Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-11 / 340. szám

szítenek a különböző importált és saját gyártású hatóanyagok­ból. Ez utóbbiak zöme gyomirtó­szer, amiket főleg a kukorica vegyszeres gyomirtásában al­kalmaznak. Újabban gombaölő­szerekkel is kísérleteznek, már gyártják is az egyik fontos ha­tóanyagot: a folpetet. Másik nagy termékcsaládjuk az úgyne­vezett intermedierek (alapanya­gok, közvetítők), melyekhez olyan, fontos szerves vegyipari, gyógyszer-, festék-, valamint műanyagipari termékek tartoz­nak, mint a klorocid alapanya­gául szolgáló paranitroaceto- fenon, a nagy szilárdságú, szer­ves üveglemezekhez való metil- metakrilát monomer, vagy a ftálsavandirid, a poliészter- gyártás egyik fontos eleme. S ha már a műanyagoknál tar­tunk, megemlíthetjük a polisti- rolt, a különböző hőszigetelő­ket, a Nikecellt és a többi sík­és hullámlemezeket. Sportlöszerek világszínvonalon Előállítanak szervetlen vegy­ipari termékeket is: a sósavat, a marónátront és a klórt, ame­lyek szinte minden kémiai szin­tézis alkotóelemei. Legnépsze­rűbb gyártmányaik azonban a bel- és külföldön egyaránt ke­resett vadász- és sportlőszerek. Ez is régi hagyomány: a válla­lat REX nevű füst nélküli va- dászlőporávol már a harmincas években kiemelkedő eredmé­nyeket ért el dr. Lumnitzer Sán­dor, az agyaggalamb-lövészet akkori világbajnoka. A közel­múltban vásárolt és üzembe helyezett gépsorokon világszín­vonalon álló technológiával ké­szülnek a közkedvelt vadász- és sportkellékek. Egyik „válság-iparunk" — — köztudottan — a nagy anyagigényű, sok importra szo­ruló vegyipar. Mi látszik, mi ér­ződik ebből a Nitrokémiában? Mindenekelőtt termelésük bizo­nyos csökkenése, omlnek az a Teniszpályák, fedett uszoda A balatonfűztöi NIKE, vagyis a Nitrokémia Ipartelepek egyik fontos termékét az ország ap- raja-nagyja ismeri: a vállalat pirotechnikusai készítik el min­den évben az alkotmánynapi tűzijátékhoz a rakétákat, tűz- szereket. Ennél többet azonban kevesen tudnak e nagymúltú gyárról, amely az ország egyik legnagyobb vegyiüzeme. A Balaton északkeleti csücs­kében, a fűzfői „kesztyűujjnál" több ezer hektáros területen fekvő gyártelepen egyszer vala­ki megszámlálta a szanaszét álló épületeket. Háromszázig jutott, pedig csak a raktárokat számolta meg. A szétszórtság­nak elsősorban biztonságtech­nikai oka van, de azt se hall­gassuk el, hogy a NIKÉ-t az I. világháború után, más Vesz­prém megyei üzemekkel együtt, azért alapították, hogy új bá­zist teremtsenek a Trianon utáni Magyarország elvesztett hadi­iparának. Ennek megfelelően egész 1945-ig fő profilja a lakk­gyapot, a vadász- és hadiipari lőporgyártás, Valamint különbö­ző pirotechnikai készítmények előállítása volt. Nővényvédőszerek, alapanyagok Az idén hatmilliárdos bruttó termelési értéket hozó üzemben má békésebb célú — s ezért nélkülözhetetlen -—, a gazdasá­gi élet csaknem valamennyi te­rületén megtalálható terméke­ket gyártanak. Az 1955 táján megkezdődött és azóta is fo­lyamatos termékcserék követ­keztében a NIKE ma a magyar vegyipar legsokoldalúbb válla­lata. Termelésük csaknem egyhar- madát a különböző növényvé­dőszerek adják: a mezőgazdá­szok szinte valamennyit jól is­merik. 35 féle készterméket ké­IflY készül a sörétes vadásztöltény Dél-dunántúli Tervező Vállalat, az ÉPGÉP mohácsi gyára, az AGROBER, a Pécsi Bútorgyár. Tevékenységükre a cégek fel­sorolásából következtethetünk, de divat lett számítógépes programot kidolgozni, lakást tervezni, sőt karbantartani, de az újfajta munkacsoportok me­nedzselésére is vállalkoznak. Sajnos, az árutermelés és a szolgáltatás szerényen szerepel a feladatok között. Az ipari szövetkezetekhez, tsz-ekhez 10—15 szolgáltató szakcsoport kötődik, példamutató a kezde­ményezés a Pécsi Vasas Ipari, a sásdi és a szigetvári ipari szövetkezetben. A polgári jogi társaságok száma 20—25, de ezek 1982 előtt is fennálltak. Újabbat nem jegyeztek be, közben jópár gazdasági mun­kaközösséggé alakult át. Komolyabb probléma az ön­álló, tehát magánjellegű gaz­dasági munkaközösségek szer­veződését kíséri, ami miatt az elindulás, vele együtt a beik­tatás késik. Szükség lenne egy érdekképviseleti szervre, amely elsősorban kérelmezési, alapí­tási, adózási, árkéozési, beikta­tási ügyekben nyújt rendszere­sen tanácsot. A Baranya me­gyei Tanács ezekben a témák­ban oktatás beindítását terve­zi. Mindenképpen fontos hang­súlyozni, hogy egyik hivatalos helyen sem neheztelnek az ala­pítókra, ha rosszul értelmezik a jogszabályt, netán többször fél­reértenek valamit. Szükség van mindegyik kisvállalkozásra, ha az valóban a népgazdasági ér­dekeket is szolgálja. Csuti J. A tüzelőenergiával való ta­karékoskodás létfontosságú fel', adata a Beremendi Cement­gyárnak. Ugyanis az ország ha. sonló nagyságú gyárai közül csak itt tüzelnek olajjal (a többi gyárban gázzal) és a növekvő energiaéhség és az ebből adódó energiaárak mi­att rendkívül megdrágul a ter­melés. Épp ezért a gyár köz­gazdászai és vezetői nekiálltak számolni, hogy a földgáz be­vezetésére, — ha a gyár en­gedélyt kapna, — mennyi pénz. megtakarítást jelenthetne. A becslések szerint ennek a be­ruházásnak a költsége mint­egy 170—180 millió forint len­ne, ami magában foglalná öt­ven kilométer vezeték kiépíté­sét is. Az olaj kiváltásával ugyanakkor a megtakarítás 200 millió forint lenne és a közgaz­dászok és műszakiak szerint a befektetés tíz hónap alatt meg­térülje. Hiszen csak abból mór húszmillió forintot lehetne megtakarítani, hogy elmaradna az olaj szállításával, szivattyú­zásával, a kellő hőre való fel­melegítéssel, tárolással stb. já­ró költség. Mindez a tervezés stádiumában van, sok fórumot kell még megjárnia és pillanat­nyilag kétséges, hogy zöldutat kap-e a terv, hiszen nem helyi, hanem népgazdasági szinten kell értékelni, megéri-e? Cementre pedig szükség van, hiszen a magánerős lakás, építések támogatásával hihetet­lenül megnőtt az igény A nyá­ri csúcsidőben alig győzték szállítási kapacitással, a Tü- zépnék .is sokkal többet adtaik el, mint amennyit eredetileg kérték. Mint a gyár igazgatója mondta, ilyen év még nem volt, mint az idei, amíg máskor ez- időtájt visszaesett a vásárfás és megteltek a cementsilók, addig most üresek, valószínű a hosszantartó enyhe idő miatt az igény változatlan. Az idén tízéves gyár az év végéig 907 000 tonna cemen­tet gyárt. Az év folyamán 119 000 tonnává,! Jugoszláviába is exportáltak ami 5 millió 235 ezer dollárt hozott az ország­nak. (Ha földgázzal fűthetnéik a kemencéket, az üzlet is job­ban megérné). Az új mészműben termelt égetett mész és mészhidrát mi­nősége továbbra is a legjobb az országban. Idén a tervezett 140 000 tonna égetett mész he­lyett 144 000 tonnát termeltek, mészhidrátból pedig 101 000 tonnát adtak él. Érdékességként: az cement­gyár mellé épült, az ország legkorszerűbb mészüzeme ter­melésének mintegy mellékter­méke az a kőzúzalék, ami már nem alkalmas a mész készíté­sére, és ebből készüli a cement. Ha csak ezt a ,,melléktermé­ket” használnák fel, akkor is évente 700—800 ezer tonna ce­mentet kellene előállítani, mert ha nem, ezt a követ vagy visz- sza kellene szállítani a kőbá­nyába, vagy a tárolásáról kel­lene valami módon gondoskod­ni. S. Zs. Pongrácz László lakatos és festő brigádja kisvállalkozásban is dolgoznak a BÉV-nél. Érdekes, de főképpen hasznos újítást terveznék a jövő évben a Cementipari Vállalat bere­mendi gyárában. A cementége­tő kemencéknél — természete­sen csak kisegítő tüzelésként — használt, már semmire sem jó autógumikat égetnek majd el. Az NSZK-ban működik olyan gyár, ahol már régebben al­kalmazzák ezt a fűtési módot és a beremendi gyár vezetői a közelmúltban a helyszínen ta­nulmányozták ezt a módszert. Ha sikerül itt is bevezetni és, ha beválik, évente tízezer ton­na olajat takaríthatnak meg. fő oka, hogy a nagy anyaghá­nyaddal (73 százalék) — s ezen belül felerészben import-alap­anyagokból — termelő gyár kénytelen fokozottan takarékos­kodni. Tudatosan törekednek az önköltségcsökkentésre; nagy té­telben vásárolják meg s aztán idehaza csomagolják, „szerelik ki” az importanyagok egy ré­szét. Ám ez sem változtat azon, hogy ők többnyire másoknak importálnak anyagot. Vagyis: a valutáért vásárolt alapanyago­kat később, feldolgozott formá­ban a mezőgazdaság vagy a műanyagipar hasznosítja, s ha a NIKE visszafogná a termelést, a vevői szorulnának még költ­ségesebb importra. A közvetlen import-kiváltást szolgálják legújabb beruházá­saik: a monoklór-ecetsav és a ftálsavanhidrid-üzem. (Az első növényvédőszerek alapanyaga, a második — mint említettem — a poliésztergyantáé; mind­kettőből egyre több kell, s ed­dig mindkettőt importból vásá­roltuk.) Az utóbbi gyártására az NSZK-beli BASF cégtől vásárol­tak kitűnő technológiát, s épí­tették fel a csaknem teljesen automatizált üzemet, mintegy félmilliárdos költséggel. Kifizetődő környezetvédelem Az üzemben természetesen kritikus kérdés a környezetvéde­lem. Az utóbbi 10—15 évben e téren a NIKÉ-ben és környékén sok minden megváltozott. Súlyos milliókat költenek a környezet- védelemre, mert belátták: ezzel még több pénzt takarítanak meg nemcsak a népgazdaság­nak, hanem maguknak is, lévén ez még mindig olcsóbb, mint bírságot fizetni. Az élővízrend­szert és az ipari vizeket teljesen különválasztották, az utóbbiak ismét két, külön rendszerben, igen alapos és hosszadalmas ülepítő és tisztító eljárások után kerülhetnek csak vissza a fel­színi vizekbe. Fűzfő nemcsak ipartelep, ha­nem apró városka is. Kis, ama­tőr csillagvizsgálójuk 15 éve működik, teniszcsapatuk az egyik legjobb az országban, Veszprémben évtizedek óta vita folyik