Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-15 / 14. szám

Szombati interjú Balatonyj Dezsővel, az OTP Huszonöt éve népi ellenőr Baranya megyei Igazgatóságának vezetőjével fiz új pénzügyi és hitei- ffeltéteieicröl, o lolccls- építésröl és -vásárlásról J anuár elsejétől megváltoztak a lakásépítés és -vásár­lás pénzügyi feltételei. Az új hitelpolitikai irányelvek­ből fakadóan jelentősen változtak az Országos Taka­rékpénztár teendői. Ami a hitelfeltételeket illeti, azok körének bővülése nagyobb összegű kölcsönök felvételét teszi lehető­vé. Beszélgetőpartnerünk Balatonyi Dezső, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának vezetője. — Az utóbbi években mind népszerűbbé vált a magánerős építési forma. 1970-ben 48 mil­lió forint építési kölcsönt folyó­sítottunk a megyében 517 épít­tető számára — átlagosan het­venezer forintot. 1975-ben 567 építtető 49 millió forint kölcsönt vett fel a takarékpénztártól. Az építési kedv a nyolcvanas évek elején tovább nőtt, 1981- ben 777 főnek 151 millió forint hitelt nyújtottunk. A kölcsön- átlag két esztendővel ezelőtt elérte a 180 000 forintot. Ter­mészetesen az egységnyi alap- területű vonatkoztatott költsé­gek is emelkedtek: míg 1970- ben 100 négyzetméterre 250 000 forint költség'esett, öt évvel később százezerrel több, 1981- ben pedig több mint 550 000 forint. Az OTP saját beruházá­sában az elmúlt évben 840 la­kást épült, 1065 építése kezdő­dött, idén legalább ennyi át­adásával számolunk és várha­tóan 1200 OTP lakás építése kezdődik 1983-ban. — Az új hitelfeltételeket ille­tően, melyek a leglényegesebb változások? — A változások alapvetően érintik a magánlakásépítés ál­lami támogatási rendszerét, a kölcsön- illetve hitelösszeget. Ezzel együttvéve változnak a pénzügyi támogatás elvei is. Korábban a kiemelt települé­seken, a városban élők több hi­telt kaphattak, mint a közsé­gekben építtető állampolgárok. Ar településkategóriq szerinti megkülönböztetés megszűnik, ugyanígy rpegSzűnik az egyedi többszintes, településszerű, csoportos c$aládiház-építés fel­tételei közötti megkülönbözte­tés. A korábbi hitelkoostrukció lehetővé tette, hogy az állami vállalatok munkásai vissza nem térítendő állami támogatásban részesültek: ezt a továbbiak­ban a munkáltatói támogatás váltja föl. Megszűntek továbbá a speciális kölcsönfajták, amit többek között pedagógusok, ta­nácsi alkalmazottak ,és az egészségügyben dolgozók ve­hettek igénybe. — Az érvénybe lépett pénz­ügyi és hitelrendszerből kitű­nik, hogy az a családiház- épittetőket érinti leginkább. — Igen. A szociálpolitikai kedvezményben ez év elejétől ők is részesülnek. Megemlíten­dő, hogy a kölcsönhatór eme­lése elsősorban a családiház- * építőknek jelent nagyobb segít­séget. Természetesen a pénz­ügyi rendszer a továbbiakban jobban igazodik a családok jö­vedelmi és szociális helyzeté­hez, a családnagysághoz. Egyébként a továbbiakban még nagyobb figyelmet fordítunk a kölcsönkérelmek elbírálásánál a családok körülményeire. — Miképpen alakult tehát a kedvezményes kölcsön? — A kedvezményes kamato­zású hitel családi ház építésé­nél illetve vásárlásánál, a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési illetve el­adási ár 60 százalékáig, több­szintes — többlakásos — épület­ben lévő új lakások építésénél illetve vásárlásánál legfeljebb 70 százalékig terjedhet. A ka­mat egységesen 3 százalék, a visszafizetési idő pedig mindkét építési formánál maximum 35 év lehet. Tehát egy négytagú család esetében a többszintes épületben lévő OTP-lakás ese­tében a kedvezményes hitel felső határa 360 000 forint, csa­ládi ház építésekor pedig 300 000 forint.