Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-06 / 305. szám
e Dunántúlt napló 1982. november 6., szombat Küzdeni, hajtani, az élen maradni... , Hi a perspektíva? G Pintér József szakmája autószerelő, most éppen a tanműhely vezetője. Független ember. 1500-as Ladája szülői segédlettel vétetett... — Szüleimmel lakom egy kertvárosi, négyemeletes bér- házban - mondja. - A nősülésen még csak gondolkodom, de hogy merre lesz majd egy önálló lakásom, azt még nem tudom . .. szórakozásra áhított időket is alaposan meg kell faragni.- Véleményen szerint ma a fiatalok legfőbb gondja a lakás. Ha az megvan, a többi csak összejön valahogy. Okosan soórolva, a családi kiadásokat kurtítva ...- ön ^hogyan szerez majd lakást?- Csak szülői segédlettel. Természetes persze, hogy neteljesítménytől, a munkák minőségétől, fajtájától füg- j gően. Ebből csak megélni j tudna. A munkaidőn túli ; munkával kétszer ennyit megkeres.- Kocsi?- Skoda. De nem ez a lényeg. A lényeg: hogy úgy alapjában elégedett legyen az ember saját magával. Hogy megtette-e azt, ami tőle várható?- Szeretnék tovább tanulni. Előbb érettségizni, aztán majd meglátjuk.- Fehér köpeny? Azonnal tiltakozik:- Azt nem. A szakmában maradni, valahol az autók körül. Ma tisztában vagyok azzal, hogy mint karosszéria- lakatos mit tudok. S úgy nagyjából, hogy meddig bírom a hajtást. Attól viszont félek, hogy 10-15 év múlva, majd az akkori fiatalok megelőznek .. . Hát ezért kell tanulni, hogy az élen maradhassak . .. Valahol az élen, a magam mércéje szerint. Soós István Kozma Ferenc Karcagi László Huszonöt éves. Élettapasztalata azt mondatja: amíg fiatal az ember, élni akar, de de ha kéne is valami, akkor kevesebbszer ül a Ladába, busszal jár be dolgozni, s a o Karcagi László keménykötésű, Határozott ember, az az I ember, aki terveit tűzön-vízen án megvalósítja. Legalábbis az első benyomás ; ezt mondatja velem. Kertvá- j rosban a szülői házban la- I kik, egy leválasztott egyszo- j bős lakrészben, feleségével I és kétesztendős kislányával. Fizetése 4300—4500 forint.- Ennyi elég? Habozik a válasszal; őegy j ilyen provokációra nem ug- ! rik be.- Semmi esetre sem — I mondja aztán. - De úgy is j kéne nekem, ha ennyiből ' akarnék megélni. Négy éve mestervizsgázott, : úgy véli, munkájával elégedettek. (Nem csak a vezetői, az ügyfelek is.) Igen jó, a kollektíva, s higgyem el, ez I az elsődleges egy munka- ] helynél.- Én aránylag szerencsés vagyok - mondja. - Egyelőre lakásgondom nincs, s ez egy fiatal, családalapító ember számára elsődleges. Aztán van 300 négyszögöl telkem, ott a konyhára valót magam megtermelem. Amikor azt kérdeztem, hogy mi terem a kiskertben, visszakérdez: mi nem? Mert I úgy talán könnyebb volna válaszolni. Vegyem úgy: a téli élelem nagy része mór i bespájzolva; krumpli, zöld- 1 ség, dió stb. . . Még mákot | is termelt. A 300 négyszög- | ölből 80 gyümölcsös.- Egyéb mellékfoglalko- : zás?- Az is akad. Iparengedélyt is szeretett i volna kiváltani, de ahhoz j előzetesen nagyobb tőke kell. Pár százezer forint.