Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-06 / 305. szám
Dunántúlt napló É 1982. november 6., szombat Komloi összefogás A városközpontban, a zeneiskola mellett épült fel a színház- és hangversenyterem Ház épült színháznak, zenének Egy-egy új intézmény avatásakor megszokott fordulata az ünnepi beszédnek; vagy az eseményről tudósitó újságcikknek: „a város lakóinak régi kívánsága teljesült", Ha valamikor, ak. ■kor most, a komlói színház- és hangversenyterem megszületésekor ez valóban így igaz: évtizedek óta ott szerepelt a komlói tervekben egy olyan intézmény létrehozása, amely méltó a bányászváros egyre gazdagodó kulturális életéhez. T églajeggyel A művészeti, szórakoztató rendezvények központja sokáig a hajdani bányószkaszinó, a mai Május 1. Művelődési Ház volt. Mór az ötvenes években felmerült ugyan egy színházi előadások és hangversenyek rendezésére egyaránt alkalmas épületterve, deákkor ez a terv nem valósult meg. Közben a város kinőtte a Május 1. Művelődési Házat. A színházi előadásokat a Zrínyi Ilona Művelődési Házban tartották, a hangversenyeket a Május 1.- ben, de a koncertekből jutott az Úttörő- és Ifjúsági Házba, sőt például a Vízmű ebédlőjébe is. Tíz évvel ezelőtt ismét megfogalmazódott a szándék: építsünk színház, és hangverseny- termet. ;— A városi tanács pénzéhez az Országos Közművelődési Tanács is hozzátette a magáét mondja Paál Lajos, a Május 1. Művelődési Ház igazgatója. — Megmozdultak az üzemek és az vállalatok, és jelentős ösz- szegekkel támogatták az építkezést — a legtöbbel a Mecseki Szénbányák Vállalat. A komlói dolgozók felajánlották, hogy kommunista műszakokat szerveznek, és egynapi keresetüket adják az építkezéshez: ez például ötmillió forintot jelentett. Diákok, nyugdíjasok, kisiparosok téglajegyeket'vásároltak. Ebből félmillió forint gyűlt össze. Ez az összeg nem nagy a beruházás 38 milliós végösz- szegéhez képest, mégis nagyon fontos, mert mutatja, hogy a komlóiak mennyire magukénak érezték az ügyet. Az épület terveit a Dél-Dunántúli Tervező Vállalat kollektívája készítette, főtervező Kis- telegdi István. Generálkivitele, ző a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Zöld, barna, óarany A színház- és hangversenyterem a Kossuth Lajos utcában, az Erkel Ferenc Zeneiskola mellett épült fel, a város egyre jobban formálódó kulturális 338 hely van a tágas nézőtéren A társalgó mennyezetét Melocco Miklós „József Attila-oltár" című alkotása díszíti. Läufer László felvételei centrumában. Szürke és barna vasbeton homlokzata messziről felhívja magára a figyelmet. Három nagy ajtón jutunk be az előcsarnokba: itt kapott helyet a pénztár, a ruhatár. Balra közvetlen átjárást biztosítottak a zeneiskolába. Széles márványlépcső vezet fel az emeletre: a fordulóban büfé, az emeleti társalgó mennyezetén látványos dombormű: Melocco Miklós József Attila-oltár című kompozíciója látható. Amikor ott jártunk, a munkások már az utolsó simításokat végezték a belső berendezésen. Aknai Kálmán művezető kalauzolt végig a teljesen kész nézőtéren, ahol a világítást próbálták ki éppen. Háromszázharmincnyolc néző foglalhat helyet a kényelmes, fejtámlás székeken. Minden sorból jó a rálátás a viszonylag nagy, 17x14 méteres színpadra, amely a zenekari árak befedésével tovább növelhető. A nézőtér uralkodó színeit jó ízléssel válogatták össze: a székeket zöld plüss borítja, a szőnyeg barna, a függöny óarany. Négy kisebb, két nagyobb Öltöző készült, kelléktár is van, o színpadi díszleteket egy oldal-folyosón át lehet behozni a színpadra. Az első emeleti társalgóból kijárat vezet a teraszra: már készek a tervek, nyáron színes napernyők alatt kávét, üdítőt szolgálnak fel a könnyű kerti bútorokon üldögélő vendégeknek. Háromszáz bérlet A tervek természetesen nemcsak ezt tartalmazzák, hanem az egész ház működésének közeli, távoli jövőjét. A Május 1. Művelődési Ház igazgatói irodájában (ide tartozik az új Intézmény) szaporodnak a bejegyzések és a színes jelek a következő hónapok műsornaptárába. — Novemberben a Pécsi Nemzeti Színház a Királyasszony lovagjával vendégszerepei nálunk, a Bóbita a Hófehérkével, a kaposvári Csiky Gergely Színház a János vitézzel — mondja Harnóczy Csabáné művészeti előadó. — December 5-én Pogány Judit és Koltai Róbert elő. adásában a Varsói melódiát láthatja a közönség, majd a kaposvári társulat Teleki László Kegyenc-ét, a pécsiek a Kaviár és lencsét mutatják be. A Népszínház az Elveszett paradicsom. Az idő vasfoga és a Hoflmann meséi című produkcióival vendégszerepei. Tárgyalunk a Macjách Színházzal, a Vidám Színpaddal, a kecskeméti és a szolnoki társulattal. Már ebben az évben is itt tartják a soron következő hangversenyeket, januártól pedig újabb bérletet indítanak útjára. Az új hangversenyterem léte máris jelentős közönségszervező erővé lépett elő: tavaly 180 bérletet adtak el — az idén eddig háromszázat. Egyébként jö- vőre itt rendezik majd meg a hatodik nemzetközi gyermekkórus fesztivált. Kultúra és idegenforgalom Tájházak, új bemutató he- lyelT sora nyílt és nyílik meg országszerte, néhány hasonlóról Baranyában lapunk is beszámolt az elmúlt hetekben. Múzeumaink s a néprajzi, műemléki, képzőművészeti és egyéb kiállító helyek dús kínálattal, programajánlatokkal, rendezvényekkel fordultak a legszélesebb rétegekhez októberben, a múzeumi hónap folyamán, ráirányítva a figyelmet arra, hogy ezek a múzeumi kiállítások, műemléki heíyek, tárlatok egész évben várják a látogatókat, a turistacsoportokat. A hetvenes évek második felétől jótékonyan emelkedett a kimozdulás, az országjárás igénye. Emberek százezrei ismerkedtek — jó részben vállalati, termelőszövetkezeti támogatással — hazánk tájaival, tájegységeivel. Jelentős hányaduk, például sok mai tsz-nyugdijas először jutott el a járás, a megye határain túlra . .. Nem egyszer voltam tanúja annak, mennyire erőteljes a vágy ezekben az emberekben: pótolni valamicskét életük alkonyán abból, amitől a röghöz tapadó évtizedek megfosztották őket eddig. Ha ezt átgondoljuk, különösképp nem lehet mindegy: mit kapnak, mit tudnak befogadni abból, amit látnak, amit megmutatnak nekik. Egyáltalán: vajon minden esetben valós értékek, valóságos élmények részesei lehetnek-e a hazai turizmusban részt vevő különböző idegenforgalmi csoportok? „Rázós” kérdés, amiről sok szó esett az elmúlt hónapokban Baranya és Somogy megyék idegenforgalmi és köz- művelődési szakembereinek tanácskozásain, egy ízben Fonyódon, másodjára nemrégen, Pécsett. Az a tény, hogy — Baranya kezdeményezésére — ez a két találkozó létre jöhetett, önmagában is amellett szól, hogy a fenti kérdéssel mindkét részről szembe akarnak nézni azok, akiket ez elsősorban illet. Abban ugyanis, hogy élményt szerez-e vagy csalódottan, keserű szájízzel tér haza egy szervezett kiránduló csoport, ők, az idegenforgalom és a kultúra közművelődési ágazatának szakemberei az illetékesed. Mindenesetre az alapkérdés, az idegenforgalmi és kulturális szolgáltatások minősége itt fókuszba került, a kölcsönös javítás, a közös' felelősségvállalás szándékával. Természetesen vannak jó példák, amikor egy-egy szervezett idegenforgalmi csoport részére a programban valós értékekét, hozzáértően mutatnak be. (5e nagyon sok a negativ tapasztalat Ts — ki ne tudna ilyenekről, akár külföldi, akár belföldi utaztatása „emlékei” révén? . . . Idegenforgalmi szakember panaszolta el, mennyire kevés o valóban jó felkészültségű, hozzáértő idegenvezető. Egv baranyai csoportot például, mint felidézte, Viseqrádon szállásoltak el, étkeztetésüket viszont a Duna túlsó ojdalán szervezte meg a csoport vezetője, kompjárattal súlyosbítva ... S a hasonló‘esetek özönét lehetne felsorolni. Több olyan faluról tudok, ahol évente — nem is egyszer — viszik országjárásra a tsz dolgozóit, az asszonykor tagjait, az öregeket, de az Idegenvezetésre inkább a helyi iskolaigazgató vagy népművelő készül fel. Ez a biztos . .. Magyarán: az idegenvezetői szakemberképzés nálunk megoldatlan. Néhány éve Firenzében alkalmam volt látni, amikor egy idegenforgalmi szakközépiskola érettségiző diákjai gyakorlati órákon készültek hivatásukra. Két választható idegen nyelven is flottul, felkészülten ismertették városukat-és a környék nevezetességeit. Érettségi bizonyítványuk mellé minősített idegenvezetői oklevelet kapnak. Hát mi ettől még messze járunk. De addig is, amíg- történik valami érdemleges, vajon — kellő szervezettséggel — nem lehetne gyakrabban belevonni az idegenvezetésbe a közművelődés erre alkalmas embereit, a helytörténészeket? Somogy és Baranya szakemberei gondok özönét vetették fel, néhányat hadd említsek. Sok az ellentmondás. Emberek százezreit cipelik el izgalmas giccsek (pl. a Bori vár) megtekintésére, ugyanakkor igazi (történelmi, helytörténeti, néprajzi stb.) értékek sorozata mellett száguldanak el anélkül, hogy a csoport vezetőjének halovány sejtelme volna arról, mit mulasztanak. Általában minden megdrágult, s egy-egy országjárás-kínálat kalkulációjában mindig ' a kulturális részből faragnak le, hogy olcsóbb legyen .. . Ettől függetlenül az idegenforgalom szívesen venné a közművelődési intézmények sajátos, tájjellegű programajánlatait, ám ezeket ősszel kellene felkínálni. Amikor viszont a jövő évi költségvetés mutatói még nem ismeretesek. Mindezek ellenére Somogy és Baranya illetékes szakemberei együtt akarnak működni a jobb megoldások, elképzelések együttes kimunkálásában. Oly annyira, hogy mindkét megyében komplex (idegenforgalmi-kulturális) programajánlatokat dolgoznak kj idegenforgalmi szempontból frekventáltabb helyen és irányokban. Lehetőleg eddig nem, vagy kevéssé ismert természeti szépségek és kulturális értékek felmutatása, fölfedezése céljából. Somogybán négy ilyen fő irányt terveznek: Siófokról Észak-Somogy (Tab, Török- koppány, Zala község); ÉNY- on Marcali, Nikla, Buzsák; Kaposvárról Szenna és a Zselici Dél-Somogyban pedig Nagyatád, Barcs, Berzence tájházai, emlékhelyei és más nevezetességeinek bemutatására. Baranyában hasonló elképzelésekkel Mohács és körzete; Komló; Pécsvárad és környéke (Zengővárkony, Hidas, Ófalu stb.); Mozsgó, Ibafa és a Zselic innenső része; Villány körzete, továbbá a SikTos—Harkány—Sellye útvonal (Ormánság), szerepel a szokványos idegenforgalmi útvonalak és helyek körének bővítése, fölfrissítése szolgálatában, illetve tervei között. Mindezt természetesen a vállalkozó közművelődésT centrumok, intézmények és az idegenforgalom együttes proqramajánlata képpen. Ami egy másik nagv előnynyel is járhat. Azon túl, hoqy a rövidebb tóvokon az összköltség, a részvételi díi ösz- szege is iobban megoszlik, ez a 8—10 új programaiánlat — ha valóban sikerül kidolgozni — tág lehetőségeket nvújt szűkebb pátriánk, ez esetben a Dél-Dunóntúl megismerésére. Mert tartok attól, hoqy Szeged, Visearád, a Dunakanyar. a Mátra, a Bükk széDséaein — vaav akár az isztambuli bazárokban való jártasságon — túl a Mecsek, a Zselic. a *Rinya-vidék vagy az Ormánság megkopó szépségeiben és népraizi-néomű- vészeti aazdagságának men- ismerésében „árva méq Somogy”, Baran.va egyként. Wallinger Endre G. T.
