Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-20 / 319. szám
Több szakembert a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetekben - Területi integrációk - Fejleszteni kell a háztájit - Új foglalkoztatási tormák A termelőszövetkezetek munkáját hosszú éveken át nem a gazdasági hatékonyság, hanem a termésátlag, termelési érték stb. alapján ítélték meg. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága ez év áprilisában már a gazdasági hatékonyság szempontjából tárgyalta differenciálódásuk helyzetét és javasolta a megyei Tsz Szövetségnek: vegyen részt a helyzetfelmérő munkában. Az anyag elkészült. Három csoport A megye termelőszövetkezetei az V. ötéves tervidőszakban dinamikusan növelték termelésüket, szövetkezeti eredményüket két és félszeresére emelték. Ugyanakkor a tsz-ek egy számottevő körének fejlődése megállt. A megye termelőszövetkezetei az V. ötéves tervidőszak átlagában 100 forint ráfordításra 10,5 forint eredményt tudtak produkálni, ami kevesebb, mint az országos átlag. S ez is nagy szóródást takar: 16,7 forintos veszteség és 36 forintos nyereség között mozog. A hatékonysági mutató alapján három nagy csoportba sorolhatók a tsz-ek: 23 tsz öt év átlagában 100 forint ráfordításra csak 6 forint alatti nyereséget tudott realizálni, ezért az alacsony hatékonyságúak kategóriájába tartoznak. A közepesek — számuk 18 — eredménye 6—12 forint közötti, míg a magas hatékonyságúak — 22 ilyen tsz van — nyeresége 12 forint felett volt. A magas hatékonyságú tsz-ek a termelés értékének 35, a bruttó jövedelmének 44, a nyereségének 56 százalékát biztosítják és náluk képződik a fejlesztési alap 57 százaléka. Az egy főre eső személyes jövedelemben itt 3500 forinttal haladják meg a megyei átlagot. Ezek a tsz-ek gazdaságilag, pénzügyileg stabilak, bár a terheknek a nyereséget meghaladó növekedése következtében az utóbbi két évben náluk is csökkent a nyereség nagysága. A közepes hatékonyságú tsz- ek — a megye területének és termelésének egyharmadát adják — tanúsították a legdinamikusabb fejlődést. Termelési értékük, árbevételük több mint 50 százalékkal nőtt, nyereségüket 2,5-szeresére emelték. A kiegészítő tevékenység ebben a csoportban a legmagasabb és egyben a legeredményesebb is. Az egy hektár termőterületre jutó árbevételük megközelíti a 10 000 forintot, szemben a megyei átlag 8000 forintjával. A múlt évi eredmények alapján a csoportból három tsz az alacsonyabb, kettő a magasabb kategóriába került. E csoportból Nagype- terd, Mágocs, Szalánta, Újpet- re és Majs tartósan a magas hatékonyságú tsz-ek kategóriájában marad, míg Siklósnak és Vejtinek további erőfeszítésekre van szüksége, hogy a közepesek közé visszakerüljön. lalkoztatásáról. Éves termelési értékük megközelíti a 2 milliárd forintot. Ezeknek a tsz-eknek többsége saját erejéből nem képes kimozdulni jelenlegi helyzetéből, sőt további romlásukkal is számolni kell. A banki felmérés szerint a VI. ötéves terv időszakában várható fejlesztési alapképzés az alacsony hatékonyságú tsz- eknél 243 millió forintra tehető. Ez még a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségeket sem fedezi. Korszerűtlen eszközállományuk részbeni szintentartá- sára az amortizáció jelentős részét is hiteltörlesztésre kell fordítaniok. így eszköz-állományukban további romlás várható. Több év erőfeszítései A fentiekből az elemzést végző szakemberek az alábbi következtetéseket vonták le. A magas hatékonyságú tsz- ekben a szervezettség javításával és a kezdeményező készség fokozásával további tartalékok feltárására van lehetőség. Ezek a tsz-ek a várhatóan fokozódó jövedelemelvonós mellett is állandósíthatják, ihletve — az eddiginél mérsékeltebb ütemben — fokozhatják eredményeiket. A közepes hatékonyságú tsz- ek a fentieken túl a szakemberellátás javításával1, a kibővült állami preferenciák alkalmazásával fokozhatják gazdasági eredményeiket. Az alacsony hatékonyságú tsz-ek többsége gazdasági stabilitását csak önerőre támaszkodva a továbbiakban sem tudja biztosítani. Ezért szükség van arra, hogy ezek a tsz-ek az alacsony jövedelmezőségi gazdálkodásuk okait részletesen feltárják. A megyei párt VB határozata alapján ez a munka — folyamatban van. Az már most megállapítható, hogy ezeknek a tsz-nek egy részénél a dolgozók száma nincs arányban a föld eltartóképességével. Indokolt egy részüket átcsoportosítani jövedelmezőbb ipari és egyéb területre. A foglalkoztatási struktúra kedvezőbb alakulását segítheti a közös és háztáji termelés integrációjának kiszélesítése az adottságoknak megfelelő új foglalkoztatási formák, mint a bedolgozói rendszer a bértermelés, általánydíjas elszámolási rendszer stb. bevezetése. Indokolt továbbá, hogy a gazdaságilag szilárd, az átlagosnál jobb szellemi és anyagi erőforrásokkal rendelkező termelőszövetkezetek és az alacsony hatékonyságú tsz-ek között integrációs kapcsolatok alakuljanak ki. Át kell tekinteni az alacsony hatékonyságú tsz-ek testületi és szakmai vezetését az eddiginél is nagyobb mértékben kell felhasználni az e körben juttatható szakember-támogatási lehetőségeket. Mindez együtt is csak több év céltudatos munkájával eredményezheti, hogy a ma még alacsony hatékonyságú termelőszövetkezetek gazdálkodása jövedelmezővé váljék. Rné 500 négyzet méter alapterületű gyártócsarnokot épít a mohácsi Új Barázda Tsz épitőbrigádja a tartósító üzem részére. A létesítmény átodását 1983. augusztus 31-re tervezik. Fotó: Kopjár Géza Uj piacokat keres a Zsolnay Porcelángyár Nem elég az üzleti levél, a telex, vagy az a mentalitás, hogy a vevő majd a gyáramban keres meg. Elébe kell menni a vásárlónak, másképp a díszműtermékek túlkínálattól terhelt nemzetközi piacán aligha lehet sikert elérni. Ezt tapasztalják a július 1-től önállósult Pécsi Zsolnay Porcelángyárban, amely új piacot akar találni — jelen esetben- az USA-ban. Bosnyák János igazgató, az Artex Külkereskedelmi Vállalat szakemberével 12 napig az USA-ban tartózkodott piackutató úton. Ezalatt öt városban több mint harminc nagykereskedővel beszélgettek. Bizakodóan mentek, mert volt mit kínálni. A mintakollekció harminc-féle kisvázából, gyertyatartóból, figurális dísztár. gyakból, bonbonierből állt. Mindegyik hagyományos és egyedi, vagyis csak a Zsolnay Gyár által előállított eozinból, valamint porcelán fajanszból készült. Közismertek és kedveltek többek között NSZK-ban, Angliában és Olaszországban, de a tengerentúli érdeklődőknek új formában, más díszítéssel kínálták. Sikert ígér az a tény is, hogy már az első percben az üzletkötők a Zsolnay Gyárat, mint világmárkát emlegették. Egykor, vagyis több, mint fél évszázada különféle díszművekkel, tartósan és sikeresen jelen volt az amerikai piacon az akkori Zsonay Gyár, amire szintén emlékeztek az amerikai üzletemberek, akikhez valósággal zarándokolnak Kínából, Japánból, Angliából, Portugáliából, az NSZK-ból és a Szovjetunióból a világ nagy porcelángyártó cégeinek a képviselői. Némi tapasztalat azért már született a tengerentúli porcelánkereskedelemmel kapcsolatban. Négy éve szállítanak a Darvas, Martins, Koserák, tavaly óta pedig a Franklin cégnek. Köztük jópámak magyar származású ember a tulajdonosa. Még csak kis tételű áru talál gazdára, tehát adva a lehetőség a bővítésre. A gyár a csaknem fél milliárdos termelési értékének egyharmadát realizálja exportban, de a tőkés országokban történő eladás haszna még nem jelentős. Ezen akarnak változtatni a pécsi dísztárgy- és szervizgyártók. Az amerikai út egyik következtetése: azt kell gyártani, amit a megrendelő igényel — természetesen az esztétikai hagyomány megsértése nélkül. A felkeresett cégek sokféle módosítást kértek. Mindet figyelembe vették. Továbbra is gyártani akarják a lassan egy évszázada bevált eozín és porcelánfajansz áruféleségeket az egyedi technológiával. Eközben maximális marad a kézművesség, de érvényesül a gazdaságossági szempont is. A fenti cikkekkel a világon eddig még egy cég sem próbálkozott meg, ami korántsem adhat okot az elbizakodottságra, mert gyorsan és olcsó árajánlattal kell jelentkezni a piacon. Ha sikerül olcsó, tehát darabonként 600—3000 forintos áruval megnyerni a külföldi vevőt, akkor gondolkodhatnak majd a még nagyobb hasznot húzó luxus porcelánféleségek eladására. De addig megtanulandó a gyors termékfejlesztés és gyártás is. A korábbi 2—3 hónapos kifejlesztési időt már „lefaragták” 2—3 hétre, de szükséges még tovább menni az idő csökkentésében. Ennek érdekében szervezték meg a szinte éjjel-nappal dolgozó teamek-et. Egyébként egyik sem gazdasági munkaközösség. Egy másik tapasztalat azt sugallja, hogy nem elég 3—4 vevőhöz igazodni, ehelyett legalább 10—15-re van szükség, hogy a termék megfelelő hasznot húzzon. A felismerésre az késztette a Zsolnay-gyáriakat, hogy szaporodnak a fizetés- képtelen cégek. Az üzletszerző út eredményesen zárult: új partner a Schmidt cég, a harmincféle cikkből négy-félét rendelt meg, mfg további két cég mintákat kért porceiánfajanszből. Jövőre ugyanilyen céllal. Kuvait és Görögország következik. Csuti J. Segítségre van szükségük Átfogó program kell az alacsony hatékonyságú tsz-ek gazdasági megerősítésére Céltudatos munkával A közel 100 000 hektáron gazdálkodó 23 alacsony hatékonyságú tsz műveli a megye szövetkezeti földterületének egyharmadát, de a bruttó jövedelemnek csak 22, a nyereségnek csak T3 százalékát realizálják. Földjeik • aranykorona értéke alacsonyabb a megyei átlagnál. Nyereségből képződő fejlesztési alapjuk az összme- gyeinek csak 10 százaléka. A fejlesztési alapot terhelő kötelezettségeknek csaknem felét ez a 23 tsz viseli. Gazdálkodásuk alacsony színvonala ellenére ezek a szövetkezetek állítják elő a növényi termékek egyharmadát, az állati termékek egyharmadát és gondoskodnak több ember fog320 cementsilót gyártanak ebben az évben az ÉPGÉP mohácsi gyáregységében NSZK exportra. Fotó: Kopjár Géza Divatpolitika? Kiskereskedők és gyártók találkozása Hányszor hangzott már el ipari vásárokon, különböző bemutatókon a látottak alapján, hogy szép, szép, de mikor és hol lehet majd ezt megvenni? Mert a termékparádék tanúsága szerint iparunk képes a legfrissebb divat szerint készíteni ruhákat, cipőket, fehérneműket, de a bemutatók kínálata nem köszön vissza az üzletekben. Voltak törekvések, hogy egyes mintamodellek például a vásár ideje alatt már kaphatók legyenek, de ezek a legtöbbször rövid ideig tartó akciók, egyedi eseteknek tűntek. A boltok ugyan tele vannak áruval, ámde legtöbbször az nincs, amire éppen szükségünk van. Ezért a kereskedő a gyártót, a gyártó pedig a kereskedőt okolja. Ezért üdvözölhető a Pécsett — október 28-án — lezajlott esemény, amikora fogyasztók igényeit képviselő kiskereskedőkhöz eljött q gyártó, hogy együtt beszéljék meg a lehetőségeket, a problémákat. A budapesti Habselyem Kötöttárugyár mutatkozott be termékeivel a kiskereskedőknek. A termékek felvonulása után a meghívott Tolna, Somogy és Baranya megyei bolti- és áruházvezetőknek alkalmuk lett volna a gyártó cég legilletékesebb vezetőinek és a modellek tervezőinek kérdéseket feltenni, kéréseket tolmácsolni. A találkozót a házigazda, a Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat kezdeményezte, és mint Kertész István igazgató mondta, az volt a cél, hogy ez a bemutató egyúttal a gyártók és kereskedők fóruma is legyen. A kiskereskedők, gyártók pécsi találkozása azonban mégsem vált alkotó együttlétté, mindösz- sze három Somogy megyei boltvezető mondta el véleményét, jelezte észrevételeit. A baranyaiaknak nem volt kérni, kérdezni, vitatkozni valójuk. A szinte kínossá vált passzivitás okát firtatva pár nappal a bemutatót követően a boltok vezetőitől, a következő derült ki: ezt az újszerű találkozót úgy is elő akarták készíteni, hogy a megye, de főként Pécs boltjaiban ezekben a napokban kaphatóak legyenek a bemutatott modellek közül, azok amelyeknek nagy tételben való gyártását már elkezdte a gyár. Itt volt két héttel előbb a gyár képviselője, ő hozta a kínálatot, a boltok leadták a rendelést. Ám az áru nem az ígért időben, és a kért mennyiségben érkezett meg az üzletekbe. (Például amiből 500 darabot rendeltek, érkezett 10, amiből 1000-et, kértek jött 50.) Hogy hol, milyen csatornán akadt el gyártónál vagy a nagykereskedelmi vállalatnál — gondolom, már közben kiderült, A becsapott boltvezetők, az elegáns bemutatón ezért nem akartak véleményt nyilvánítani. A gyártó és kereskedelem közti ellentét, így, ha lehet tovább mélyült. Igazán kár, hogy egy jószándékú, újszerű és a kereskedelmet, gyártót kölcsönösen segíteni tudó kezdeményezés nem érte el a kívánt célját. S. Zs. HÉTVÉGE 5. Üzletszerző utón Amerikában
