Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-20 / 319. szám

a Dunántúlt napló 1982. november 20., szombat 1 NAGYVILÁGBAN Emlékmű a hősök tiszteletére A szabadság jelképe Don és a Volga közti sztyeppét 1942. november 19-én kora reggel hatalmas erejű tüzérségi sortűz rázta meg. Négy hónapos, sok véráldozatot követelő védelmi har­cok után Sztálingrádnál megkezdődött a szovjet csapatok, tá­madása a fasiszták ellen. A Volga partján folyó nagy ütközet befejező szakaszába lépett. A szovjet csapatok bekerítették, majd 1943. február másodikára megsemmisítették az ellenség 330 ezer fős hadseregét. A sztálingrádi ütközet után egyre világosabban kirajzoló­dott a fasiszta Németország elkerülhetetlen veresége és azoknak a reményeknek a kudarca, melyeket a megszállott országok reakciós körei a hitlerizmushoz fűztek. A német fa­siszták akkor még tizenegy európai országban uralkodtak, de már egyáltalán nem érezték magukat olyan biztonságban, mint korábban. Minden megszállt országban ilyen vagy olyan formában fegyveres harc folyt a szabadságért és a nemzeti függetlenségért, mindenütt partizánosztagok működtek, me­lyek elviselhetetlenné tették a megszállók életét, kifejezték a nép megvetését és gyűlöletét. Jugoszlávia népei 1942 végére felszabadították országuk egyötödét. „A Vörös Hadsereg erejébe és legyőzhetetlensé­gébe vetett hit lelkesítő szimbólumot jelentett számunkra" — mondta akkoriban Tito. A sztálingrádi győzelem a lengyel hazafiak ezreit mozgósította. „Sztálingrád a szabadság és füg­getlenség reménye" — hangzott a Lengyel Munkáspárt plé­numának határozata 1943 februárjában. Ugyanez év nyará­ra Lengyelországban közel száz partizán osztag küzdött a fa­siszták ellen. Egyre szélesebben bontakozott ki a Hitler-ellenes küzdelem Csehszlovákia egész területén. A Volgái csata zaja megmozgatta az egész országot, melyet a német fasiszták „európai birodalmuk" földrajzi középpontjának tekintettek. Ez a harc vezetett a szlovák leikeléshez 1944-ben, majd a csehek fegyveres harcához, ami a cseh nemzeti demokratikus forradalom győzelmét eredményezte. Sztálingrád I Ez a szó jelszóvá vált a harcoló Európa szá­mára. 1943. február 9-én a moszkvai rádió francia bemondó­ja örömteli hangon jelentette: „Párizsiak, figyelem! Az a három hadosztály, amely 1940 júniusában bevonult Párizsba, nem létezik többé! Megsemmisültek Sztálingrád alatt." Sztá­lingrád aktiv életre keltette a „belső" frontot, amely a hit­lerista koalíció országaiban, Németországban, Olaszország­ban, Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Finnor­szágban alakult. Az USA és Anglia munkásosztálya 1942— 43. során aktív kampányt folytatott a Szovjetuniónak nyújtan­dó segítség és a második front megnyitása érdekében, ame­lyet ezen országok kormányai minden lehetséges módon kés­leltettek. A hitleri Németország elleni harc súlyos terhét vállaló Szov­jetunió a fasizmus ellen, a békéért és a függetlenségéért har­coló valamennyi nép szervező erejévé vált. Tekintélye egyre nőtt. A háború előtt a Szovjetunióval 25 ország tartott fenn diplomáciai kapcsolatot, 1943-ra ez a szám harmincnégyre emelkedett (jelenleg 132). A világ népeinek tekintete Moszk­vára irányult. És ezzel azoknak is számolniuk kellett, akik még nem is olyan régen távol tartották magukat a Szovjetuniótól, a „vörös Moszkvától". Mihail Szemirjaga a történelemtudományok doktora Kohl kancellár nyilatkozata az NSZK külpolitikájáról Helmut Kohl nyugatnémet kancellár pénteken hangsú­lyozta: az NSZK jószomszédi kapcsolatokra törekszik a szo­cialista országokkal. Kohl köz­vetlenül több nyugati ország­ban tett kőrútjának befejezése után mondott beszédet a bon­ni diplomáciai testület részére adott fogadáson. Kijelentette: kormányának az a célja, hogy a kölcsönös előnyök alapján továbbfejlesz- sze a kapcsolatokat a Szovjet­unióval. Kohl elmondta, hogy szovjet tárgyalópartnereinek, akikkel kancellárrá választása óta találkozott, kifejtette: az NSZK a Szovjetunióval és a többi szocialista ország kormá­nyával való együttműködés te­rén a jövőben is „kiszámítható és józan” politikát akar foly­tatni. A két német állam viszonyá­ról Kohl kijelentette: az NSZK és az NDK politikai vezetésé­nek érdeke, hogy tudatában legyen az európai béke meg-- szilárdítása iránti különleges felelősségének. Korom Mihály látogatása az NDK-ban Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára november 15. és 19. között a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghí­vására látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. Útjára elkísérte Kovács Jenő, a KB osztályvezető-helyettese és Peisch Sándor, a KB munka­társa. Korom Mihály megbeszélése­ket folytatott Paul Vernerrel, az NSZEP KB PB tagjával, a KB titkárával, a Központi Bizottság több vezetőjével, Hans-Joachim Heusinger miniszterelnök­helyettessel, igazságügyi mi­niszterrel, Erhard Krackkal, az NDK fővárosának főpolgármes­terével és látogatást tett Gera megyében. Korom Mihályt fogadta Erich Honecker, a Német'Szocialis­ta Egységpárt Központi Bizott­ságának főtitkára. A megbeszélések során a felek tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, az MSZMP XII., illetve az NSZEP X. kong­resszusa határozatainak végre­hajtásáról, mindenekelőtt az állami és társadalmi élet kér­déseiről. Egyetértettek abban, hogy a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a lakosság egyre szélesebb rétegeinek részvétele az állam, a társada­lom életének irányításában, ügyeinek intézésében fontos erőforrást jelent a két ország előtt álló bonyolult feladatok megoldása szempontjából. Véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Megállapították, hogy a jelenlegi időszakban minden eddiginél nagyobb szükség van a szocialista közösség or­szágainak összefogására, a nemzetközi kommunista mozga­lom és a világ valamennyi bé­keszerető erőinek összefogásá­ra, a béke megőrzése, a nem­zetközi, különösen az európai biztonság erősítése érdeké­ben. A megbeszéléseken részt vett Szalai Béla, hazánk berlini nagykövete. * Magyar-iráni tárgyalások Hetényi István pénzügymi­niszter — az iráni kormány meghívására — küldöttség élén pénteken hivatalos láto­gatásra Teheránba utazott. Pénzügyminiszterünk — ven­déglátójával, Mohammad Sza- lamati mezőgazdasági és vi­dékfejlesztési miniszterrel, va­lamint a gazdasági és pénz­ügyi élet más vezetőivel —tár­gyalásokat folytat a két ország közötti együttműködés legfon­tosabb kérdéseiről és az iráni fejlesztési tervekbe való be­kapcsolódásunk lehetőségeiről. HÁROM A KISLÁNY. Világszépe választás volt Londonban, az AI' bért Hall-ban. Miss Universum ’82 a 22 éves dominikai Mariasela Alvarez Lebron, a második helyezett (jobbra) a 20 éves Miss Finnland Sari Kaarina Aspholm, a harmadik helyezett (balra) a 20 éves Miss Egyesült 'Királyság Della Frances Dolan.--------------------------- * ------------------­S hultz sajtóértekezlete A Reagan-kormónyzatnak a Szovjetunióval szembeni poli­tikájában nincs és nem lesz változás — ez volt a fő mon­danivalója Shultz amerikai külügyminiszter csütörtöki wa­shingtoni sajtókonferenciáján. Ennek szellemében — Wa­shington igényeinek felsorolá­sával — azt fejtegette, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulása „a szovjet maga­tartás megváltozásától" függ. Shultz szerint az amerikai cél egyfajta .,adok—veszek fo­lyamat” megindítása a Szov­jetunióval. A miniszter azon­ban csak azt sorolta, amit az Egyesült Államok „kapni” sze­retne: szovjet engedményeket a hadászati fegyverekről és a közép-hatótávolságú rakéták­ról folyó genfi, a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon és a madridi találkozón. Reagan elnök „mindig kész csúcstalálkozóra” — mondta egy kérdésre válaszolva Shultz, de rögtön lehűtötte a várakozá­sokat azzal, hogy rámutatott: a Bush alelnök társaságában Ju­ri j Andropowa! folytatott moszkvai tárgyalásain ez a té­ma nem került szóba, s az amerikai elnök készsége csak arra az esetre vonatkozik, ha megítélése szerint „valóságos eredményre van kilátás". Indulatosan válaszolt Shultz arra a kérdésre, hogy Francia- ország végül is csatlakozik-e a kelet—nyugati kereskedelem­ről Washington és szövetsége­sei között állítólag létrejött megállapodáshoz: „Ideje be­fejezni a vitát azon, volt-e megállapodás, s megkezdeni annak végrehajtását" — mondta. Shultz Közel-Kelettel kap­csolatban közölte: Washington Izrael gazdasági támogatá­sát nem teszi függővé attól, hogy a Tel Aviv-i vezetők a megszállt területeken milyen mértékben erőltetik az izraeli települések létesítését. Egy­idejűleg kénytelen volt elis­merni: az izraeli telepítési po­litika erősen akadályozza az arab országoknak a Reagan- terv^alapján elképzelt tárgya­lási folyamatba való bevoná­sát. Gustav Husák hazautazott Ausztriából GYARLATOGATAS. Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök, aki hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodott, meglátogatta a legnagyobb osztrák acélművet, a Voest-Alpine-t. Képünkön: (balról jobbra): Gustáv Husák, Rudolf Kirchschläger államelnök és Heribert Apfalter vezérigazgató. Ausztriai hivatalos látogatá­sának utolsó napján, pénteken a felső-ausztriai Mauthausen- ba utazott dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közoonti Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, és az egykori koncentrációs tábor területén megkoszorúzta a nácizmus áldozatainak em­lékművét. Ezután a magas ran­gú vendég Linzben megtekin­tette a Vöest-Alpine nehéz­ipari központot. Ettől a láto­gatástól Linzben a gazdasági együttműködés további bővü­lését várják. A csehszlovák államfő há­romnapos hivatalos látogatá­sáról, valamint az osztrák ve­zetőkkel folytatott tárgyalásai­ról pénteken közös közleményt hoztak nyilvánosságra Bécs- ben. Dr. Gustáv Husájr csehszlo­vák köztársasági elnök és kí­sérete pénteken délután eluta­zott Ausztriából. * A madridi taiáikoxó pénteki plenáris ülése A kelet—nyugati kapcsola­tok fejlesztése, a problémák tárgyalásos rendezése, az „igazi" európai enyhülés mel­lett foglalt állást a madridi ta­lálkozón pénteken Spanyolor­szág képviselője. Biztosította a résztvevőket, hogy kormánya a találkozó rendezőjeként min­den kötelezettségének a leg­lelkiismeretesebben eleget kí­ván tenni. A plenáris ülésen Juan Luis Pan De Soraluce nagykövet, aki nemrég vette át a spanyol küldöttség vezetését, hitet tett az építő szellemű párbeszéd mellett, ugyanakkor védelmébe vette azt a nyugati felfogást, hogy a találkozón ..elkerülhe­tetlen" egyes országok belső ügyeinek taglalása, mivel — úgymond — a közvélemény ezt elvárja. Spanyolország képviselője először szólalt fel a találkozón azóta, hogy az országban nagy belpolitikai erőátcsoportosu­lást hozó választásokat tartot­tak. Bejelentette, hogy tíz nap­pal a NATO és a Közös Piac 14 módosító javaslatának elő­terjesztése után országa utó­lag csatlakozik e javaslatok közül háromhoz, mégpedig ab­ból a megfontolásból, hogy „az emberi jogok érvényesítése a spanyol külpolitika sarkala­tos pontja". Vasile Sandru nagykövet, a román küldöttség vezetője mél­tatta országa külpolitikájának erőfeszítéseit, különösen ami a Balkán-félszigeten a jószom­szédi kapcsolatok kiépítését és a külföldi katonai támaszpon­tok felszámolását illeti. Hang­súlyozta a fegyverkezési hajsza megszüntetésére éppen Mad­ridban teendő lépések szük­ségességét. Turgut Ilkán, a török kül­döttség ugyancsak nagyköveti rangban levő vezetője felszó­lalásában visszautasította Svédország és Ausztria képvi­selőjének azokat a legutóbbi plenáris üléseken hangoztatott vádjait, hogy országában meg­sértik az emberi jogokat. A madridi találkozó pénteki, mintegy kétórás ülésén meg­hallgatták még Portugália, Iz- land és Luxemburg képviselői­nek felszólalását, majd elfo­gadták a következő munkahét programját, amelyben két ple­náris ülés, a küldöttségvezetők egy nem hivatalos találkozója és a szerkesztőcsoport négy ülése szerepel. A találkozó to­vábbra is zárt ajtók mögött, a küldöttségek véleménye sze­rint tárgyszerű légkörben foly­tatja munkáját. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára O FAIPARI ÜZEMMÉRNÖKÖT ÉS VEGYÉSZMÉRNÖKÖT Bérezés megegyezés szerint. A jelentkezést részletes önéletrajzzal a gyár személyzeti osztályára kérjük küldeni. CÍM: MOHÁCS, BUDAPESTI ORSZÁGÚT 5/A., 7700

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom