Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-18 / 317. szám

1982. november 18., csütörtök Dunántúli napló 5 Megújul a „bankpalota” Tele klub alakult Pécsett Teleklub elnevezéssel meg­alakult a vidék első televíziós klubja Pécsett. A helyi Ifjúsági Ház és az MTV körzeti stúdiója megállapodást kötött egymás­sal a klub működtetésére. Az Ifjúsági Ház ad otthont a klub­nak és szervezi a közönséget, a tv-stúdió pedig sorozatban bemutatja az általa készített filmeket. A televízió pécsi barátainak társasága szerdán tartotta ala­kuló összejövetelét, s ez alka­lommal a teleklubban ismét le­vetítették Az első cigányfalu című filmet. A vetítésen részt vettek az alkotók is, így a kö­zönségnek alkalma nyílt köz­vetlen eszmecserét folytatni a tv-stáb tagjaival a feldolgozott témáról és általában a televí­ziós munkáról. A Pécsi Teleklub célja ugyan­az, mint a budapesti Horizont mozié, azaz újra levetíteni az érdeklődőknek a már bemuta­tott és nagy visszhangot kivál­tott tv-filmeket. Az eltérés any- nyi, hogy minden vetítésen je­len lesznek az alkotók is, és alkalmat adnak a közönségnek a műsorok megvitatására, a problémák közös továbbgondo­lására. Egyelőre havonta ren­deznek klubprogramot, de ha igény lesz rá, szaporítani fog­ják a vetítéseket. Az 1976 óta működő pécsi tv-stúdió archí­vumában sok olyan filmet őriz­nek, amelyeket szívesen lát újra a közönség. Emellett mód nyí­lik arra is, hogy új filmeket is bemutassanak és megvitassa­nak a teleklubban, mielőtt azok még képernyőre kerülnének. Időről időre nemzetiségi tv-fil­meket is műsorra tűznek. Mint ismeretes: Pécsett készülnek az országos adás számára a né­met és a szerb-horvát nyelvű — A mi képernyőnk — műsorai. Példmmuiató &sszetogás Bólybcm jó ütemben halad a helyreállítás Januárban lesz három esz­tendeje, hogy az MNB Baranya megyei Igazgatóságának épü­letét robbanás rázkódtatta meg, hatalmas károkat hagyva maga után . . . A helyreállítási munkálatok azonnal megkezdődtek és még a tél folyamán megerősítették az épületet, biztosították az északi szárnyon lévő rész za­vartalan fűtését. Az MNB Ba­ranya megyei Igazgatósága azóta is „megosztva” műkö­dik, de az ígéretek szerint mindössze néhány hónapig. Igaz ugyan, hogy a kiviteli szerződésben vállalt határidő — ami a helyreállítási munká­latokat illeti — 1983 októberé­re szól, de dr. Kisvári András, az MNB igazgatója bizakodó, mert a jövő év májusára visz- szaköltözhetnek a régi épület­be. pokon még egy ideig torlódás­sal kell számolni a vállalatok­nak, és egyben a pénzfelvevők türelmét és megértését kérik. Az MNB székháza egyébként olyan lesz megújulva, mint an­nak idején volt. A pénztárte­rembe és a többi helyiségbe tervezett beépített bútorokat a szentgotthárdi Műszaki Építő és Szolgáltató Ipari Szövetke­zet készíti, a bejárati kapukat az eredetiek alapján gyártják Kőszegen, az Építő, és Aszta­losipari Szövetkezetnél. A ko­rabeli ornamentikának megfe­lelő burkolást a Műemléki Felügyelőség pécsi építésveze­tősége állítja elő. S. GY. Kívülről már szép. Jelenleg a be|ső átalakítási munkáknál tartanak a költségvetési üzem dolgozói. Még nem általánosít... Hétközi otthon A felújítás mintegy húszmil­lió forintba kerül, s tegnap dél­előtt, mikor a „bankpalota” emeleteit végigjártuk, megálla­píthattuk: az építők minden bizonnyal tartják ígéretüket. Az irodai helyiségek falait újra húzták, csupán a vakolás van hátra, a lapradiátorok már me­leget sugároznak, és az épület első emeletét használatba ve­hették a bankosok. A kivitelezés gazdája első­sorban a Mecseki Szénbányák építési üzeme, de itt dolgozik a Pécsi Építő és Tatarozó Vál­lalat, amely a pénztárterem át­alakításával összefüggő villany- szerelési munkálatokat végzi. Egyébként tegnap kezdték meg a pénztárteremben a műmár­vány lapok lerakását. Átmene­tileg - és ezt dr. Kisvári And­rás, az MNB Baranya megyei Igazgatóságának vézetője ki­hangsúlyozta — a fizetési na­m z idős, rokkant asszony nem ítéli el a mai fiatalokat, csak ÉX féld és nem érti őket. Maga is négy gyereket nevelt, nem ütötte őket, bár néha-néha megeresztett egy-egy nyaklevest. A levegőt kapkodva beszél. Műgégével él. és elkeseredett. Nem az egészségi állapota és előrehaladott kora, hanem a fiataloktól elszenvedett megaláztatásokért. Februárban a buszról leszállva — nem húsz éves, Így számára ez nem egy-két másodpercig tartó művelet — megütötte egy tü­relmetlen (fi), őt sürgető egyetemista lány. Két hete a 20-as buszon köhögési roham fogta el, szinte fuldoklott. A körülötte álló diáklányok közül egyik sem igyekezett segíteni. Ez hagyján. Egymást ugratva, kórusban vihogták a szemébe: „Hogy tuldoklik az öreglány." Nem elégtételt kér. Nem azért szólt. Hogy miért emelte fel végül is a telefontf Mert egyre gyako­ribbak az ilyen és hasonló jelenetek. Mert úgy érzi, hogy nekünk, újságíróknak is többet kell tennünk a hasonló esetek megelőzé­séért. Ha másképp nem, hát Írjuk meg a visszatetsző jeleneteket, azok hecckirályainak, résztvevőinek nevét. A nyilvános pellengérre állítás talán rádöbbenti a magukról megfeledkezőket viselkedésük helytelenségéről. M. L. A Bóbita Báb­színház szerdán délelőtt tartotta Mesecsokor című műsorának bemu­tatóját. Három mesét fogtak ösz- sze a bóbitások — mégpedig olyan ifjú nézőknek, akik a szokásos 40—50 perces produkciót nem tudják vé­gig figyelemmel kísérni, egy-egy rövidebb mesét viszont szívesen megnéznek, élvez­nek. Donászi Magda: Ki-ki a maga mestersé­gét, Végh György: Nyuszi, mint oroszlánva­dász és Novotny Vilmos: Maci há­rom barátsága cí­mű bábjátékai ilyenek: 10-15 percesek, derűsek és szelíden di­daktikusak. A bemutató rendezője Gio- vannini Kornél, a zenét magyar népdalokból Po­gány Ildikó állí­totta össze, a bá­bokat Tresz Zsu­zsa, Harmath Mária, Wagner Tamás és Kecs­keméti Kálmán tervezte. Mesecsokor - óvodásoknak Bóbita-premier Cseri László felvétele az időseknek Bővítik és korszerűsítik a régi épületet Egyidőben dolgoznak itt a villany-, a központifűtés-szere­lők, a festők és a napokban már csatlakoznak hozzájuk az asztalosok is. Egymás munkáját nem akadályozva, külön-külön, de mégis együtt serénykednek azért, hogy minél hamarabb befejezzék a bólyi öregek nap­közi otthonának bővítését. A tavaly kezdett átalakítás mun­kái egy héttel ezelőtt olyan sza­kaszba értek, hogy már nerr> tudták megnyugtatóan ellátni a nap közben itt lévő időseket, így ők most otthon várják az átadást. Bár még csak néhány nap telt el a kényszertávollétükből, máris azt számolgatják, hogy mikor fogadja őket ismét nyitott kapu. Érthető és egészséges a türelmetlenségük, mert most nemcsak arról van szó, hogy is­mét gondoskodnak róluk, hogy közösségben lehetnek, hanem arról is, hogy egy olyan bővített és új funkcióval is beruházott otthonba térhetnek majd vissza, amit az összefogás ereje változ­tat ilyenné. Az 1969-ben létrehozott idő­sek napközijét idegenkedve fo­gadták a bólyiak. Évek múltak el, míg a 30 személy napköz­beni gondozására hivatott in­tézmény megközelítette ezt a létszámot, később pedig egyre többen kopogtattak az ajtaján. A bővítés — az igények alap­ján — elodázhatatlanná vált, ugyanakkor a helybeliek azt is elhatározták, hogy megpróbál­ják teljesíteni több idős ember kívánságát: a hétközbeni bent­lakást. A kérés eredetileg ugyan nem így fogalmazódott, de az volt a lényege, hogy könnyítsék meg az őszi—téli hó­napokban a naponkénti bejá­rást. Ennek alapján vezették be a reggeli és esti mikrobuszos szállítást, ám többeket ez is fá­rasztód: és egyre többször kér­dezték: nem lehetne-e megol­dani néhányuknak a bentlakást. Pénz hiányában bizonyára kényelmesebb lett volna türe­lemre inteni az idős embereket, de a nagyközség vezetői más­képp döntöttek. A bólyiak elé vitték az otthon lakóinak kéré­sét, elmagyarázva, hogy csak akkor tudják teljesíteni, ha a lakosság több évre szóló köl­csönt ad a tanácsnak a bőví­tésre. Az induló tőkét, 1,1 mil­lió forintot a megyei és a helyi tanács biztosította, s ugyaneny- nyire számítottak a lakosságtól. Ezzel szemben — minden vára­kozást felülmúlóan — 2,4 millió forint értékű kommunális köt­vényt akart vásárolni a lakos­ság . .. Hétszázezer forintot az totthon lakói adtak össze és több olyan helybeli lakos akadt, aki 10 ezreket hitelezett erre a célra. Nem maradtak ki a sor­ból a mezőgazdasági kombi­nát, az áfész, a költségvetési üzem szocialista brigádjai sem. A tanácsi költségvetési üzem vállalta a kivitelezést. A bőví­téssel, átalakítással és korszerű­sítéssel a következő változtatá­sok valósulnak meg: nagymére­tű — mozgatható válaszfallal — szükség esetén kettéosztható ebédlőt, társalgót, tálalót, rak­tárot, három foglalkoztatót, két fürdőszobát, mellékhelyisége­ket, orvosi szobát, betegszobát, irodát és négy hálóhelyiséget alakítanak ki. A munka finis­hez érkezett. A központi fűté- ses helyiségek kialakításának utolsó simításaival párhuzamo­san érkeznek a berendezési tár­gyak, a jövőben 50 személy fo­gadására alkalmas otthonba. A nagyközség és az otthon veze­tői úgy tervezik, hogy a bólyi idős emberek már itt tartják a karácsonyt, a szeretet ünne­pét ... T. É. Pécsi utcák hires emberek Frankel Leá A kezdeti magyar munkás- mozgalom legnagyobb alakja: Frankel Leó 1844-ben született Óbudán, ötvösmesterséget ta­nult. Hogy mesterségében el­mélyülhessen, külföldi vándor­útra indult. Már egész fiatalon bejárta Ausztriát, Németorszá­got, Angliát és Franciaorszá­got. A hatvanas években Né­metországban együtt harcolt Bebellel, majd Londonban megismerkedett Marx Károly- lyal. Letartóztatása elől kény­telen volt Franciaországba me­nekülni, ahol Lyonban megala­kította az I. Internacionálé lyoni szervezetét. Később Pá­rizsba megy, ahol III. Napó­leon császársága ellen harcol. Ezért „titkos szövetkezésre való fel bújtatás" címén vád alá he­lyezték, és kéthónapi börtönre ítélték. Párizsban az 1870. szep­tember 4-i forradalom után Frankel a népklubok egyik leg­kedveltebb szónoka. Párizs egyik proletárkerülete bevá­lasztja a párizsi községtanács­ba. Mint a Párizsi Kommün munkaügyi bizottságának ve­zetője, egyik legkiemelkedőbb alakja volt az első proletárdik­tatúrának. A kommün bukásáig állan­dóan levelezett Marxszal, és tevékenysége a kommün törté­netének kiemelkedő fejezetét jelentette. Frankel Leó javas­latára a világtörténelemben először ismerték el az önhibá­jukon kívül munkanélkülieknek és hadba vonultaknak a jogát a segélyezésre. Rendeletére törölték a bérlevonásokat, s megszüntették a pékek éjszakai munkáját. A párizsi munkások­kal együtt harcolt a barikádo­kon, s az utolsó menekülők egyikeként hagyta el Párizst. Londonban találkozott Marx Károllyal, s a vele történt be­szélgetések során formálódott igazi szocialistává. 1875-ben Frankel hazaindult Magyarországra, hogy itt az egységes - Magyar Szocialista Pártot létrehozza. Útközben Ausztriában letartóztatták, saz osztrák belügyminisztérium ki akarta adni Franciaországnak. Mivel azonban magyar állam­polgár volt, Bécsből Magyar- országra hozták. Időközben Franciaországban közkegyel­met adtak a kommünórdoknak, s így a magyar ügyészség kénytelen volt Frankéit szaba­don engedni. Ezek után Frankel kemény harcot kezdett a különféle ha­zai frakciók, kispolgári meg­alkuvók ellen, s megindította az egységes szocialista mun­káspárt szervezését. Ennek a szolgálatába állította a moz­galom német nyelvű lapját: az Arbeiter-Wochen-Chronikot, amely 1876-tól kezdve magyar nyelven is megjelent: Munkás Heti Krónika címmel. A reakció ugyan Frankel törekvéseit el­lensúlyozni törekedett, ő mégis megalakította pártját, amely­nek neve — miután a kormány a szociáldemokrata elnevezést nem engedélyezte — a „Nem­választók Pártja" lett. E párttól a Külföldi-féle csoport távol maradt. Frankel Leó azonban ezután sem adta fel a re­ményt a munká-segység meg­teremtésére. Fáradozása ered­ménnyel járt. 1880-ban létre­jöhetett az egységes magyar munkáspárt, amelyet Magyar- országi Általános Munkáspárt­nak neveztek el. Frankel egyik röpiratában megjósolta: „Tanuljatok mega néppel, a népért érezni — hir­deti a röpirat. — El fog jönni a nap, amikor a proletariátus nagy tömegei el fogják özön- leni a nagyvárosok utcáit, hogy rohamot intézzenek a gaz­dagok ellen a szegényekkel szemben felállított elviselhetet­len zsarnokság ellen." Az 1896. március 29-én Pá­rizsban elhunyt Frankel Leó hamvait a Magyar Népköztár­saság kormánya hazahozatta, és 1968. március 29-én Buda­pesten temettette élj Dr. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom