Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-15 / 45. szám

2 Dunántúlt napló 1983. február 15., kedd A Palesztinái Nemzeti Tanács algíri ülése A bejrúti központ, a libanoni katonai bázisok elvesztése óta először hívták össze Algírba — hétfő estére — a palesztin el­lenállási mozgalom száműzetés­ben működő parlamentiét, a Palesztin Nemzeti Tanácsot. A legfelsőbb fórumra az a törté­nelmi feladat hárul, hogy a Li­banonban elszenvedett vereség okait, o közel-keleti erőviszo­nyok módosulását elemezve, ki­dolgozza az új helyzetnek, az új követelményeknek megfelelő po­litikai irányvonalát, cselekvési programot. A sorrendben 16. ülésszak azért sorsdöntő jelentőségű, mert a palesztin nemzeti jogo­kat fenyegető veszélyek elhárí­tása most mindenekelőtt a pa­lesztin egység megszilárdításá­tól függ. Bejrút izraeli ostroma alatt a Palesztinái Felszabaditá- si Szervezetbe tömörült nyolc gerillacsoport vezetői ünnepé­lyesen megfogadták ugyan, hogy minden körülmények között megvédelmezik a nyolc arab or­szágban szétszórt ellenállási mozgalom egységét, de néhány hónappal később már felszínre kerültek azok az egyelőre takti­kai természetű nézeteltérések, amelyek a belső konfliktus, a szakadás csíráit is magukban hordozzák. A palesztin vezetők január végi aden; találkozója kísérletet tett az egyfelől „mérsékeltnek", másfelől „radikálisnak" minősí­tett irányzat összebékítésére, de a vita végleges eldöntését a nemzeti tanács hatáskörébe utalták. Az úgynevezett mérsé­kelt irányzathoz az El Fatah, az Arab Felszabadítási Front és a Palesztinái Felszabadítási Front tartozik, a radikális szárnyat pe­dig a Palesztinái Népi Felszaba­dítási Front, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításá­ért. a Népi Front Palesztina Felszabadításáért — főparancs­nokság, az AI Szaika és a Népi Harc Frontja nevű szervezetek alkotják. A „mérsékelt" irányzat arcu­latát Jasszer Arafat, az El-Fatah vezetője határozza meg. aki egyben a PFSZ végrehajtó bi­zottságának elnöke is. Arafat nem mondott le a fegyveres fel­szabadító harcról, de a realitá­.sokhoz igazodva a politikai erő­feszítéseket helyezi előtérbe. Eb­ből következik, hogy nem vetette el kategorikuson Reagan ame­rikai. elnök rendezési tervét, amely ellenzi ugyan a független palesztin államot, de állást fog­lalt az Izrael által megszállt Ciszjordánia és Gaza kiüríté­sére, egy Jordániával társult palesztin önkormányzat mellett. Arafat nyilvánvalóan azért kez­dett tárgyalásokat Husszein jor- dániai királlyal, azért támogat­ja a leendő palesztin állam és Jordánia konföderációját, mert attól tart, hogy a „jordániai megoldás" teljes elutasítása csak meggyorsítaná a megszállt területek előrehaladott izraeli cnnexióját. A „radikálisok” — a líbiai Tripoliban közzétett nyilatkoza­tuk szerint — abszolutizálják a fegyveres harcot és nemcsak Reagan tervét vetik el, hanem az Izrael létezés; jogát elismerő crab béketervet is, amelyet — úgymond — a reakciós erők nyomására hagyott jóvá o fezi csúcstalálkozó. A Szíriához kö­zelálló csoportok élesen bírálták a Jordániával való együttműkö­dést, valamint az Egyiptommal és a palesztin ügy izraeli támo­gatóival kialakított kapcsolato­kat. Az álláspontok közeledésére utal, hogy az adeni közlemény értelemszerűen elismeri a fezi békeprogramot és a Reagan- terv említése nélkül ítéli el az amerikai-cionista törekvéseket. Minthogy az 1974-es rabati arab csúcs döntése alapján a PFSZ n palesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselője, nyitott kérdés, milyen szerepet kaphat Jordá­nia a palesztin területek sorsá­ról folytatandó tárgyalásokon. Figyelemre méltó, hogy Arafat legutóbbi moszkvai látogatása idején a Szovjetunió megértés­sel fogadta a jordániai—pa­lesztin konföderáció tervét. A nemzeti tanács összetételé­ből ítélve nem fenyegeti veszély Arafat pozícióját, de manőve­rezési szabadságát korlátozhat­ja az erősödő ellenzék, a Liba­nonban élvezett függetlenség elvesztése, a gerillákat befoga­dó arab országok magatartása. Bár a nemzeti egység hangsú­lyozottan l^özös óhaj, a különbö­ző csoportok egyesítésének régi terve most sem látszik megva­lósíthatónak. Cheysson Damaszkuszban Qaude Cheysson francia kül­ügyminiszter hétfőn egynapos látogatásra Damaszikusrbo ér­kezett. A francia diplomácia vezető­je mindenekelőtt a közel -keleti helyzetről, a libanoni fejlemé­nyekről és az iraki—iráni vi­szonyról folytat tárgyalásokat Szíriái vendéglátóival. A meg­beszéléseken várhatólag szóba kerül a Libanonban tartózkodó Szíriái békefenntartó alakulatok kivonásának kérdése is. A ter­vek szerint Cheyssont fogad­ja Hafez Asszad köztársasági elnök. KERESKEDELMI VÁLLALAT pályázatot hirdet SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltétel, közgazdasági egyetemi végzettség és legalább 10 éves szakmai gyakorlat. A pályázathoz részletes önéletrajzot kérünk csatolni. VÁLASZOKAT: „B" KATEGÓRIÁS VALLALAT JELIGÉRE A HUNYADI ÜTI HIRDETŐBE KÉRJÜK. Kösületek, figyelem! Vattakabát, munkavédelmi kesztyű FORGALMAZÁSÁT rövid határidővel VÁLLALJUK Szerződést negyedéves, egyéves időszakra is kötünk. MERUKER 20. SZ. BOLT, PÉCS, FÜRST S. U. 77., TELEFON: 11-520. ÓRA A NAGYVILÁGBAN TRAGÉDIA A MOZIBAN. Olaszország Turin városában vasárnap éjszaka tűz ütött ki egy moziban. Képünkön: a mozi előtt, az úttesten, a benne égett 64 néző közül néhánynak a holtteste. Ismét Kiprianu Ciprus elnöke Szpirosz Kiprianut, a de­mokratikus^ együttműködés vá­lasztási koalíció közös jelöltjét újraválasztották a Ciprusi Köz­társaság elnökévé a vasárnapi választáson. A hétfőn hajnal­ban ismertté vált választási eredmény igazolta az előzetes várakozásokat, és megfelelt a két évvel ezelőtti parlamenti választáson kialakult erőviszo­nyoknak. Kiprianu, a Polgári Demokratikus Párt (DIKO) és a kommunista Akel közös je­löltje a szavazatok csaknem 57 százalékának megszerzésével már az első fordulóban győzel­met aratott a két másik jelölt, a jöbboldali Kleridesz és a szo­cialista Lisszaridesz felett. ♦ + MÖNCHEN: Egy bohóc és egy miki egér vasárnap meg­támadott egy asszonyt Mün­chen belvárosában. A vidám, ártatlan meseligurák arcmását viselő két rabló késsel fenye­gette meg az asszonyt és elra­bolta tőle pénzét, karóráját és gyűrűit. Ezután a két álarcos 12 ezer márka értékű zsákmá­nyával eltűnt az ünneplő far­sangi forgatagban. 4- HANOI: A vietnami hír- ügynökség közleményt hozott nyilvánosságra azzal kapcsola­tosan, hogy Kína — mint a VNA rámutatott — engedélyezte amerikai olajtársaságoknak, hogy kutatófúrásokat és kőolaj­kitermelést folytassanak a Viet­nam területi vizeihez tartozó Tonkini-öbölben. Kínának ez a lépése — hangsúlyozza a köz­lemény — támadás Vietnam szuverenitása ellen. A Vietnami Szocialista Köztársaság kormá­nya történelmi és jogi doku­mentumokra hivatkozva több ízben kinyilvánította szuvereni­tását Vietnam területi vizei és kontinentális talapzata felett, így az e területeken található ásványkincsek felett is. Azok a külföldi társaságok, amelyek kőolaj és földgáz feltárását és kitermelését végzik Vietnam szuverenitásának megsértésével a térségben, felelősséget visel, nek az összes következménye­kért, amelyek jogalap nélkül cselekedeteik következtében fel­merülhetnek — hangsúlyozza a vietnami hírügynökség. Kormány­átalakítás Chilében Chilében hétfőn — fél év alatt másodszor — ismét át­alakították a kormányt. Meg­figyelők szerint Pinochet tábor­nok az egyre súlyosbodó gaz­dasági válság miatt kényszerült kormánya átszervezésére s a változások csak a chilei kabi­net polgári, vagyis nem kato­na tagjait érintik. A menesztett Luders gazda­sági és pénzügyminiszter he­lyett a gazdasági miniszter Carlos Cacares lett, a pénzügy­minisztérium élére pedig Ma­nuel Martin Saez került. Kül­ügyminiszterré Alex Schweit- zert, az ország eddigi londoni nagykövetét nevezték ki. Válto­zás történt az oktatásügyi, az igazságügyi tárca élén is, és új embert állítottak a kormány szállították át. ♦ 4- PÁRIZS: Klaus Barbie-t. a lyoni hóhért a lyoni Montluc erődből a Saint-Joseph börtön­be szállították át, s a börtön­nek azt az épületét, amelyben Barbie-t őrzik, teljesen kiürítet­ték, a többi foglyot máshova szállították át. 4- RIO DE JANEIRO: Nap­sütötte, meleg nyári időben kezdődött meg vasárnap a hí­res riói karnevál. A hagyomá­nyos latin-amerikai népünne­pély négy napig tart. Az egész városra kiterjedő színes tán­cos felvonuláson Rio de Janeiro legjobb táncosai, szamba-isko­lái mérik össze tudásukat. 4- WASHINGTON: George Bush, az Egyesült Államok al- elnöke bizonyos benne, hogy Ronald Reagan újra jelölteti magát az 1984-es választáso­kon. Az alelnök, aki maga Tép­hetne elő a republikánus párt első számú jelöltjévé, ha Reagan lemondana erről, vasárnap a CBS televíziós társaságnak adott interjújában közölte: nem tud róla, hogy az elnök már eldöntötte volna ezt a kérdést, de a maga részéről szükséges­nek tartja, hogy Reagan újbgl jelöltesse magát s úgy véli, eddig minden jel ebbe az irányba mutat. Bush kiemelte azt a tényt, hogy Paul Laxalt nevadai republikánus szenátor, az elnök legközelebbi barátai­nak egyike, aki feltétlen hive Reagan újraválasztásának. el­vállalta a republikánusok or­szágos bizottságának elnöki tisztét, azaz Reagan újravá­lasztás/' kampányának vezeté­sét. ♦ Sáron helyett Arensz Néhány napi bizonytalanság után Izrael washingtoni nagy­követe, Mose Arensz elfogad­ta a hadügyminiszterí tárcát — közölte az izraeli rádió. Arensz előzőleg nem mutatott nagy lel­kesedést az iránt, hogy egy ka­binetben szolgáljon Ariel Sa- ronnal, akinek le kellett mon­dania a hadügyminiszterségről hogy a kormány elmondhassa: eleget tett a nyugat-bejrúti mé­szárlás izraeli felelősségét vizs­gáló testület ajánlásainak. Sá­ron tárca nélküli miniszter ma­rad. Gyors segítség a tűz után Textilipari és más ágazatok­hoz tartozó vállalatok sora ajánlotta fel segítségét a Ma­gyar Gyapjúfonó és Szövőgyár­nak. Mint ismeretes, vasár­napra virradó éjszaka tűz ütött ki a vállalat Budapest, XI. ke­rület Kondorosi úti gyáregysé­gében, és megsemmisült a mintegy 2500 négyzetméter alapterületű fésűsfonoda tető- szerkezete, valamint az ott lé­vő berendezések jelentős része. A Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár, a Magyar Posztógyár, az Újpesti Gyapjúszövőgyár, a Richards Finomposztógyár, va­lamint a Bajai Finomposztó Vállalat a leégett gyűrűsfono­da heti 21 tonnás termelésé­nek teljes pótlására vállalko­zott. A fővárosi vállalatok fo­nodái már hétfőn reggel fo­gadták a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár munkásait, akiket- munkahelyük helyreállításáig — foglalkoztatnak. A fésűsfo­noda csaknem 100 dolgozóján kívül gondoskodnak az ipari tanulók gyakorlati oktatásának, és üzemi gyakorlatának meg­szervezéséről is, az első és másodéveseket a Magyar Posz­tógyár, a harmadéveseket pe­dig a Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár fogadja. A károk felmérése néhány órával a tűz elfojtása után megkezdődött. A tűzoltók gyors és szakszerű beavatkozásának eredményeként sikerült meg­akadályozni a lángok tovább­terjedését, így a fésűsfonodáról nem terjedt át a tűz a gyár­egység más épületeire. A fé­sűsfonoda egyik csarnoka vi­szont csaknem egészen elpusz­tult. Az Állami Biztosító szak­értőinek gyors becslése igazol­ta a vállalat előzetes felméré­sét: mintegy 100 millió forint értékű eszköz és berendezés vált a tűz martalékává. A vállalat vezetői hétfőn, a legsürgősebb intézkedések megtétele után már a fésűs­fonoda mielőbbi helyreállításá­nak lehetőségeivel foglalkoz­tak. Úgy gondolják, 1fogy ab­ban a fonócsarnokban, ahol az épület és a géppark vi­szonylag kisebb mértékben rongálódott meg, másfél, két