Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-11 / 340. szám

A szocialista országok TESTVÉRUPIBINK ÍRJÜK Tyumenyi billiók Földgözkorszak a szoujet gazdaságban Jugoszlávia IMT-traktorok a világ minden táján A jugoszláv mezőgazdaság közel tízmillió hektár megmű­velhető földterülettel rendelke­zik, amelynek megmunkálásá­hoz jelenleg 460 000 traktor és egyéb mezőgazdasági gép áll rendelkezésre. E gépek száma különösen az utóbbi évtizedben emelkedett, amikor a jugoszláv gyártó cé­gek elkezdtek saját tervek alapján mezőgazdasági gépe­ket készíteni. Manapság 40 vállalat 20 000 dolgozója fog­lalkozik Jugoszláviában mező- gazdasági gépek gyártásával. A legnagyobb traktorgyár az IMT — Belgrád, ahol évente 40 000 traktor és géptartozék készül. A jugoszláv mezőgazdasági gépgyárak már évi 80 000 trak­tort gyárthatnak, ami a hazai szükséglet fedezésén felüf ex­portra is lehetőségeket ad. Ta­valy a mezőgazdasági gépgyá­rak termékeinek csaknem egy­negyedét exportálták. Jugo­szláv traktorok dolgoznak pél­dául Indiában, Egyiptomban, Algériában, Mexikóban, Tu­niszban, Görögországban, Dá­niában, Svédországban, Török­országban, Lengyelországban és más országok mezőgazda­ságában. A jugoszláv mező- gazdasági nehézgépek jó piac­ra találnak a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlová­kiában is. Vietnam Új kókuszültetvények A Mekong-delta bőven ter­mő vidékén, Ben Tre tarto­mányban szívesen foglalkoznak kókuszdió termesztéssel. Az itt gazdálkodók ez évben újabb 2000 hektárral növelték a kó­kusz-ültetvényeket, így a kó­kuszdió termőterülete már 40 000 hektár a tartományban. Ez a Vietnami Szocialista Köz­társaság legnagyobb kókusz­dió-ligete. Nemcsak a termőterületet növelik, hanem új kókusz-hib­ridekkel is kísérleteznek. A föl­deken dolgozók szakképzettsé­gének növelésére is gondol­nak: ez évben újabb száz szak­embert képeztek ki. A jól gondozott ültetvények az idén különösen bő termést adtak, lesz tehát munkájuk a feldolgozó üzemeknek is. Az egyre gazdagabb vidék jói fel­szerelt kókuszdió-feldolgozói­ban olajat nyernek ki, a mel­léktermékekből pedig aktív sze­nét, szappant és más cikkeket készítenek. Csehszlovákia Kazetta a fekete toronyból — A Dél-csehországi Műem­lék-karbantartó Vállalat dolgo­zói több mint 6 millió korona befektetéssel állítják helyre Ceské Budejovice egyik törté­nelmi nevezetességét, a fekete tornyot. A hagyma alakú, ara­nyozott toronysisak rekonstruk­ciója során egy kazettát talál­tak, amelyet szakemberek je­lenlétében nyitottak fel a-Ceské Budejovice-i Városi Nemzeti Bi­zottság elöljárói. A kazetta több, várostörté­neti szempontból értékes, írá­sos dokumentumot tartalmaz, melyek közül a legrégebbi 1551-ből, a legújabb pedig 1848-ból származik. Ezen kívül több régi pénzérme és papír­pénz, a városi tanács tagjainak egykori névjegyzéke és a múlt század első éveiből származó menükártya került elő a do­bozból, A torony felújítási munkála­tait a tervek szerint 1986-ban fejezik be. Szovjetunió Ez év végéig kitermelik a tyumenyi lelőhelyeken az egy- billiomodik köbméter földgázt. A Szovjetunióban első ízben hoznak felszínre egy gazdasá­gi régióban ilyen nagymennyi­ségű földgázt. E természetes tüzelőanyag kitermelésénél a köbmétermil- liárdokról a billiókra áttérés nemcsak mennyiségi változá­sokra utal a Szovjetunió tü­zelőanyag-energetikai mérle­gében. Nemcsak azt jelenti, hogy a gáz részaránya az 1981. évi 26 százalékról 1985-ben 32 százalékra emelkedik. A szov­jet gazdaságban napjainkban végbement minőségi változá­sokról is beszélni lehet, ame­lyeket az váltott ki, hogy a földgázt — ezt a könnyen ke­zelhető és olcsó tüzelőt és ér­tékes vegyipari nyersanyagot — valóban kolosszális meny- nyiségben kapcsolták be a gaz­dasági vérkeringésbe. Ide tartozik a gázmérők és csővezetékek kiépítéséhez a földgáz kitermeléséhez és tisz­tításához szükséges gépeket és berendezéseket gyártó hazai ipar rohamos fejlődése, a vas­Bulgária kohászat szerkezetéFen végbe­ment minőségi változások. Pél. dául a 100 és 120 atmoszféra üzemnyomást kibíró csövek gyártásához (egyelőre a cső­vezetékekben a nyomás nem haladja meg a 75 atmoszférát) új acélfajta gyártástechnoló­giájának kidolgozására van szükség, továbbá arra, hogy az acélolvasztó műhelyeket új be­rendezésekkel lássák el, vala­mint tökéletesítsék a lemez­hengerlést és csőhegesztést, több rétegű csöveket fejlesz- szenek ki és vezessenek be. A gázfogyasztás a legutóbbi másfél évtizedben a vaskohá­szatban 2,3-szeresére, a vegy­iparban 5,7-szeresére, a ház­tartásban 3,4-szeresére emel­kedett. A Szovjetunióban gáz felhasználásával állítják elő a nyersvas és acél 93 százalé­kát, a hengerelt vas és acél 44 százalékát, a cement 59, az ammónia 83, az ásványi mű­trágyák 95 százalékát, a villa- mosenergía jelentős részét. Több mint 200 millió szovjet ember — kétezer város és csak. nem százezer más helység —• használja a földgázt a világ legalacsonyabb díjszabásában rögzített áron. Napjainkat „földgázkorszaknak'' is nevez­hetnénk, mivel a gázkiterme­lés növelése és dlkalmazási te­rületeinek bővülése világvi­szonylatban jellemző. A nem­zetközi és országos szerveze­tek azonban már rengeteg energetikai forgatókönyvet dol­goztak ki, amelyeknek lényege, hogy az egyéb szénhidrátokhoz hasonlóan a gázlelőhelyek is kimerülnek. Mihail Sztirikovics szovjet akadémikus például úgy véli, hogy a földgáz sze­repe a világ energiamérlegé­ben 2000-ig marad meg. Az abszolút fogyasztás 2025-ig nö­vekedni fog, majd állandósul és 2050 után gyorsan csökken­ni kezd. A Szovjetunió, amely tavaly több mint 465 milliárd köbmé­ter gázt termelt ki és 1985-ben el kívánja érni a 600 milliárdos szintet, nem más energiaforrá­sok rovására fejleszti gázipa­rát. Az országban növekszik a kőolajkitermelés, folyamatban van a szénipar műszaki újjá­alakítása, épülnek, a világ leg­nagyobb vízierőművei, széles körű atomenergetikai program valósul meg. A szovjet energetika hosszú­távú fejlesztési tervében a gáz­nak '(akárcsak a szénnek), olyan „lökhárító" szerepét szán. jók, amely ki tudja elégíteni az ország szükségleteit,, mindad­dig, amíg tömegesen felhasz­nálhatók lesznek új energiahor­dozók. Olyanok, mint a nap­energia és az irányítható ter­monukleáris reakció energiája. Ebben az összefüggésben a földgázkitermelés gyorsított ütemű növelése valamennyi energiaforrás komplex felhasz­nálásával párosulva az egyik legeredményesebb módja lehet az energiaprobléma megoldá­sának. Vlagyimir Mitarjev, az APN közgazdasági szemleírója Bulgária A Szófiapress munkatársa in. terjút készített a bolgár nagy­város, Plovdiv főépítészével, Ru. men, Grigorovval. Elsőként azt kérdezte, nehéz-e Plovdiv fő­építészének lenni? — Nehéz és felelősségteljes. Minden elkövetett hiba évszá­zadokra nyomoka't hagyhat, vagy remekműveket semmisít­het meg. Másrészt, hálás mun­ka, mert van mit az elődök­től átvenni, van mit helyreállí­tani és a nemzedékek számára megóvni. Hiszen itt trák, ógö­rög, római, bizánci és oszmán leletek egyaránt találhatók. Az oszmán korszakban Plovdiv volt az egyetlen, 50 ezer lakosnál nagyobb bolgár város, és nagy gazdasági és kulturális központ­nak számított. Ebben az időben épültek a reneszánsz házak, amelyek egyedülállóak a bol­gár építészetben, A plovdivi házak mindig szoros kapcsolat­ban álltak a természettel, épí­tésükkor minden egyes szikla és lejtő szerepet kapott. így van ez az első világháború utón épült központi bevásárló utcánál is. -Ez ma a városköz­pont. Szinte belenő a plovdivi halmokba és sajátos jelleget kölcsönöz nekik. A plovdivi óvárost és a bel­várost műemlékké nyilvánítot­ták. Az épületek karbantartása és megóvása külön építészeti rend szerint történik. Mindez „megnehezíti" a központi vá­rosrész építészeti és városfej­lesztési feladatainak a megol­dását. Plovdivban külön Kultu­rális Műemlékvédelmií Intéizeltl működik. Mi' nem hozunk egyet­A múlt és a jelen városa Deszélgetés Plowdiw főépítészével len határozatot sem addig, amíg meg nem hallgatjuk az intézmény szakembereit. — Mi történik a régészeti le­ietekkel? — A központi városrész, ahol egy antik városra találtunk, sok építészeti problémát okoz» Mintegy két méter alatt mindig valamilyen leletre bukkanunk. Ez sajátos építészeti és konst­rukciós megoldásokat tesz szük­ségessé. A trák kultúra új mú­zeumának építésekor például a föld alatt ugyancsak érdekes leletekre bukkantak. Ezért át kellett dolgoznunk az alapozási terveket és részben magának a múzeum épületének a ter­veit is. Érdekes megoldással ta­lálkozhatunk a központi város­részben, ahol a modern posta­épület és a római kori leletek jól megférnek egymás mellett. — Hogy folynak a munkák? — Mindenekelőtt restaurál­ják a reneszánsz házakat. Az i. u. III. században épített ró-- mai színházat a múlt évben res­tauráltuk, s újra előadásokat tartanak benne. Azt mondhat­juk, hogy a színház a második életét éli. A restaurált házak­ban, ha nincsen tulajdonosuk, alkotóházakat nyitunk, vagy műhelyeket. A „Paláin" étte­rem például, római falmarad- ványokra épült. Plovdiv legvon. zóbb étterme. A néprajzi mú­zeum udvarán 'nemzetközi ka­marazenei fesztiválokat szoktak rendezni. Az egyik régi utcá­ban valamennyi házat szállo­dává szeretnénk átalakítani. — Hogy építkeznek a köz­ponti bevásárló utcában? — Igyekszünk megőrizni a meglévő épületeket. Anélkül, hogy megváltoztatnánk a lakó­házak külső képét, korszerűsít­jük az üzleteket és a felettük levő lakásokat. Valamikor ezek­re a házakra jellemzők voltak a nagy és szép fokapuk, ame­lyeket később vas. és alumi- niumkapukkal helyettesítettek. Kísérletet végeztünk, hogy visz. szatérbessünk a régi fakapuk­hoz. — Hogyan hatnak a dombok a környező övezetre? — Arra kényszerítenek ben­nünket, hogy alacsony, 3—6 emeletes házakat építsünk; amelyek beilleszkednek a kör­nyezetbe. if ■ Plovdiv. Az óváros. A régi római színházban ismét előadásokat tartanak. — Lehet-e valamit a régiek­ből átmenteni a korszerű, ipa­ri alapokra helyezett építkezés­nél? — A 80 ezer plovdivi lakos­nak otthont adó legújabb la­kótelep, a „Trákia” házgyári elemekből épül. Nehéz a re­neszánsz ház építészeti eleme­it itt alkalmazni. Mégis van valami közös az építészeti kon. cepciókban. A „Trákia" kilép a szigorú geometriai megoldások keretéből, szakít az egyenes homlokzatokkal. Az épületek dinamikusak és változatosak. A korszerű építészeti technológi­ák és elemek alkalmazása mel­lett igyekszünk a régi meste­rek harmóniájának és választé- 'kosságának legalább egy ré­szét átvenni. Gerogil Vlaszev (Szófiapress) CAMBEHCKO JC.SAO A szliveni „Druzsna peszen” („Ba­ráti ének”) gyermekkórus az idei év­ben is komoly sikereket ért el, sze­replései során. Sokat szerepeltek kü­lönböző megyei rendezvényeken Szli- vemben és Szófiában egyaránt. Emellett két külföldi meghivásnak is eleget tettek 1982-ben, júliusban ex NDK-ban, hat önálló koncertjük volt, többek között a testvérmegye szék­helyén Gerában is. Augusztusban a Szovjet Rádió és Televízió által ren­dezett gyermek folklóregyüttesek mű­sorában is felléptek. A Druzsna peszen — gyermekkó­rus sikereinek titka, hogy állandóan gyarapítják repertoárjukat. Az 1981/82. évi szezonban 18 új kórusművel gaz­dagították tudásukat. A kórus 166 művet sajátított el, melyek közül 149 bolgár szerzőké, míg 37 külföldi szerzők műve. Az elmúlt években 69 új művet szólaltattak meg elsőként, s ezek közül negyvenet az énekkar számára írtak a szerzők. A Szófiai Rádió sztereófelvételelken rögzítette a 18 új kórusművet, még a Balkán- ton stúdió öt fellépésüket vette le­mezre. Az együttes Bulgáriában a gyer­mekkórusok közül az értékelés során a harmadik helyezést érte el. A schwerini müanyaggépgyár üze­mi akadémiája tízéves fennállását ünnepli az idén. Évente több mint 1300 dolgozónak nyújtanak lehetősé­get a továbbképzésre. Negyvenhét másodállású oktató irányítja a stú­diumokat, de ez a lehetőség nem­csak az említett üzem dolgozói, ha­nem a város más üzemei részére is biztosított. Jelenleg a kerámiaüzem, a hidraulikai gyáregység dolgozói is Itt készülnek a mestervizsgára. En­nek megfelelően az utóbbi években megváltozott, bővült a profil, igy a munkavégzéshez szorosan kötődő képzési formák állnak a középpont­ban. Minden üzemegységben van oktatási megbízott, aki társadalmi megbízatásként végzi feladatát, és szoros kapcsolatot tart az oktatási bizottsággal; közös mérlegelés alap­ján állítják össze az éves képzési terveket a különböző szakágakban. Ízelítő az 1982-es oktatási év prog­ramjából: az automatizálás-technika, mikro-elektronika, a számítás­technika ipari alkalmazhatóságának tanulmányozása mellett sor került forgácsoló, maró és lakatos szak­munkásvizsgák, valamint gázhegesz­tő szakvizsgára. A nők számára kü­lön továbbképzési lehetőségeket kí­nálnak: ipari kereskedői kvalifiká­ciót lehet szerezni. Az új forma egyébként igen népszerű volt, szá­mos nődolgozó végezte el ezt a tanfolyamot. A főiskolával közös szervezésben angol nyelvet is oktat­nak három fokozatban, kezdők, kö­zép-haladók és haladók számára. AbBÓBCnaa npaeaa Kétszeresére növeli a fémmegmun­káló eszközök kopásállóságát az oz új kenő-hűtőfolyadék, amelyet az Uk­rán Tudományos Akadémia fizika­mechanikai intézetének tudósai dol­goztak ki, a Berdjanszkij nyersolaj­kutató üzem szakembereinek az együttműködésével. A marókések, forgácsoló-szerszámok, fúróeszközök hosszú élettartamát biztosítja ez az igen finom, egy mikronnál véko­nyabb, speciális adalékanyagokat tartalmazó, kristályosodó folyadék. A különleges „burkolat” megbíz­hatóan megóvja a vágóeszközt a ki- töredezéstől, a szétdörzsöléstől, a korróziótól, és jó hőelnyomó-képes- séggel rendelkezik. Munka közben a forgácsolóeszközt állandóan nedves állapotban tartja, védőréteget képez a felületen, és a kopási folyamat közben azonnal regenerálódik. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ez az anyag jelentős mértékben javítja az alkatrész-megmunkálás minőségét, emellett az új kenőfolyadék teljesen ártalmatlan az ember szempontjá­ból. A vágóeszköz tartósságának és szi­lárdságának fokozása a munka ter­melékenységének növelését segíti elő a népgazdaság különböző területén. A forgácsolószerszám élettartamának meghosszabbítása jelentős mértékben csökkenti az eszközfelhasználási költséget, a javításra fordított ösz- szeget és a drágafém-szükségletet. Az utóbbi években a Ivovi kuta­tók a kenő-hűtőfolyadékok széles választékát állították elő az ipari termelés számára. Ezen anyagok al­kalmazásának gazdasági hatékony­sága már több mint négymillió ru­bel megtakarítást jelentett a drogo- bicsi, a Ivovi és a lucki üzemek ter­melésében. HÉTVÉGE 7. Városrészlet a Mórica folyóval

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom