Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-08 / 7. szám

ft szocialista országok eleteböl TESTVÉRLAPiniHÍt ÍRJAK Szlovákiai solymárok AbBOBCKan npaBaa Gyógynövények és az orvostudomány A hagyományos gyógyítás módszerei mellett az egész vilá­gon mindinkább.terjed a gyógy­növények alkalmazása az orvosi gyakorlatban. A gyógynövény­gyógyítás, a fitoterápia Bulgá­riában régi hagyományokkal rendelkezik. Az utóbbi években azonban szervezett formát öl­tött: az ország minden megyei kórházában működik fitoterá- piás rendelés. Egyre több sza­kosított gyógyszertárat nyitnak meg, ahol kizárólag gyógynövé­nyekből összeállított orvosságo­kat árusítanak. Orvosi vélemények szerint a kémiailag előállított gyógysze­rekkel szemben az ember bioló­giai rendszeréhez közel álló gyógynövényeknek hosszabb al­kalmazás után sincs mellékha­tásuk és tartósan gyógyítják a megbetegedéseket. 1977 óta a Bolgár Orvostudományi Akadé­mián képezik ki a fitoterápiás szakorvosokat. A gyógynövények felkutatását és termesztését nagyban előse­gíti Bulgária különleges földraj­zi fekvése, az ország flórájának változatossága. Egyes növény­fajták kizárólag itt fordulnak elő. A kutatások mintegy há­romezer féle növényt jelölnek meg, amelyeknek gyógyító ha­tásuk van. Ezek közül Bulgáriá­ban 64 fajtát a természetvédel­mi törvény védi, másokat pedig különböző vidékeken termeszte­nek. Mindezekből több mint 160 féle gyógyteát és orvosságot ké­szítenek. A gyógyfüvekkel való orvoslás és az azzal kapcsolatos tudo­mányos munka az utóbbi idő­ben különösen nagy fejlődést ért el. A tudományos kutatások­ban a gyógyszerészek és orvosok mellett néprajzkutatók, botani­kusok, mikrobiológusok és foto- kémikusok is közreműködnek. Ezzel kapcsolatban nagy érdek­lődés előzi meg a Népi Orvos­lás II. Országos Tudományos Konferenciáját, amelyre a kö­zeljövőben kerül sor. Jl napenergia hasznosítása A világszerte egyre nagyobb méreteket öltő energiaválság Jugoszláviát sem kerülte el. Ép­pen ezért érdemel megkülön­böztetett figyelmet minden olyan törekvés, amely a klasszikus energiahordozók napenergiával történő helyettesítésére irányul. A vajdasági napenergia-kuta­tók az elsők között kezdtek kí­sérletezni Jugoszláviában a napenergia hasznosításával. A kísérletekről Zivojin Culum professzor, az újvidéki műszaki egyetem tanára nyilatkozik: — A napenergia felhaszná­lására irányuló kísérleteink or­szágszerte ismertek és elismer­tek. Sikerünk titka, hogy az egyetem a népgazdaság igé­nyeinek megfelelően folytatja a kutatásokat. Megalakítottuk az újvidéki napenergia-kutatók egyesületét és vajdasági szövet­ségét. A vajdasági kutatók részt vesznek minden jelentősebb ta­nácskozáson és aktívan kapcso­lódnak a munkába. Kutatásaik eredményeként a zrenjanini Sinvozban már megkezdődött a napkollektorok és más szüksé­ges berendezések sorozatgyár­tása. Az eddigiek során több kísérleti kollektort állítottak fel a Vajdaságban, például Veter- niken és Újvidéken. Ezekkel el­sősorban családi házak fűtését és melegvíz-szükségletét bizto­sítják, de helyenként napener­giával szárítják a kukoricát is. A napenergia felhasználásának kutatása szervezetten és szigo­rú terv szerint folyik. A műszak; egyetemen több hallgató az energiatakarékosságra és a napenergia hasznosítására sza­kosodik és az erről a témáról készült tanulmányaival szerzi meg oklevelét. A napenergia hasznosításának előnyeit a la­kosság körében is népszerűsít­jük. A kelet-szlovákiai Szilágy me­zőgazdasági szövetkezetében dolgozó napraforgó-termesztők már-már kétségbe estek. Né­hány hét leforgása alatt meg­próbáltak alkalmazni minden lehető ismert és ismeretlen módszert, hogy a madarakat el­riasszák a csírázó napraforgó- táblákról, de hiába. Nem hasz­nált sem a madárijesztő, sem a technika, de