Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-27 / 326. szám

Amióta megjelentek az új lakásgazdálkodási jogszabályok, a lakás lett az első számú beszédtéma közéletünkben és magán­életünkben egyaránt. Nem véletlenül! Az új jogszabályok ilyen vagy olyan formában mindannyiunkat érintenek. A Dunántúli Naplóban már eddig is több oldalról közelítve foglalkoztunk e témával. Most a megyei lakáspolitikáról kértünk interjút Piti Zoltántól, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesétől. — Mindenekelőtt arra kérem, ismertesse Baranya megye mai lakáshelyzetét. — Ezt egyrészt a felszabadu­láskor örökölt lakásállomány, másrészt az azóta bekövetkezett változások (építés, megszűnés) együtt Határozzák meg. A leg­utóbbi három és fél évtizedben Baranyában 65 ezernél több la­kás épült, ami 3—4 fős átlagos családnagysággal számolva azt jelenti, hggy a megye népessé­gének a fele költözött új és egy­ben korszerűbb otthonba. Me­gyénkben jelenleg mintegy 139 ezer lakás van. ami az orszá­goshoz közelálló — de attól valamivel elmaradó — ellátott­ságot jelent. A lakások többsé, gének jó a műszaki állapota, bár mind az állami, mind a sze. mélyi tulaidonú lakásoknál gyor­sítani kell a felújítás és a kor­szerűsítés ütemét. Lakáshelyze­tünket összességében értékelve azt kell mondanom, hogy a leg­nagyobb eredményeink ehhez az ellátási formához kapcsolhatók, méais hosszú távon kell számol­nunk ennek az építési feladat­nak az állandóságával. — Miért van az hogy e két­ségkívül ielentős eredmények el­lenére az igények az építés üteménél is gyorsabban nőnek? — Sokrétű jelenség ez, amely mögött társadalmi és gazdasági változások húzódnak meg. Az igények növekedésében szerepe van a faluból a városba áram­lásnak. n többnemzedékes csa­ládok felbomlásának és az átla­gos családaaayság mérséklődé, sének. n minőségi jellegű szük­ségletek növekvő arányának, valamint annak is, hoay a lakás ma mór mind szélesebb kör szá­mára kedvelt jövedelem befekte­tési forma is. — Mi tette szükséaessé a- la- kásüayi rendelkezések módosí­tását? — Ezt több tényező is indo­kolta. Ezek közé tartozik, hoay a ma érvényben lévő jogszabá­lyokat a 70-es évek elején — az akkori társadalmi és gazdasági viszonyok ismeretében — alkot­tuk. Azóta új követelmények kerültek felszínre és felismerhe­tővé vált n korábbi jog szabó Ivók ellentmondásossáan is. Például az, hogy az ellátottság az igé­nyektől elmaradó ütemben ja­vul, hogy a lakáshoz jutás esé­lyeiben' a társadalmilag elvisel, hűtőnél nagyobbak a különbsé­gek ... A korábbi mennyiségi igények mellett megjelentek a minőségi igények is, amelyeknek a kielégítését már nem lehet csak az állami költségvetéstől várni. Ez azt is jelenti, hogy a lakásépítési ütem gyorsítása, a differenciálódó igények kieléaí- tése érdekében nagyobb mérték, ben kell a lakossági erőforrá­sokra. a munkáltatói támogató­sokra támo. kodni. Nem alakult ki a hatékony lakásgazdálkodási gyakorlat sem, az új lakásigé­nyek elbírálása szinte egyet je­lentett az új lakások elosztásá­val. A lakásgazdálkodás haté. konyságónak a javítása azonban nem csak tanácsi feladat. A lakásál tóm ány összetételének megfelelően egyidejűleg kell gondoskodnunk az újonnan épí­tett és megüresedő tanácsi és vállalati bérlakások lépcsőzetes elosztásáról és a személyi tulaj­donú lakások szervezett vételé­ről és eladásáról. Ugvanakkor biztosítani kell a meglévő la­kásállomány védelmét, korsze. rűsítését is. — Ez tehát azt jelenti, hogy az építéssel egyenrangú leiadat­tá válik a lakások felújitása, korszerűsítése? — Pontosan erről van szó. Az elmúlt három és fél évtizedben erőinket a tömeges lakósépítés­A Szeptember 6. téri lakóház felújításán dolgoznak jelenleg a Pécsi Cpítá- és Tatarozó Vállalat dolgozói. Hársfai István — A szabályozásról szólva miben loglalhatók össze az új tanácsrendeletek jellemzői? — A tanácsrendeletek módo­sítása összetett és sokirányú munkát jelentett, hiszen 13 mi­nisztertanácsi határozat és 23 miniszteri rendelet előírásait kel­lett figyelembe venni és a helyi sajátosságoknak megfelelően alkalmazni. Az elkészült rende­letek szabályozzák az újonnan épült és a megüresedő laká­sok elosztásának a főbb ará­nyait, a cserealap nagyságát, az egyes lakásellátási formákhoz való jogosultság jövedelemha­tárait, állást foglalnak a lakás­igények megújításáról és az igénylési letétről, döntenek a I akbérövezetek a I ka I mazásá ról. összességében tehát mindazok a kérdések helyi döntést igé­nyeltek, amelyekben a központi jogszabályok nem intézkedtek. A rendeletalkotással azonban a munka nem fejeződött be. Most következik a társadalmasítás feladata és a végrehajtás meg. szervezése. — A lakásigények megújítása az igénylési letét bevezetése miatt vált szükségessé? Mi a célja valójában az igénylési le­tétnek? — Ez új elem a tanácsrende­letekben, célja pedig kettős: egyrészt ösztönözni szeretnénk az előtakarékosságra, másrészt azt szeretnénk, ha a tanácsok­nál gyűjtött igények reálisabban fejeznék ki a lakossági szándé­kokat. De a lakásigények meg; újításának nem az igénylési le­tét a fő oka. Sokkal fontosabb, hogy a rendelkezések több kér­désben is olyan jelentős válto­zásokat hoznak, amelyek miatt a lakosságnak is lehetőséget kell adni a helyzetük újraérté­kelésére, s ha szükséges, a szán­dékaik módosítására. Csak en. nek ismeretében tudunk valós és hosszú távra is megalapozott lakásépítési programot kidol­gozni. A lakásigények megújí­tása, módosítása tehát nagy­mértékben alakítója lesz a megye lakáspolitikájának, mert ebből tudjuk megállapítani, mekkora a szociális bérlakások igénylői köre, mekkora lehet az a kör, amely saját erőből vagy munkáltatói támogatással oldja meg a lakásgondját, s mekkora az a kör, amely vállalni tudja re összpontosítottuk, s kevesebb erő maradt a lakásállomány vé­delemére. Ebből következően az állami és a személyi tulajdonú lakások felújítása, korszerűsíté­se halaszthatatlan feladat, még. pedig a lakásépítés korábbi tö. megessége miatt hosszú távon. Ez új követelményeket állít a műszaki fejlesztéssel, az építő­anyag-ellátással, a szakember- képzéssel és a tervezéssel szem­űén, de igényli a tanácsi esz­közök átcsoportosítását is. Kez­deti eredményeink már vannak, de úgy tűnik, hogy az átállás hosszabb időt igényel. — Az új lakásügyi rendelke­zések és a hozzájuk kapcsolódó hitelfeltételek az eddiginél job­ban ösztönöznek a magánerős lakásépítésre, ennek azonban a megfelelő telekkínálat az előfel­tétele. Mi várható ezen a terü­leten? — Számolunk az igények nö­vekedésével, ezért részben taná. esi eszközök átcsoportosításával, részben az OTP területelőkészítő hiteleinek bevonásával igyek­szünk javítani a kínálatot. A na­pokban került nyilvánosságra az a kiadvány, ami a megye 83 te­lepülésén 3200 építési telekről ad tájékoztatást. Ez azonban nem öleli fel a megye települé­seinek az egészét. A legfőbb gond, hogy Baranya megyében sok községi településen nincs helyi vízbeszerzési lehetőség, így nagyobb léptékű lakásépítésre csak akkor lehet számítani, ha előbb megoldjuk a biztonságos vízellátást. — Ha a magánerős építé­sekről beszélünk, akkor szót kell ejtenünk a vállalati támogatás­sal építendő lakásokról is. — A jövőben a munkáltatók nagyobb mértékben vehetnek részt a lakásépítésben és ennek a feltételrendszerét a pénzügyi szabályozók módosításával biz. tosítják. A vállalatok, szövetke­zetek, intézmények a saját erő­ből képzett lakásalapból támo­gathatják dolgozóik lakásépíté­sét, de maguk is kezdeményez­hetik a szervezett formában tör­ténő lakásépítést. A reményeink szerint ez egy a mainál is igaz­ságosabb lakáselosztást tesz le­hetővé, hiszen a szociális hely­zet mérlegelésén túl azt is fi­gyelembe lehet venni, hogy ki milyen mértékben járul hozzá a termelési eredményekhez, vesz részt a közösségi tevékenység­ben. Reálisan számolhatunk te. hát azzal, hogy a vállalatok részéről nagyobb lesz az érdek, lődés, tehát a korábbinál szé­lesebb lesz az építtetők köre. Szigetváron, a Lenin.lakótelepen újabb négyemeletes, 29 lakásos házat épít a Tanács! Magas- és Mélyépítő Vállalat. Fotó: Läufer László az OTP-lakásépítés feltételrend. szerét. — Hogyan értelmezendő az, amit a fiatalok első lakáshoz juttatásáról mondanak a ren­deletek? — Fontos kiemelni a ren­delkezésekből a fokozatosság, illetve a belátható időn belül lakáshoz juttatás Ígérvényét. Szeretnénk elérni, hogy az el­ső lakáshoz jutás a fiatalok ré­szére azonos feltételekkel le­gyen biztosítható, a második és a további lakásoknál pedig már vegyük figyelembe a csa­ládok megváltozott anyagi és egyéb körülményeit. Nehezebb dolog a „belátható idő" meg­jelölése, hiszen itt csak any- nyit szabad ígérni, amennyit nagy biztonsággal teljesíteni Is tudunk. — A fokozatosság elve fel­tételezi a nagyobb alapterüle­tű és szobaszámú lakást, azon­ban ebből épül a legkevesebb. — Szeretném jelezni, hogy ez elsődlegesen nem szemlé­leti és nem is technológiai kér­dés. Megyénkben a 3 és több szobás lakások aránya — a meglévő lakások összetételét vizsgálva — kedvezőbb az or­szágosnál, bár ebben döntő szerepük van a magánerős la­kásoknak. Fokozatosan javul a 3 és több szobás lakások ará­nya az új építésen belül, de hosszú ideig úgy szólt a kér­dés, hogy kevesebbet és na­gyobbat, vagy többet és ki­sebbet. Az OTP a nagyobb és a magasabb komfortigényeket kielégítő lakások építésében az utóbbi években kezdett el erő­teljesebben mozdulni, a lakos­ság pedig a sajáterős épí. téssel már eddig is a nagyobb lakásokra törekedett. Kidolgo­zás alatt áll az új panelcsa­lád, amely már nagyobb mér­tékben számol a nagyobb alap- területű, illetve a magasabb szobaszámú lakásokkal. — Az új rendelkezések meg­ismerése kapcsán az emberek­ben elsősorban a lakbéremelés vált ki érdeklődést. A maga­sabb lakbér viszont növeli a lakások karbantartása, felújítá­sa iránti igényt. Korábban már szó volt arról, hogy ez a te­vékenység egyenrangúvá válik az új építéssel. De mik ennek a szervezeti feltételei? — Amint a lakbérterhek is fokozatosan terhelődnek a la­kosságra, úgy az ingatlanke­zelő szervezetek is fokozatosan készülhetnek fel a megnöve­kedett igények kielégítésére, a feladatok elvégzésére. Mi most felülvizsgáljuk az ingatlankeze­lő szervezetek, városgazdál­kodási vállalatok szervezeti fel­építését, igyekszünk a lakás- állományok összetételéhez job­ban igazodó kapacitásokat ki­alakítani és az érdekeltségi rendszert is úgy alakítani, hogy az jobbefn igazodjon a lakások értékállandóságához. Azonban arra is figyelmet kell fordíta­ni, hogy a lakások használata rendeltetésszerű legyen, a ben­ne lakók is érdekeltnek érezzék magukat a lakás állagmeg­óvásában, az esetleges kor­szerűsítésben. Ennek szolgála­tában szeretnénk létrehozni bérlőközösségeket, amelyek a lakbérekkel maguk gazdálkod­nak, finanszírozzák a működte­tés valamennyi feltételét és tar­talékolhatják azokat az összege­get, amelyek a lakás, lakóépü­let fenntartásához, korszerűsí­téséhez szükségesek. — Utolsó kérdésünk: az új lakásgazdálkodási jogszabá­lyok alapján hosszabb távon milyen feladatok fogalmazód­nak meg Baranya megyében? — Mi a lakásdérdést politi­kai kérdésnek tekintjük, hiszen a lakosság életkörülményeit, közhangulatát befolyásoló do­log ez, és hosszú távon is je­lentős a hatása. Más szem­pontból a lakáskérdés gazda­sági kérdés is, hiszen ott kell építeni a lakásokat, ahol jelen­tős gazdaságfejlesztési felada­tokat kell megvalósítani. Ilyen szempontból izgalmas a kér­dés, hogy a lakásépítésben a városok elsődlegessége érvé- nyesüljön-e, vagy a jelenlegi­nél nagyobb szerepet kapjon a községi lakásépítés. Ez egyben a lakosság területi megoszlá­sának a kérdésére is választ adhat. Itt említem, hogy míg korábban a községekben alig- alig volt lakásépítés, ma dina­mikus lakásépítés tapasztalha­tó, ami kifejezi a faluhálózat felértékelődését. De a városi lakásépítés sem kerülhet le a napirendről, hiszen állandóan új igények jelennek meg a né­pesség területi átrétegeződésé- ből, a többnemzedékes csalá­dok felbomlásából, a minősé­gi igények tömegszerűségéből adódóan. Tehát továbbra is a tömegszerű lakásépítési forma lesz az általános és ehhez kell biztosítani az építőipari kapa­citást is. Ez jelentheti a panel­üzem esedékes rekonstrukcióját, s emellett más új lakásépítési technológiának a bevezetését. De azt sem feledhetjük, hogy ahol a lakások épülnek, ott egyidejűleg más fejlesztési fel­adatokkal is számolni kell, s ennek megfelelően kell majd az eszközök területi elosztásá­ról is gondoskodni. Ha pedig a lakások építésében a terüle­tileg arányosabb elosztásra gondolunk, ez minden bizony­nyal magával hozza majd az eszközök arányosabb elosztá­sát is. Végső soron ez a tö­rekvésünk — fejezte be nyilat­kozatát Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. Szombati interjú Piti Zoltánnal, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesével A lakásgazdálkodásról Amíg egy-egy szolgáltatás tarifáját megállapítják, addig gondolom, sokan meghányják. vetik, mennyit is kérjenek érte. Aztán megszületik az összegha­tár, összeáll minden, meghirde­tik, vagy életbe léptetik, beve­zetik, és . .. gyakran már csak a pénz beszedése és az ígér­getés a lényeg? Múlt heti ügyeletes újságíró ténykedésem még jobban meg­erősített abban a hitemben, hogy az ígéretekkel még nincs baj, csak a teljesítések döcög­nek. Ezt számos hozzám érkező bejelentéssel is alátámasztha­tom. íme: A fiatal házaspár bútor-kál­váriája augusztusban kezdődött. A Domusban kiválasztották a bútort, azt gyári csomagolás­ban hazavitték a raktárból és otthon . . . már nem is tudtak annyira örülni. A szekrénysor mind a négy ajtaja csúnyán színhibás volt. A férj kirohant a raktárba, onnan az áruház­ba küldték, visszairányították a raktárba, majd ismét az áru­házba. Nem az eladó, nem a raktáros, hanem a póruljárt vevő szaladgált. A húszegyné­hány ezer forint vételárban ez is benne volt? Egy héten belül ki­jött az áruházi bizottság és megállapította, hogy a vevőnek igaza van. Rá két hétre a gyári bizottság is a vevőt hozta ki — sportnyelven - vesztesnek. Fel­ajánlották, hogy 1000-1500 fo­rint „vigaszdíjat" fizetnek, ha a vevő beletörődik a négy ajtó színhibájába. Ők nem fogadták el az ajánlatot. Néhány hét múlva elvitték az ajtókat, hogy két héten belül kijavítva vissza­hozzák. A házaspár két kis gyermeke öt és fél hétig han- cúrozott nagy vidáman az ajtó nélküli — ruhákkal teli — szek­rényben. Az ígéretből végül öt és fél hét lett. Azóta végképp nem tudnak annyira örülni a szekrénysornak. Ök hibátlan öt­százasokkal, százasokkal fizet­tek ... Ősz van. Egyre hűvösebb, né­ha már hideg is az idő. Meleg­re vágyunk. Elég sok panasz futott be távfűtés-ügyben. A didergő bejelentők nem értik, hogy miért fizetnek többet a korábbinál, amikor most fáz­nak. Az ügyeleti szoba kelle­mes hőmérséklete ellenére is átragadt rám a didergés. Meg­értettem őket, igyekeztem fűtés­panaszaikra orvoslást találni. Remélem, sikerrel. A pécsi Sza­badság út 13. számú házból többen telefonáltak vasárnap este — ők úgy mondták, hogy az elátkozott házból. Az egyik la­kó hórom éve rendszeresen te­lefonálgat a PÉTÁV-nak, onnan rendre kijönnek ellenőrizni a hőmérsékletet. A lakó szerint tízből hétszer megvan, három­szor nincs meg az előírt hő­mérséklet. Ö kérdezi — hiába nyugtatgattam, hogy a rende­let így írja elő —, miért a szo­ba közepén és 1,5 méter ma­gasságban szondáznak a hő- mérővej? A kisszobában a há­rom és fél éves gyermekének ágya a falnál van — másutt el se fér — és ott a padlótól né­hány centire 17 foknál többet még soha se mértek. Ők fáznak, a kisgyerek bepisil. A fűtést fi­zetik ... Vagy mit szóljon az a komlói telefonáló, akinek a felesége tavaszi kabátban jár, mert a tisztításra augusztus közepén beadott zöld, művelúr prémes télikabátját az eredeti határidő - szeptember 2. — óta még no­vember közepén is hiába keres­ték. A Patyolatnál tűvé tettek érte mindent, de csak nem ke­rült elő. Igaz, kártérítési össze­get fog végül is kapni, de azért már nem kap másik nagykabá­tot a felesége. Nem általános, nem is gya­kori esetek. Mégis bosszantóak. Ha már ígérnek szolgáltatást és az árát is megkérik —, hogy for­dulhat elő, hogy nem teljesítik azt, amit vállalnak? És főleg: miért csak a vevő, a szolgálta­tást igénybe vevő, a valamilyen cégben megbízó magánember fizethet rá?! Mert a rövideb- bet csakis ők húzhatják .. . Murányi László HÉTVÉGE 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom