Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-11 / 340. szám
A „baloldali** terrorizmus 12.) Okok, feltételek, társadalmi háttér A cecei már a múlté Paprikanézőben - három megyében Kalocsa térségében a házak felöltötték hagyományos piros díszüket Tóth Bálint felvétele A terrorizmusnak megvannak -a maguk külső, nemzetközi gyökerei, de helytelen, ha ez elterelné a figyelmet arról, hogy a „rákos góc” bennünk van — fogalmazta meg találóan Giorgin Amendola olasz kommunista. A kommunisták e veszélyes társadalmi jelenség tényleges eredőjét magában a kapitalista rendszerben keresik tehát. > belső okok Az elmúlt évtizedben a kapitalizmus számos ellentmondása kiéleződésének szakaszába lépett. A gazdasági labilitás fokozódása, válság a társadalmi feszültségek növekedésével jár együtt. A dolgozók szociális problémáinak megoldatlansága, a közegészségügy és az oktatási rendszer gondjai, a városi élet megszervezésének hiányosságai, a jövedelemelosztás egyenlőtlensége, a nyomorövezetek fennmaradása, jelentős rétegeknek a társadalom peremére szorulása, a korábbi stabilnak hitt társadalmi helyzet elvesztése — mind-mind ennek jelei voltak. S ezek a szociális problémák a kapitalista rendszerek politikai stabilitás hiányával párosultak. Sőt, gyakran a tekintélyuralmi tendenciák, a bürokrácia, az elnyomó apparátusok szerepelnek növekedésével, s mindezek eredményeként a személyiségnek a rendszertől való elidegenedésével. A hetvenes években az egész tőkés világot átfogó szinkron jellegű gazdasági válsággal szemben a rendszer védekező mechanizmusai elvesztették korábbi hatékonyságukat. A válság csúcsát pedig csak egy ingatag újra felélénkülés, egy labilis konjunktúra követte, valamint a munkanélküliek milliós seregének és az infláció magas szintjének konzerválódása. Új vonásként megjelent a „szellemi munka proletáriótusa”, a rendszer számára „feleslegessé" vált mérnökök, jogászok, közgazdászok és más szakemberek képében. Megrendült tehát egy mítosz: a kapitalizmus válságmentes fejlődéséről, illetve arról, hogy a válságok a burzsoázia „helyes” politikája esetében elkerülhetőek. A fogyasztás integráló hatására, a jólét szakadatlan növelésének lehetőségére épülő nézeteket maga a gyakorlat vette kritika alá. S ugyanez történt a nyugat-európai szociáldemokrácia reformista politikájával, rendszermentő, kompromisszumra-hajló irányvonalával is. Az ultrabalol- daliság felerősödése a szociáldemokráciából történt kiábrándulást is tükrözte. Valóban úgy jelent meg — Lenin szavaival —, „mint büntetés a munkásmozgalom opportunista bűneiért", mert ez a két torz jelenség korábban is* és ma is kölcsönösen kiegészítik egymást' A baloldali extrenizmus aktivizálódásában szerepet játszott a nyugat-európai kommunista pártoknak — a szocialista forradalomban a békés út megnövekedett lehetőségére, a demokratikus ótmenetj szakaszokra építő — politikai irányvonalával történt szembekerülés is. A szocializmusért vívott harc „kitolódásaként” értékelve a jelenleai helyzetet, sokan az anarchizmust, az azonnal forradalmasítást tűzték zászlajukra. Az anarchizmus és a „baloldali” politikai terrorizmus is — főként létrejöttekor — a „fogyasztói”, a „jóléti társadalom" kritikájaként, az óllammonopol- kapitalizmus elutasításaként jelent meg. A kispolgári jellegű rétegek gondolkodásmódjának és pszichológiájának megfelelően azonjjan egyidejűleg a kommunista és munkásmozgalom ellenfeleként — saját szavaikkal — a „baloldal stratégiai zsákutcájának” áttörésére tett kísérletként is. 1 külső hatások Az említett belső tényezők felerősítést kaptak a külsők által. Ekkor teljesedett ki a kü6. HÉTVÉGE lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája, melyet e kalandor stratégia és taktika hívei az „osztólyharc lemerevíté- seként”, az osztályharcról történt lemondásként értelmeztek. S úgy gondolták, hogy helyére a permanens, fegyveres osztályharcot kell állítani. Legszélsőségesebb csoportjaik az osztály- harc militarizálásának jelszavát adták ki. Ezt elősegítette, hogy a nemzetközi felszabadulásukért harcoló népek fegyveres küzdelmét sokan a harc általános érvénnyel követendő példájává tették meg. Ez a kubai, a kínai, a vietnami, az algériai nép hősi harcainak torz általánosítása volt, a gerillaharc Taktikájának stratégiává emelése. A különböző kispolgári elméletekben elterjedt a militáns kisebbség kultusza, az erőszak elsődlegességének és az úgynevezett fegyveres mag szerepének abszolutizálása. A kínai kulturális forradalom pedig, amely a spontán erőszak „létjogosultságát” még a szocialista építés időszakára is „átültette”, különösen jogosulttá látszott tenni ezt kapitalista viszonyok között. Ezek a kispolgári teóriák összetalálkoztak a fejlett tőkés országokban már létező kritikai elméletekkel, különösen a dek- lasszált társadalmi rétegek elkeseredettségével, az értelmiség és a diákság jelentős részének változtatási szándékával. fl szociális bázis A szociális struktúra változásai a tudományos-technikai forradalom eredményeként ezen országokban egy kispolgári gondolkodású, az anarchista, a különböző szélsőséges nézetek iránt fogékony értelmiségi, középosztálybeli és ifjúsági réteget hoztak létre. Létezett tehát a balodali szélsőségesség elterjedése számára alkalmas szociális talaj. Mert a tőkés fejlődés új vonásai és a válság hatása elsősorban ezen rétegek korábbi stabilnak hitt — sok tekintetben privilegizált helyze- tétjngatták meg. Az értelmiség jelentős része elveszítve kiváltságos helyzetét, közeledett a munkásosztólyhöz, alsó rétegei proletarizálódtak. Hasonló folyamat játszódott le a hivatalnoki, tisztségviselői rétegek körében is. A munkás- és diákifjúság pedig az elmúlt évtizedben a tőkés fejlődés legtragikusabb áldozatává vált: a közös piaci országokban a munkanélküliek 40 százalékát ők alkották. A nagy ipari városok peremén kialakultak a deílesszáló- dott, különböző lumpenelemeket tömörítő övezetek, a nincs- telenség, a kiábrándultság és az erőszak központjai. Itt található a fiatalok azon része is, amely a közönséges és politikai bűnözés potenciális utánpótlását, tartalékát jelenti, ahonnan a fegyveres extrenizmus az emberanyagot merítette. Az egyetemek is — például Olaszországban — a szélsőségesség fellegvárává váltak, mert csak átmeneti „parkírozó helyet" képesek biztosítani a fiatal munkanélküli tömegeknek, akiknek később a diploma birtokában történő elhelyezkedés is nehézségekbe ütközött. Az említett változások természetesen a munkásosztályt is érintették. Csakis ennek figyelembevételével érthető meg, hogy például Olaszországban az ipari üzemekben terrorista magokat fedeztek fel és az olasz munkások egy részénél türelmes, sőt megértő magatartás tapasztalható a terroristákkal kapcsolatban: egyesek „megté- vedt elvtársaknak” tekintik őket. Mindennek magyarázata az, hogy a fejlett tőkés országok munkásosztálya az elmúlt évtizedben szociális szempontból összetettebbé, bonyolultabbá vált. Jelentős mértékben telítődött kispolgári elemekkel. Nem véletlen tehát, hogy a baloldali extrenizmus és terrorizmus számára a legfogékonyabbnak a munkásság azon csoportja bizonyult Olaszországban, amelynek tagjai csak rövid ideje váltak munkássá, s a szervezett munkásmozgalom, a párt és a szakszervezetek hatása még gyenge volt körükben. A lumpenelemek száma is megnőtt az elmúlt időszakban, főként a termelési folyamatokból kiszorult szakképzetlenek — kisebb mértékben a szakképzettek — körében. Ennek a bűnözéshez is sok szállal kötődő lumpentársadalomnak a szociális utánpótlását főként kispolgár; és ifjúsági elemek alkotják. Objektív gazdasági alapját pedig a tömeges, krónikus munkanélküliség. A kalandor taktika hívei ezekre a perifériára szorult, kiábrándult és elkeseredett elemekre eredményesen építettek tevékenységük során. A fejlődés ellentmondásaiból fakadó okok, az őket támogató külső tényezők és a szélsőségességnek talajt biztosító szociális bázis hatékony megerősítést kapott a társadalmi atmoszférában is: az erőszak szubkultúrájában, ebben a szélsőségességnek, a terrorizmusnak melegágyát képező közegben. Ilyen körülmények között a terrorizmus a kapitalizmus általánosan jellemző jegyévé vált, amely történelmileg egyidejűleg egészen ’különböző fejlettségi szintű, különböző belpolitikai problémákkal küzdő országokban egyszerre jelentkezett. Megjelenése természetesen sajátos vonásokkal is együttjárt. Ezt — ahogyan látni fogjuk a továbbiakban — jól érzékelteti az olasz és a nyugatnémet „baloldali” terrorizmus példája is. Szirtes Gábor (Folytatjuk) Vérvörös az ereszek alja. Cecén vagyok. Ámuldozom a csodás füzéreken, egyelőre abban a hiszemben, hogy a Dunántúl egyik paprikatermesztő központja ez. A cecei paprika fogalom. De tényleg: mikor is ettem utoljára cecei paprikát? Az már régen lehetett... — mondja Pintér György, a cecei Béke Termelőszövetkezet elnöke. Cecén ugyanis utoljára „Góliát” paprikát termesztettek, de a tsz tavaly már egyáltalán nem ültetett ilyent sem. Túlontúl sok volt vele a munka, sok a kártevője, ugyanakkor hasznot alig hozott. Most a cecei termelő- szövetkezet kalászosokat és kukoricát termeszt. — A háztájiban és a ház körüli kiskertekben akad még némi paprika — mondja Pordán László, szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke. — Ez ösz- szesen talán 15 hektárt jelent. Vannak, akik fóliáznak és a fólia alá a Fehérözönt ültetik. Sajnos idén a fólia alatt is megjelentek a kártevők. Sok helyen balul ütött ki a papriká- zás. Azért még jövőre megpróbáljuk. Ha akkor sem sikerül, abbahagyjuk. öreg, düledező házba lépünk be. Az egyik kis helyiségben gyönyörű, utóérlelt paprikafüzé. rek lógnak a mennyezetről. Alattuk gáztűzhely adja a szárításhoz szükséges meleget — Fontos az, hogy a paprikát felfűzve szárítsa az ember, különben belerothadhat a csutkája és akkor előbb-utóbb megkeseredik. A necchálós szárításnál már fennáll ez a veszély. Az igazi jó fűszerpaprika többszöri darálás után 10—15 nap elmúltával válik teljesen teltvörössé. És ha ezzel készül a csirkepörkölt, ■ vagy a halászlé, akkor ügye megtudhatja az ember, mi az igazán fölséges ebben a fűszerben. A paprikát Cecén a bulgárok honosították meg az első világ, háború után. Országos hírű, kiváló szalonnázó paprika volt ez. Az ereszek alatt látható füzérek tulajdonképpen kalocsai fajták. Még elindulás előtt fellapoztam a „Kertészek kézikönyve” című 1961-ben megjelent kötetet, amelyben ismertetik a paprikafajtákat is. A fehér színű fajták akkor a kővetkezők voltak: cecei, bajai, tokodi, bogyiszlói, kálinkéi fehér, jubi. leurn, paradicsom alakú fehér. Hót ezek szerint a ceceit kipipálhatjuk. Végleg "eltűnt. Bogyiszlón szintén ott ragyognak a paprikafüzérek az ereszek alatt. Na. majd itt — gondolom — Iátok szép paprikaföldeket, meghallom a paprikamalom zúgását. A Duna Gyöngye Termelőszövetkezet irodájában Babos Mihály, háztáji ágazatvezető elmondja, hogy paprika már itt is csak a háztájiban van. Leszkovszky Imre, a tsz üzemgazdásza, könyvelési ívet tesz az asztalra. Azt mondja: 1962— 63-ban 50—70 hektárnyi volt a fűszerpaprikáink. A hektáronkénti termésátlag 60—70 mázsa volt. Ezt szerződéses alapon részben helyben, részben Kalo, csőn őrölték. A bogyiszlói pap. rikamalam négy—öf évvel ezelőtt állt le. — Zöldpaprikából sohasem ültettünk sokat — folytatja Leszkovszky Imre. — Területe 20—30 hektár volt. 120—150 mázsa termett hektáronként. Egy része konzervgyárba, más része a Zöldért boltjaiba került. 1980-ban ültettünk utoljára. Munkaigényes volt, öntözni, kapálni kellett. Megöregedtek, elmentek az emberek. A paprikán eleinte tisztes haszon volt, mígnem ráfizetéses lett. Háztájiban mintegy 60—70 hektárnyi kertterület van. Egy részén főleg a „fehérözönt” és a „bogyiszlói gömbölyű" fajtát termesztik. Talán tíz családtól kerül valóm; a piacra is. Fű- szerpaprika természetesen min. den családnál van. Faddon és Tolnán még akadnak szerződéses paprikatermesztők. Végül is az alapigazság a paprikaügyben, azt mondják a szakemberek —, hogy gépesítés nélkül a nagyüzemi termesztés ma mór nem gazdaságos. Ugyanakkor a gépesítés — ha az nem megfelelő — kárára van a paprikának. A gépek olykor törik-zúzzók, megsértik a paprikát. Ezek a sérült példányok aztán berothadnak. Volt itt egy paprikatelep is. Ebben dolgozták fel a bogyiszlói paprikát. A hatvanas évek elején a helybeli paprikamalom még köveken őrölt. — Az egy ragyogó paprika volt — mondja a tanácselnök. — Akkoriban csak a felfűzött fűszerpaprikát vették át. A nagyüzemesítéssel aztán a hatalmas szárítóval és szikkasztóval együtt eltűnt ez is. Az én gyermekkoromban a paprikaszüret óriási esemény volt. A mintegy húsz holdas paraszti gazdaságok mindegyikében ül. tettek egy-két hold paprikát. Szedéskor, fűzéskor még napszámosok is kellettek, hiszen melyik család győzte volna egyedül? A paprika ezek szerint az egész Dunántúlon kiskerti, hobbikerti növénnyé vált. De vajon mi lehet Kalocsán? A kalocsai paprika és Konzervipar; Vállalat igazgatói irodájában Bakos Péter termelési osztályvezetővel beszélgetek, miután megcsodáltam Dúsnak, Fájsz és Bátya vérvörös paprikaereszeit. Ez a gyár a magyar paprikaőrlés egyik gazdája. A másik a szegedi. Sokm ndent csinálnak itt. Hatalmas vitrinek előtt állok. A száraztésztától a különböző szárított és őrölt zöldségeken át sokféle termék látható bennük. Néhány mellett ott a „Kiváló áruk fórumának" az emblémája és a BNV díjai. Engem a fűszerpaprika érdekel. — Elsősorban Bács, Szolnok és Tolna megyéből kerül hozzánk a paprika — mondja Bakos Péter. — A termesztőkkel szerződtéses viszonyban állunk. Ez a gyár 750 vagon félkész paprikát dolgoz fel évente. Eb. bői a faddi, azaz a dunántúli mennyiség mindössze öt vagon. Ami a gyártástechnológiát illeti, az már a szedéssel kezdődik. A fűszerpaprikát szedéskor osztályozzák és az átvétel első' és másod-, illetve harmad- osztályú formában történik. Természetesen a minőség határozza meg az átvételi árat. — A kistermelőknél nem láttam ilyen osztályozást. Ügy gon. doltam, hogy ott minden első osztályú .. — A felfűzött és megfelelően utóérlelt paprika — szín, íz és egyéb tekintetben — természetesen a legjobb. A nagyüzemi szikkasztás, szárítás ládákban történik. Megjegyzem» hogy körzetünkben géppel csak minimális mennyiséget szednek. Az egész paprikatermesztést a Kalocsai Agráripari Egyesülés fogja össze. Ennek a gyár is tagja. A hozzánk kerülő paprika zömét a dusnoki, miskei, fajszi, bátyai tsz-ek és a Kalocsai Állami Gazdaság adják. Az utóérlelés részben a fogadóállomásokon történik. A hozzánk kerülő paprikamosás, -szeletelés után a szárítókba kerül. Ilyenkor még benne van a csutka is. A szárítókban a nedvességtartalom nyolc százalékra csökken. Szárítás után lég szeparátorral csutkátlanítjuk a paprikát. így ez — a közhiedelemmel ellentétben — nem kerül bele az őrleménybe. Szárítás után raktározzuk az alapanyagot. Aztán ezt őröljük egész éven át. — Mi a helyzet a magánőrléssel? — Kis tételben őrölni csak saját szükségletre lehet. A paprikaőrlés állami monopólium. A paprikán egyébként mintegy 30 százalékos forgalmi adó van. A kistermelő nem fizet forgalmi adót, ezáltal olcsóbban tudja a paprikát adni, mint mi. Erre az égvilágon nincs semmi szükség. Az állam csak a szegedi és a kalocsai vállalatot ruházta fel a kereskedelmi célokra szánt paprika őrlésének a jogával. — És a minőség? Azt végülis . mi határozza meg? — A minőséget az állam szavatolja. A paprikát egy jelleg- mególlapító bizottság által elfogadott színetalomhoz hasonlítják és a MÉVI (Megyei Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet) szakemberei minősítik. Esetleg átminősítik... A paprika bel- tartalmi értékeit szabvány rögzíti. Ezek legjellemzőbbjei: a festéktartalom, a hamutartalom és a nedvességtartalom, őrlés után raktározzák és csomagolják a paprikát. — Milyen fajtáik vannak? — Hétféle van. Ezek: a különleges, a csípmentes csemege, a csemege, az édes-nemes, a félédes, a rózsa és az erős. .. A közhiedelem szerint az édesnemes a legjobb, szerintünk a különleges. — Milyen az exportjuk? — A világ szinte minden részére eljut a kalocsai paprika. Idén az össztermelésünk nyolcvan százalékát exportáljuk. En_ nek a további nyolcvan százaléka kerül tőkés, húsz százaléka pedig szocialista piacra. Nyugaton ma is keresett és eladható cikk a paprika, jóllehet korábban voftak e téren problémák. összességében ötven— hatvan országba exportálunk. Legnagyobb vevőink az USA és az NSZK. Konkurrenciát számunkra elsősorban a spanyol paprika jelent. Az sem minőségi, hanem mennyiségi, vagyis árkonkurrencia. Magyarország részesedik a világ fűszerpaprika-forgalmának az egyharmo- dában. fgy a második legnagyobb paprikaexportőr. Zúg a malom, tüzel a szárító. A szárítóban naponta 550—600 mázsa nyerspaprikát szárítanak, a malomban pedig 450 mázsa pirospaprikát őrölnek meg. B. K. Egy a sok merénylet közül. Tizenhat személy sérült meg, közülük egy súlyosan, a párizsi Saint Michel téren történt robbanás következtében. A terrorakcióért később egy örmény csoport vállalta a felelősséget.