- Kérem, részletezzük a hi­telhez szükséges saját erővel összefüggő dolgokat! — A családiház-építéshez negyven, az OTP-lakásokhoz pedig 30 százalék saját erő szükséges, de ennek kiegészíté­séhez különféle kölcsönök nyújthatók. így a fiatal háza­sok, a három vagy több gyer­meket feltárták a saját erő fe­lét hitelezhetik, maximum het­venezer forintot, melynek visz- szafizetési ideje legfeljebb öt év, kamata pedig évi 8 száza­lék. Továbbá a saját erőt csök­kenti az ifjúsági takarékbetét után igénybevehető külön köl­csön is, feltételei azonosak a kedvezményes kamatozású hi­tellel. Saját erőként vesszük fi­gyelembe a tanácsi lakásbér­leti jogviszonyról történt lemon­dás fejében átutalt lakás-hasz­nálatbavételi díjat is: ezt az összeget az építtetett, vagy vá­sárolt lakás költségeire számol­juk el. A nyújtható munkáltatói kölcsön - támogatás - is mér­sékelheti a saját részt, illetve az építtetőnek a saját erő ki­egészítését szolgálhatja: ezzel együttvéve családi ház építése esetében a saját rész 20 száza­lék, egyéb lakásépítésnél — vá­sárlásnál — 10 százalékánál nem lehet kevesebb. Az OTP elismeri saját erőnek a már el­végzett, illetve elvállalt tevé­kenységet is: magyarul tehát figyelembe veszi az építtető ál­tal reálisan tervezett munkát.- A szociálpolitikai kedvez­mény milyen összegű?- Gyermekenként 30 000 fo­rint, más eltartottaknál pedig 20 000 forint. Az említett ked­vezmény a fiatal házaspárok­nál továbbra is megelőlegez­hető.- A lakásgondok megoldását segíti a felújítás és korszerűsí­tés, a nagyobb lakások szétvá­lasztása. Hogyan rendelkezik az új pénzügyi és hitelfeltétel e tekintetben?- A kölcsön egységes felté­telekkel nyújtható, melynek aránya a munkák értékének 70 százalékáig terjedhet, a hi­tel felső határa százezer forint. A kamat évi 3 százalék, a tör­lesztési idő pedig maximum 15 év. Az alacsony jövedelmű, há­rom illetve többgyermekes csa­ládoknál viszont kivételesen húsz évben is megállapítható a visszatérítés ideje.- Az OTP a továbbiakban is támogatja a személyi tulajdonú lakáscseréket, elősegíti az in­gatlanközvetítést. — A takarékpénztár a tulaj­donos által felajánlott lakást forgalmi áron vásárolja meg, amit aztán újra értékesít. Új vonás — a magánforgalmú — a családi házak illetve lakások eladásakor, cseréjekor nyújt­ható „lakóingatlanvásórlási” kölcsön. Amennyiben az igé­nyelt hitel összege nem halad­ja- meg a százezer forintot, a kamat mértéke évi 8 százalék, ezen felül évi 10 százalék. A kölcsön törlesztési ideje legfel­jebb tíz év és nem haladhatja meg a vételár háromnegyed ré­szét, Egyébként az említettek­nél kedvezőbb feltételek mellett nyújtunk kiegészítő ingatlan- vásárlási kölcsönt azoknak, akik üresen álló családi házat kívánnak vásárolni, akik ked­vezőtlen körülmények között él­nek, illetve legalább öt éve la­kik személyi tulajdonú lakás­ban bérlőként és azt meg kí­vánja venni. Salamon Gyula Épülő új lakások Pécs, Lvov-Kertvárosban Oszter László Társbérlet a bírósággal: míg beszélgetünk, a folyosóról a pereskedő had zsivaja fura ze­nekíséretként árasztja el a he­lyiséget. Oszter László, a sikló­si járási-városi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke észre sem veszi, volt ideje hosszú éveken át megszokni. Negyedszázad — ugyanezen a poszton. Kiigazít: — Az ellenforradalom után két fontos szerv alakult: a munkásőrség és a népi ellen­őrzés. Én mindkettőnél alapító­tag voltam. A munkásőrségben másfél évtizedig zászlóaljpa- roncsnok-helyettesként szolgál­tam, úgy vonultam tavaly tar­talékállományba. S hogy stílszerűen folytassuk: a NEB-nél változatlanul tart a tényleges szolgálat, s most már lassan átcsúszik a második ne­gyedszázadba. — Emlékszem: 1958. április 10-én volt az ünnepélyes eskü­tétel, akkor választottak meg elnöknek... A mai kilenctagú bizottságban ketten ' vagyunk alapítótagok, s a népi ellen­őrök között is kilencen van­nak, akik kezdettől fogva tevé­kenykednek. A 25 év alatt ösz- szesen kb. 800 népi ellenőr vett részt a munkában (jelenleg 204-en dolgoznak), s 197-en ré­szesültek különféle elismerés­ben. A mai napig 408 vizsgála­tot folytattunk íe, az évi átlag tehát 16... E kis statisztika után ő ma­gáról faggatjuk: milyen előz­mények után esett éppen őrá a választás? — Eredetileg péksegéd vol­tam, de a szakmát ott hagy­tam, amikor az ötvenes évek­ben ismét bevezették a jegy­rendszert és kevesebb kenyérre volt szükség. Dolgoztam az építőiparban, voltam a taná­cson kereskedelmi csoportveze­tő, aztán az ellehforradalom után ismét a sütőipar. . . Köz­ben megalakult a munkásőr­ség és én beléptem. Különben 1945 óta veszek részt a moz­galomban, s talán ez is hozzá­járult ahhoz, hogy éppen en­gem szemeltek ki a járási NEB elnökének. A kezdetekre terelődik a szó és elmondja, hogy eleinte — főleg a gazdasági vezetők ré­széről — tapasztalható volt egy olyasfajta reagálás, mint­ha a korábbi Állami Ellenőrzési Központ visszatérését látyók volna a NEB-ben. — Sokáig tartott, amíg meg­értették, hogy a mi feladatunk elsősorban a segítés, nem pe­dig a mindenáron való hiba­keresés. Azóta — hangsúlyoz­za — valódi elvtársi munka- kapcsolat van minden partner­rel. Viszont hallatlanul rövid idő alatt szerveződött meg a népi ellenőrzés társadalmi állo­mánya, s már az első évben nyolc fontos vizsgálatra vállal­kozhattunk. Ilyen volt pl. a fel­oszlott termelőszövetkezetek vagyontárgyainak a helyzete körüli vizsgálódásunk, vagy az, amit a mezőgazdasági termé­kek felvásárlása ügyében foly­tattunk. Legemlékezetesebb vizsgála­taik felől érdeklődünk, s a vá­lasz az, hogy valamennyi egy­formán izgalmas, mindre igen alaposan fel kell készülni, mert csak így érhető el a kívánt ha­tás. — Persze, most arra kíván­csi: van-e sikerélmény? Van! Ha az ember látja a munka eredményességét, a vizsgálato­kat követő intézkedéseket, amelyek a megállapításainkkal való egyetértést tanúsítják, ak­kor érzi, hogy nem dolgozott hiába. S hogy személy szerint mit jelentett ez a 25 év? Egyet biztosan: ennyivel öregebb let­tem . .. Különben hallatlanul sok tapasztalatot szereztem, a vizsgálatok során rengeteget lehetett tanulni. H. I. L apunk karácsonyi szá­mában jelent meg az az interjú, melyben Lukács János, a megyei párt- bizottság első titkára adott áttekintést arról a megyei pártbizottsági ülésről, mely­nek napirendjén a XII. kong. resszus óta végzett munka értékelése szerepelt. A közel­múltban több városi és járási pártbizottság végezte el sa­ját számvetését az elmúlt kq£ és fél évben végzett munká­járól, összegezve annak eredményeit és problémáit, ma^d ezt követően új munka- programokat fogadtak el ez évre. Természetesen minde­nütt kiindulópontként a kong. resszus és saját pártértekez- letük határozatai szerepeltek, de sehol sem feledkeztek meg azoknak a sajátos, helyi körülményeknek elemzésé­ről, melyek az elmúlt évek­ben bekövetkeztek és a párt­munka elé új feladatokat ál­lítottak. Tanulmányozva a pártbi­zottságok elemzéseit, az el­múlt két és fél éves tevé­kenységről —, s ezek jól ér­zékelhetők '-oltok azokban a beszélgetésekben, melyeket például a Pécs városi és Baranya hat napja Komló járási pártbizottságok titkáraival folytattak lapunk munkatársai —, egyértelműen arra a következtetésre jutot­tak, .mely szerint a munka során igazolódott a kong­resszuson és a pártértekezle­teken kitűzött célok helyes­sége. Ugyanakkor a változó nemzetközi és hazai körülmé­nyek új feladatok elé állítot­ták. a párímunkát, s ezeknek a követelményeknek nem könnyű megfelelni. Éppen ezek figyelembevételével fo­gadják el bizottságaink 1983. évi munkaprogramjaikat. Szinte természetesnek kell tartanunk, hogy mindenütt kiemelkedő helyet kaptak a gazdasági kérdések, nagy politikai .felelősséggel mérték meg a pártszervezetek e te­rületen végzett munkáját, kü­lönös tekintettel arra, hogyan tudták politikai tevékenysé­güket ráhangolni a megvál­tozott körülményekre, s mi­lyen feladataik vannak ezen a területen az előttünk álló években. Természetesen el­sősorban arra irányították a figyelmet, hogy hol kell a munka színvonalát, hatékony­ságát javítani annak érde­kében, hogy a gazdasági­vállalati tevékenység javul- jon. A testületi ülések vitáin nagy figyelmet fordítanak an­nak elemzésére, hogy a je­lenlegi társadalmi helyze­tünkben megnövekedett az ideológiai tevékenység je­lentősége. Sok példa igazol­ja, hogy SzTelmúlt években szélesedett a politikai aktivi­tás, erősödött társadalmunk cselekvőkészségének pozitív tartalma, de ugyanakkor fel­erősödtek olyan tendenciák is, melyek nem segítik cél­jaink elérését, zavart, nyug­talanságot keltenek. Ez aktí­vabb ideológiai munkát kö­vetel meg. Hadd utaljak itt csak egy gondolat erejéig arra, hogy ehhez a tevé­kenységhez nagy segítséget jelent a pártbizottságok és pártszervezetek számára . a közelmúltban lezajlott orszá­gos ideológiai. tanácskozás gazdag tartalmú útmutatása. Végezetül egy kérdést ér­demes még kiemelni a viták­ból: szinte mindenhol meg­fogalmazódik az az igény, hogy sokkal intenzívebbé, konkrétabbá kell tenni a párt rétegpolitikai tevékenységét, melynek feladata a szövet- . ségi politika további erősíté­se. Ennek feltétele a párt belső életének, munkastílusá­nak és módszereinek fejlesz­tése, melyre az elmúlt évek­ben a Központi Bizottság erre vonatkozó határozatai alapján nagy figyelmet for­dítottak. Kétségtelen, hogy a most folyó pártbizottsági ülések állásfoglalásai igen jelentő­sek a pártmunka további ala­kítása szempontjából, tanul­mányozása, végrehajtása minden illetékes pórtszerv fontos, feladata kell hogy le­gyen az elkövetkezendő évek­ben. v M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom