Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-06 / 305. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 305. szám 1982. november 6., szombat • Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Baranyai kitüntetettek (2—3. oldal) — * — '■ Otthonteremtők faluja (4. oldal) ■■ * — ■ ■■ Munkásfiatalok szállodája (5. oldal) A jelenlegi — kétségkívül kedvezőtlenebb? re fordult — nemzetközi helyzet legfontosabb jellemzői közé sorolhatjuk azt a tényt, hogy a feszültség növekedésével párhuzamosan nőtt a tömegek, a közvélemény szerepe a politika alakításában vagy legalábbis a döntéshozók magatartásának befolyásolásában. A fokozódó fegyverkezési hajsza, az enyhülés eredményei ellen indított frontális támadás, az agresszív amerikai politika sajátos ellenpólusaiként világszerte aktivizálódtak a különböző békemozgalmak, új formákat, módszereket keresnek a már régebben létezők és gomba módra szaporodnak az újak. Az emberek legtermészetesebb törekvése, a békevágy keres új kifejeződési formákat, és érlelődik egyre jelentősebb politikai hatóerővé. A világot joggal nyugtalanítják az utóbbi évek nemzetközi politikájában mutatkozó fejlemények: az Egyesült Államok a világ békéjét és biztonságát veszélyeztető politikai eszközökkel igyekszik elérni stratégiai céljait! Ezt a politikát jelenleg a katonai eszközök előtérbe helyezése jellemzi, s a legnyilvánvalóbban a katonai erőfölény létrehozására irányuló szándékban öft testet. A szovjet- és szocialistaellenes offenzíva nemcsak katonai, hanem gazdasági síkon is kibontakozik. A bojkott, az embargó, a gazdasági zsarolás különböző formái a korábban ígéretesen fejlődő kelet—nyugati kapcsolatok megrontására irányulnak. Mindez kommunista-’ ellenes „kereszteshadjárattal" is párosul. Terveket dolgoznak ki a szélsőséges erők a szocialista országokban alkalmazandó összehangolt felforgató akciókra, mindenütt keresik a belső ellenzéket, ha ilyet nem találnak, igyekeznek létrehozni. Mindezt cinikusan a szocialista országok „demokratizálásaként” próbálják beállítani. Ezek a jelenségek nem gyorsan múló politikai magatartás termékei. Mivel tartósnak mutatkozik a megváltozott magatartást kiváltó okok rendszere, mindenekelőtt a vezető tőkés körökben végbement gazdasági és politikai átrendeződés, arra kell számítanunk, hogy bizonyos hullámzásokkal ugyan, de ez a tendencia tartós marad. Mégis minden nehézség ellenére meggyőződéssel állíthatjuk, hogy van remény a béke megőrzésére, s bár a nemzetközi életben a feszültség elemei kerültek előtérbe, változatlanul van lehetőség a háborús veszély elhárítására. Ebben, az egész emberiség létéért és békés jövőjéért folyó harcban a meghatározó és számunkra a legtöbb reményt ébresztő erőt • a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikája képviseli. Olyan politika ez, amely állandó nagy felelősségérzetről tesz tanúságot, amely fáradhatatlan az új és új tárgyalási javaslatok kidolgozásában, amely ha kell, vállalja az WW erőegyensúly fenntartásának nehéz terheit is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65 évvel ezelőtti győzelme olyan új típusú szocialista állam létrejöttéhez vezetett, amelynek egyik első dokumentuma a békéről szólt. Ennek szellemében az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott békejavaslatok közös alapgondolata: „Nem engedhető meg, hogy a világ népeinek életét beárnyékolja a nukleáris háború veszélye!”. Ebben a megfogalmazásban az emberiség jövőjéért érzett aggodalom mögött ott van a világ legnagyobb szocialista hatalmának teljes társadalmi, gazdasági, politikai és katonai ereje, az eddig elért tudományos-műszaki fejlődés eredményeivel együtt. Az enyhülés eredményeinek megóvása szempontjából, de a nemzetközi békemozgalom számára is fontos, hogy a nyugat-európai tőkés országok és Japán egyáltalán nem követi mindenben az agresz- szív amerikai politikát. A feszültséggel terhes helyzetből ered, hogy a dolgozó emberek körében növekszik a nyugtalanság saját békés alkotó jövőjük miatt. Ezért bontakozott ki évtizedek óta nem látott lendülettel a békemozgalom, amelynek növekvő erejénél fogva mind nagyobb súlya van a helyzetet kedvező irányba befolyásoló tényezők között. Nyugat- Európa valamennyi országában, de az Egyesült Államokban és Japánban is csak az utóbbi néhány hónapban, majd minden nagyvárosban tíz- és százezrek vonultak az utcára. A tüntetéseken többek között a tárgyalásokat, megegyezést, - leszerelést, atommentes Európát, a nukleáris fegyverkezés befagyasztását, a NATO rakétatelepítési határozatának visszavonását követelték. A nemzeti mozgalmak társadalmi bázisa jelentősen szélesedett. A mozgaImákban a legkülönbözőbb együttmű-r ködési formákat alkalmazva, közösen lépnek fel az eltérő ideológiai platformok képviselői. A mozgalmak — politikai hatásukat tekintve is — sok konkrét eredményt értek el. Több esetben Ibefolyásolták a kormányok és vezető politikai pártok döntéseit. Az amerikai vezetés is annak felismerésére kényszerül, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül az európai országok közvéleményének hangulatát. Az európai közvélemény pedig egyre szélesebb körben hangoztatja, hogy biztonságát egyáltalán nemcsak az amerikai atomernyő szavatolhatja. Az amerikaiak többsége felismeri, hogy országa biztonságát nem az újabb fegyverek gyártása, hanem éppen ellenkezőleg : a nukleáris fegyverkezés befagyasztása segítheti elő. Felvetődhet az a kérdés is: miiért több a látványos tömegakció a tőkés országokban, és miért viszonylag kevesebb a szocialista országokban szervezett tömegdemonstráció? Azok, akik az egyetemes békemozgalom megosztására törekednek, gyorsan készek a- válasszal: a, szocialista országok „államosították” a békemozgalmakat, azok az állami vagy a pártpolitika eszközei. A helyzet a valóságban egészen más. A szocialista országokban tevékenykedő mozgalmak résztvevőinek összetétele azt mutatja, hogy mind a választott vezető testületek, mind az aktivisták köre a társadalom legszélesebb rétegeire terjed ki. A békemozgalmak célkitűzéseit magukénak vallók soraiban megtaláljuk a politika alakításának és a társadalmi közvélemény formálásának képviselőit, a törvényhozó testületek választott képviselőit, tudósokat, írókat, művészeket, a különböző egyházak vezetőit, a hírközlő szervek vezető munkatársait. / Ez nem azt jelenti, hogy a társadalom meglévő intézményei és szervezetei „ráteszik kezüket" a békemozgalomra, hanem. — tapasztalataink szerint — éppen ellenkezőleg: a békemozgalomban részt vevők, jóllehet ideológiai felfogásuk gyakran eltérő, mégis közös platformra találva mozgósítják a közvéleményt. A magyar békemozgalom vezető testületé, az Országos Béketanács ez év februári ülésén elemezve az új helyzetből következő feladatokat, úgy határozott, hogy — éppen a nehezebb nemzetlrozi körülményekre való tekintettel — mozgalmunk építsen szélesebb társadalmi bázisra, vonjon be akcióiba új erőket, keressen színesebb és vonzóbb munkaformákat, nemzetközi kapcsolataiban pedig legyen még nyitottabb, törekedjen széles körű párbejzédre és együttműködésre minden erre alkalmas békeszerető erővel. Az országos tanács soraiba ■számos új tagot választottunk be. akik a magyar közélet jeles képviselőiként a mozgalomba kapcsolódásukkal elkötelezték magukat annak megújítása mellett. Igyekszünk továbbra is mindenkihez, minden korosztályhoz, társadalmi réteghez, csoporthoz szólni. A jövőben is fontos feladatnak tartja a magyar békemozgalom, hogy saját eszközeivel előmozdítsa olyan nemzetközi viszonyok kialakulását, amely egyenrangú együttműködésen, egészséges nemzetközi gazdasági rendszeren, természetes politikai. tudományos és emberi kapcsolatokon alapul. Mindez számunkra olyan fontos, mint a mindennapi kenyerünk. Ezért vagyunk meggyőződéses hívei a béke és a nemzetközi együttműködés, a fegyverek nélküTi világ távolinak látszó eszméjének. Ezért kell felsorakoznunk a fegyverkezési verseny ellen napjainkban fellépő milliókhoz. Ezért kell hirdetnünk ezeket az elveket a világért és népünkért érzett felelősséggel minden hazai és nemzetközi fórumon, 'részt vállalva abból a nagy politikai műből, amely nem kevesebbet tűz célul maga elé, mint a nukleáris háború és valamennyi háború elkerülése, az emberiség békés jövőjének megteremtése. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács . főtitkára J Egy közösség összefogásának értelme, ereje Felavatták a komlói színház- és hangversenytermet ér K omló régóta várt színház- és hangversenyterme —, amihez a város lakossága több milliós áldozatot vállalt — elkészült. Tegnap délelőtt ünnepélyesen felavatták az új intézményt. Birtokbavételének ünnepi eseményére eljöttek a város dolgozói. November 7-i ünnepség és koszorúzás Pécseit A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmére emlékezve, Baranya megye kiemelt ünnepsége ma - 6-án - délután 18 órakor kezdődik Pécsett, az Ifjúsági Házban. Az ünnepi gyűlést megelőzően a megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői és a fegyveres testületek képviselői a megyei pártbizottság előtti Lenin-szobrot koszorúzzák meg. A koszorúzás időpontja: délután 5 óra. Holnap - 7-én - kerül sor immáron hagyományosan a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzására, a pécsi központi temetőben. A koszorúzás kezdete: délelőtt 10 óra. Ott voltak a város és a megye párt- állami és társadalmi ■szerveinek képviselői, részt veti az intézmény felavatásán Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára; Galluszi József, a Komlói városi Pártbizottság első titkára, valamint Takács Kálmán, az Országos Közművelődési Tanács titkára is. Morber János, Komló város Tanácsának elnöke megnyitó szavaiban köszönetét mondott a város lakosságának több mint 5 millió forintos társadalmi hozzájárulásáért, megköszönte a tervezők és az építők nívós munkáját. majd átadta a szót Horváth Lajosnak, a megyei Tanács elnökének. Horváth Lajos avató beszédében kiemelte, hogy mintegy három évtizede fogant meg először a gondolat: színháztermet kellene építeni Komlón. Akkor azonban — és még sokáig — a nagy építkezések idején valóban előbbre való volt a szenet adó bányák, üzemek, lakások építése, az otthonok berendezése. Napjainkban azonban már 120 szocialista brigád vesz részt Komlón a Munka és művelődés mozgalomban; s az emberek kultúrához való viszonyát — sok egyéb mellett — szépen példázza ez a város szívében" emelkedő új intézmény is, hirdetve egy közösség összefogásának értelmét és emelő" erejét. — Egy város, Komló csinált ezzel önmagát kifejező politikát qs mutatott másoknak is követendő utat. Értelmes célokra mindiq megmozdítható egy- egy közösség — Hangsúlyozta. Az avatóbeszéd befejeztével Morber János tanácselnök kitüntetéseket és elismerő okleveleket nyújtott át a kimagasló munkát végzett" tervezőknek és építőknek. A művelődési miniszter Szocialista kultúráért kitüntetését vette át az épület tervezéséért Kistelekdi István mérnök; Kiváló munkáért kitüntetést kapott Aknai Kálmán, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője; a városi tanács által alapított Komló városért emlékplakettet Storcz János, a vállalat termelési igazgató- helyettese kapta meg. Az avatási ünnepség keretében a város több ifjúsági és felnőtt kórusa, valamint a Carbon Vállalat vendégeként részt vevő Reggio Emilia-i férfikórus (Olaszország) és a komlói bányászzenekar adott ünnepi műsort. ünnepség után leleplezték Meiocco Miklós szobrászművész József Attila oltár c. alkotását. Itt dr. Rácz Sándort városi művelődésügyi osztályvezető mondott beszédet. W. E. Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a pécsi, Lánc utcai Rendelőintézetet. (Tudósítás a 13. oldalon.) Á béke megőrzéséért
