Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-08 / 7. szám
ft szocialista országok eleteböl TESTVÉRLAPiniHÍt ÍRJAK Szlovákiai solymárok AbBOBCKan npaBaa Gyógynövények és az orvostudomány A hagyományos gyógyítás módszerei mellett az egész világon mindinkább.terjed a gyógynövények alkalmazása az orvosi gyakorlatban. A gyógynövénygyógyítás, a fitoterápia Bulgáriában régi hagyományokkal rendelkezik. Az utóbbi években azonban szervezett formát öltött: az ország minden megyei kórházában működik fitoterá- piás rendelés. Egyre több szakosított gyógyszertárat nyitnak meg, ahol kizárólag gyógynövényekből összeállított orvosságokat árusítanak. Orvosi vélemények szerint a kémiailag előállított gyógyszerekkel szemben az ember biológiai rendszeréhez közel álló gyógynövényeknek hosszabb alkalmazás után sincs mellékhatásuk és tartósan gyógyítják a megbetegedéseket. 1977 óta a Bolgár Orvostudományi Akadémián képezik ki a fitoterápiás szakorvosokat. A gyógynövények felkutatását és termesztését nagyban elősegíti Bulgária különleges földrajzi fekvése, az ország flórájának változatossága. Egyes növényfajták kizárólag itt fordulnak elő. A kutatások mintegy háromezer féle növényt jelölnek meg, amelyeknek gyógyító hatásuk van. Ezek közül Bulgáriában 64 fajtát a természetvédelmi törvény védi, másokat pedig különböző vidékeken termesztenek. Mindezekből több mint 160 féle gyógyteát és orvosságot készítenek. A gyógyfüvekkel való orvoslás és az azzal kapcsolatos tudományos munka az utóbbi időben különösen nagy fejlődést ért el. A tudományos kutatásokban a gyógyszerészek és orvosok mellett néprajzkutatók, botanikusok, mikrobiológusok és foto- kémikusok is közreműködnek. Ezzel kapcsolatban nagy érdeklődés előzi meg a Népi Orvoslás II. Országos Tudományos Konferenciáját, amelyre a közeljövőben kerül sor. Jl napenergia hasznosítása A világszerte egyre nagyobb méreteket öltő energiaválság Jugoszláviát sem kerülte el. Éppen ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet minden olyan törekvés, amely a klasszikus energiahordozók napenergiával történő helyettesítésére irányul. A vajdasági napenergia-kutatók az elsők között kezdtek kísérletezni Jugoszláviában a napenergia hasznosításával. A kísérletekről Zivojin Culum professzor, az újvidéki műszaki egyetem tanára nyilatkozik: — A napenergia felhasználására irányuló kísérleteink országszerte ismertek és elismertek. Sikerünk titka, hogy az egyetem a népgazdaság igényeinek megfelelően folytatja a kutatásokat. Megalakítottuk az újvidéki napenergia-kutatók egyesületét és vajdasági szövetségét. A vajdasági kutatók részt vesznek minden jelentősebb tanácskozáson és aktívan kapcsolódnak a munkába. Kutatásaik eredményeként a zrenjanini Sinvozban már megkezdődött a napkollektorok és más szükséges berendezések sorozatgyártása. Az eddigiek során több kísérleti kollektort állítottak fel a Vajdaságban, például Veter- niken és Újvidéken. Ezekkel elsősorban családi házak fűtését és melegvíz-szükségletét biztosítják, de helyenként napenergiával szárítják a kukoricát is. A napenergia felhasználásának kutatása szervezetten és szigorú terv szerint folyik. A műszak; egyetemen több hallgató az energiatakarékosságra és a napenergia hasznosítására szakosodik és az erről a témáról készült tanulmányaival szerzi meg oklevelét. A napenergia hasznosításának előnyeit a lakosság körében is népszerűsítjük. A kelet-szlovákiai Szilágy mezőgazdasági szövetkezetében dolgozó napraforgó-termesztők már-már kétségbe estek. Néhány hét leforgása alatt megpróbáltak alkalmazni minden lehető ismert és ismeretlen módszert, hogy a madarakat elriasszák a csírázó napraforgó- táblákról, de hiába. Nem használt sem a madárijesztő, sem