- Én úgy vallom: aki nem fél a munkától, az ha nem is fényesen, de tisztességesen megélhet. Az találhat perspektívát. Pintér József Mikor fiatal az ember, ha nem 25 évesen? S mikor gondtalan, vagy gondokkal teli —, ha nem éppen 25 évesen? Magamban morzsolgatom e kérdéseket, miközben három fiatalembert próbálok arról faggatni, miként látják mai világunkat. Karcagi László, Pintér József és Soós István munkatársak, a VILLGÉP Diósi úti autójavító bázisának lassan-las- san törzsgárda tagjai. Vajon számukra mit jelent ez a szó: érvényesülni? kém is kell belőle részt vállalnom, passzív szemlélődő nem lehetek. Ezt tudom. Pintér József fizetése 4000 I forint. Ha megnősül, valami egyéb után is kell néznie.- Talán elmennék gépkocsi-oktatónak? - kérdezi in- j kább magától, mint tőlem. I Mindenesetre a fix fizetésre i hagyatkozni nem lehet. Szóba kerül, hogy egye- i seknek több van, másoknak ; meg kevesebb. A pénz a pénzt hozza ...- Én nem irigylem senkitől éeoi a jólétet. Nyilván, van, akipek nehezebb, van, j akinek könnyebb a startja. Inkább megpróbálok fölzárkózni valahogy... Aztán elneveti magát:- Mire nyugdíjba megyek, j sikerül is... Q Soós István pécsi fiú. Édes- j apja mérnök, édesanyja pedagógus.- Amikor tanulnom kellett volna - magyarázza -, akkor fontosabb volt a Balaton, | meg a haverok. Volt néhány i év üresjárat... Ma karosszéria-lakatos vagyok, nős, s van egy fogadott lányom. Saját házában lakik: úgy vették, most bővítik, korszerűsítik. Még egy szobát szeretnének kialakítani, meg a központi fűtést bevezetni. !- Eddigi életem két részre osztom. A katonaság előtti ; és utáni szakasz. Az utóbbi- , ra büszkébb vagyok. Mondja, a fizetése 3500 és 4500 forint között mozog a Előtérben a háttérüzem Null-széria nélkül Egy komlói völgyben szerényen húzódik meg a Mecseki Szénbányák Központi Gépüzeme. Legalább annyira illeszkedik a tájhoz, mint amennyire szolgálatkészen idomul a'nagy ügyhöz: a feketeszén sok gonddal járó kitermeléséhez. Feladatuk: olyan gépeket, alkatrészeket, szerkezeteket, berendezéseket gyártani (szerelni, javítani), amelyek a föld alatti munkát segítik. Ilyen például az életmentő készülék apró, de — kell-e mondani? — létfontosságú alkatrésze, a törőcsap; ilyen a 90 cm átmérőjű „ejtőcső", a bánya „csőpostája”, és ilyen egy bonyolult, sok alkatrészes aknorakodó is, amely szenet továbbít a felszínre. Újításaiknak, műszaki találékonyságuknak híre van — jó híre! Minden, helyzetükből következő nehézség ellenére, új meg új műszaki megoldásokat találnak, kísérleteznek ki, amelyeket nemcsak a mecseki szénbányászok használnak szívesen, hanem pl. a bakonyi bauxitosok is. És korántsem csupán az érdeklődés fokozására emlegetjük a nehézségeket! Bizonyítékul hadd idézzük fel munkájuk két alapvető vonását. Az egyik: amit csinálnak, annak a hosszas kipróbálására nincs mód. Itt nincs „null-széria", egy bányagépnek jónak kell lennie. A másik: egy másfél-kétórás üzemzavar „ára" a bányában több száz tonna szén, vagyis megfizethetetlen ... A többit mondják el ők maguk... Lang Adóm főmérnökhe- lyettes, műszaki csoportvezető: — Komoly követelményeket állítunk egy-egy dolgozó elé. Mindenekelőtt azt, hogy univerzális legyen, sokféle problémát meg tudjon oldani, s amit megcsinál, az szakszerű, pontos legyen. Ráadásul gyorsan is kell dolgozni, mert nem mindegy, hogy pl. egy 2-3 kosos rakodó elkészítése, átfutása egy év, vagy csak két hónap. Végül, de nem utolsósorban, annak, aki itt dolgozik, önállónak, találékonynak is kell lennie. Egyrészt azért, hogy ha tervmódosításra van szükség, esetleg a szolgálati út megkerülésével rögtön ahhoz forduljon, aki illetékes az ügyben. Másrészt, hogy önállóan képes legyen akár egy műszaki terv módosítására is... — Gyakran van erre szükség? — Nálunk a gyártás —r a legkülönbözőbb okokból — egyenlő a folyamatos tervmódosítással ... Scheiner Ernő, az üzem versenyfelelőse vázolja a versenymozgalmak helyzetét. Tizennyolc brigádjuk közül főleg az ifjúságiak törik a fejüket szívesen az új műszaki megoldásokon. Az üzemi FMKT nem „kitalál", hanem „csak" ösztönöz, mozgósít, azt viszont okosan, hatásosan. Ennél is többet nyom a latbqn, hogy nagy gonddal szervezik meg az üzemben a fiatal, pályakezdő műszakiak beilleszkedését. Módszerük egyszerű: bárki bárhonnan jön, s az üzemben bármilyen helyre kerül, kezdetben a forgácsolóban vagy a szerelő- csarnokban kell dolgoznia legalább két hónapot... — Egyszóval — nyomatékosba Lang Ádám — fiatal műszakijainktól igen precíz és bonyolult munkát várunk. A fő bajunk az, hogy ilyen követelmények mellett nincs módunk őket megtartani. Egy-két éven belül elmennek a bányába ... Érthető — hiszen itt mit kapnak? Háromezer forint kezdő fizetést, és olyan lakást, amj- ből az aktív bányászok már kiköltöznek. S mit kapnak ott? Negyven százalékos leszállási pótlékot és összkomfortos lakást — azonnal! Ott a műszaki követelmények is alacsonyabbak. Kis túlzással azt mondhatnám: nálunk egy fiatalember megtanul szerelni pneumatikus alkatrészeket, hajtóműveket, csapágyakat és vasszerkezeteket, lent, az aknában viszont elegendő, ha kezében egy villáskulccsal meg egy kalapáccsal végigjárja a sűritettlevegő-hólózatot... Dr. Lábó Gábor a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemről került az üzembe. Nagy munkán dolgozik, olyan — három részből álló — kaparószerkezet motorjának prototípusán, ami lényegesen könnyebb, mint „elődei”, és jobban is dolgozik. — Nem az anyagiakban és nem is a lakáskérdésben látom a fiatal műszakiak helyzetének legfőbb problémáját — mondja —, hanem a szervezettségben. Lassú az új dolgok kivitelezésének menete, módja; a belső ügymenet, az üzemi bürokrácia nagyon megnehezíti, tgv kísérleti műhelyre lenne szükség, néhány szakmunkással, univerzális gépekkel, ahol a megkapott terveket azonnal kipróbálhatnánk ... Fábos József forgácsoló azok közül való, akiktől a fizikai munkán felül mindig valami szellemi többletet is kap az üzemvezetés. — Műszaki színvonalunk további emelésének többféle akadályát látom, tapasztalom — mondja. — Egyrészt azt, hogy a gondolkodó, újat akaró emberek nincsenek erkölcsileg úgy megbecsülve, mint kellene. Ezen főleg azt értem: ne csak akkor találjanak meg a főnökök, amikor gond van, hanem néha máskor is. A másik probléma, hogy borzalmas a bürokrácia; egy rossz rajz lejön néha egymás után ötször is. Végül az is baj, hogy mi, gépüzemiek csak akkor kerülünk szóba, ha probléma van, vagyis hiába küzdünk, kapaszkodunk, mégis a bánya mostoha- gyerekei vagyunk... S ebben a felnőtt, sok újra, jóra képes üzemben így tartják ezt mások is. Varga János Szénégetők A Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szerződéses vállalkozásban égettet faszenet. A gazdaság adja a szükséges faanyagot, csomagoló eszközt, és vállalja a szállítást, valamint az értékesítést. A bakonyi szénégetők havonta hat boksát - 16-17 teherautónyi faanyagot — égetnek ki, amelynek jelentős részét Franciaországba és Ausztriába exportálják.