arról, legyen-e a város­nak uszodája. Míg Veszprém­ben vitatkoztak, addig Fűzfőn cselekedtek: felépítették az or­szág legszebb, legmodernebb, feszített víztükrös uszodáját a Balaton partján. Miért éppen ott? Hollandiába sajtot? Ten­gerbe vizet? — kérdezték so­kan. Nos, az ottaniak jól tudják: a tóban úszni többé-kevésbé rendszeresen — csak a júliusi kánikulában lehet. Ez pedig nem elég ahhoz, hogy megta­nuljanak úszni a fűzfői gyere­kek — köztük a NIKE 5100 munkásának gyermekei. Varga János A Nitrokémia Ipartelepek új ftálsavanhibrid üzeme Kik kaptak engedélyt? A kisvállalkozásokról Eddig 150 gazdasági munkaközösség 1000 taggal Kevés az ipari szolgáltaié szakcsoport Az első kisvállalkozási kö­zösséget ez év február 4-én jegyezték be a Baranya me­gyei Cégbíróságon. Azóta ha­vonta 10—15-öt. A második félévtől főleg a gazdasági munkaközösségek száma emel­kedik, szeptemberben például 35-öt vettek nyilvántartásba. Jelenleg 150 gazdasági mun­kaközösség, polgári jogi társa, ság, szövetkezeti ipari szakcso­port működik megyénkben, leg­alább ezer szakembert tömörít elsősorban Pécsett, Mohácson, Szigetváron, Siklóson. Faluhe­lyen még nem szerveztek kis­vállalkozást. Az érdeklődés ennél sokkal nagyobb, hisz az Ellenőrzési Igazgatóság Szalai András ut­cai tanácsadójában, Pécs vá­ros tanácsa műszaki és igaz­gatási osztályán (itt soron kí­vül fogadnak ez ügyben) a Cégbíróságon, a dr. Nessz Ká­roly vezette pécsi, József utcai szervező irodában eddig leg­alább 5000-en fordultak meg. Érdeklődők, akik még jócskán tévednek, nem mentesek a kü­lönféle előítéletektől, bár erő­teljes a felvilágosító munka. A félreértések épp akkor sokasod­nak, amikor alapításra kerül sor. A Cégbíróság eddig egy esetben utasított el beiktatási kérelmet, de a szövegezési hi­bák kijavítása után elfogadta. Véglegesen egyetlen kérelme­zőt sem tanácsoltak el. Furcsa, hogy hibás küllemű és szövegezésű beadványok jut­nak a bíróságra, pedig közben jópár minősítő helyen fut át az irat. A vállalati jogtanácsosok és ügyvédek nem egyszer té­vednek a munkaközösségi célok leírásában, vagyis nem fogal­mazzák meg világosan a fel­adatkört. Nem tisztázzák kellő­képpen, hogy közös ügyekben miként döntsön a társaság, de előfordult, hogy állami mono­póliumnak számító tevékenység folytatására biztattak alapító­kat. Három esetben történt meg, hogy már kibontakozásá­ban megszűnt a kisvállalkozási csoport, amelyet az iparható­ság, a tanácsi szerv sem tu­dott megmenteni. Komlón két fuvarozó ‘ gazdasági munkakö­zösség oszlott fel, mert a KPM kifogást tett. Elterjedt a hír, hogy a Biocid mezőgazdasági szolgáltató szakcsoport abba­hagyta a munkáját, ami nem igaz. Annyira stabilak az új­fajta közösségek, hogy tagot is nehezen cserélnek, profilt pedig nem változtatnak. Eddig csak öt tagcserét bonyolított le a Cégbíróság. A másfélszáz kisvállalkozási kollektíva zöme gazdasági munkaközösség, főként vállala­toknál találhatók. Élenjár a BÉV, a FIK. a Baranyaterv, a Nehéz helyzetben is talpon marad a NIKE Gumiabroncsokkal égetnek cementet Energiatakarékosságra készül a beremendi cementgyár Lesz-e földgáz? - Üresek a cementsilók A füst nélküli lőpor gyára

Next

/
Oldalképek
Tartalom