Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-22 / 321. szám
Tisztaság, minőség, igényesség Bemegy a sertés, kijön a sonka, és nyugatra indul Napsütéses vasárnap November derekán — bármennyire is jólesett — mégiscsak szokatlan volt a tegnapi tavaszias meleg. Az MTI-híradás szerint jó, hogy 1982-t és nem 1884-et írtunk a november 21. elé. Majd száz éve ugyanis mínusz 10 foknál is hidegebb volt. Az igazi melegcsúcsot pedig 1926- ban mérték, 19,8 Celsius fokot. Az utóbbival még csak- csak kibékülnénk valahogy. De ne legyünk telhetetlenek. Tegnap Pécs térségében egész nap derült volt az ég, sütött a nap, a legnagyobb meleg 12 fok volt. Tavaly és tavalyelőtt hasonló meleget mértek a Pécsi Meteorológiai főállomáson. Három éve már alig 5 fok meleg volt a rekord, négy és öt éve viszont a ,'legmelegebb” is mínusz 0,4 fok volt. A tavasz, igaz, még messze van, de jó, hogy az időjárás nem feledteti velünk: milyen jó is az. M. L. Hol van még Baranyában eladó magántelek? Köztudott, hogy hazánkban a tömeges állami lakásépítés mellett mindig is jelentékeny szerepe volt a magánerős építésnek. Most, a változó lakásgazdálkodási viszonyok közepette tovább nő ennek a fontossága, szerepe a lakáshoz jutásban. De van-e elegendő építési telek? — Ez a kérdések kérdése már évek óta. A Baranya megyei Tanács most négy füzet megjelentetésével ad választ az érdeklődőknek. A' .füzetek egy-egy város és járás telek- kínálatát tartalmazzák, az ösz- szeállításban a megyei épitési, közlekedési és vízügyi osztályA Kaposvári Húskombinát sonkaüzeme szupertechnikával épült. Bemegy a sertés, kijön a sonkakonzerv — és valutát hoz. Három év elég volt ahhoz, hogy a Bacon füstölt, főzött szalonna, az amerikai sonkakonzerv, a Luncheon Meat darált hús betörjön a világpiacra. Egyre növekvő exportjuk idei értéke várhatóan 1,3 milliárd forint lett. tGyenese István, a 820 fős sonkagyár vezetője készségesen elkísér, hogy magam is szemlélője legyek a folyamatnak. A minőségőrző kiselejtezést mikroprocesszoros vezérlés végzi. Állatorvosok, felcserek vizsgálnak minden húsdarabot. Végigmegyünk a hűtő- rendszeren, ahol hat fokra hűl a patyolattiszta, fölhasított sertés. A csontozó, a sonkaüzem és a raktárok is sterilek.- Nekünk a tisztaság az egyik titkunk — mosolyog az üzemvezető. - Napi 1900 sertést vágunk, 1400-ból lesz amerikai sonkakonzerv. Egy százöt kilós sertésből 12—13 kiló konzerv készül, a többi része darabolt áruként kerül piacra. A másik titkunk tehát az igényesség. A mind szigorúbb követelmény ellenére sem volt még hivatalos kifogás a termékükkel kapcsolatban. Ez nemcsak a kaposváriaknak köszönhető: a harminchét tagú sertéstermelő társaság már eleve gondoskodik a minőségről. Baranyából — Bikáiból, Bolyból, Szigetvárról — 90 000 sertést vesznek át évente, a többit Somogy szállítja.- Mennyi húst exportálnak?- Tizenhét-tizennyolcezer tonnát küldünk svéd, görög, NSZK, francia, olasz és főleg amerikai megrendelésre, s a Főállásba — férfi éjjeliőrt — nem nyugdíjas — AZONNALI BELÉPÉSRE < FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet: AGROKER Vállalat, Pécs, Megyeri út 64. sz. Kanári-szigetekre is eljut az áru. A 40 ország 120 cége által épített szuperüzgm 84 millió márkába került. Másfél év alatt kifizette önmagát! Számítógépes adatfeldolgozás, a legmodernebb gépek, szigorral őrzött sterilitás és az előírt szabványok betartása a jellemzői. És még valami: az élőmunka-igényes feladatot olyan emberek végzik, akik maximalisták önmagukkal szemben. Nem csoda, ha akad csontozó, aki 12 ezret is megkeres havonta. A növekvő követelményeknek olyannyira megfelelnek, hogy egy amerikai üzletember legszívesebben mindenestül áttelepítené őket, mégis, az egyre növekvő alkatrész- hiány miatt a kép 'egy kissé borússá válik. Nem kis valutát hoznak a népgazdaságnak, érdemes lenne hát a panaszukra odafigyelni. Annál is inkább, mivel a „valutatermelésről" továbbra sem mondtak le. Mészáros I. Díszponty, nádas, fügefabokor Halastó a díszkertben A késő őszi nap sarkos fényei meg-megcsillámlanak a kis vízfelületeken. A mecsek- szentkúti völgy felső végénél, a harangláb közelében figyelek föl erre. Az egyik háznál mozgást látok, gondolom, megkérem a gazdát, mutassa meg a tavát. — A szükség vitt rá bennünket arra, hogy tavat ássunk — mondja Kiss Márton, aki egy igen szép fekvésű, szép növényekkel beültetett díszkertet mondhat magáénak itt Szentkúton. Van, aki pontyot, van, aki csak díszhalat tart ezekben a tenyérninél alig nagyobb tavacskákban. Én például kínai fátyolfarkú díszpontyot és néhány halastavi pontyot tettem a vízbe, ahol — úgy látom — jó! érzik magukat. A kis tó rengeteg örömöt szerezhet a tulajdonosának és a családjának. Van mellette egy kis nádas, egy kis napozóstég, a víz felszínén pedig kétféle tavirózsa levelei úsznak. A pontyok elvermeltek már, befúrták magukat a nádas iszapjába, de egy szép fátyolfarkú díszponty ott sütkérezik még a napfényben. — Mikor ásta ezt a tavat? — Nyolc éve. Tulajdonképpen teraszosítani akartam ezt az alsó szintet, mert nagyon vizes volt. Ásás közben is feljött a víz. így aztán az az ötletem támadt, hogy egy kis dísztavat alakítok ki itt a kert sarkában. — Hány évesek a halak? — Négy éve vannak kint. Nem nőnek túl gyorsan, mert a víz hideg, ez pedig lelassítja a táplálkozásukat, növekedésüket. Nem is arra gondoltam én, hogy halkereskedést nyissak ... Mégcsak arra sem, hogy ezután elkerülhetem a A moziban rá lehet gyújtani A „bombázó” üzletvezető A nyugatnémet utazási iroda vezetője azt kérdezte Pócsfalvi Csabától, a kötcsei Betyár-csárda vezetőjétől: — Es milyen szolgáltatásokat tudna nyújtani? — Naponta egyszer etethetnek disznókat, kitrágyázhatják az ólat, foglalkozhatnak a baromfiakkal ... — Kitűnő... kitűnő! És jöttek a vendégek. A III. osztályon üzemelő, a Balatorv partjától 10—11 kilométerre lévő csáirdába. Leültek a nádfe- deles szaletli rönkasztalaihoz, ha úgy kívánták, megkapták a bográcsgulyás „alkatrészeit”, s megfőzték maguk az ételüket, táncoltak az udvaron álló hatalmas üres hordó vastag deszkákból készült tetején, és persze kitrágyázhatták a disznóólát is. Ezt a csárdát négy évvel ezelőtt bezárták, lévén szezonális jellegű üzemeltetése gazdaságtalan. Akkor még II. osztályú volt. Pócsfalvi idén január 1-én nyitott, szerződésbe véve a boltot, s 500 ezer forint forgalomra számítva 1982-ben. Nem kalkulált egészen jól: pillanatnyilag úgy véli: 1 millió körül lesz a bevétele. Hogyan? Nyáron hárman, té. len ketten a feleségével látnak el minden munkát. Beszereznek, főznek, felszolgálnak, takarítanak. — Nem az álromantika miatt vannak az asztalon gyertyák! Túl azon, hogy hangulatos, nekem azt is jelenti: napi 8 forint 40 fillért takarítok meg velük az áramdíjon. Hogyan számolta ki, nem tudom, de tény: meg kell gondolnia minden költséget, ha az épület bérleti díjaként havi 10 000 forintot kell postára adnia. ötletekben nincsen hiány. Kötcsében — érdektelenség címén — bezárt a mozi. Most a csárda nagytermében hetente egyszer vetítés van, „vendégeim rágyújthatnak, ehetnek, ihatnak a film nézése közben, mert ma már nem csak vetítést igényelnek az emberek, hanem ennél valamivel többet.” Nyáron lovas kaszkadőrök tartottak bemutatókat a vendégeknek, s indultak túrára a „csárdázók" a szép somogyi dombok közé. Pócsfalvi Csaba levelekkel „bombázta” — ahogy ő mondja — az ország összes csárdáját, közöttük baranyaiakéit is: csináljanak csereprogramokat. Alakítsák meg a „Csárda- klubot”, a tapasztalatszerzés és a kölcsönös támogatás fórumát. — Azt szeretném, ha gur- mankodni járnának ide az emberek. Véleményem szerint, ennek törvényszerűen be is kell keletkeznie. Mert aki jól főz, az feleség, aki szépen is főz, az szakács, de aki jól és szépen főz, annak el kell mennie csárdagazdának . .. Márpedig itt, a Betyárban ez a cél: jól és szépen .’.. M. A. halboltot. Csupán a szépség kedvéért, a víz, a vízi élővilág iránti szeretettől hajtva csináltam ezt a tavat. A környékbeliek pedig ezen felbuzdulva egymás után építgették meg szebbnél szebb kis tavaikat. Nem győzöm eléggé csodálni azt a valóban öncélúnak látszó szépségkeresést, aminek eredményeképpen valóban valami alapvetően ideiílő „létesítmények” kerültek ebbe az önmagában is gyönyörűséges tájba. — A felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt örömöt jelentenek ezek a kis tavak, amik a szentkúti forrásvízzel állnak összeköttetésben. Nekem is van két unokám és amikor kijönnek ide, alig lehet elcsalni őket a viz mellől — mondja Kiss Márton. A kert sem akármilyen — állapítom meg. üdülőkért. Látszik, hogy a gazdája elsősorban a szépségnek hódol. A haszon mindössze csak any- nyi, hogy ami itt nyáron kell, megteremjen. Fügék, fenyők, díszfák, tuják, borókák, tiszafák, pázsitfüves tisztások, a kis ház erkélyére felkúszó lila akácok gyönyörködtetik a szemet — bármerre néz az ember.-b Pihenőkert... — mosolyog Kiss Márton. Azért itt mi csak a munkával pihenünk. Mert az rengeteg van. Kis zacskót vesz elő. Odamegy a tó parti stéghez és beszór egy marék búzát a vízbe. Mert ha a többi el is vermelt már, hátha a kínai fátyolfarkú diszponty még enne, ha volna mit. Bebesi K. nak az illetékes járási tanácshivatal és a városi műszaki osztály volt a segítségére. Ami közös A négy füzet azonos köntösben jelent meg, a borító jobb felső sarkában a megye térképe, rajta sötétre vonalkázva az illető járás, a borító közepén pedig a járás nagyméretű térképe, rajta jelezve azok a települések, amelyek a belső oldalakon szerepelnek. A füzetek első része a konkrét helyi telekkínálatnak ad helyet, a második részben közérdekű információk találhatók. így mindenekelőtt felsorolják a megyében működő elsőfokú építési hatóságokat és az általuk ellátott településeket. A továbbiakban a megyei OTP-hálózat fiókjainak a címét találjuk az építési kölcsön engedélyezési hatáskörében hozzájuk tartozó körzetekkel, településekkel. Tájékoztatást kap a füzet tulajdonosa a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat és a Volán 12. Vállalat szolgáltatásairól, majd az építtetők által igénybe vehető építőipari szolgáltatásokról, s megtalálható mindazoknak a megyében működő kisiparosoknak a teljes címjegyzéke, akik építkezéssel kapcsolatos tevékenységet folytatnak. Egy járás 425 telekkel Ezek után vegyük közelebbről szemügyre pl. a szigetvári városi-járási füzet első részét A városon kívül a járás nyolc települését találjuk benne, az összes felkínált telek száma 425, amiből 158 a szigetvári. Dencsháza 91-et, Szentlőrinc 43-at, Mozsgó 40-et kínál, s szerepel a listán Bicsérd (12), Dobsza (13), Nagypeterd (29), Szabadszentkirály (27) és Szentlászló (12). Az ajánlatok egy részénél fényképet láthatunk a már meglévő, modern településrészekről, valamennyinél van azonban részletes tájékoztatás — természetesen térképmelléklettel — az építési lehetőségekről, teleknagyságokról. Természetesen azt is közük, hol lehet részletesebb felvilágosításhoz jutni: általában az illetékes járási tanácshivatal termelés- és ellátásfelügyeleti osztályán, illetve a helyi tanácsnál. Kapható az ÉTK-nál A füzetek egyelőre az Építésügyi Tájékoztatási Központ pécsi kirendeltségénél (Rákóczi út 28.) kaphatók, bár jó volna, ha közelebb juthatnának az érdeklődőkhöz, s a telkeket kínáló helyi tanácsoknál is árusítanák. De hol vannak telkek a füzetek szerint? A komlói járásban: Komló, Bikái, Hosz- szúhetény, Magyaregregy, Má- gocs, Mázaszászvár, Pécsvá- rad, Sásd és Vásárosdombó; o mohácsi járásban: Mohács, Boly, Dunaszekcső, Lánycsók, Majs, Olasz, Somberek, Szederkény és Véménd; a siklósi járásban: Siklós, Beremend, Harkány, Sellye, Vajszló és Villány. A telkek árait a helyi forgalmi viszonyoknak megfelelően a helyi tanácsok állapítják meg. A szóródás elég nagy: Villányban pl. százezer forintos telkek vannak, Vajszlón 30 ezerért is kapni. Az építési osztály irányításával a megye más településein is készítenek elő építési telkeket, s most állítják össze Pécs és a városkörnyék telekkínálatát is. Olvasóinkat ezekről is tájékoztatjuk majd. H. I.