hónap múlva ismét megindul­hat a termelés. Hétfő délutánra részben megjavították a megrongáló­dott víz-, gőz- és elektromos vezetékeket, így a Kondorosi úti gyáregység csévélő üzemé­ben és a kártolt fonodájában ismét megindulhatott a terme­lés. Az iparivíz-szolgáltatás helyreállítása még nem fejező­dött be, ezért a festődében várhatóan kedden indulhat meg újra a munka. Az egész ország ünnepe Harmincnyolc éve szabadult fel Budapest H armincnyolc esztendő­vel ezelőtt, 1945. feb­ruár 13-án, Budán is oszladozni kezdett a lőpor­füst, a romba dőlt házak por­függönye a levegőben; immár nemcsak a pesti, hanem az ottani pincékből is előmerész­kedtek lassanként az embe­rek. Sok hetes ostrom után, ezen a napon szabadult fel a főváros, ahonnan a felszaba­dító szovjet csapatok kiűzték az országvesztő fasiszta hor­dákat. Véráldozatuk és az el­ső perctől megnyilvánuló hat­hatós segítségük révén meg­kezdődhetett itt is az új élet. Megindulhatott Budapest azon az úton, amelyen járva valóban az egész ország dol­gozóinak fővárosává válha­tott. Sokan nevezik — és nem ok nélkül — a Budapest fel- szabadulásával kezdődő idő­szakot „hősi korszaknak". Sa­játos feladatai voltak ennek a korszaknak, hiszen a ro­mokból, a pusztulásból, az éhínségből kellett kiemelni az áléit várost; hitet, célt adni fásult lakóinak. A rendkívüli időszak rendkívüli erőfeszíté­seket is kívánt. S a demokra­tikus erők összefogásával, a kommunisták vezetésével a főváros úrrá lett a nehézsé­geken. Am mondjuk el most is: abban, hogy ez így történ­hetett, dicséretes és emléke­zetes szerepe volt az egész országnak. A Tiszántúlról, s hazánk már korábban felsza­badult egyéb országrészeiből hamarosan megindultak a burgonyát, élelmet szállító vonatok; a háborútól kevésbé sújtott városok, falvak népe önzetlenül, igaz szeretettel vállalta sok tízezer éhező bu­dapesti gyermek többhetes, olykor több hónapos vendéglá­tását. Ök már nagyszülői kor­ban vannak, mégis pontosan emlékeznek még: milyen volt az a csaknem négy évtizeddel ezelőtt felszabadult főváros. Akkor nagyon sokan úgy vél­ték, Budapest soha nem lesz többé olyan, amilyen volt. S ők ma is csodának érzik, ami itt akkor és azóta végbe­ment; azt a lendületes építő­munkát, amely a háborús romhalmazból szocialista ha­zánk fővárosává, a külföldiek által is szívesen látogatott, igaz; világvárossá tette a mi Budapestünket. S ha „hősi korszakot" emlí­tettünk a felszabadulás kap­csán, illik arról is szólnunk: az eredményeket hozó, újat te­remtő erőfeszítések korszaka nem zárult le azokkal az évekkel. Talán kevesebb gon­dot és felelősséget hordozó időket élünk — gondolják so­kan, pedig ez csupán a lát­szat. Csak azok hihetik ezt* akik nincsenek tisztában fő­városunk mai, több évtizedre szóló feladataival, nem kis nehézségeivel; akik nem szá­molnak az imponáló fejlődés, a duplájára duzzadt lakosság, a városméretű lakótelepekkel gyarapodás problémáival, qz ezekkel a változásokkal együtt járó nem mindennapi gon­dokkal. Az urbanizációs rob­banás, a városformáló erővé vált lakásépítkezések, a köz­lekedési hálózat nagyvárosivá fejlődése, a metróépítés, a járműforgalomnak még az előrejelzéseket is meghaladó rohamos bővülése, a közmű­vek elöregedése, a sok kör­nyezeti ártalom, az ellátás színvonalának emelése időn­ként hihetetlen erőpróba elé állítja napjaink emberét is. B izonyos, hogy ezekkel, s a többi, itt nem emlí­tett gondokkal is meg­küzd majd. Igaz, a „hősi kor­szakhoz" hasonló helytállás­ra, a szorgalomra és a kitar­tásra, a józan, nem a felle­gekben járó, de országunk gazdasági erejéhez mért fő­városi fejlesztés; tervekre, s mindenekelőtt az azokat meg­alapozó, áldozatos munkára továbbra is szükség lesz. Ér­demes vállalni — hogy a jö­vőben is egész országunk büszke lehessen a 38 éve ezen a napon felszabadult fővárosára. (U. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom