Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-19 / 49. szám
Szombati interjú Fényes Józseffel, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetőjével Mérsékeltebb fejlesztések, pontosabb munka A magyar vasút történetében az 1982-es esztendő a nehezebbek közé tartozik. Több olyan változás történt, amely érzékenyen érintette a MÁV-ot. Az ötnapos munkahét bevezetése csak részben érintette a vasúti dolgozókat, mert az országos szinten jelentkező több- ezres létszámhiány miatt a túlórák száma nőtt. Jelentős bevételi elmaradással jár, hogy csökkent g tranzitszállítás, továbbá a beruházások visszafogottsága miatt a belső teherforgalom is. Hátrányosan érintette a magyar vasútat a szeptembertől érvénybe lépett igen magas személyszállítási díjszabás-emelés amelynek következtében tíz százalékkal csökkent a tervhez képest a személyforgalom. Az említett adatok országos érvényűek, de jellemzők a MÁV Pécsi Igazgatóságára is. Erről szólt Fényes József, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője, amikor mérleget vontunk az elmúlt évről és szót váltottunk az 1983-as feladatokról. — Éves szinten előzetesen 19,4 millió fizető utassal számoltunk, amely 1982-ben 1 százalékkal volt nagyobb arányú a tervezettnél. De ez a növekedés önmagában nem sokat mond, hiszen szeptembertől jelentősen csökkent igazgatóságunk területén is a vonaton utazók száma. A harmadik negyedév utolsó hónapjában 30 százalékkal, a negyedik negyedévben pedig tíz százalékkal ke. vesebben szálltak föl a személyszállító vonatainkra mint az előző esztendő hasonló időszakában. Október és december között tehát az „elmaradt” utasok egy része visszapártolt hozzánk, mivel átlagosan húsz százalékkal alacsonyabb a díjszabás a MÁV-nál mint a Volánnál. — A közlekedési tarifák emelésével egy időben nagy „vihart" kavart, hogy a kulturáltságot tekintve semmi sem változott. — Ezt nem lehet íqy megközelíteni — mondja Fényes József — már csak azért sem, mert a költségvetés arányosan csökkentette a dotációt. Vegyünk alapul egy pécs—budapesti utat. Akkor a tarifaemelés előtt gyorsvonaton száz forintka került a jegy, most a kétszerese. Szeptember előtt utazónként kétszáz forint volt az állami dotáció, ez most száz forintra csökkent. Ám a jelentős tarifaemelés ellenére — a személyforqalom csökkenése miatt a bevételeink, így érthető módon a dotáció is mérséklődött. Az előzetes terveinkhez képest kétmillióval kevesebben utaztak szerelvényeinken, ami tíz százalékos csökkenést jelent. Vasúti berkekben az 1983-as esztendőt a „személyszállítás évének" tekintjük és ez sok mindent takar. Félreértés, ne essék: nem kampányról van szó, hanem arról, hogy az utazóközönség számára ismét vonzóvá ■kívánjuk tenni a vasútat, növel, ni a tisztaságot, a kényelmet, a szerelvények pontos közlekedtetését. Számunkra ez a legjobb propaganda. Elhatározott célunk, hogy a vonatok számát ebben az évben sem csökkentjük, viszont a szerelvényekre kapcsolt kocsik mennyiségét az utazólétszámnak megfelelően változtatjuk. A pécsi állomáson évek óta működik a kocsimosó berendezés, amit a közelmúltban tetőtisztítóval egészítettünk ki. Ennek eredményeként az ablakok is tisztábbak lesznek, mint korábban. A személykocsik bel. ső takarítása a létszámhiány miatt sok gondot okoz — és hadd tegyem hozzá, az utasok panasza sokszor jogos —, kevés a rendelkezésre ölló takarító kisgép és a kocsitisztítók bérezése sem volt kielégítő, mert átlagkeresetük alig ' haladta meg a havi 3300 forintot. E téren idén jelentős változásokat várunk, hiszen a minimális bérfejlesztési lehetőségeink ellenére ezen a területen várhatóan 10 százalékkal emeljük az alapbéreket, amelyhez 15 százalékos, minőségi munkához kötött havi prémium járulhat. — Az áruszállitás országosan csökkent az elmált esztendőben. Miképpen alakult ez az igazgatóság területén? — Országos viszonylatban a vasút idén 125 millió tonna áru szállításával számol, ebből a ránk eső rész 17,6 millió tonna. Egyébként 1982-ben a belső teherforgalmunk 2,4 százalékkal haladta meg a tervezettet, 14,7 millió tonna árut továbbított az igazgatóság vagonparkja. A nagy lemaradás viszont a tran. zitszállításoknál jelentkezett, ami a külgazdasági helyzettel függ össze. A 2,5 milliós előirányzattal szemben csupán 1,8 millió tonna árut továbbítottunk, de ez rajtunk kívül álló okokból következett be. — önök évről évre előszállítási szerződéseket kötnek a nagyfuvaroztatókkal. Milyen eredményekről számolhatunk be ezen a téren? — összességében kedvezőnek ítélhető meg az eredmény, mert a tavalyi első negyedévre 25 vállalattal állapodtunk ■meg, és a 308 000 tonnával szemben 380 000 tonna árut raktak szerelvényeinkbe. A vagonpark egyenletes kihasználása terén viszont ezt már nem mondhatjuk el. Igaz ugyan, hogy 39 fuvaroztatóval kötöttünk „egyezséget" a hétnapos kocsimegrendelések bevezetésére, de az eredmények elmaradtak a várakozástól. Bízunk abban, hogy a közelmúltban igazgatóságunkon üzembe helyezett számítógép nagy segítséget nyújt majd a kocsirende- "zésben a szerelvények összeól. lításában és mozgatásában, nagy terhet levéve ezzel is a főmenetirányítók válláról. Különben hadd jegyezzem meg, hogy az igazgatóságok közül elsőként alkalmazzuk a kiépítendő rendszert, amely sokrétű segítséget biztosít a vasúti munkához. — Fejlesztési lehetőségeik csakúgy, mint más vállalatoké, behatároltak. Mivel számolhatunk a továbbiakban? — Az elmúlt évben több mint félmilliárd forintot fordítottunk a felújítási munkálatokra — pálya, biztosító berendezések, és egyéb felépítmények építésére, nem számítva ehhez az összeghez a budapest—pécsi vonal villamosítását, ami központi keretekből történik — saját forrásból biztosítottuk, a mőcsényi alagút rekonstrukcióját, a befejezési munkákat végzik a ke- szőhidegkút—gyönki, a dombóvár—sásdi, valamint a pécs— barcsi vonal felújításán. Idén fejeződik be a hidasi, illetve bonyhádi iparvágány átépítése, tervezzük a Villány—mohácsi pálya rekonstrukcióját. Ebben az évben részlegesen üzembe helyezzük a dombóvári dízel- villamosbázist, elkészül a szekszárdi konténerpályaudvar. Ami a további beruházásainkat illeti: eldőlt, hogy Pécsbónya-rende- ző pályaudvaron a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat lesz a kivitelező, a földmunkák már megkezdődtek. Egyébként, a Dunántúlon ez lesz az első kocsijavító bázis. Hosszú évek óta megoldásra váró probléma a pécsi konténerpályaudvar építésének az ügye. A beruházást a kocsiállás-pénzekből összegyűjtött forintokból és saját erőből biztosítjuk. A több éves program első lépcsőjeként a földmunkákhoz van vállalkozó, a tereprendezést az AGROKER teleptől délnyugatra még az idén megkezdik. De a mór rég kinőtt kereskedelmi „pályaudvarunk" áttelepítésének ideje attól is függ, mikor köthetünk szerződést a konténerpályaudvar leendő kivitelezőjével. Végezetül hadd tegyem hozzá: a budapest —pécsi vonal villamosítási munkálatai tervszerűen folynak; bízunk abban, hogy azok 1985- ben be is fejeződnek. A kocsiparkunk fejlesztésére, új vagonok vásárlására nincs lehetőségünk, ezér| még nagyobb figyelmet kell fordítanunk azok javítására. Mindez a személykocsikra is értendő. Hadd fejezzem be a következővel a beszélgetést: az expresszvonatok menetszerű közlekedésének a javítása érdekében több intézkedést tettünk. Ettől az évtől kezdve naponta értékeljük az esetleges késések okait, egyebek mellett módosítottuk az utazószemélyzet prémiumfeltételrendszerét is. Salamon Gyula A bűnözés visszaszorításáért Legfőbb ügyészi tájékoztató 1982 bűnügyi adatairól A Legfőbb Ügyészségen elkészült részletes statisztikai összesítés az 1982-ben felderített bűncselekményekről és elkövetőikről egészében azt tükrözi, hogy Magyarországon nem változott jelentősen a bűnözés nagyságrendje, struktúrája, a társadalomra veszélyességének mértéke. Az adatok, tények és tendenciák egybevetéséből — miként a Magyar Távirati Irodát tájékoztatva dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész kiemelte — megállapítható: hazánkban a közrend és a közbiztonság tartósan szilárd — annak ellenére, hogy az utóbbi években' több tekintetben kedvezőtlenül alakult a bűnügyi statisztika. Az össz-bűnözés tavaly növekedett, a bűncselekményekkel okozott kár összege — főként néhány gondatlanságból történt cselekmény miatt — emelkedett, a bűnelkövetők között sok a fiatalkorú. 1982-ben az országban 139 795 közvádas bűncselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évihez képest 3,6 százalékos emelkedést jelent. A nyomozó hatóságok által' felderített bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt, 0,6 százalékkal kevesebb, mint 1981-ben. A bűnözés struktúrája — az adatok szerint — azt mutatja, hogy változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények jelentik a fegnagyabb csoportot. A második helyen a közlekedési bűn- cselekmények szerepelnek. Egyebek között az e területeken felgyülemlett tapasztalatok — a bűnügyek adatai úgyszintén — érzékeltetik: valamennyi igazságügyi szervvel együtt az ügyészségnek is fontos feladata, hogy segítse, szervezze és felügyelje a fellépést a kedvezőtlen társadalmi jelenségek ellen. A társadalomellenes magatartó, sok, a bűnözés elleni küzdelém- ben a módszerek és eszközök közé tartozik az ügyészi szervezetnél az elkövetési okok feltárása, a feladatok közé pedig az, hogy az ügyészség is segítse a bűncselekmények eredményes felderítését és differenciált felelősségre vonást indítványozzon. Mindebben természetesen az ügyészség folyamatosan együttműködik más szervekkel. Az ifyen irányú tennivalókra is utal, hogy az utóbbi esztendőkben emelkedett — így 1982- ben 39 400, a megelőző évihez képest 10 százalékkal több volt — azon bűncselekmények száma, amelyeknek tetteseit az elkövetés után nem derítették fel. A folyamatosan készülő bűnügyi statisztika legfrissebb adatait vizsgálva, bizonyos értelemben kedvező hogy a tavalyi mintegy 140 ezer bűncselekmény közül kishíján 100 ezer enyhébb meqftélésű vétség volt, s csak a többi a szigorúbb elbírálású bűntett. Az okozott kár szempontjából — a korábbiakhoz viszonyítva — romlott a helyzet Ez főként annak „könyvelhető el”, hogy mind a társadalmi tulajdon, mind a személyek javai sérelmére elkövetett bűncselekmények száma nőtt; s az előbbiek között tavaly lelepleztek két olyan — gondatlanságból fakadt — bűn- cselekményt, amelynek elkövetői mindegyik esetben 100 millió forintnál nagyobb kárt okoztak. A magánszemélyek sérelmére bűncselekményekkel okozott kór 13,8 százalékkal (mintegy 290 millióról 330 millió forintra) növekedett. Egyébként a vagyon elleni bűncselekmények 55,5 százalékának 1000 és 10 000 forint közötti kár lett a következménye. Csökkent a társadölmi tulajdont ért kór mértéke az állami iparban — leginkább a kohászatban a vegyiparban, a könnyűiparban és az élelmiszer- iparban —, továbbá az állami építőiparban és a közúti közlekedésben. Ugyancsak csökkenést mutat a statisztika az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeknél, nemkülönben a gazdaságiaknál. Legszembetűnőbb az elkövetések számának és súlyának csökkenése az állam ellent bűn- - cselekményeknél: az 1981-ben előfordult 79 bűnesettel szemben 1982-ben 57 ilyen cselekmény — ebből 52 izgatás —- miatt történt felelősségre vonós, A bűnügyi kórkép tüneteinél a ritkábbak közé tartozik például a tiltott határátlépés. Tavaly 818 ilyen eset fordult elő, s az elkövetők csaknem kétharmada nem magyar állampolgár volt. A súlyosabb bűnözési tényezők között kell viszont említeni az alkoholfogyasztást. A bűncselekmények elkövetői közül tavaly 26 250-en — valamelyest többen, mint egy évvel korábban — úgy kerültek a vádlottak padjára, hogy előzőleg már voltak büntetve Minden korábbit felülmúlt az elmúlt évben a fiatalkorú bűnelkövetők száma. E korosztályban tízezer 18 éven aluli közül mintegy 150-en keveredtek a bűn útjára. A jogi szempontból „fiatal felnő'ttkorú" (18—24 .éves) bűnelkövetők száma 1981- hez képest 5,7 százalékkal csökkent. A megyék közül Bács-Kiskun, Borsod, Fejér, Komárom, Haj- dú-Bihar, Somogy, Veszprém és Pest bűnügyi fertőzöttsége a megyék átlagánál kedvezőtlenebb, a többié viszont jobb. A legrosszabb a helyzet Bács-K's- kunban ohol 10 ezer lakosra 140,3 bűncselekmény jutott; s a legjobb Hevesben, itt csak 78,5. Az évről évre összeállított bűnügyi statisztikának — miként a legfőbb ügyész kifejtette — főként az a jelentősége és rendeltetése, hogy jelzi-jelezze: mely területeken és milyen mértékben kell összpontosítani a bűnüldözés és a társadalom erejét, az igazságszolgáltatás jogi fegyvertárát a bűnözés visszaszorításáért. Baranya hat napja A tervezett falugyűlések közel felét tartották meg e hét végéig megyénkben- Kezdetétől fogva figyelemmel kísértük ezeket a közéleti fórumokat, jelenlétünkről, tapasztalatainkról írásainkban számoltunk be. Természetesen még messze van a tapasztalatok teljes ösz- szegzésének ideje, mégis, a körülbelüli „félidőben” érdemes szólni arról, ami már eddig is kirajzolódhatott előttünk. Az év elején szinte minden lakóterületen elég sok politikai rendezvényre került sor. Nem kevesen úgy vélekedtek, hogy talán ezek már egymás lehetőségeit, hatását csökkentették, a szükségesnél kisebb volt néhány helyen a résztvevők száma, az aktivitás. Lehetséges. Nekem is van olyan tapasztalatom, hogy talán lehettek volna többen is abban a községben a falugyűlésen, ahol a héten jártam. Az aktivitást pedig az határozza meg, hogy milyen gondok, problémák foglalkoztatják a helybéli lakosságot, milyen terveik, elképzeléseik vannak azok megoldására a helyi állami és mozgalmi vezetőknek, mennyire őszintén lehet ezekről vitatkozni, van-e igény, elhatározottság a faluban rejlő társadalmi erők mozgósítására a gyorsabb ütemű fejlődés érdekében. Amit a jelenlevők elé terjesztenek, arra az őszinteség, a mértéktartó hangvétel a jellemző. Ezt tisztességes dolognak tartom. Nincs értelme annak, hogy a létező gondok, nehézségek szinte valamennyi megoldására alaptalan ígéretek hangozzanak el a helyi vezetés részéről, Az igazságnak megfelelően adnak tájékoztatást arról, hogy mire van lehetőség, s mire nincs ebben az évben. Persze örvendetes, hogy a kiinduló alap a legtöbb helyen kedvezőbb, van olyan előrehaladás, amiről be lehet számolni. Több olyan községben jártunk, ahol egykét évtizede még nem volt bekötőút, ivóvíz, s néhányban még villany sem. Többségükben ezeken már túl vannak. Sok helyütt már megoldott a korszerű kereskedelmi ellátás is, alapvető élelmiszercikkek időben a lakosság rendelkezésére állnak. Ezekről néhány éve még a falugyűléseken szenvedélyes viták folytak.'Sok helyütt azt lehet tapasztalni, hogy örvendetesen javult a székhely- és csatolt községek viszonya, az egymással való törődés. Az emberek megértik, hogy nem lehet minden feladat megoldására ölhetett kézzel várni, cselekedni, vállalni kell. Szinte mindenhol hallani lehet, hogy a települések fejlesztése érdekében milyen jelentős társadalmi munkákat végez a lakosság. Természetesen a fejlődés új igényeket szül. Tisztább, kulturáltabb körülmények között szeretnének élni a kistelepülések lakói is. Különösen, ha arra gondolunk, hogy mindenütt új házak épülnek, csökken az elvándorlás, a családok jobban összefognak, hogy helyben találják meg boldogulásukat, javuló életkörülményeik lehetőségeit. Ezért nem meglepő, hogy elég gyakori az olyan kérdésekről folyó szenvedélyes vita a falugyűléseken, mint a járdák, az utak, a szennyvízelvezetés minősége, vagy ahol még gond az egészséges ivóvíz biztosítása, a település tisztaságának, környezetének védelme. Érthető, mert ami már megvan, azt őrizni kell, ami még hiányzik, annak biztosítására törekedni kell. S összefogni' érdekében. Mert én is azt tapasztaltam, hogy a hangnem nem követelő, hanem feladatot kérő, pontos tájékoztatást igénylő, hogy mire lehet számítani, mi mikor valósítható meg, mit tehet mindezek érdekében a lakosság. A falugyűlések így töltik be eredményesen feladatukat; a közélet fontos helyi demokratikus fórumai, a helyi vezetés munkáját ellenőrző és segítő eszmecsere lehetőségei, az új teendők elvégzésére mozgósító, összefogást segítő egyezségek megteremtésének alapjai. Mitzki Frvin HÉTVÉGE 3.
