Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-01 / 330. szám
1982. december 1., szerda Dunántúli napló 5 Ankét A veszélyeztetett gyermekek védelméről x Növekedik a veszélyeztetett gyermekek száma, s növekednek a veszélyeztetési okok is — ennek a tapasztalatnak az alapján tartotta szükségesnek a Magyar Vöröskereszt komlói városi-járási vezetősége, hogy an. kétra hívja a bányászvárosból és a járásból mindazokat, akik a veszélyeztetett gyermekek védelmével — közvetlenül vagy közvetve — foglalkoznak. A problémakört kitűnően ismerő szakemberek előadásai a jelenség okaira irányították a figyelmet, ezzel mintegy a meg. oldáshoz is segítséget nyújtottak. Közvetlen veszélyhelyzetet jelent sok gyermeknél' az olyan család, ahol az alkohol szabadítja el az indulatokat, de — ezt is megtudtuk — legalább ilyen veszélyes, amikor a szülők kényeztetésből túl nagy „szabadságot” adnak gyermekeiknek. A családi környezeti hatások ideig-óráig titkolhatok, de ha idejében beavatkozhatnak, tragédiákat léhet megelőzni. Kitűnt, hogy a közoktatás kidolgozatlan területe a gyermekvédelem — a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet megítélése iskolánként változik. Ennek ellenére is megállapítható: az is. kólái munkába miVid jobban beépül a veszélyeztetett gyermekekkel való törődés. Elmond, tők azt is, mit tehet a gyámhatóság a gyermekekért. Megtudhattuk: az állami gondozásba vételt a legvégső módszernek tekintik; számos esiköz és módszer van, ami ezt megelőzően is eredményes megoldást hozhat. Külön kiemelték, hogy Komlón milyen gondot jelent az 1200 főnyi cigánylakosság eqy része, főleg azért, mert a gyermekek nem járnak iskolába. Komlón'egyébként 129 veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván, közülük 62 a cigány- gyermek, 23 az alkohol, 32 a lakásviszonyok, illetve a szülői magatartás miatt került veszélyeztetett helyzetbe. Szó volt a hivatásos pártfogói rendszerről is, aminek elsőrendő fontossága a megelőzésben van, de nem lebecsülendő az utógondozásban betöltött szerepe sem. Sajnálatos — állapították meg —, hogy a munkáltatók többnyire elhárítják az olyan állami gondozott fiatal felvételét, akit a hivatásos pártfogó „prote- zsál". Az együttgondolkodás és a közös cselekvés jegyében szervezett tanácskozást a Baranya megyei KÖjÁL egészségnevelési osztálya. A megyei tanács nagytermében tegnap délelőtt ott voltak azoknak az intézményeknek, hatóságoknak, társadalmi és tömegszervezeteknek képviselői, akik munkakörüknél fogva rendszeres egészségnevelési felvilágosító tevékenységet folytatnak, illetve azok, akik egészségnevelési megbízottként dolgoznak. A tanácskozást dr. Reményi Jenő megbízott megyei főorvos nyitotta meg, majd dr. Katona László kandidátus, az Országos Egészségnevelési Intézet szak- tanácsadója tartott előadást. Mondandója első részében hangsúlyozta, hogy az egészségnevelés olyan megelőző, az életmódot helyes irányban változtatni akaró tevékenység, ami mindig szorosan együttműködött az egészségüggyel. Különböző módszerek segítségével ma is azoknak a problémáknak megoldásához igyekszik segítséget adni, amiket az egészségügy jelez. Napjainkban az egyik ilyen legfontosabb gond, hogy az ifjúság nem eléggé edzett, vagyis kisebb a teljesítőképessé, ge. Sok az egyensúlyban tart ható, de végleg nem gyógyít ható beteg, növekszik a légző a mozgásszervi- és a keringési rendszer betegségeiben szenve dők aránya, és sajnos emeíke dik a produktív életkorban el halálozók száma is. Mindezek, illetve annak ismeretében, hogy napjainkban a gyógyítás kissé eltolódott, az eszköz- és beavat, kozáscentrikusság felé az egészségnevelésnek jelentős feladatai vannak. Mindenekelőtt óbban kell előrelépni, hogy felvilágosító munkával az egészség megőrzésére ösztönözzenek, illetve megakadályozzák azoknak a ri. zikótényezőknek a kialakulását, amelyek előbb vagy utóbb, de mindenképp betegséghez vezethetnek. Ilyen tényezők a moz- gósszegénység, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, mint káros szenvedély. Az előadást követően dr. Bleyer Erzsébet főorvos, a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának vezetője ismertette az osztály jövő évre tervezett főbb feladatait. Ennek a munkaprogramnak jellemzője, hogy nem tiltással, nem a káros hatások hangsúlyozásával, hanem a jónak, a követésre érdemesnek a propagálásával akarnak eredményt elérni. Többek között azt tervezik, hogy a helyes táplálkozást olyan ételek elkészíSzéntermelési rekord Kiállítás a Mozgalmi Házban BARANYA MEGYE A vidéki könyvkiadás negyedszázada A helyi könyvkiadás negyed- százada Magyarországon címmel nyílt kiállítás tegnap a pécsi Mozgalmi Házban. Hazánk tizenkilenc megyéjéből a megyei könyvtárak, levéltárak, múzeumok és más, nem hivatásos kiadók publikációi töltik meg a ház nagytermében felállított tárlókat, és nyújtanak meglepően gazdag képet a nem hivatásos könyvkiadás 1957 és 1982 között elért eredményeiről. Első alkalommal nyílik így lehetőség együtt látni ennek a kiadói tevékenységnek a termékeit, és mint kulturális életünk jelen lévő országos- valamint megyei vezetői is elismerték, Gazdag összkép: műszaki, technikai, közgazdasá'gi, neveléstudományi, történeti, néprajzi, irodalmi kiadványok nem várt módon gazdag összkép tárul ezzel az illetékesek és a nagyközönség szeme elé. A megnyitón és a ma, valamint holnap lezajló tanácskozásokon jelen vannak a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának, kiadó fő- igazgatóságának, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének, továbbá a 19 megye könyvtárainak, múzeumainak- levéltárainak vezetői Beszámoló párttaggyűlés Magyaregregyen Az egregyi völgy megyénk talán legszebb természeti ajándéka, a község, Magyar- egregy pedig a szép, fejlődő községek sorába tartozik. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy. a közséqjelző tábla időnként „előbbre” kerül, hogy az újonnan épült házak is „beférjenek" a faluba. Ezekről beszélgettünk a hétfői páttaggyűlés előtt Márton József tanácselnökkel, aki ha a községre néz, mint a mesebeli öreg király: az egyik szeme sír, a másik meg nevet, örömét a községi tervek adják. Szeretnék, ha üdülőfaluvá válna Egregy, itt a Máré-vár és fürdő szomszédságában, öröm az is — mint az a pártvezetőség beszámolójából kiderült — jó az iskolai, óvodai helyzet, ez utóbbi olyannyira, hogy az óvodai felvételi bizottságot meg kellett szüntetni, mert minden óvodáskorú egregyi gyerek felvételt nyert. Útjaik jók, minden falubeli házhoz Együtt a községért járdán lehet eljutni. S ehhez tegyük hozzá: a községbeliek évi 200 000—300 000 forint értékű társadalmi munkát végeznek. Gondjaik az ellátásban keresendők. Szenvedélyes hangon mondta el a taggyűlésen véleményét Keller János a falu öregjeinek érdekében.. „Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy vannak olyan magára maradt idős családok, egyedül élők — mondotta —- akiknek még egy tányér meleg leves se jut naponta. Valamiféle kifőzdét kellene létesíteni, vagy egyéb módon megoldani az ebédszállítást!” Pap Ferenc szintén az öregek helyzetét tette szóvá, megtoldva egy másik gonddal: évekkel ezelőtt élet- veszélyessé nyilvánították a mozit, $ azóta nincs filmvetítés Egregyen. Deák Jenő véleménye: Egregy, mint Komló város- környéki községe, néha több figyelmet és pénzt érdemelne. A taggyűlésen részt vevő Sommsich Lászlóné, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára hivatkozva az ország nehéz anyagi helyzetére, arra kérte a párttagokat, hogy próbálják jobban mozgósítani a helyi tartcíTékokat, s a ma realitása alapján gondolkozni. Hiú ábrándokkal nem lehet előbbre jutni. Sípos József, az alapszervezet titkára szerint sokat lehetne tenni a község fejlesztéséért, ha a községben élő összes párttag összefogna. Sajátos helyzet: Egregyen közel száz kommunista lakik, de túlnyomó részük másutt — munkahelyén Komlón — végez pártmunkát. A helyi alapszervezet 17 fős, s főleg idős embereket, nyugdíjasokat tömörít. A taggyűlés jó fórum volt, sok kérdésre azonnal választ is kaptunk. A hiányzó vendéglátóegység és mozi gondja előreláthatólag megoldódik az úgynevezett Arnold-ház rekonstrukciója nyomán. A tervek az év végén elkészülnek, s a volt községi fogadó olyan kul- túrházzá válhat, ahol presszót is kialakíthatnak, mozi is lehet, s ahol a helyi hagyományőrző együttes — és a falu emlékeit tartalmazó kiállítás — otthonra lelhet. A felújításhoz az Országos Közművelődési Tanács egymillió forintot szavazott meg. Hasonlóképpen döntötték, el a taggyűlés nyomán, hogy a község vezetői utánanéznek az öregek étkeztetésének; megpróbálnak vagy a szövetkezettel egyezkedni, vagy valamiféle maszek kifőzde létesítésére javaslatot tenni. K. F. — számosán az ország területéről azok közül, okik e nem hivatásos könyvkiadói tevékenységben érdekeltek. A kiállítást Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a helyi könyvkiadás magyarországi negyedszázadát bemutató szemle a legjelentősebb hazai kiállítások közé tartozik. Valami fokozottan ható erőt tesz ugyanis láthatóvá, hiszen a Magyarországon megjelenő 7900 mű több mint felét, 3800 művet ez az övezet tesz közzé. A mai gazdasági, társadalmi tevékenység növekvő információ- igényei hívták életre ezt a szellemi háttért. amely a kor által adott általános kihívásokra ad helyi, területi válaszokat. Műszaki, technikai, közgazdasági, neveléstudományi, történeti, néprajzi, irodalmi témájú kiadványok jellemzőek általában a nem hivatásos kiadó; tevékenységre országszerte. A huszonöt év alatt elért látványos felfutás azért nemcsak értékeket, hanem protokolláris jellegű, parédás kiállítású, de a belső értékeket nélkülöző kiadványokat is megjelenéshez juttatott, országos NEB-vizsgá- lat is foglalkozott ezzel. Művelődési irányításunk e kiadványok ügyét kézbe vette, és arra ösztönöz, hogy a helyi, nem hivatásos könyvkiadás legyen szelektívebb, igényesebb, és járuljon hozzá a vidéki könyvkiadók létesítését is tervbe vevő decentralizációs kulturális koncepcióhoz. A rendezvény ma és holnap a helyi könyvkiadás kérdéseit felvető országos tanácskozással folytatódik a Mozgalmi Házban. G. O. Rádió mellett... Készülődünk... Ha jól belegondolok, „tegnap” még fulladoztunk a harkányi strand-buszon, ma meg már december elseje... a rádió is pedzi már a közelgő karácsonyt ... szilvesztert..., hallom a tudósításokat a szombat- helyi karácsonyfadísz-gyárból... hogy az idén pontosan 300 ezer darabbal több színes üveggömböcskét dobnak piacra a „bázis évhez (!)” viszonyítva ..., rákapcsolt a szaloncukorüzem is, a piacon a kofák vastag ácsceruzával — hogy jól látható legyen — kiírták: a mák kilója 100 forint... a pécsi Kossuth utcán olajos szemű, színes szoknyás lányok árulják a drótkampókat, amelyekkel fölkampózhatjuk a szaloncukrot a fára .. . sőt! -, házilag gyártott szilveszteri petárdákat is kínálnak a sok-szoknya rejtett zsebéből, (egy ilyen fusi-dur- rantyú verte ki majdnem a szemem tavaly szilveszterkor. . .), a mentőállomáson már összeállították a szilveszter éjszakai megerősített beosztást, a kereskedelem hirdeti a lapokban: mivel lephetjük meg „szeretteinket" az év végi ünnepeken. A rádió egy műsorából - kiderült, hogy a riporter miben sántikál: „Mi lenne, ha befeküdnék a két hölgy közé?" — mire egészen közel hajoltam a készülékhez, nem kis meglepetéssel persze, hiszen ilyen félreérthetetlen ajánlkozás csakis a Rákóczi tér, vagy a Dob utca környékén hangozhat el, helyszíni közvetítés gyanánt. A válasz majdnem igazolta feltevésemet: „Mi történne? Semmi. Kellemes érzés, főként a napi fárasztó munka után . . ." Nocsak. Még utóbb megnyitották a ... — hüledeztem —, de aztán — bár valóban egy nyitásról van szó — pesti koedukált szépségszalonról, ahol különböző fogyókúrás tornagyakorlatokat végeznek a paciensek, fura masszázsgépek is rendelkezésre állanak, aztán van férfikozmetika is, amelyet ugyan a hapsik egyelőre messze elkerülnek . . . Szőrtelenítést is ajánl a kozmetikus, bár — ezt hozzáteszi — „szerintem sokkal szebb egy női láb, ha szőrös ..." A riporter erre csak ennyit mondott: „Hm...!” Milyen igaz. Lehet. karácsonykor éppen hogy szép. És, hogy továbbra is a karácsonyi készülődésnél maradjak, Pesten kitették némely ruhaszalon ajtajára a táblát: „Már csgk jövő évre vállalunk...!” Pécsett sem sokkal jobb a helyzet. Ismerősöm fémdrótokkal (szálakkal?) átszőtt fekete estélyi ruhát varrat, amelyen ezüst színű kis foltok is láthatók, vagy inkább halpikkelyek..? Mindenesetre engem a biológiai szertár kitömött tükörpontyára emlékeztet. Elrohan vele régi varrónőjéhez, aki tíz évvel ezelőtti csípő-, kebel és egyéb méreteit még őrzi egy margós munkafüzetben . . . természetesen a méreteken szinte semmit sem kell változtatni. Szinte. Erről jut eszembe, a minap a hazai méztermelésről is szó volt a rádióban, bizony, bizony kevés mézet fogyasztunk mi magyarok, alig 50 dekát évente és fejenként (miért kevés ez?!) és mindjárt kapunk egy receptet is, hogyan és miként kelt elkészíteni karácsonyi vacsoraasztalunkra a mézes csirkét... (kell hozzá csirke, fokhagyma, vörös bor, vaj és méz.. . A mentők száma „04”). Én nem tudom más hogyan van vele, de nekem — valamikor így ünnepek előtt legszebb perceket mindig a karácsonyfa és tartója szerezte. Soha, de soha nem voltam képes olyan fenyőfát szerezni, aminek a vége pont beleillett volna. Aztán nem volt baltám sem, mert panelházban nincs balta. Ha meg belerágtam a végét, billegett a tartó. Bizony... szép dolog is a karácsony. Rab Ferenc szenet hoztak a felszínre. A vállalati kommunista műszakok történetében ez minden eddigit felülmúló eredmény. Ugyanezen a hapon a nagy- mányoki brikettüzem 1262 tonna brikettet termelt. A teljesítmények Zöbák-bánya- üzem nélkül értendők. A komlói üzem a december 13—18-i héten tart munkaversenyt és kommunista szombatot. Közben folyik a brigádok teljesítményének kiértékelése. A verseny eredményhirdetésére és a pénzjutalmak átadására a későbbiekben kerül sor. A legközelebbi cél most a vállalat éves tervének teljesítése, sőt túlteljesítése, tekintettel a növekvő szénigényekre. Kimagasló egyéni és kollektív eredmények születtek az elmúlf hét végén tartott kommunista szombaton a Mecseki Szénbányáknál. Mint hírt adtunk róla, a vállalat KISZ-bizottsága az elmúlt héten munkaversenyt hirdetett. A hét a vállalat üzemeiben nagy lelkesedéssel és igazi versenyhangulattal kezdődött, s mindez már sejtetni engedte, jók lesznek az eredmények szombaton is. A brigádok egymást túlszárnyalva igyekeztek a minél magasabb teljesítmények elérésére, s véqül is rekorderedmény született. A kommunista szombaton a Mecseki Szénbányáknál 7267-en teljesítettek műszakot és összesen '15 461 tonna Helyes életmóddal az egészségért Egészségnevelök tanácskoztak Picsán tésének bemutatójával népszerűsítik, amelyek fehérjékben gazdagok, ugyanakkor zsírban és szénhidrátban szegények. A fiatalokhoz film, illetve diavetí. téssel egybekötött fórumukon szeretnének szólni az egészséges, helyes életmódról, a családi életről. Az idősebbekkel pedig arról szeretnének beszélgetni, hogy miként lehet együtt élni a korral jelentkező, az • egészségi állapotot, illetve az általános közérzetet befolyásoló problémákkal. A jövő évi fel- világosító programjuk a február—márciusi egészségnevelési rendezvénysorral indul. T. É.