a technika, de még a vadászok puskalövése sem. A varjak, csókák, galambok és más kisebb madarak „pusztító hadjárata” folytán kénytelenek voltak a földeket kétszer is újra szántani és a sok-sok hektárnyi területet újból vetni. A kár már így is nagy volt, és semmi kilátásuk sem volt arra, hogy a bevetett területet be is tudják majd takarítani. A telhetetlen madársereg szinte minden egyes kikelt csírát kicsipegetett a földből. A harmadik vetési kísérlet előtt valaki azt tanácsolta nekik, forduljanak a solymárokhoz. Az elszemtelenedett, falánk madarakat csak természetes ellen- ségéiktől, a ragadozó madaraktól való félelmük űzhet; el a mezőkről. A szövetkezeti agro- nó'mus, Koloman Soós megtudta, hogy e ritka és különleges hobby legaktívabb képviselői Rozsnyó városában élnek. Felkereste hát a solymárokat és •segítségüket kérte. A Szlovák Solymárok Klubjának elnökét, Ivan Marosit kissé meglepte a szilágyiak kérése. A sólyomnevelésre még az apja tanította. A klub mostani elnöke már fiatal korában is több sérült sólymot, ölyvet, sőt még egy kőszáli sast is megmentett. Ma A magyar vásárlók is jól ismerik a mongol bőrruházati cikkeket, a mongol export világszerte keresett termékeit. Mongólia második legnagyobb városa, Darhan bőrruházati kombinátja ifjú munkásainak az idei évben takarékossággal 73- ról 76 százalékra sikerült növelniük a feldolgozott anyagok hatásfokát. Más szavakkal azt jelenti ez, hogy ugyanolyan meny- nyiségű nyersanyagból több kiváló minőségű női, férfi és gyermek bőrkabát hagyta el a szalagot. Az előzmény: a Mongol Nép; Forradalmi Párt Központi Bizottsága határozatot hozott az anyagtakarékosságról. Az üzem kommunistái, majd az egész kollektíva megvitatta a határozatot, javaslatok születtek, amelyeknek megvalósulása tette lehetővé az elért eredményt. A kombinát eddigi „szűk keresztmetszete" volt a cserzóüzem, amelyet jelenleg bolgár szakemberek bevonásával felújítanak, korszerűsítenek. A rekonstrukció befejezése utón, 1984-ben megduplázódik o termelés, mindenekelőtt a berendezések jobb kihasználása, újabb műszakok szervezése révén. A minőség megóvása felett a szakszervezet és az ifjúsági szövetség vállalt védnökséget. már hivatásszerűen foglalkozik a természetvédelemmel. De hogy mezőgazdasági növényekkel és azok terméshozamával ...? Azért megpróbálhatják .. . A nagy, fekete kesztyűkbe bújtatott öklükön e „különleges fegyvernemet” tartó férfiak körülfogták a napraforgóföldeket és megkezdték munkájukat. A sólymok, gazdáik utasítására, percenként le-lecsaptak a magpusztító madarakra. A gazda hívó szavára azonnal visszatértek megszokott helyükre, a juta- lom-húsdarabot tartó kézre. Pár nap múlva mór látható volt az eredmény. A kiűzhetet- len madársereg szárnyra kelt, s végre valahaid elhagyta a földeket. A csírázó magot már semmi sem fenyegette, a napraforgó zavartalanul növekedhetett. S a solymárok beavatkozásának végeredménye? A betakarítási veszteség még egy százalékot sem tett ki bár a norma öt százalékot engedélyez. Ez 1975-ben történt. A Szlovák Solymárok Klubja azóta sokszor nyújt segítő kezet a rászorulóknak. Különösen a napraforgó- és szőlőtermesztők veszik igénybe. „A solymászatnak valóban nem csupán sport jellege van” — mondja Ivan Marosi. „A mezőgazdaságon kívül egyre inkább érvényesül a repülőterek védelmében, ahol a madarak tudvalévőén gyakran fenyegetik a repülőforgalmat. A solymá- szat segít a madár- és vadállomány szabályozásában, és a természet egyensúlyának -fenntartásában is.” A „nyersanyagszállító” mezőgazdaság is komoly erőfeszítéseket tett az idén a lehetőségek jobb kihasználására, a nö- vendékóllatok veszteségmentes felnevelésére, a gabona- és takarmánynövények hektáronkénti hozamának növelésére. Az állattenyésztők mintegy 9,5 millió növendékállat felnevelésével túlteljesítették a párt XVIII. kongresszusa által meghatározott célt is. A nehéz viszonyok ellenére ugyancsak kiválóak voltak a térméshoíamok. Az eredményeket pedig elsősorban nem a művelési terület növelésével, hanem a talaj alapos megmunkálásával és trágyázásával érték el. A munkaversenyben különösen kitűnt ezen a téren az Ulan-Batortól nyugatra fekvő Bajancoght állami gazda- sóg. A mongol Népi Forradalmi Párt útmutatása alapján az egész népgazdaságban, a fém- és fafeldolgozásban és más iparágakban is fokozott erőfeszítéseket tesznek a hatékonyság növelésére. Az anyagtarto- lékok felhasználása révén jelenleg évi 50 millió tugrik (körülbelül 160 millió forint) többlet- nyereséget tűztek ki célul. Ezt ez ötéves terv végére, 1985-re meg akarják duplázni, Ügyes kezek varrják a szép bőrkabátokat a darhani kombinátban lllifeiiillllll Több bőrkabát a szalagon Ahhoz, hogy a solymár jó eredményt érjen el a ragadozó madarak betanításában, naponta ki kelj járnia vele a természetbe A gazda hivó szavára az ölyv visszatér — Lausitz! üveg metszők Több ismert és híres üveggyártó nagyüzem működik az NDK-ban. Olyan vidék azonban, ahol szinte minden nagyobb település jellegét az üvegipar határozza meg, s ahol ma is féltve őrzik a régi üvegművesség hagyományait, csak egy akad az országban — Lausitz. A lausitzi üveg: fogalom, legyen szó színes üvegpohárról, metszett kelyhekről, ólomkristály dísztárgyakról, lámpaburákról vagy tévé-képcsövekről. Döbern, Schönborn, Friedrichshain, Welzow, Drebkau és a többi lausitzi városka lakóinak a múlt század óta az üvegkészítés a mestersége és örömmel választott hivatása. A leghíresebb lausitzi üveg Weiswasserben készül. Ezt a kis járási székhelyet a múlt század végén még alig ezren laktáC, ma harmincezren élnek itt, az egykori üvegfúvók, üvegmetszők unokái és dédunokái. A kis településen az első üveghuta megépítése után há. rom évtizeddel, a szózadfordu. lón már 40 kemencében olvasztottak üveget. Nem hiányzott o * szorgalom, sem oz iparág felvirágzásához szükséges kvarchomok és barnaszén. Weiswasser azóta is őrzi vezető helyét a lausitzi üvegiparban. A helyi üveggyár már a század elején gépesítette az üveggyártás különböző folyamatait. A régi üzem ma korszerű üvegkombinót, amely a szászországi és a türingiai kézműveseket is ellátja munkával. A kombinát üzemeiben ma is becsülete van a régi, hagyományos mesterségnek, ugyanakkor modern technológiák egész sorát vezették be ott, ahol erre lehetőség nyílott. A kehelyüveget ma automata gépsorokon gyártják, s a dekoratív díszítéseket, az üvegmetszést lézertechnika segítségével végzik. A kombinát tíz üzemének egyikében azonban még a régi módszer szerint dolgozik közel ezer üvegfúvó. Hogy e nehéz és szép mesterség ma is népszerű, mutatja az a tény, hogy a weiswasseri kombinátban jelenleg is 500 fiatal készül szakmunkásvizsgájára. A korszerű nagyipari technika megismerése mellett az ősi hagyományt is őrzik, mert megtanulják a mesterség régi kézműves fogásait is. Közismertek az észak-csehországi Vratislavice-i BYTEX Vállalat szőnyegei. Az egyik legkeresettebb termékük a „kovral”- nak nevezett, nem szőtt, faltól falig szőnyegtipus gyártását húsz esztendeje kezdték meg. Azóta a BYTEX dolgozói majdnem 70 millió négyzetméternyi „kovral” szőnyeget készítettek. Az idei kollekcióban a választék 30, a minták 39, a színválaszték 62 százalékát újították meg. A „kovral" szőnyegek Csehszlovákián kívül a Szovjetunióban, az NDK-ban, Magyar- országon és máshol is keresettek. A képen Daniela Spacková ellenőrzi azt a különleges gépsort, amely az idei év egyik új termékét, a „Karpov" típusú szőnyegeket készíti. A mezőgazdasági repülőgép méltó vetélytársa lesz az az univerzális önjáró munkagép, amelyet a Lvovhim- szelhozmas Vállalat konstruktőrei fejlesztettek ki a növények műtrágyázására és vegyi védelmére. Ez a mező- gazdasági eszköz egy óra alatt mintegy 50 hektárt képes megmunkálni. Az új gépegységet a T—150 K. típusú traktor alvázának felhasználásával készítették. A több tonna súlyú teher itt azonban 1,2 méter széles kerekeken oszlik meg, és így a súlynövekedés nem tesz kárt a növényzetben. A különleges haszonjármű sebességétől függően automatikus berendezés szabályozza a műtrágya és az adalékanyagok szórásának mennyiségét, és külön nyomjelző mutatja a vezetőnek a soron következő szakaszt. A mezőgazdasági gépújdonság több irányú munkavégzésre használható. A különböző szerkezeti egységek változtatásával kilencféle olyan tevékenységre nyílik lehetőség, amely egyaránt végezhető felszíni és talajon belüli megmunkálásnál, mind o szilárd, mind a folyékony tápanyagok esetében, sőt még a vetések vegyi védelmi oldatainak alkalmazásánál is. A közeljövőben a Lvovi Gépgyártó Vállalat több ilyen sokoldalú munkagépet készít a növényvédelem számára. ELÁS 5LAVONIJE Mintegy tízmillió tonna kőolajat bányásztak ki az elmúlt tíz év folyamán a Szlavónia területén fekvő Benecanci vidékén. Egy évtized telt el azóta, hogy a szlavóniai síkon olajat találtak, és az akkori váratlan szenzációból megszokott mindennapi dolog lett. Sőt, a Benecanci környékén lévő olajlelőhely lassan kimerül, és ezért gyors ütemben zajlanak a kutatómunkálatok. Benecanci környékén 30-40 kilométeres körzetben további hat kőolajlelőhely található, 1400 tonnányi évi hozamtól a 8000 tonnáson keresztül a 37 000 tonnás hozamig. BokSic körzetében földgázt nyernek, az elmúlt év eddigi időszakában 386 600 000 köbmétert, mely a Horvát Szocialista Szövetségi Köztársaság gázvezetékébe kerül. Innen látják el földgázzal a bellyei és a valpói mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kombinátokat. Hamarosan ezzel az itt termelt földgázzal fütenek majd sertésólakat és üvegházakat. Egyben ezek lesznek az első szlavóniai gazdasági objektumok, melyekben hasznosítani fogják az olcsó, földgáz adta, energiát. Az olaj jelenléte természetesen rányomja bélyegét az itt élők életére is. Szinte teljesen a helybelieket foglalkoztatják ebben az ágazatban. Donji Miholjac községben egész kis új lakótelep emelkedett az olajbányászok számára. Idén munkába áll Boksiőnál a központi gázelosztó, Benecanciban a számítógépállomás, más színtereken pedig a technológiai feltételeket korszerűsítik. A kutatásokat pedig folytatják Vinkovci, Donji Miholjac területén és Eszék közelében. Ä Schweriner U Volkszeitung Összegezték a Keleti-tenger 1982. évi nyári vendégforgalmát; ezek szerint 13 millióan töltötték itt a nyári szabadságukat. Ez rekordforgalmat jelent. (Természetesen a szakszervezeti beutaló keretében realizálódott nyaralásokról van szó.) Alig múlt el a nyári roham, máris kibérelték a téli szünet idejére is az összes fűthető bungalót a tengerparton. Ilyen módon 11 ezren tölthették kellemes körülmények között a decemberi-januári ünnepeket és az iskolaszünetet. A szakszervezeti beutaltak szép környezetben, gazdag sport- és kul- túrlehetőségek mellett búcsúztatták oz óévet. Ez a lehetőség annak a bizottsági határozatnak az eredménye, amelynek értelmében javították az üdülőhelyi kulturális és kommunális ellátottságot. 1985-ig 18 üdülőt korszerűsítenek, így újabb 25 ezer nyaralási lehetőség adódik. Az üzemi kollektívák is segítenek a felújítási munkálatokban, a szebb környezet kialakításában. Parkosításra például 1500 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. HÉTVÉGE 7.