Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-20 / 319. szám
Új lakásrendeletek a baranyai városokban Faaprítékos hőlégfúvók A Somogy megyei Tabi Építő, és Vegyesipari Szövetkezetben elkészült az első — itt kifejlesztett — faapríték- kal, illetve fahulladékkal működő, nagy teljesítményű hőlégfúvó, amely elsősorban az olajos hőlégfúvók helyettesítésére alkalmas. Az újtípusú berendezés egy töltettel tíz- tizenkét órán ót működik, ezalatt semmiféle kezelést nem igényel. Jó hatásfokkal használható a mezőgazdaságban fejő- és tejházak, szárítók, valamint ipari csarnokok fűtésére. Az első példányt a Zalaegerszegi Faipari Vállalathoz szállították, de már több más vállalat is rendelt belőle, köztük a kaposvári Agroker, Szolnok és Veszprém megye üzemei. A szövetkezet által kifejlesztett berendezés automatizáltsága, műszaki jellemzői megfelelnek a hasonló NSZK-belí gyártmánynak. A külföldi, csaknem nyolcszázezer forintba kerülne — valutában — • a tabiak által teljes egészében hazai anyagból előállított berendezés ugyanakkor száznyolcvanezer forintért kapható. Széles kön.1 alkalmazása azért is kívánatosnak látszik, mert hazánkban évente kétmilliárd forint értékű fahulladék, forgács megy veszendőbe, ennek hasznosítása révén nagy- mennyiségű drága fűtőolajat lehet megtakarítani. Arányos teherelosztás A jogosultság határa — Lakásigénylési letét Lakáscserealap — Lakbérrendezések Október utolsó napjaiban tartották meg a baranyai városokban azokat a tanácsüléseket, amelyeken megalkották saját lakásgazdálkodási jogszabályukat. Dr. Molnár István, a Baranya megyei Tanács V. B. igazgatási osztályvezetőjét kértük arra, hogy foglalja össze a tanácsrendeletek legfontosabb újdonságait. — A központi rendelkezések célul tűzik ki, hogy az eltérő szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetű családok Idkáshoz jutásában megteremtsék az egyenlő esélyeket, miközben az állam és a lakosság pénzügyi terheit aráyosabbá teszik. Új konstrukcióként jelent m'eg a tanácsi bérlakások két kategóriája, a szociális jelleggel juttatható ún. szociális bérlakás, és az ún. nem szociális bérlakás. Szociális jelleggel azok kaphatnak lakást, akik jövedelmi vagy szociális helyzetük alapján erre jogosultak; az öt városban azok, akiknél a család egy főre jutó jövedelme 2000—2600 forintnál nem több (az alsó határérték Komlóé, a felső Mohácsé), amit 300 forinttal növelnek, ha fiatal házasokról, nyugdíjasokról, gyermeküket egyedül nevelő szülőkről van szó. — A vagyoni helyzetet hogyan veszik figyelembe? — Nem kaphat szociális bérlakást az, akinek beépíthető telke, üdülőtelke, hétvégi háza, nyaralója vagy mezőgazdasági rendeltetésű ingatlana van. E tekintetben viszont küönbözők a megítélések. Pécs ezt úgy szabályozta, hogy 1500 négyzet- méternél nem lehet nagyobb a földterület, Komló 1 holdat állapított meg. Másutt a föld értékhatárát állapították meg mércéül: Siklóson és Komlón (az előbbi mellett) 80, Mohácson 120 ezer forintnál nagyobb értékű nem lehet az ingatlan. — A nem szociális bérlakások elosztását hogyan szabályozzák? — Pécs a megüresedő lakások 30 százalékát használja fel erre a célra, ami meglehetősen sok. Szigetvár csak 2 százalékot, a többi város 5 százalékot mond. Mohács is megüresedő lakásokat használ fel, a többi újat. — Mi a mérce a tanácsi ér- tékesitésű és az OTP-lakásoknál? — Az egy főre jutó jövedelmet a tanácsi értékesítésű lakásoknál 2700 (Siklós) és 3600 (Mohács) forint között állapították meg (a 300 forintos kiegészítés itt is érvényes), a kizáró okok mint korábbiak, az4. HÉTVÉGE zal, hogy a komlói 80 ezer forint marad, Siklóson a 80 ezer 150-re, Mohácson a 120 ezer 200-ra emelkedett. Az OTP-la- kásoknál a felső határ Pécs esetében 5500, Szigetvárott és Siklóson 5000—5000 forint, míg Komló és Mohács nem állapított meg ilyent, ott gyakorlatilag bárki kaphat OTP-lakást. Pécsett kizáró ok az építési telek tulajdona, s ha az igénylő a jogosultságának megfelelő lakásnagyság felső határán lakik. — Hogyan szabályozták a lakásigénylési letétet? — A központi jogszabályoknak megfelelően mindenütt 1983 első félévében kell megújítani az igényeket, de a lakásügyi hatóságoknak az a kérésük, hogy ezt március végéig tegyék meg a letéti díjak megállapítása és befizetése végett. A nem szociális lakások igénylési letétje egységesen 15 000 forint mindenütt, az OTP és tanácsi értékesítésű lakásoknál 12—14 ezer forint között váltakozik. A szociális bérlakásodnál aszerint változik a letét összege, hogy többgyerekes család végleges elhelyezéséről van-e szó (500—2000 forint), fiatal házasok átmeneti első elhelyezését kell megoldani (1000—3000 forint), vagy egyéb igényeket kell kielégíteni (500— 5000 forint). A letéti díj a kamataival együtt a juttatáskor a lakáshasználatbavételi díjba beleszámít. Várható a letéttől, hogy pontosabbak lesznek a nyilvántartások, hiszen maguk az igények is megfontoltabbak lesznek. — Milyen szempontok szerint sorolják a lakásigényeket? — Elsődleges szempont a családnagyság, illetve a gyerekek száma, azután a jövedelem mértéke, a vagyoni helyzet, továbbá az igénybenyújtás éve. Vannak kiemelt kategóriák a rendeletekben: fizikai dolgozók, fiatalok, sokgyerekesek. Azt is megállapították, hogy a lakáskiutalási névjegyzékre felvettek között a fizikai dolgozók aránya nem lehet 60—70 százaléknál kevesebb, a fiataloké pedig — itt elég nagy a szóródás a városok között — 30— 60 százaléknál kevesebb. — A fiatalokról külön is intézkednek a rendeletek. — Igen. Félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakást átmeneti jelleggel adhatnak a fiataloknak, ha előtakarékossá- got vállalnak lakásgondjuk végleges megoldása érdekében. Ez városok szerint havi 500 és 1500 forint között van, s öt évre kell vállalni, ez esetben a tanács garanciát ad: Pécsett arra, hogy hozzásegítik a fiatalt a lakásvásárláshoz, az építéshez (amennyiben időközben nem lett tanácsi bérlakásra jogosulttá, a többi város pedig arra, hogy olyan lakáshoz juttatja, amilyenre az öt év eltelte után a helyzete szerint lesz jogosult. Itt említhetők a mindenütt épülő garzonházak. Pécsett állami célcsoportosként épül, a városokban viszont az OTP közreműködésével valósítják meg. Itt tehát tulajdont szereznek a fiatalok, ez pedig nem olyan értelemben átmeneti megoldás, mint Pécsett, ahol kötelező lesz majd továbblépni. — Hogyan szabályozzák a lakásigény mértékét? — Általában a fokozatosság jegyében az első lakásnál az igényjogosultság mértékének az alsó határa a mérvadó, s ezzel kielégítettnek is kell venni a lakásigényt. Más szóval: egy felajánlott lakás el nem fogadása esetén az igénylőt törlik a névjegyzékről. Üj lakás kiutalásánál egyébként csak olyan személyek vehetők figyelembe, akik legalább egy éve állandó jelleggel élnek a bérlővel és együtt költöznek. Családtagnak nem minősülő szívességi használót figyelmen kívül kell hagyni. — Mik a lépcsős cserék feltételei? — Az úi és a megüresedő lakások jelentős hányadát azok kapják, akiknek a leadott lakását ismét fel lehet használni. Ezért a tanácsok mindenütt lakáscserealapot hoztak létre, s ez általában az elosztásra kerülő lakásoknak a 20—50 százaléka: Pécsett 20—30, Komlón 40—50, Szigetvárott 45, Siklóson 30—50, Mohácson 20—40 százalék. A cserealapot növelni lehet azokkal a lakásokkal, amiket a bérlők végleg leadnak, illetve a megüre- sedőkkel. — Allapitottak-e meg a megyében lakbérövezeteket? — A komlói tanácsrendelet lehetőséget teremt a lakbérövezetekre, de azoknak a megállapítását a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalta. Mohácson két övezetet állapítottak meg. Az egyes számú a város- központ és a kelet-nyugati tengely a Szabadság út, a Dózsa György út, a Liszt Ferenc utca, a Park utcai és a Felszabadulás-lakótelep — itt az átlagbéreket kell alkalmazni. A többi városrészek (pl. az Újváros) a kettes övezetbe tartoznak, s itt a csökkentő tényezőket veszik figyelembe. A városi tanácsok után most — az országos jogszabályok előírása szerint —r- a nagyközségi tanácsok is kidolgozzák a maguk lakásgazdálkodási szabályát, amit az év végéig kell a tanácsülések elé terjeszteni. H. I. ti te őröl utcara „Feledékenyscgről' és egy ódon hangulatú új utcáról Újra meg újra kapom a biztatást: írjak már a „gondozott városról”. Bizonyára azért, mert Pécs nem hat mindig és mindenütt ' gondozottnak. - Holfftt — jól tudjuk — a jó városi közérzet alapja az utcák, házak gondozottsága, csinossága. De ha ez hiányzik, az emberek hajlamosak furcsa következtetésekre az illetékeseket — személyeket és intézményeket — illetően. Tehát: a „gondozott város” .. . * Lassan egy esztendeje már annak, hogy kis morgolódást írtam „A nyakunkba csurog..." címmel arról, hogy a sok lyukas ereszből az esővíz, az olvadó hóié a neki rendeltetett lefolyócsatorna helyett egyenest a nyakunkba zúdul; de ha nem, akkor a falakat áztatja, a vakolatot pusztítja. A gyógymódot illetően ezt jegyeztem fel: „Ilyen csapadékos időben kellene végigjárni az utcákat, feljegyezni a csurgó ereszcsatornákat, s kijavíttatni, ha jobbra fordul az idő. Rengeteg későbbi károsodásnak lehetne így az elejét venni!” Nem tudom, volt-e ilyen „bejárás"? Gyanítom, hogy nem. Mindenesetre most majd kiderül a kiadós őszi esőzések beköszönté- vel és ismét csurog majd a nyakunkba .. . * Nem is tudom, hányszor mentem el már mellettük, de valamiért csak most figyejtem fel rájuk. Emlékszik még az olvasó a „hatcsöcsűre”? Persze, hogy emlékszik! Ma valahol ott vezet az abaligeti út. Mellette bal kézről ott a hajdani házak helye a középre összetúrt törmelékhalommal. Mióta is? Ne feszegessük!... Ennél sokkal fiatalabb az a másik túrás, ami a 6-os út Páfrány utcai csomópontja mentén utal a múlt időkre. Nem értem ... Azaz hogy... Szinte hallom: „Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében, a szigorodó gazdasági viszonyok közepette .. A rende(ze)tlenség ott van az új utak mellett, nagy forgalmú helyeken. Nem hiszem, hogy az elmúlt hosszú hónapok során ne lehetett volna egy markoló és néhány teherautó segítségével rendet teremteni e helyeken. * És ha azt hiszi az olvasó, hogy különben nem vagyunk feledékenyek, sietek eloszlatni esetleges tévhitét. Igenis el-el- felejtünk dolgokat. A lista, amit közreadok — meggyőződéssel vallom! — nem teljes, kiegészítésére bárki vállalkozhat tulajdon környezetében (a jelzéseket köszönettel veszem). Tehát: A minap elbámészkodtam a magasház környékén (szemben szép park készül), amikor egy „felkiáltójelre" lettem figyelmes: egy enyhén megdőlt vasbetonoszlopra, amelynek a tetején szürke, lefordított kettős tányér van. Igen, a sziréna. Ügy, ahogy ott van, még a régi Szigeti- városrészre emlékeztet. Netán valahol fent, az egyik ház tetején . . . Bent a Kossuth Lajos utcában, a Csemege sarkán évek óta figyelgetek egy kis kővé dermedt halmocskát. Valamikor réges-régen valamelyik útjavítás alkalmával odaborították a maradékot —, nem többet, csak egy vödörnyit — azzal, hogy valaki majd felkapja és elviszi. Csakhogy ez a valaki azóta sem került elő! Mondhatnák: minek az ilyen piszli- csáré dolgot szóvátenni? Mert ez a kis vödörnyi maradék — sajnos — nem az egyetlen. Társai sokfelé fellelhetők a városban aszfalt, beton, sitt, stb. formájában és egyik sem Pécs díszítését szolgálja. Lvov-Kertvárosban, az ún. Siklósi városrészben és annak is az „elején", tehát az 1977— 78-ban épült házak valamelyikén láttam a színes mező közepén kétpanelnyi szürkeséget. Az elemeket a panelüzemben valamiért nem festették le, beépítették, az építőipar elvonult innen és a két szürke elemet mindenki elfeledte. Lehet, hogy valamelyik építési naplóban megjegyezték, talán nyoma van az átadási—átvételi jegyzőkönyvben is mint pótlandó hiánynak, nem tudom . . . De hogy ittfelejtették — és ennek már fél évtizede! — arról bárki meggyőződhet. Mondjam még? Egyszer már morgolódtam a Krisztina téri házak menti járdákról — aszfalt váltakozik pucéran felejtett betonnal —, most hadd jegyezzek meg emellé egy másikat. Közvetlenül a Barátság-forrás mögött van egy gyalogút — szép kanyargóson vezet egyik házsortól a másikig —, ennek is a kétharmadát leaszfaltozták, a többit elfelejtették . .. * És hogy valami pozitívum is legyen (különben még megkaphatom, hogy semminek sem tudok örülni), neTn hallgathatom el, hogy nekem .nagyon tetszik a Garai utca úgy, ahogy most megcsinálták a Kórház tér és a Jászai Mari utca közti szakaszon. Valahogy hangulata lett ennek a csendes kis mellékutcának, egy kicsit ódon hangulata. Mert ilyennek tudom elképzelni a régi pécsi utcákat, járda nélkülieket, ahol az esővizet az útközépi folyókába vezetik. Az illetékesek valamiféle modellnek szánták ezt a Garai utcát. Esedékessé vált az általános felújítás — elintézték a közműveket, aztán jött az úttest, faltól falig aszfalttal. Hasonló módon akarnak felújítani több más mellékutcácskát is. Persze csak azok jöhetnek számításba, amelyekben nem túlzottan nagy a járműforgalom. Ti. ez megold egy másik nagy pécsi problémát is. Mi pécsiek ugyanis olyanok vagyunk, hogy ha csak tehetjük, az úttesten közlekedünk. (Nem is értem, az új városrészekben minek is építenek járdát, amikor a lakosok csak elvétve, szinte tévedésből használják azokat. . .) A Garai utca típusú utcákban bárhol is megyünk, mindig vagy a járdán, vagy az úttesten vagyunk, ahogy a pillanatnyi hangulatunk éppen megkívánja . .. Hársfai István A pécsi Garay utca új aszfaltszőnyeget kapott