Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-27 / 326. szám

Amióta megjelentek az új lakásgazdálkodási jogszabályok, a lakás lett az első számú beszédtéma közéletünkben és magánéletünkben egyaránt. Nem véletlenül! Az új jogszabályok ilyen vagy olyan formában mindannyiunkat érintenek. A Dunántúli Naplóban már eddig is több oldalról közelítve foglalkoztunk e témával. Most a megyei lakáspolitikáról kértünk interjút Piti Zoltántól, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesétől.

— Mindenekelőtt arra kérem, ismertesse Baranya megye mai lakáshelyzetét.

— Ezt egyrészt a felszabaduláskor örökölt lakásállomány, másrészt az azóta bekövetkezett változások (építés, megszűnés) együtt Határozzák meg. A legutóbbi három és fél évtizedben Baranyában 65 ezernél több lakás épült, ami 3—4 fős átlagos családnagysággal számolva azt jelenti, hggy a megye népességének a fele költözött új és egyben korszerűbb otthonba. Megyénkben jelenleg mintegy 139 ezer lakás van. ami az országoshoz közelálló — de attól valamivel elmaradó — ellátottságot jelent. A lakások többsé, gének jó a műszaki állapota, bár mind az állami, mind a sze. mélyi tulaidonú lakásoknál gyorsítani kell a felújítás és a korszerűsítés ütemét. Lakáshelyzetünket összességében értékelve azt kell mondanom, hogy a legnagyobb eredményeink ehhez az ellátási formához kapcsolhatók, méais hosszú távon kell számolnunk ennek az építési feladatnak az állandóságával.

— Miért van az hogy e kétségkívül ielentős eredmények ellenére az igények az építés üteménél is gyorsabban nőnek?

— Sokrétű jelenség ez, amely mögött társadalmi és gazdasági változások húzódnak meg. Az igények növekedésében szerepe van a faluból a városba áramlásnak. n többnemzedékes családok felbomlásának és az átlagos családaaayság mérséklődé, sének. n minőségi jellegű szükségletek növekvő arányának, valamint annak is, hoay a lakás ma mór mind szélesebb kör számára kedvelt jövedelem befektetési forma is.

— Mi tette szükséaessé a- la- kásüayi rendelkezések módosítását?

— Ezt több tényező is indokolta. Ezek közé tartozik, hoay a ma érvényben lévő jogszabályokat a 70-es évek elején — az akkori társadalmi és gazdasági viszonyok ismeretében — alkottuk. Azóta új követelmények kerültek felszínre és felismerhetővé vált n korábbi jog szabó Ivók ellentmondásossáan is. Például az, hogy az ellátottság az igényektől elmaradó ütemben javul, hogy a lakáshoz jutás esélyeiben' a társadalmilag elvisel, hűtőnél nagyobbak a különbségek ... A korábbi mennyiségi igények mellett megjelentek a minőségi igények is, amelyeknek a kielégítését már nem lehet csak az állami költségvetéstől várni. Ez azt is jelenti, hogy a lakásépítési ütem gyorsítása, a differenciálódó igények kieléaí- tése érdekében nagyobb mérték, ben kell a lakossági erőforrásokra. a munkáltatói támogatósokra támo. kodni. Nem alakult ki a hatékony lakásgazdálkodási gyakorlat sem, az új lakásigények elbírálása szinte egyet jelentett az új lakások elosztásával. A lakásgazdálkodás haté. konyságónak a javítása azonban nem csak tanácsi feladat. A lakásál tóm ány összetételének

megfelelően egyidejűleg kell gondoskodnunk az újonnan épített és megüresedő tanácsi és vállalati bérlakások lépcsőzetes elosztásáról és a személyi tulajdonú lakások szervezett vételéről és eladásáról. Ugvanakkor biztosítani kell a meglévő lakásállomány védelmét, korsze. rűsítését is.

— Ez tehát azt jelenti, hogy az építéssel egyenrangú leiadattá válik a lakások felújitása, korszerűsítése?

— Pontosan erről van szó. Az elmúlt három és fél évtizedben erőinket a tömeges lakósépítésA Szeptember 6. téri lakóház felújításán dolgoznak jelenleg a Pécsi Cpítá- és Tatarozó Vállalat

dolgozói. Hársfai István

— A szabályozásról szólva miben loglalhatók össze az új tanácsrendeletek jellemzői?

— A tanácsrendeletek módosítása összetett és sokirányú munkát jelentett, hiszen 13 minisztertanácsi határozat és 23 miniszteri rendelet előírásait kellett figyelembe venni és a helyi sajátosságoknak megfelelően alkalmazni. Az elkészült rendeletek szabályozzák az újonnan épült és a megüresedő lakások elosztásának a főbb arányait, a cserealap nagyságát, az egyes lakásellátási formákhoz való jogosultság jövedelemhatárait, állást foglalnak a lakásigények megújításáról és az igénylési letétről, döntenek a I akbérövezetek a I ka I mazásá ról. összességében tehát mindazok a kérdések helyi döntést igényeltek, amelyekben a központi jogszabályok nem intézkedtek. A rendeletalkotással azonban a munka nem fejeződött be. Most következik a társadalmasítás feladata és a végrehajtás meg. szervezése.

— A lakásigények megújítása az igénylési letét bevezetése miatt vált szükségessé? Mi a célja valójában az igénylési letétnek?

— Ez új elem a tanácsrendeletekben, célja pedig kettős: egyrészt ösztönözni szeretnénk az előtakarékosságra, másrészt azt szeretnénk, ha a tanácsoknál gyűjtött igények reálisabban fejeznék ki a lakossági szándékokat. De a lakásigények meg; újításának nem az igénylési letét a fő oka. Sokkal fontosabb, hogy a rendelkezések több kérdésben is olyan jelentős változásokat hoznak, amelyek miatt a lakosságnak is lehetőséget kell adni a helyzetük újraértékelésére, s ha szükséges, a szándékaik módosítására. Csak en. nek ismeretében tudunk valós és hosszú távra is megalapozott lakásépítési programot kidolgozni. A lakásigények megújítása, módosítása tehát nagymértékben alakítója lesz a megye lakáspolitikájának, mert ebből tudjuk megállapítani, mekkora a szociális bérlakások igénylői köre, mekkora lehet az a kör, amely saját erőből vagy munkáltatói támogatással oldja meg a lakásgondját, s mekkora az a kör, amely vállalni tudja

re összpontosítottuk, s kevesebb erő maradt a lakásállomány védelemére. Ebből következően az állami és a személyi tulajdonú lakások felújítása, korszerűsítése halaszthatatlan feladat, még. pedig a lakásépítés korábbi tö. megessége miatt hosszú távon. Ez új követelményeket állít a műszaki fejlesztéssel, az építőanyag-ellátással, a szakember- képzéssel és a tervezéssel szeműén, de igényli a tanácsi eszközök átcsoportosítását is. Kezdeti eredményeink már vannak, de úgy tűnik, hogy az átállás hosszabb időt igényel.

— Az új lakásügyi rendelkezések és a hozzájuk kapcsolódó hitelfeltételek az eddiginél jobban ösztönöznek a magánerős lakásépítésre, ennek azonban a megfelelő telekkínálat az előfeltétele. Mi várható ezen a területen?

— Számolunk az igények növekedésével, ezért részben taná. esi eszközök átcsoportosításával, részben az OTP területelőkészítő hiteleinek bevonásával igyekszünk javítani a kínálatot. A napokban került nyilvánosságra az a kiadvány, ami a megye 83 településén 3200 építési telekről ad tájékoztatást. Ez azonban nem öleli fel a megye településeinek az egészét. A legfőbb gond, hogy Baranya megyében sok községi településen nincs helyi vízbeszerzési lehetőség, így nagyobb léptékű lakásépítésre csak akkor lehet számítani, ha előbb megoldjuk a biztonságos vízellátást.

— Ha a magánerős építésekről beszélünk, akkor szót kell ejtenünk a vállalati támogatással építendő lakásokról is.

— A jövőben a munkáltatók nagyobb mértékben vehetnek részt a lakásépítésben és ennek a feltételrendszerét a pénzügyi szabályozók módosításával biz. tosítják. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények a saját erőből képzett lakásalapból támogathatják dolgozóik lakásépítését, de maguk is kezdeményezhetik a szervezett formában történő lakásépítést. A reményeink szerint ez egy a mainál is igazságosabb lakáselosztást tesz lehetővé, hiszen a szociális helyzet mérlegelésén túl azt is figyelembe lehet venni, hogy ki milyen mértékben járul hozzá a termelési eredményekhez, vesz részt a közösségi tevékenységben. Reálisan számolhatunk te. hát azzal, hogy a vállalatok részéről nagyobb lesz az érdek, lődés, tehát a korábbinál szélesebb lesz az építtetők köre.

Szigetváron, a Lenin.lakótelepen újabb négyemeletes, 29 lakásos házat épít a Tanács! Magas- és Mélyépítő Vállalat. Fotó: Läufer László

az OTP-lakásépítés feltételrend. szerét.

— Hogyan értelmezendő az, amit a fiatalok első lakáshoz juttatásáról mondanak a rendeletek?

— Fontos kiemelni a rendelkezésekből a fokozatosság, illetve a belátható időn belül lakáshoz juttatás Ígérvényét. Szeretnénk elérni, hogy az első lakáshoz jutás a fiatalok részére azonos feltételekkel legyen biztosítható, a második és a további lakásoknál pedig már vegyük figyelembe a családok megváltozott anyagi és egyéb körülményeit. Nehezebb dolog a „belátható idő" megjelölése, hiszen itt csak any- nyit szabad ígérni, amennyit nagy biztonsággal teljesíteni Is tudunk.

— A fokozatosság elve feltételezi a nagyobb alapterületű és szobaszámú lakást, azonban ebből épül a legkevesebb.

— Szeretném jelezni, hogy ez elsődlegesen nem szemléleti és nem is technológiai kérdés. Megyénkben a 3 és több szobás lakások aránya — a meglévő lakások összetételét vizsgálva — kedvezőbb az országosnál, bár ebben döntő szerepük van a magánerős lakásoknak. Fokozatosan javul a 3 és több szobás lakások aránya az új építésen belül, de hosszú ideig úgy szólt a kérdés, hogy kevesebbet és nagyobbat, vagy többet és kisebbet. Az OTP a nagyobb és a magasabb komfortigényeket kielégítő lakások építésében az utóbbi években kezdett el erőteljesebben mozdulni, a lakosság pedig a sajáterős épí. téssel már eddig is a nagyobb lakásokra törekedett. Kidolgozás alatt áll az új panelcsalád, amely már nagyobb mértékben számol a nagyobb alap- területű, illetve a magasabb szobaszámú lakásokkal.

— Az új rendelkezések megismerése kapcsán az emberekben elsősorban a lakbéremelés vált ki érdeklődést. A magasabb lakbér viszont növeli a lakások karbantartása, felújítása iránti igényt. Korábban már szó volt arról, hogy ez a tevékenység egyenrangúvá válik az új építéssel. De mik ennek a szervezeti feltételei?

— Amint a lakbérterhek is fokozatosan terhelődnek a lakosságra, úgy az ingatlankezelő szervezetek is fokozatosan készülhetnek fel a megnövekedett igények kielégítésére, a feladatok elvégzésére. Mi most felülvizsgáljuk az ingatlankezelő szervezetek, városgazdálkodási vállalatok szervezeti felépítését, igyekszünk a lakás- állományok összetételéhez jobban igazodó kapacitásokat kialakítani és az érdekeltségi rendszert is úgy alakítani, hogy az jobbefn igazodjon a lakások értékállandóságához. Azonban arra is figyelmet kell fordítani, hogy a lakások használata rendeltetésszerű legyen, a benne lakók is érdekeltnek érezzék magukat a lakás állagmegóvásában, az esetleges korszerűsítésben. Ennek szolgálatában szeretnénk létrehozni bérlőközösségeket, amelyek a lakbérekkel maguk gazdálkodnak, finanszírozzák a működtetés valamennyi feltételét és tartalékolhatják azokat az összegeget, amelyek a lakás, lakóépület fenntartásához, korszerűsítéséhez szükségesek.

— Utolsó kérdésünk: az új lakásgazdálkodási jogszabályok alapján hosszabb távon milyen feladatok fogalmazódnak meg Baranya megyében?

— Mi a lakásdérdést politikai kérdésnek tekintjük, hiszen a lakosság életkörülményeit, közhangulatát befolyásoló dolog ez, és hosszú távon is jelentős a hatása. Más szempontból a lakáskérdés gazdasági kérdés is, hiszen ott kell építeni a lakásokat, ahol jelentős gazdaságfejlesztési feladatokat kell megvalósítani. Ilyen szempontból izgalmas a kérdés, hogy a lakásépítésben a városok elsődlegessége érvé- nyesüljön-e, vagy a jelenleginél nagyobb szerepet kapjon a községi lakásépítés. Ez egyben a lakosság területi megoszlásának a kérdésére is választ adhat. Itt említem, hogy míg korábban a községekben alig- alig volt lakásépítés, ma dinamikus lakásépítés tapasztalható, ami kifejezi a faluhálózat felértékelődését. De a városi lakásépítés sem kerülhet le a napirendről, hiszen állandóan új igények jelennek meg a népesség területi átrétegeződésé- ből, a többnemzedékes családok felbomlásából, a minőségi igények tömegszerűségéből adódóan. Tehát továbbra is a tömegszerű lakásépítési forma lesz az általános és ehhez kell biztosítani az építőipari kapacitást is. Ez jelentheti a panelüzem esedékes rekonstrukcióját, s emellett más új lakásépítési technológiának a bevezetését. De azt sem feledhetjük, hogy ahol a lakások épülnek, ott egyidejűleg más fejlesztési feladatokkal is számolni kell, s ennek megfelelően kell majd az eszközök területi elosztásáról is gondoskodni. Ha pedig a lakások építésében a területileg arányosabb elosztásra gondolunk, ez minden bizonynyal magával hozza majd az eszközök arányosabb elosztását is. Végső soron ez a törekvésünk — fejezte be nyilatkozatát Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese.

Szombati interjú

Piti Zoltánnal, a Baranya megyei Tanács

elnökhelyettesével

A lakásgazdálkodásról

Amíg egy-egy szolgáltatás tarifáját megállapítják, addig gondolom, sokan meghányják. vetik, mennyit is kérjenek érte. Aztán megszületik az összeghatár, összeáll minden, meghirdetik, vagy életbe léptetik, bevezetik, és . .. gyakran már csak a pénz beszedése és az ígérgetés a lényeg?

Múlt heti ügyeletes újságíró ténykedésem még jobban megerősített abban a hitemben, hogy az ígéretekkel még nincs baj, csak a teljesítések döcögnek. Ezt számos hozzám érkező bejelentéssel is alátámaszthatom. íme:

A fiatal házaspár bútor-kálváriája augusztusban kezdődött. A Domusban kiválasztották a bútort, azt gyári csomagolásban hazavitték a raktárból és otthon . . . már nem is tudtak annyira örülni. A szekrénysor mind a négy ajtaja csúnyán színhibás volt. A férj kirohant a raktárba, onnan az áruházba küldték, visszairányították a raktárba, majd ismét az áruházba. Nem az eladó, nem a raktáros, hanem a póruljárt vevő szaladgált. A húszegynéhány ezer forint vételárban ez is benne volt? Egy héten belül kijött az áruházi bizottság és megállapította, hogy a vevőnek igaza van. Rá két hétre a gyári bizottság is a vevőt hozta ki — sportnyelven - vesztesnek. Felajánlották, hogy 1000-1500 forint „vigaszdíjat" fizetnek, ha a vevő beletörődik a négy ajtó színhibájába. Ők nem fogadták el az ajánlatot. Néhány hét múlva elvitték az ajtókat, hogy két héten belül kijavítva visszahozzák. A házaspár két kis gyermeke öt és fél hétig han- cúrozott nagy vidáman az ajtó nélküli — ruhákkal teli — szekrényben. Az ígéretből végül öt és fél hét lett. Azóta végképp nem tudnak annyira örülni a szekrénysornak. Ök hibátlan ötszázasokkal, százasokkal fizettek ...

Ősz van. Egyre hűvösebb, néha már hideg is az idő. Melegre vágyunk. Elég sok panasz futott be távfűtés-ügyben. A didergő bejelentők nem értik, hogy miért fizetnek többet a korábbinál, amikor most fáznak. Az ügyeleti szoba kellemes hőmérséklete ellenére is átragadt rám a didergés. Megértettem őket, igyekeztem fűtéspanaszaikra orvoslást találni. Remélem, sikerrel. A pécsi Szabadság út 13. számú házból többen telefonáltak vasárnap este — ők úgy mondták, hogy az elátkozott házból. Az egyik lakó hórom éve rendszeresen telefonálgat a PÉTÁV-nak, onnan rendre kijönnek ellenőrizni a hőmérsékletet. A lakó szerint tízből hétszer megvan, háromszor nincs meg az előírt hőmérséklet. Ö kérdezi — hiába nyugtatgattam, hogy a rendelet így írja elő —, miért a szoba közepén és 1,5 méter magasságban szondáznak a hő- mérővej? A kisszobában a három és fél éves gyermekének ágya a falnál van — másutt el se fér — és ott a padlótól néhány centire 17 foknál többet még soha se mértek. Ők fáznak, a kisgyerek bepisil. A fűtést fizetik ...

Vagy mit szóljon az a komlói telefonáló, akinek a felesége tavaszi kabátban jár, mert a tisztításra augusztus közepén beadott zöld, művelúr prémes télikabátját az eredeti határidő - szeptember 2. — óta még november közepén is hiába keresték. A Patyolatnál tűvé tettek érte mindent, de csak nem került elő. Igaz, kártérítési összeget fog végül is kapni, de azért már nem kap másik nagykabátot a felesége.

Nem általános, nem is gyakori esetek. Mégis bosszantóak. Ha már ígérnek szolgáltatást és az árát is megkérik —, hogy fordulhat elő, hogy nem teljesítik azt, amit vállalnak? És főleg: miért csak a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő, a valamilyen cégben megbízó magánember fizethet rá?! Mert a rövideb- bet csakis ők húzhatják .. .

Murányi László

HÉTVÉGE 3,