell lennünk kifelé is, főleg a velünk együttműködő vállalatok, intézmények felé. Sokféle módon segíthetünk egymáson, erre pedig napjainkban különösen nagy szükség van. H. I. rületet kaptam kézhez, fgy a jogi része nem, de a szakmai már sok gondot okoz ... Elsősorban az építőiparhoz kötődő perek kerülnek hozzám Tele van a peranyag a szakterületen használatos terminus technikusokkal, ezeket most kell elsajátítanom. Az első napokban meg kellett mondanom a felek jogi képviselőinek: egy tervrajz kevesebbet mond nekem, mint nekik, úgy szóljanak róla, hogy pontosan értsem ... — Ma mintha nehezebb volna gazdasági bírónak lenni, mint korábban. Elsősorban azért, mert a vállalatok, cégek azért is perbe szállnak, amiért pár évvel ezelőtt még nem Mondjuk 1000—1200 forint felett könnyebben elsiklottaki mindenesetre a per szintjéig ritkán mentek el. A perbeli védekezések is erőteljesebbek, kissé erőszakosabbak, nyilván a gazdasági körülményekhez igazodóan. — Egyet akartam csak elérni a jogászi pályán: bíró legyek. Ennél több ambícióm nem volt. Amikor 1974-ben a Pécsi Városi Bíróság elnökhelyettesének neveztek ki, sokat meditáltam, mert nem volt 100 százalékos a meggyőződésem: képes* vagyok-e vezetni. Ugyanez a dilemmám jelentkezett 1977- ben is, amikor kineveztek a városi bíróság elnökének Azóta öt év telt el s a gyakorlatból tudom: az egyik legnehezebb feladat... — Ez csak egy része a beosztásommal járó egyéni gondjaimnak, mondhatnám, a szubjektív oldal. A másik az ítélkezéshez kötődik, éreznem kell, hogy jól döntöttem adott ügyben. Ez az alap. A felek tudják, hol az igázság. S ha a bírónak sikerül eljutnia az igazsághoz, a vesztes fél is — bármennyire keményen harcolt álláspontja érvényre juttatásáért —, valahol elismeri: a bírói döntés jó volt. . . M. A. Kevesebb alkalmazott, kevesebb mirelit, kevesebb tányértörés Az Oroszlán és a jövedelemérdekeltség * Uj vendéglátóipari szerkezet Egész gazdasági életünket, s ezen befűt a vendéglátást is megmozgatja a törekvés: a be nem vált. megcsontosodott módszerek után végre meginduljon az egészséges vérkeringés. Most azokra a vendéglőkre kerül a sor, amelyeket nagy forgalmuk, a közétkeztetésben, egyáltalán a vendéglátó hálózatban elfoglalt helyük miatt nem adnak bérbe. De ott is pezsdíteni akarják a gazdálkodást, minél jövedelmezőbbé tenni. Természetesen, itt is az üzleti élet örqk szabályaként az egyéni érdekeltségre alapoznak. Az elmúlt esztendőben új jogszabály tette ezt lehetővé. Ezt, vagyis az úgynevezett jövede- lemérdekeltségű üzletgazdálkodást Baranyában —- a siklósi várétterem után — a szigetvári 4. HÉTVÉGE Oroszlán étteremben vezette be a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat. Debreceni Károly üzletvezető a helyetteseivel, valamint az étterem konyhafőnöke és annak helyettese, tehát összesen nyolcán vannak ebben a munka szervezetben. Vagyis: az üzlet irányításáért felelős nyolc ember. A vállalat az elmúlt hosszabb időszakok forgalmának alapján sőt, azt kissé növelve, meghatározta, hogy ebben az évben a szigetvári Oroszlán étterem árrése 6 743 000 forint. Ebből 4 261 000 forint költséget terveznek. A különbség, vagyis a 2 482 000 forint a jövedelem. De, ha a különbséget, vagyis a jövedelme növelik, akkor ennek a többletjövedelemnek a 25 százaléka az övék, nyolcon osztozhatnak majd rajta. Mit tettek eddig az Orosz-. Iónban és mit tesznek még ezután, hogy a költségeket csökkentsék s ezzel a vállalati és a saját jövedelmüket növeljék. Először is arra törekedtek, hogy az étterem dolgozóinak a létszáma ne növekedjék, sőt, lehetőleg csökkenjen. Vagyis, valamivel kevesebben, de többet dolgozzanak, s a bérből is maradjon. Megszervezik a fogyóeszközök óvását. Például a mosogatásra fordított nagyobb figyelemmel jóval kevesebb tányér törik^ mint amikor mindent a vállalat számlájára lehetett írni. Megfigyelték, hogy az étteremben délelőtt alig isznak kávét a vendégek. Ezért délelőtt nem kapcsoljak be az ottani kávéfőzőt, hanem ebben a napszakban a szomszédos presszójukból hozzák át a feketekávét. A hűtőberendezéseket gyakrabban leolvasztják. A korábbi nehézkes szabályok idején rjem lehetett kényelmesen vásárolni zöldséget a környék termelőitől. Most lehet, ezért kevesebb fagyasztott zöldséget vesznek majd meg, helyette alku árán termelőktől veszik át, minél megfelelőbb áron. A drága fagyasztott árut ezzel is csökkentik. A bürokratikus, érdektelen vendéglátós felszámolása tehát új szakaszba érkezett A bérbe nem adott üzletek életében is szabad'utat kap az egyéni érdek, és frissíti az üzletek vérkeringését. N
