Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-20 / 319. szám

.v -.«vr. Nagy műszaki és szellemi kapacitásokkal rendelkezünk - jobban ki kellene használni Képletesen szólva kissé ma­gas falak veszik körül a pécsi gépipari vállalatokat. A gyár­kapuk majdhogynem egymás­ra néznek, s mégis sokszor úgy adódik, hogy Kaposvár vagy Budapest közelebb van Pécshez, mint Pécs Pécshez. Arról van szó, hogy városunk­ban jelentős műszaki és szel­lemi kapacitásokkal rendel­kezünk, már ami a gépipart illeti, de valahogyan mindenki a saját útját járja. Pedig megfoghatnák egymás kezét- s úgy minden bizonnyal mesz- szebbre juthatnának. / Hogyan és milyen területe­ken lehetne gyümölcsözőbb együttműködést kialakítani, újszerű kapcsolatokat kialakí­tani? Nemrég erről tanácskoz­tak az érdekelt vállalatok — a Sopiana Gépgyár, az Elektro­nikai Gyár, az ÉPGÉP, a Mechlabor híradástechni­kai gyára, a MEGYESZER és a Vasas Ipari Szövetkezet — ve­zetői. A nem mindennapi ta­lálkozót az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottsága hozta tető alá, a végrehajtó bizottság állás- foglalásának megfelelően, mely szerint tovább kell fej­leszteni a városban működő gépipari gazdálkodó szerveze­tek együttműködését. A lehe­tőségeket a házigazda, Vi- czencz Offó, a Sopiana Gép­gyár igazgatója vázolta- gon­dolkodásra és cselekvésre ösz­tönözve. Érdemes megismer­kedni ezekkel a javaslatokkal, annál is inkább, mivel a kapu nyitva áll más vállalatok előtt is. Összehangolni a fejlesztéseket Szinte hihetetlen, az együtt­működés lehetőségei milyen széles területet ölelnek fel, csak kezet kellene nyújtani és fogni. Például — hogy az azo­nosságokat és a párhuzamos­ságokat elkerüljék — szorosan együtt lehetne működni és ösz- szehangolni a műszaki fejlesz­téseket, egyeztetni a gyárt­mányfejlesztéseket, felkutatni a közös fejlesztések és gyár­tások, például a közös alkat­részgyártás- lehetőségeit. Bi­zonyára számos területen ter­melési együttműködésre lehet­ne lépni, egymást segíteni, fő­ként a külpiacokra történő Ha színesfém-öntvényre van szükség, nem kell az ország túlsó felébe menni. Pellérden üzemel a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezel öntödéje. Erb János felvételei termelésnél. Mindenütt elő­adódhatnak szabad vagy ki­használatlan kapacitások, me­lyek esetleg a szomszédban éppen a termelés szűk kereszt- metszetét jelentik, ilyenkor fel lehetne ajánlani egymásnak ezeket a kapacitásokat. Vagy például átadni, elcserélni, bér­be adni a felesleges állóesz­közöket, gépeket. Netán ese­tenként munkaerőt átcsoporto­sítani, a hiányszakmákban egymást kisegíteni. A közös beszerzés előnyeit is messzemenően ki lehetne használni. Például egyes nagy teljesítményű vagy speciális gépeket, különleges állóeszkö­zöket közösen megvásárolni és üzemeltetni. Vannak olyan alapanyagok és szerszámok, amelyeket minden gyárban használnak. És ha közösen szereznék be? A nagyobb ren­delések feladása nyilván elő­nyösebb. Létre lehetne hozni akár közös budapesti anyag- beszerzési kirendeltséget, és ezen keresztül megszervezni az anyag- és áruszállításokat. Egyáltalán, a szállításokat ősz - sze lehetne hangolni- a gya­kori üresjáratokat megszüntet­ni, esetleg közös gépkocsipar­kot üzemeltetni. Hozok neked üzletet... A kereskedelem területén is kínálkoznak lehetőségek. Bizo­nyos területeken közös piacku­tatást lehetne végezni, egy-egy konkrét esetben közös ajánlat- tétellel fellépni. Előadódhat, az egyik gyár kapacitáshiány miatt rendelést utasít vissza. És ha er­ről még ennek előtte tájékoz­tatná a többieket? Esetleg egy másik gyár kapva-kapna a mun­kán, S legközelebb ő hozna ne. ked üzletet. Elképzelhető továb­bá a közös szereplés is a kü­lönböző kiállításokon, közös te­rület és tárgyaló bérlése, ami a költségek megosztását is jelen­tené. A kölcsönös tapasztalatcsere is ^számos területen hozhatna hasznot, s ez még pénzbe sem kerülne. Bizonyára tanulságok­kal szolgálna a gyárakban al­kalmazott bérezési és premizá­lási formák, szervezési rendsze­rek, vezetési módszerek össze­vetése. Tájékoztathatnák egy­mást a sikeresen alkalmazott újításokról, egyeztethetnék az újítási feladatterveket. Ugyan­így kölcsönösen megismerked­hetnének a munkavédelmi ta­pasztalatokkal, esetleg közösen szerezhetnének be és tárolhat­nának bizonyos munkavédelmi eszközöket. Tapasztalatokat cse­rélhetnének továbbá a munka­verseny területén, rendezhetné­nek esetleg egymás között is versenyeket, kapcsolatokat sze. rezhetnének a szocialista brigá­dok között. Lehetne közösen szervezni a különböző szakmai tanfolyamokat, továbbképzése­ket. Aztán a vállalati üdülők. Lé­péseket lehetne tenni a jegyek cseréjével és átadásával az üdülők közös és jobb kihaszná­lására, esetleg közös üdülőfej­lesztésre. Koordinációs iroda Pécsett Mindent egybevetve, gépipari vállalataink együttműködésére széles lehetőségek kínálkoznak. Természetesen az együttműkö­dést ne totálisan képzeljük el, hiszen egy-egy területen, mór- csak profiljánál és sajátos (ön­álló vállalat, gyáregység, szövet­kezet) helyzeténél fogva is nem mindegyik gépgyár érdekelt. Különben is, mint ezt a Sopia­na Gépgyárban tartott összejö. vetelen többször és hangsúlyo­san leszögezték, az alapelv az, hogy a részt vevő vállalatok ön­állóságát messzemenően tiszte­letben kell tartani, az együtt­működésnek a teljes önkéntes­ség és a kölcsönös előnyök ki­használása alapján létrejönnie, A megbeszélésen végül is a részt vevő vállalatok vezetői készségüket fejezték ki a kap­csolatok felvételére és szoro­sabbra fűzésére. Felmerült egy olyan ötlet is. hogy valamiféle koordinációs irodát hozzanak létre Pécsett, s ez némi keretet adhatna, előmozdítója lehetne az együttműködésnek. Végül is abban maradtak, feltérképezik konkrétan milyen területeken látnak lehetőséget az együttmű­ködésre, s legközelebb, január­ban az ÉPGÉP-né| jönnek ösz- sze annak eldöntésére, hogyan tovább? Miklósvári Zoltán A tagvállalatok jó együttműködésével Sikeres export Eredményes évet zárhatnak a Baromfiipari Egyesülés tagvál­lalatai; javult a hazai baromfi­ellátás, és a szervezet az ex­portterveit is sikerrel teljesíti — erről tanúskodik az egyesülés elemzése. Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítésének részeként a Baromfiipari Tröszt megszűné­sével az egyesülés az idén ala­kult. Az első tapasztalatok ked­vezőek; a 42 tagvállalat, szö­vetkezet veszteség nélkül zár­hatja az évet. Ez annál is fi­gyelemre méltóbb eredmény, mert világszerte baromfihús­túltermelés mutatkozott, Euró­pában a magyar baromfiexport több hagyományos értékesítési területén is eladatlan készle­tek halmozódtak fel — ez ter­mészetesen hátrányosan érin­tette a hazai baromfi-külke­reskedelmet. Az átmenetinek bizonyuló eladási nehézségek miatt a hazai termelés és a piac összhangja esetenként megbomlott, időnként raktáro­zási és feldolgozási gondokat okozva. Az egyesülés tagjai azonban körültekintőbb szerve­zéssel, hatékonyabb piaci munkával és egymás segítésé­vel végül is átvészelték a ne­héz hónapokat. A felhalmozott vágott baromfi egy részét átmenetileg a társ­élelmiszeripari üzemek hűtőhá­zaiban bértárolással helyezték el. Gyakran megesett az is, hogy egy-egy üzem vágási tel­jesítménye termelési csúcsok idején szűkösnek bizonyult a beérkező élőcsirke feldolgozá­sára, ilyenkor a társüzemek se­gítettek. A Zala megyei Ba­romfifeldolgozó és -értékesítő Közös Vállalat szállítmányait például alkalmanként a sárvá­ri üzem dolgozta fel, a kecs­keméti üzem a hernádi, a kis- várdai, a debreceni feldolgozót mentesítette igen gyakran a vi­szontszolgálat reményében. A tervek várhatóan sikeres teljesítéséhez a jó minőség is hozzájárult. A piaci túlkínálat ellenére a magyar baromfi to­vábbra is megőrizte rangját külföldön, főként azért, mert a takarmányban — más orszá­gok termékével összehasonlít­va — magasabb a kukorica aránya, ami feltétele a hús jó ízének és a vágott baromfi kül­ső „megjelenésének”. Az egyesülés szaktanácsadá­sa piaci információkkal segíti tagjait a jövő évi termelési program előkészítésénél. Sóéivá tettük Ne a vevő szaladgáljon Ne a vevő szaladgáljon, az üzletvezető köteles intéz­kedni — ezt a következtetést tudtuk levonni azokból az in­tézkedésekből és tájékozta­tásokból, amelyeket október­ben szóvá tett észrevételekre kaptunk. Szóvá tettük, hogy olva­sónk a Nagyárpádi úti sze­relvényboltban keringető­szivattyút vásárolt. Amikor beszerelték, kiderült, hogy nem működik. Szervizhez for­dult, ahol közölték, küldje, vagy vigye Szombathelyre, ahol megjavítják, avagy cse­réltesse ki a boltban. A bolt viszont két hétig zárva volt, leltároztak. A nyitáskor a vásárló kérte, cseréljék ki a készüléket. Mire a boltve­zető: „Nem vagyunk mi ké­rem MÉH-telep, s különben sincs több darabunk". A 15-000 rovatunkban megjelent hír után a Sopiana Gépgyár sietett Olvasónk se­gítségére, szivattyút adtak át neki, amit ők majd beszerez­nek máshonnan. S ezzel az ügy tulajdonképpen rendező­dött is. Amiért mégsem te­kinthetjük lerendezettnek az ügyet, az a téves és rendkívül káros üzletvezetői magatar­tás, sőt fogalmazzunk úgy, kötelességmulasztás. Sajnos, igen gyajcori, hogy a vevőt küldözgetik szervizbe, postá­ra, gyártóhoz, holott a bolt vezetőjének kötelessége a vásárló mnidennemű rekla­mációját elintézni. Nem szí­vességből teszi, rendeletek kötelezik erre. Abból az egy­szerű okból adódóan, hogy amikor a vevő nála vásárol, vele áll szerződéses kapcso­latban. Például; három na­pon belül a bolt köteles ki­cserélni a hibás árut. Keve­sen tudják, s felhívjuk rá a magánépítkezők figyelmét is, ha a készüléket a jótállási szerviz köti be, s ezt mondjuk három hónap múlva végzi el, mert akkor jutottak odáig az építkezésben, a beszerelés időpontjától számít a három nap. Azonkívül, ha nincs a közelben szerviz; nem a vá­sárló levelez a gyártóval, nem a vásárló szállít — az üzlet intézkedik. Sőt, köteles a hibás áru miatt felmerült vásárlói károkat megtéríteni, a osereárut ingyen lakásra szállítani. Ugyanez a helyzet bútor­ügyben. Rengeteg panasz- bejelentést kaptunk. Persze, naiv kérdésnek tűnik ma már: miért rosszak a hazai búto­I rok? Ha már sok a rossz, s hatvan napon belül nem tud­ják megjavítani őket, a bolt­nak a hatvanegyedik napon ki kel! cserélni. A rossz bú­1 tort saját költségén kell el-, az újat pedig kiszállítani. A vásárló mindennemű költsé­gét, kárát rendezni kell! Pél­dául: a vevő szakemberrel szereltette ö^sze a bútort. Ha cseréltetni kell, ezt az össze­get is kérheti a bolttól. Az a baj, hogy kevés vevő ismeri ezeket a jogokat, s a bolt­ban, hogy-hogy nem elfelej­tik felhívni a figyelmét rá. És ma még úgy tűnik, a gyártó, a kereskedő, a vevőkörben átvevő az, aki pórul jár. Olvasóink szóvá tették, hogy a pécsi boltokban nem : kapnak glutinmentes sütemé­nyeket. A boltok információi alapján mi akkor a Békés­csabai Konzervgyárat ma­rasztaltuk el. Tévedtünk, ők csak a glutinra érzékeny be­tegek számára száraztésztát készítenek, ennek szállítá­sáért felelősek. Azonban a boltok figyelmébe ajánljuk a Mecsek Élelmiszer és Vegyi- áru Kereskedelmi Vállalattól kapott tájékoztatót: a válla­lat ugyanis ez év júniusától forgalmazza a lisztérzékeny betegeknek készített teasüte­ményeket, amelyeket a Dom­bóvári Áfész gyárt. Kapható az Emese csokoládés kukori­cacsók, a kukoricacsók, az Emese kakaós-vaníliás tea­sütemény, az Emese cso- koládés-kakaós-vaníliás, a mézes és a csokoládés-mé­zes sütemény. Ezeket a süte­ményeket a Mecsek Kereske­delmi Vállalat az ország bár­mely, diabetikus készítmények árusítására kijelölt üzleteibe szállítja. Csak megrendelni kell .. . A pécsi, Zrínyi utca lakói­nak kérését továbbítottuk: amíg teljesen lezárják az ut­cájukat, helyezzen ki a Köz- tisztasági Vállalat szemét- gyűjtő konténereket az utca két vé^én. A vállalat azon­nal a lakók segítségére sie­tett, s két öt köbméteres kon­ténert állítottak fel. A dolog szépséghibája csak az, hogy ezt az utcát a lezáró cégnek kellett volna időben megren­delnie és finanszíroznia. A pécsi, Kodály Zoltán út lakói panaszolták október elején, náluk még nincs fű­tés, holott megindult a sze­zon — a PÉTÁV még mindig építkezik. Valóban, bővítet­ték és átépítették az ott lévő hőközpontot a CSŐSZER szakemberei. Végeztek volna határidőre a munkával, azon­ban a PÉTÁV kérésére segí­tettek a város más területein a rendkívüli üzemzavarok el­hárításában —■ olyan mun­kákban, amelyhez az ő fel­készültségük volt szükséges. Október 12-én átadták a hő­központot. Volt még egy gond az utcában: a Kodály út és az Attila utca között lévő vezetéken keletkezett csőtörés, amit a PÉTÁV októ­ber első hetében kijavított. Szóvá tettük, hogy a közle­kedőket zavarja Pécs egyes területein az út menti gaz. Főleg a Zsolnay Vilmos, Fürst Sándor u., az Egri Gyula ut­ca környékére hívták fel a fi­gyelmet olvasóink. A Parképí­tő Vállalatnál azt az infor­mációt kaptuk, hogy nem ők foglalkoznak ezekkel a terü­letekkel, ezek a rendezetlen területek a városi tanács épí­tési osztályának gondjai. Az útfelügyelet munkatársai azt mondták, ők átadták a pénz­összegeket az osztálynak ezen ügyek rendezésére. Vé­gül is megtudtuk: az Egri Gyula utca környékén a BÉV időközben megkezdte az épí­tési terület előkészítését, ami azzal járt, hogy a félméteres gazt is lekaszáltatta. Az Irá­nyi Dániel tér környékén most folytatják a parkosítást. A Zsolnay Vilmos és a Fürst Sándor utca sarkán valóban van egy rendezetlen terület, ahol a PMMF épít majd per- litbetonból parkolót. Mind­ezek után kicsit úgy tűnik, egyelőre rendezetlen e ren­dezetlen területek ügye. G. M. HÉTVÉGE 3. Pécsi gépipari tmmrnmmmmmmmm vállalatik kézlogása Ahány gépipari vállalat, annyi festőműhely. Esetenként nem lehetett volna közösen .. .V

Next

/
Oldalképek
Tartalom