még a vadászok puskalövése sem. A varjak, csó­kák, galambok és más kisebb madarak „pusztító hadjárata” folytán kénytelenek voltak a föl­deket kétszer is újra szántani és a sok-sok hektárnyi területet újból vetni. A kár már így is nagy volt, és semmi kilátásuk sem volt arra, hogy a bevetett területet be is tudják majd ta­karítani. A telhetetlen madárse­reg szinte minden egyes kikelt csírát kicsipegetett a földből. A harmadik vetési kísérlet előtt valaki azt tanácsolta ne­kik, forduljanak a solymárokhoz. Az elszemtelenedett, falánk ma­darakat csak természetes ellen- ségéiktől, a ragadozó madarak­tól való félelmük űzhet; el a mezőkről. A szövetkezeti agro- nó'mus, Koloman Soós megtud­ta, hogy e ritka és különleges hobby legaktívabb képviselői Rozsnyó városában élnek. Fel­kereste hát a solymárokat és •segítségüket kérte. A Szlovák Solymárok Klubjá­nak elnökét, Ivan Marosit kissé meglepte a szilágyiak kérése. A sólyomnevelésre még az apja tanította. A klub mostani elnöke már fiatal korában is több sé­rült sólymot, ölyvet, sőt még egy kőszáli sast is megmentett. Ma A magyar vásárlók is jól is­merik a mongol bőrruházati cik­keket, a mongol export világ­szerte keresett termékeit. Mon­gólia második legnagyobb vá­rosa, Darhan bőrruházati kom­binátja ifjú munkásainak az idei évben takarékossággal 73- ról 76 százalékra sikerült növel­niük a feldolgozott anyagok ha­tásfokát. Más szavakkal azt je­lenti ez, hogy ugyanolyan meny- nyiségű nyersanyagból több ki­váló minőségű női, férfi és gyer­mek bőrkabát hagyta el a sza­lagot. Az előzmény: a Mongol Nép; Forradalmi Párt Központi Bizottsága határozatot hozott az anyagtakarékosságról. Az üzem kommunistái, majd az egész kollektíva megvitatta a határozatot, javaslatok szület­tek, amelyeknek megvalósulása tette lehetővé az elért ered­ményt. A kombinát eddigi „szűk ke­resztmetszete" volt a cserzó­üzem, amelyet jelenleg bolgár szakemberek bevonásával fel­újítanak, korszerűsítenek. A re­konstrukció befejezése utón, 1984-ben megduplázódik o ter­melés, mindenekelőtt a beren­dezések jobb kihasználása, újabb műszakok szervezése ré­vén. A minőség megóvása fe­lett a szakszervezet és az ifjúsá­gi szövetség vállalt védnökséget. már hivatásszerűen foglalkozik a természetvédelemmel. De hogy mezőgazdasági növények­kel és azok terméshozamá­val ...? Azért megpróbálhat­ják .. . A nagy, fekete kesztyűkbe bújtatott öklükön e „különleges fegyvernemet” tartó férfiak kö­rülfogták a napraforgóföldeket és megkezdték munkájukat. A sólymok, gazdáik utasítására, percenként le-lecsaptak a mag­pusztító madarakra. A gazda hívó szavára azonnal visszatér­tek megszokott helyükre, a juta- lom-húsdarabot tartó kézre. Pár nap múlva mór látható volt az eredmény. A kiűzhetet- len madársereg szárnyra kelt, s végre valahaid elhagyta a föl­deket. A csírázó magot már semmi sem fenyegette, a napra­forgó zavartalanul növekedhe­tett. S a solymárok beavatkozá­sának végeredménye? A beta­karítási veszteség még egy szá­zalékot sem tett ki bár a norma öt százalékot engedélyez. Ez 1975-ben történt. A Szlovák Solymárok Klubja azóta sokszor nyújt segítő kezet a rászorulók­nak. Különösen a napraforgó- és szőlőtermesztők veszik igény­be. „A solymászatnak valóban nem csupán sport jellege van” — mondja Ivan Marosi. „A me­zőgazdaságon kívül egyre in­kább érvényesül a repülőterek védelmében, ahol a madarak tudvalévőén gyakran fenyegetik a repülőforgalmat. A solymá- szat segít a madár- és vadállo­mány szabályozásában, és a ter­mészet egyensúlyának -fenntar­tásában is.” A „nyersanyagszállító” me­zőgazdaság is komoly erőfeszí­téseket tett az idén a lehetősé­gek jobb kihasználására, a nö- vendékóllatok veszteségmentes felnevelésére, a gabona- és ta­karmánynövények hektáronkénti hozamának növelésére. Az ál­lattenyésztők mintegy 9,5 millió növendékállat felnevelésével túlteljesítették a párt XVIII. kongresszusa által meghatáro­zott célt is. A nehéz viszonyok ellenére ugyancsak kiválóak voltak a térméshoíamok. Az eredményeket pedig elsősorban nem a művelési terület növelé­sével, hanem a talaj alapos megmunkálásával és trágyázá­sával érték el. A munkaverseny­ben különösen kitűnt ezen a té­ren az Ulan-Batortól nyugatra fekvő Bajancoght állami gazda- sóg. A mongol Népi Forradalmi Párt útmutatása alapján az egész népgazdaságban, a fém- és fafeldolgozásban és más iparágakban is fokozott erőfe­szítéseket tesznek a hatékony­ság növelésére. Az anyagtarto- lékok felhasználása révén jelen­leg évi 50 millió tugrik (körül­belül 160 millió forint) többlet- nyereséget tűztek ki célul. Ezt ez ötéves terv végére, 1985-re meg akarják duplázni, Ügyes kezek varrják a szép bőrkabátokat a darhani kombinátban lllifeiiillllll Több bőr­kabát a szalagon Ahhoz, hogy a solymár jó eredményt érjen el a ragadozó madarak betanításában, naponta ki kelj járnia vele a természetbe A gazda hivó szavára az ölyv visszatér — Lausitz! üveg metszők Több ismert és híres üveg­gyártó nagyüzem működik az NDK-ban. Olyan vidék azon­ban, ahol szinte minden na­gyobb település jellegét az üvegipar határozza meg, s ahol ma is féltve őrzik a régi üvegművesség hagyományait, csak egy akad az országban — Lausitz. A lausitzi üveg: fogalom, le­gyen szó színes üvegpohárról, metszett kelyhekről, ólomkris­tály dísztárgyakról, lámpabu­rákról vagy tévé-képcsövekről. Döbern, Schönborn, Friedrich­shain, Welzow, Drebkau és a többi lausitzi városka lakóinak a múlt század óta az üvegké­szítés a mestersége és öröm­mel választott hivatása. A leghíresebb lausitzi üveg Weiswasserben készül. Ezt a kis járási székhelyet a múlt század végén még alig ezren laktáC, ma harmincezren él­nek itt, az egykori üvegfúvók, üvegmetszők unokái és déd­unokái. A kis településen az első üveghuta megépítése után há. rom évtizeddel, a szózadfordu. lón már 40 kemencében ol­vasztottak üveget. Nem hiány­zott o * szorgalom, sem oz iparág felvirágzásához szükséges kvarchomok és bar­naszén. Weiswasser azóta is őrzi vezető helyét a lausitzi üvegiparban. A helyi üveggyár már a század elején gépesítet­te az üveggyártás különböző folyamatait. A régi üzem ma korszerű üvegkombinót, amely a szászországi és a türingiai kézműveseket is ellátja mun­kával. A kombinát üzemeiben ma is becsülete van a régi, ha­gyományos mesterségnek, ugyanakkor modern technoló­giák egész sorát vezették be ott, ahol erre lehetőség nyí­lott. A kehelyüveget ma au­tomata gépsorokon gyártják, s a dekoratív díszítéseket, az üvegmetszést lézertechnika se­gítségével végzik. A kombinát tíz üzemének egyikében azon­ban még a régi módszer sze­rint dolgozik közel ezer üveg­fúvó. Hogy e nehéz és szép mes­terség ma is népszerű, mu­tatja az a tény, hogy a weis­wasseri kombinátban jelenleg is 500 fiatal készül szakmun­kásvizsgájára. A korszerű nagy­ipari technika megismerése mellett az ősi hagyományt is őrzik, mert megtanulják a mesterség régi kézműves fogá­sait is. Közismertek az észak-csehor­szági Vratislavice-i BYTEX Vál­lalat szőnyegei. Az egyik legke­resettebb termékük a „kovral”- nak nevezett, nem szőtt, faltól falig szőnyegtipus gyártását húsz esztendeje kezdték meg. Azóta a BYTEX dolgozói majd­nem 70 millió négyzetméternyi „kovral” szőnyeget készítettek. Az idei kollekcióban a válasz­ték 30, a minták 39, a színvá­laszték 62 százalékát újították meg. A „kovral" szőnyegek Csehszlovákián kívül a Szovjet­unióban, az NDK-ban, Magyar- országon és máshol is kereset­tek. A képen Daniela Spacková ellenőrzi azt a különleges gép­sort, amely az idei év egyik új termékét, a „Karpov" típusú szőnyegeket készíti. A mezőgazdasági repülőgép méltó vetélytársa lesz az az univerzális ön­járó munkagép, amelyet a Lvovhim- szelhozmas Vállalat konstruktőrei fej­lesztettek ki a növények műtrágyázá­sára és vegyi védelmére. Ez a mező- gazdasági eszköz egy óra alatt mint­egy 50 hektárt képes megmunkálni. Az új gépegységet a T—150 K. tí­pusú traktor alvázának felhasználá­sával készítették. A több tonna sú­lyú teher itt azonban 1,2 méter szé­les kerekeken oszlik meg, és így a súlynövekedés nem tesz kárt a nö­vényzetben. A különleges haszonjármű sebességétől függően automatikus berendezés szabályozza a műtrágya és az adalékanyagok szórásának mennyiségét, és külön nyomjelző mu­tatja a vezetőnek a soron következő szakaszt. A mezőgazdasági gépújdonság több irányú munkavégzésre használ­ható. A különböző szerkezeti egysé­gek változtatásával kilencféle olyan tevékenységre nyílik lehetőség, amely egyaránt végezhető felszíni és tala­jon belüli megmunkálásnál, mind o szilárd, mind a folyékony tápanya­gok esetében, sőt még a vetések ve­gyi védelmi oldatainak alkalmazásá­nál is. A közeljövőben a Lvovi Gép­gyártó Vállalat több ilyen sokoldalú munkagépet készít a növényvédelem számára. ELÁS 5LAVONIJE Mintegy tízmillió tonna kőolajat bá­nyásztak ki az elmúlt tíz év folya­mán a Szlavónia területén fekvő Be­necanci vidékén. Egy évtized telt el azóta, hogy a szlavóniai síkon olajat találtak, és az akkori váratlan szen­zációból megszokott mindennapi do­log lett. Sőt, a Benecanci környékén lévő olajlelőhely lassan kimerül, és ezért gyors ütemben zajlanak a ku­tatómunkálatok. Benecanci környékén 30-40 kilométeres körzetben további hat kőolajlelőhely található, 1400 tonnányi évi hozamtól a 8000 tonná­son keresztül a 37 000 tonnás hoza­mig. BokSic körzetében földgázt nyer­nek, az elmúlt év eddigi időszaká­ban 386 600 000 köbmétert, mely a Horvát Szocialista Szövetségi Köz­társaság gázvezetékébe kerül. Innen látják el földgázzal a bellyei és a valpói mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kombinátokat. Hamarosan ez­zel az itt termelt földgázzal fütenek majd sertésólakat és üvegházakat. Egyben ezek lesznek az első szlavó­niai gazdasági objektumok, melyek­ben hasznosítani fogják az olcsó, földgáz adta, energiát. Az olaj jelenléte természetesen rá­nyomja bélyegét az itt élők életére is. Szinte teljesen a helybelieket foglalkoztatják ebben az ágazatban. Donji Miholjac községben egész kis új lakótelep emelkedett az olajbá­nyászok számára. Idén munkába áll Boksiőnál a köz­ponti gázelosztó, Benecanciban a számítógépállomás, más színtereken pedig a technológiai feltételeket kor­szerűsítik. A kutatásokat pedig foly­tatják Vinkovci, Donji Miholjac terü­letén és Eszék közelében. Ä Schweriner U Volkszeitung Összegezték a Keleti-tenger 1982. évi nyári vendégforgalmát; ezek sze­rint 13 millióan töltötték itt a nyári szabadságukat. Ez rekordforgalmat jelent. (Természetesen a szakszerve­zeti beutaló keretében realizálódott nyaralásokról van szó.) Alig múlt el a nyári roham, máris kibérelték a téli szünet idejére is az összes fűt­hető bungalót a tengerparton. Ilyen módon 11 ezren tölthették kellemes körülmények között a decemberi-ja­nuári ünnepeket és az iskolaszüne­tet. A szakszervezeti beutaltak szép környezetben, gazdag sport- és kul- túrlehetőségek mellett búcsúztatták oz óévet. Ez a lehetőség annak a bizottsági határozatnak az eredmé­nye, amelynek értelmében javították az üdülőhelyi kulturális és kommu­nális ellátottságot. 1985-ig 18 üdülőt korszerűsítenek, így újabb 25 ezer nyaralási lehetőség adódik. Az üzemi kollektívák is segítenek a felújítási munkálatokban, a szebb környezet kialakításában. Parkosításra például 1500 óra társadalmi munkát ajánlot­tak fel. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom