Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-20 / 319. szám

Több szakembert a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetekben - Területi integrációk - Fejleszteni kell a háztájit - Új foglalkoztatási tormák A termelőszövetkezetek mun­káját hosszú éveken át nem a gazdasági hatékonyság, ha­nem a termésátlag, termelési érték stb. alapján ítélték meg. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága ez év áprilisában már a gazdasági hatékonyság szempontjából tárgyalta diffe­renciálódásuk helyzetét és ja­vasolta a megyei Tsz Szövet­ségnek: vegyen részt a helyzet­felmérő munkában. Az anyag elkészült. Három csoport A megye termelőszövetkeze­tei az V. ötéves tervidőszak­ban dinamikusan növelték ter­melésüket, szövetkezeti ered­ményüket két és félszeresére emelték. Ugyanakkor a tsz-ek egy számottevő körének fejlő­dése megállt. A megye termelőszövetkeze­tei az V. ötéves tervidőszak át­lagában 100 forint ráfordítás­ra 10,5 forint eredményt tud­tak produkálni, ami kevesebb, mint az országos átlag. S ez is nagy szóródást takar: 16,7 fo­rintos veszteség és 36 forintos nyereség között mozog. A hatékonysági mutató alap­ján három nagy csoportba so­rolhatók a tsz-ek: 23 tsz öt év átlagában 100 forint ráfordí­tásra csak 6 forint alatti nye­reséget tudott realizálni, ezért az alacsony hatékonyságúak kategóriájába tartoznak. A kö­zepesek — számuk 18 — ered­ménye 6—12 forint közötti, míg a magas hatékonyságúak — 22 ilyen tsz van — nyeresége 12 forint felett volt. A magas hatékonyságú tsz-ek a termelés értékének 35, a bruttó jövedelmének 44, a nyereségének 56 százalékát biztosítják és náluk képződik a fejlesztési alap 57 százaléka. Az egy főre eső személyes jöve­delemben itt 3500 forinttal ha­ladják meg a megyei átlagot. Ezek a tsz-ek gazdaságilag, pénzügyileg stabilak, bár a terheknek a nyereséget meg­haladó növekedése következté­ben az utóbbi két évben náluk is csökkent a nyereség nagy­sága. A közepes hatékonyságú tsz- ek — a megye területének és termelésének egyharmadát ad­ják — tanúsították a legdina­mikusabb fejlődést. Termelési értékük, árbevételük több mint 50 százalékkal nőtt, nyere­ségüket 2,5-szeresére emel­ték. A kiegészítő tevékenység ebben a csoportban a legma­gasabb és egyben a legered­ményesebb is. Az egy hektár termőterületre jutó árbevételük megközelíti a 10 000 forintot, szemben a megyei átlag 8000 forintjával. A múlt évi ered­mények alapján a csoportból három tsz az alacsonyabb, ket­tő a magasabb kategóriába került. E csoportból Nagype- terd, Mágocs, Szalánta, Újpet- re és Majs tartósan a magas hatékonyságú tsz-ek kategóriá­jában marad, míg Siklósnak és Vejtinek további erőfeszítések­re van szüksége, hogy a köze­pesek közé visszakerüljön. lalkoztatásáról. Éves termelési értékük megközelíti a 2 mil­liárd forintot. Ezeknek a tsz-eknek többsé­ge saját erejéből nem képes kimozdulni jelenlegi hely­zetéből, sőt további romlásuk­kal is számolni kell. A banki felmérés szerint a VI. ötéves terv időszakában vár­ható fejlesztési alapképzés az alacsony hatékonyságú tsz- eknél 243 millió forintra tehe­tő. Ez még a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségeket sem fedezi. Korszerűtlen eszközállo­mányuk részbeni szintentartá- sára az amortizáció jelentős részét is hiteltörlesztésre kell fordítaniok. így eszköz-állomá­nyukban további romlás vár­ható. Több év erőfeszítései A fentiekből az elemzést vég­ző szakemberek az alábbi kö­vetkeztetéseket vonták le. A magas hatékonyságú tsz- ekben a szervezettség javítá­sával és a kezdeményező kész­ség fokozásával további tarta­lékok feltárására van lehető­ség. Ezek a tsz-ek a várhatóan fokozódó jövedelemelvonós mellett is állandósíthatják, ih­letve — az eddiginél mérsé­keltebb ütemben — fokozhat­ják eredményeiket. A közepes hatékonyságú tsz- ek a fentieken túl a szakem­berellátás javításával1, a kibő­vült állami preferenciák alkal­mazásával fokozhatják gazda­sági eredményeiket. Az alacsony hatékonyságú tsz-ek többsége gazdasági sta­bilitását csak önerőre támasz­kodva a továbbiakban sem tud­ja biztosítani. Ezért szükség van arra, hogy ezek a tsz-ek az alacsony jövedelmezőségi gaz­dálkodásuk okait részletesen feltárják. A megyei párt VB határozata alapján ez a mun­ka — folyamatban van. Az már most megállapítható, hogy ezeknek a tsz-nek egy részénél a dolgozók száma nincs arányban a föld eltartóképes­ségével. Indokolt egy részüket átcsoportosítani jövedelmezőbb ipari és egyéb területre. A fog­lalkoztatási struktúra kedvezőbb alakulását segítheti a közös és háztáji termelés integrációjá­nak kiszélesítése az adottsá­goknak megfelelő új foglalkoz­tatási formák, mint a bedolgo­zói rendszer a bértermelés, ál­talánydíjas elszámolási rend­szer stb. bevezetése. Indokolt továbbá, hogy a gazdaságilag szilárd, az átla­gosnál jobb szellemi és anya­gi erőforrásokkal rendelkező termelőszövetkezetek és az ala­csony hatékonyságú tsz-ek kö­zött integrációs kapcsolatok alakuljanak ki. Át kell tekinte­ni az alacsony hatékonyságú tsz-ek testületi és szakmai ve­zetését az eddiginél is na­gyobb mértékben kell felhasz­nálni az e körben juttatható szakember-támogatási lehető­ségeket. Mindez együtt is csak több év céltudatos munkájával eredményezheti, hogy a ma még alacsony hatékonyságú termelőszövetkezetek gazdálko­dása jövedelmezővé váljék. Rné 500 négyzet méter alapterületű gyártócsarnokot épít a mohácsi Új Barázda Tsz épitőbrigádja a tartósító üzem részére. A léte­sítmény átodását 1983. augusztus 31-re tervezik. Fotó: Kopjár Géza Uj piacokat keres a Zsolnay Porcelángyár Nem elég az üzleti levél, a telex, vagy az a mentalitás, hogy a vevő majd a gyáram­ban keres meg. Elébe kell menni a vásárlónak, másképp a díszműtermékek túlkínálattól terhelt nemzetközi piacán alig­ha lehet sikert elérni. Ezt ta­pasztalják a július 1-től ön­állósult Pécsi Zsolnay Porce­lángyárban, amely új piacot akar találni — jelen esetben- az USA-ban. Bosnyák János igazgató, az Artex Külkereskedelmi Vállalat szakemberével 12 napig az USA-ban tartózkodott piacku­tató úton. Ezalatt öt városban több mint harminc nagykeres­kedővel beszélgettek. Bizakodóan mentek, mert volt mit kínálni. A mintakollekció harminc-féle kisvázából, gyer­tyatartóból, figurális dísztár. gyakból, bonbonierből állt. Mindegyik hagyományos és egyedi, vagyis csak a Zsolnay Gyár által előállított eozinból, valamint porcelán fajanszból készült. Közismertek és kedvel­tek többek között NSZK-ban, Angliában és Olaszországban, de a tengerentúli érdeklődők­nek új formában, más díszítés­sel kínálták. Sikert ígér az a tény is, hogy már az első percben az üzletkötők a Zsolnay Gyárat, mint világmárkát emlegették. Egykor, vagyis több, mint fél évszázada különféle díszmű­vekkel, tartósan és sikeresen jelen volt az amerikai piacon az akkori Zsonay Gyár, amire szintén emlékeztek az amerikai üzletemberek, akikhez valóság­gal zarándokolnak Kínából, Ja­pánból, Angliából, Portugáliá­ból, az NSZK-ból és a Szovjet­unióból a világ nagy porce­lángyártó cégeinek a képvi­selői. Némi tapasztalat azért már született a tengerentúli por­celánkereskedelemmel kapcso­latban. Négy éve szállítanak a Darvas, Martins, Koserák, ta­valy óta pedig a Franklin cég­nek. Köztük jópámak magyar származású ember a tulajdo­nosa. Még csak kis tételű áru talál gazdára, tehát adva a le­hetőség a bővítésre. A gyár a csaknem fél milliárdos terme­lési értékének egyharmadát realizálja exportban, de a tő­kés országokban történő el­adás haszna még nem jelen­tős. Ezen akarnak változtatni a pécsi dísztárgy- és szervizgyár­tók. Az amerikai út egyik követ­keztetése: azt kell gyártani, amit a megrendelő igényel — természetesen az esztétikai ha­gyomány megsértése nélkül. A felkeresett cégek sokféle mó­dosítást kértek. Mindet figye­lembe vették. Továbbra is gyár­tani akarják a lassan egy év­százada bevált eozín és por­celánfajansz áruféleségeket az egyedi technológiával. Eköz­ben maximális marad a kéz­művesség, de érvényesül a gaz­daságossági szempont is. A fenti cikkekkel a világon eddig még egy cég sem pró­bálkozott meg, ami korántsem adhat okot az elbizakodottság­ra, mert gyorsan és olcsó ár­ajánlattal kell jelentkezni a piacon. Ha sikerül olcsó, te­hát darabonként 600—3000 fo­rintos áruval megnyerni a kül­földi vevőt, akkor gondolkod­hatnak majd a még nagyobb hasznot húzó luxus porcelánfé­leségek eladására. De addig megtanulandó a gyors termékfejlesztés és gyár­tás is. A korábbi 2—3 hóna­pos kifejlesztési időt már „lefaragták” 2—3 hétre, de szükséges még tovább menni az idő csökkentésében. Ennek érdekében szervezték meg a szinte éjjel-nappal dolgozó teamek-et. Egyébként egyik sem gazdasági munkaközösség. Egy másik tapasztalat azt su­gallja, hogy nem elég 3—4 ve­vőhöz igazodni, ehelyett leg­alább 10—15-re van szükség, hogy a termék megfelelő hasz­not húzzon. A felismerésre az késztette a Zsolnay-gyáriakat, hogy szaporodnak a fizetés- képtelen cégek. Az üzletszerző út eredménye­sen zárult: új partner a Schmidt cég, a harmincféle cikkből négy-félét rendelt meg, mfg további két cég mintákat kért porceiánfajanszből. Jövő­re ugyanilyen céllal. Kuvait és Görögország következik. Csuti J. Segítségre van szükségük Átfogó program kell az alacsony hatékonyságú tsz-ek gazdasági megerősítésére Céltudatos munkával A közel 100 000 hektáron gazdálkodó 23 alacsony haté­konyságú tsz műveli a megye szövetkezeti földterületének egyharmadát, de a bruttó jö­vedelemnek csak 22, a nyere­ségnek csak T3 százalékát rea­lizálják. Földjeik • aranykorona értéke alacsonyabb a megyei átlagnál. Nyereségből képződő fejlesztési alapjuk az összme- gyeinek csak 10 százaléka. A fejlesztési alapot terhelő köte­lezettségeknek csaknem felét ez a 23 tsz viseli. Gazdálkodásuk alacsony szín­vonala ellenére ezek a szövet­kezetek állítják elő a növényi termékek egyharmadát, az ál­lati termékek egyharmadát és gondoskodnak több ember fog­320 cementsilót gyártanak ebben az évben az ÉPGÉP mohácsi gyáregységében NSZK exportra. Fotó: Kopjár Géza Divatpolitika? Kiskereskedők és gyártók találkozása Hányszor hangzott már el ipari vásárokon, külön­böző bemutatókon a látot­tak alapján, hogy szép, szép, de mikor és hol le­het majd ezt megvenni? Mert a termékparádék ta­núsága szerint iparunk képes a legfrissebb divat szerint készíteni ruhákat, cipőket, fehérneműket, de a bemutatók kínálata nem köszön vissza az üzletek­ben. Voltak törekvések, hogy egyes mintamodellek pél­dául a vásár ideje alatt már kaphatók legyenek, de ezek a legtöbbször rövid ideig tartó akciók, egyedi eseteknek tűntek. A boltok ugyan tele vannak áruval, ámde legtöbbször az nincs, amire éppen szükségünk van. Ezért a kereskedő a gyártót, a gyártó pedig a kereskedőt okolja. Ezért üdvözölhető a Pé­csett — október 28-án — lezajlott esemény, amikora fogyasztók igényeit képvi­selő kiskereskedőkhöz el­jött q gyártó, hogy együtt beszéljék meg a lehetősé­geket, a problémákat. A budapesti Habselyem Kö­töttárugyár mutatkozott be termékeivel a kiskereske­dőknek. A termékek felvo­nulása után a meghívott Tolna, Somogy és Bara­nya megyei bolti- és áru­házvezetőknek alkalmuk lett volna a gyártó cég legilletékesebb vezetőinek és a modellek tervezői­nek kérdéseket feltenni, kéréseket tolmácsolni. A találkozót a házigaz­da, a Dél-dunántúli Rö­vid- és Kötöttáru Nagyke­reskedelmi Vállalat kez­deményezte, és mint Ker­tész István igazgató mond­ta, az volt a cél, hogy ez a bemutató egyúttal a gyártók és kereskedők fó­ruma is legyen. A kiskereskedők, gyár­tók pécsi találkozása azonban mégsem vált al­kotó együttlétté, mindösz- sze három Somogy megyei boltvezető mondta el véle­ményét, jelezte észrevéte­leit. A baranyaiaknak nem volt kérni, kérdezni, vitat­kozni valójuk. A szinte kínossá vált passzivitás okát firtatva pár nappal a bemutatót követően a boltok vezetői­től, a következő derült ki: ezt az újszerű találkozót úgy is elő akarták készí­teni, hogy a megye, de fő­ként Pécs boltjaiban ezek­ben a napokban kapható­ak legyenek a bemutatott modellek közül, azok ame­lyeknek nagy tételben va­ló gyártását már elkezdte a gyár. Itt volt két héttel előbb a gyár képviselője, ő hozta a kínálatot, a bol­tok leadták a rendelést. Ám az áru nem az ígért időben, és a kért mennyi­ségben érkezett meg az üz­letekbe. (Például amiből 500 darabot rendeltek, ér­kezett 10, amiből 1000-et, kértek jött 50.) Hogy hol, milyen csatornán akadt el gyártónál vagy a nagyke­reskedelmi vállalatnál — gondolom, már közben ki­derült, A becsapott bolt­vezetők, az elegáns bemu­tatón ezért nem akartak véleményt nyilvánítani. A gyártó és kereskedelem közti ellentét, így, ha le­het tovább mélyült. Igazán kár, hogy egy jószándékú, újszerű és a kereskedel­met, gyártót kölcsönösen segíteni tudó kezdeménye­zés nem érte el a kívánt célját. S. Zs. HÉTVÉGE 5. Üzletszerző utón Amerikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom