Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-13 / 312. szám
A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1982. I-III. negyedévéről Baranya megyében a beruházási tevékenység a harmadik negyedévben folyamatos maradt. Az állami beruházások növekvő, a vállalatiak csökkenő irányzatot mutattak. Csökkent a nem szocialista országokból származó gépimport aránya. A szocialista ipar januárszeptemberi termelése 2,3%- kal elmaradt az elmúlt év azonos időszakáétól. A megyei székhelyű ipar értékesítése, összehasonlítható áron, az előző évi szinten maradt. A külkereskedelmi célú eladásokon belül növekedeit a nem rubel elszámolású értékesítés aránya. A megyei székhelyű kivitelező építőipar - változatlan áron számítva - 0,5%-kal több építési-szerelési munkát teljesített. A mezőgazdaság eredményei kedvezőbbek a tavalyinál. Különösen gabonafélékből volt jó a termés. A lakosság pénzbevétele és takarékbetét-állománya tovább növekedett. Az év eddig eltelt időszakát viszonylag jó, esetenként azonban választékhiánnyal küszködő áruellátás jellemezte. Szeptember végéig 1743 lakás épült fel a megyében, több, mint az 1980. vagy az 1981. év azonos időszakában. Beruházások A harmadik negyedév folyamán folytatódtak, erősödtek azok a tendenciák, amelyek már 1982 első félévében is jellemezték a Baranya megyében végzett beruházásokat.- A beruházási tevékenység egészében folyamatos maradt. A pénzintézetek kb. ugyanannyi beruházási célú kifizetést eszközöltek, mint az elpző év azonos időszakában.- Előtérbe kerültek az állami és mérséklődtek a vállalati beruházások. A beruházások anyagi-műszaki összetételében a gépberuházásokból a tavalyi 22%ról 16%- ra csökkent a nem szocialista országokból származó gépimport aránya. A tanácsi beruházások — egyelőre — növekvő irányzatot mutatnak. A megye összes tanácsi beruházásainak pénzügyi teljesítéséből szeptember hó végéig 61%-ban részesedett a megyeszékhely, az elmúlt év azonos időszaki 69%-kal szemben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak összege ez év első kilenc hónapjában 4%-kal volt több, mint egy esztendővel korábban. A harmadik negyedév folyamán viszonylag sok mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményt helyeztek üzembe a megyében. Közülük fontosabbak voltak: a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyafeldolgozó üzemének alapvető kapacitása, a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát mohácsi baromfikeltetője, a lippói és a sza- lántai mezőgazdasági termelő- szövetkezetek baromfinevelői, a reménypusztai termelőszövetkezet baromfi- és fürjfeldolgozója, továbbá a Villány-Mecsekaljai Porráoltott mész 191,0 Csomagológép 160,1 Vegyipari műveletek berendezései 153,6 Tárolótartály és technológiai folyamatokban alkalmazott fémtartály Vaj Vágott baromfi Égetett darabos mész Porcelánszigetelő Szőlőbor Savanyúság A megyei székhelyű szocialista iparvállalatok értékesítése 1982 első kilenc hónapjában meghaladta a 23-milliárd Ft-ot, amely folyóóron számítva 7%-' kal volt több az 1981. január- szeptemberinél, összehasonlítható áron számítva viszont az előző évi szinten maradt. A vállalatok — a fontosabb telepekkel együtt — 3,8 milliárd Ft értékben adtak el termékeket külkereskedelmi célra, folyóáron számítva 4,7%-kal kevesebbet, mint 1981. azonos időszakában. Visszaesés a rubel elszámolású eladásokból volt, nem rubel relációban növekedett az értékesítés. Ez utóbbi eladások aránya az elmúlt évi 42%-ról 45%- ra növekedett. Borgazdasági Kombinát részlegesen üzembe helyezett villányi szőlőfeldolgozó-bővítése, üzembe helyezték a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvart és a mohácsi távbeszélő főközpontot. Megkezdték a harmadik negyedév végén a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése — az úgynevezett liászprogram — egyik legfontosabb létesítményének, az István III. aknának a tereprendezési munkáit. Ipar A szocialista ipar januárszeptemberi termelése 2,3%-kal elmaradt az elmúlt év azonos időszakáétól. Az első negyedévi kismértékű növekedés után a megyében visszaesett az ipari termelés, elsősorban annak következményeként, hogy az építőanyagiparban és a könnyűiparban az első negyedévi növekedést a későbbiekben a termelés csökkenése követte. A bányászat nélkül számított termelés 0,8%-kal meghaladta az elmúlt év I—III. negyedévit. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,8%-kal csökkent. A szocialista ipar termékei közül jó néhányból többet termeltek a vállalatok, néhány fontosabb termékből viszont visszaesett a termelés. Kenyér 97,8 Krómos felsőbőr 95,0 Feketeszén 95,2 Cement 94,6 Fogyasztói tej 93,4 Bőrkesztyű 93,3 Gyümölcskonzerv 92,3 Kompresszor és szellőző 89,1 Nyers farostlemez 89,0 A főbb ágaiofok közül: — ci bányászat termelése az év minden negyedévében elmaradt az elmúlt évitől, az első negyedévben 2,2%-kal, a másodikban 11,2%- kal, a harmadikban 5,9%-kal; — a gépiparban összességében 1%-kal visszaesett a termelés, annak ellenére, hogy az ágazaton belül a három legnagyobb vállalat (a MEZŐGÉP Cserkút Vállalat, a Sopiana Gépgyár és az AFIT XIV. sz. Autájavitá Vállalat) termelése növekedett; — az épitőanyagiparban az első félévi 5,9%-os növekedés után a harmadik negyedévben 4,7%-kal csökkent a termelés. így a kilenc havi termelés csak 1,7%-kai haladta meg a múlt év január—szeptemberit; — a könnyűipar termelése ősz- szességében — az első negyedévi 2%-oz növekedés után — 2,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától ; — az élelmiszeriparban a termelés — az első negyedévi lassúbb ütem után — a második és a harmadik negyedévben 4,3, illetve 8,3%-kal nőtt Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés az év eltelt időszakában összességében kedvezően alakult. Elsősorban gabonából és szőlőből jók a termelési eredmények. A kalászosok ez évi mennyiségénél több csak 1980-ban termett. A búzatermés előző évihez mért növekedése 50%-ban származott a vetésterület, 50%- ban a termésátlagok növekedéséből. A jó termés mellett a gazdaságok fajlagos hozamai közötti szóródás is mérsékeltebb volt a korábbi évekénél. A termelőszövetkezetek termésátlagai a szektorátlagtól átlagosan 649 kg- mal tértek el. A búzafajták közül a legjobb termést ez évben is az MV-8-as, a GK-Sze- ged és a Baranjka fajták hozták, melyeknek területi részesedése egyre jelentősebb a megye búzavetéséből. A megyében évek óta kedvező arányú — az előírt 55%-os arányt meghaladóan általában 65% körüli — a fajtaváltás, amely a többi tényező mellett szintén elősegítette az idei jó megyei átlagok létrejöttét. Október végéig már több mint 70%-ban betakarított kukorica az eddigi legjobb termést hozta. A tenyészidőszak alatti kedvező időjárás a betakarítás idejére is kitartott, így a kukorica nedvességtartalma is alacsony. A jó termés a tárolásban okoz gondokat Napraforgóból, cukorrépából és burgonyából is jó a termés, gondok o szállításban mutatkoznak. Jó a termés szőlőből is, a szüret előtti hetek napsütése javított a cukortartalmon. A tárolás itt sem problémamentes. A kedvező őszi időjárás lehetővé tette az őszi talaj- és vetési munkák gyors előrehaladását: október végén a tavalyit 19%- kal meghaladó területű őszi árpa mór földben volt, s elvetették a gazdaságok a tavalyival közel azonos területükre tervezett őszi búza 76%-át is. Az alkatrészhiány — amely számos gazdaságban lassítja az őszi gépmunkákat - szinte már „megszokottnak” minősíthető. Súlyosságát a gazdaságok — gépállományuk elöregedése miatt - egyre fokozottabban érzik. A megye állatállományának alakulásában sem az 1981. év szeptember végi, sem az elmúlt negyedév végi állapothoz mérten nem volt jelentősebb változás. Szarvasmarhából az állomány 77%-a, ezen belül a tehénállomány 74%-a volt a mezőgazdasági ngayüzemekben. A nagyüzemek szarvasmarha-állományának 5,5%-át helyezték ki a kisüzemekhez. Sertésből .a harmadik negyedév végi állomány 6,6%-kal volt több a megyében, mint egy évvel korábban. Kedvező, hogy a kisüzemi gazdaságokban ennél is nagyobb arányú, közel 9%-os volt a növekedés, és ezen belül a kocák számának növekedése majdnem 15%-ot tett ki. Csökkent viszont a juhállomány mindkét nagyüzemi szektorban. A tyúkfélék száma növekedett. Á növekedés különösen az állami gazdaságokban volt nagyarányú, több mint 36%, ami az előző két év jó értékesítési feltételei következtében megnövekedett tartási kedvvel függ ösz- sze. A megye gazdaságainak vágóállat és állati termék értékesítése szektorok és termékek szerint különbözőképpen alakult. A vágósertés értékesítés - amely az első félév során még nem érte el az egy évvel korábbi mennyiséget — a harmadik negyedévben jelentősen növekedett és így szeptember végére már több mint 6%-kal meghaladta az 1981. I—III. negyedévit. A vágómarha értékesítés öszességében az előző év kilenc havi értékesítésének a szintjén maradt. A két nagyüzemi szektor közül az állami gazdaságok közel 13%-kal növelték, a termelőszövetkezetek pedig mintegy 3%-kal csökkentették eladásukat. A vágójuh értékesítés a tavalyi I—III. negyedévinek csak a háromnegyedét érte el, míg a vágóbaromfi értékesítés közel harmadával meghaladta azt. A tehéntej értékesítés nem változott, az előző év I—III. negyedévi szintjén maradt, ugyanis a szövetkezeti szektoron belül a közös gazdaságok 4,5%-kal növelték, a háztáji gazdaságok viszont jelentősen csökkentették értékesítésüket. Az állami gazdaságok alig, mindössze egy százalékkal adtak el több tejet. Valószínűsíthető, hogy a közös gazdaságokon keresztül értékesítő háztáji gazdaságok egy része a tejtermelésről sertéshizlalásra tért át. Pénzforgalom A lakosság pénzbevétele 1982. I—III. negyedévében 6,1%-kal - ezen belül az első félévben 5,2%-kal, a harmadik negyedévben 7,8%-kal — volt több, mint az előző év azonos időszakában. A lakosság takarékbetét-állománya 1982. szeptember 30-án 6,2 milliárd Ft volt, 297 millió Ft-tal több, mint az év elején. A betétek növekedése csaknem azonos a tavalyi három negyedévivel. A növekedés az első negyedévben volt erőteljes, az akkor elhelyezett összeg a kilenc havi teljes növekmény 71%-át tette ki. A lakosság összes hiteltartozása szeptember végén 4,9 milliárd Ft volt, 10,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A hitelállomány ez évi 395 millió Ft-os emelkedése a tavalyi januárszeptemberinek 95%-át tette ki. Ez évben az áruvásárlásokra folyósított hitelek összege közel 20%-kal kevesebb volt a múlt évinél. A mérséklődésben nagy része volt annak, hogy a színes televíziót törölték a hitelre vásárolható termékek köréből. A személyi és mezőgazdasági termelési hitelekre viszont 17, illetve 32%-kal többet folyósítottak, mint 1981 első három negyedévében. Foglalkoztatás Ez évben a korábbinál mérsékeltebben, de tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. A megfigyelt ágazatokban 1,7, illetve 0,6%- kal dolgoztak kevesebben, mint 1980., illetve 1981. január-szeptember időszakában. A létszám az anyagi ágakban csökkent. Jelentősebb létszámfogyás a kivitelező építőiparban, valamint a közlekedésben volt. A szocialista ipar munkaerő-állománya 0,5%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a fizikai foglalkoztatottak száma 0,7%-kal csökkent. A kivitelező építőipar 1982 első három negyedévében a két évvel ezelőttinél 5,8%-kal, a tavalyi I—III. negyedévinél 3,3%-kal kevesebb munkaerőt foglalkoztatott. A mezőgazdaságon belül a termelőszövetkezetekben a foglalkoztatottak számának korábbi fogyása mérséklődött, néhány szövetkezetben pedig számottevően növekedett a létszám. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbére az év első kilenc hónapjában 4414 Ft volt, 6,4, illetve 14,3%- kal több, mint 1981., illetve 1980. év azonos időszakában. Az átlagbérek növekedése az első félévivel közel azonos volt. A legdinamikusabb átlagbérnövekedés a szocialista iparban volt, 7,6%. Emellett itt volt a legmagasabb az egy főre jutó havi munkabérek összege is. Az átlagbérek növekedése az állami ipar 41 fontosabb vállalata és ipartelepe közül 14-ben 5% alatt maradt, közel felénél a munkabérek 5— 10%-kal, 8-nál pedig 10%-nál nagyobb mértékben emelkedtek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak havi átlagbére 4126 Ft volt. Ez a bér az egy évvel korábbit 4,8%-ka! haladta meg, ami egyúttal a megfigyelt ágazatokon belül — a vízgazdálkodás után - a legmérsékeltebb növekedést jelentette. Legalacsonyabb munkabérben továbbra is a kereskedelem területén dolgozók részesültek. Ezen ágazat vállalatai és szövetkezetei átlagosan havi 3581 Ft munkabért fizettek ki munkavállalóiknak, amely alig 6%-kal magasabb az 1981. év azonos időszaki bérnél. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagos keresete 1982 első kilenc hónapjában 4694 volt, 6,3%-kal, illetve 14,7%-kal több az egy, illetve két esztendővel korábbinál. A béren felüli kifizetések növekedési üteme mérséklődött. Kereskedelem A kiskereskedelem január- szeptemberi eladási forgalma csaknem 12 milliárd Ft-ot tett ki, folyóáron 7,3%-kal többet, mint egy évvel korábban, ösz- szehasonlítható áron a növekedés 1,2%-os volt. Ezen belül csak a bolti élelmiszerek és a vegyes iparcikkek eladása emelkedett, a vendéglátás és a ruházati cikkek forgalma nem érte el a múlt évi szintet. A kereskedelmi vállalatok a kedvezményes vásárakciókon ez évben 2%-kal nagyobb engedménnyel árusították ki készleteiket, mint 1981-ben. A kiárusítási kedvezményben a ruházati cikkek 37 millió Ft-os részvétele volt a legnagyobb, az e körben adott engedmény 11%- kal haladta meg a tavalyit. Kevés élelmiszervásárt rendeztek ebben az évben, az itt adott árengedmény 77%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerellátás a szeptember végéig eltelt időszakban alapvetően jó volt. Átmeneti zavar csak az étolaj, margarin, ecet kiszállításokat jellemezte. Lisztes áruból viszont tartósan nem tudták elegendő mennyiséggel és választékkal az igényeket kielégíteni a boltok, mert olcsó háztartási kekszből, nápolyiból, tésztaféléből keveset termeltek az üzemek. Választéki gondok jellemezték a diabetikus termékek kínálatát is. A vendéglátás forgalma — összehasonlítható áron — 3%- kal mérsékeltebb volt az 1981. I—III.* negyedévinél. A folyóáron számított 7%-os forgalomnövekedésen belül 9%-kal emelkedett az előfizetéses ételforgalom, amelyben nagy szerepe volt a Nevelési Központ ez évben már üzemelő 3000 adagos konyhájának. Az iparcikk-áruellátás színvonala — az importbeszerzési lehetőségek csökkenése ellenére — az év során általában kielégítő volt. Az ellátás folyamatossága azonban nem volt zavarmentes. A ruházati termékek körében romlott a helyzet kordbársony, farmer és flanell méterárukból, továbbá fésűs tiszta gyapjúszövetből. Kevesebb volt az áru ingből és alsóruházatból. A cipőipari termékek köréből is hiányos volt az ellátás, pl, női köröm- és félcipőből, kismamacipőből, tornacipőből és férfi félcipőből. A vegyes iparcikkek körében a harmadik negyedév végén már hiányos volt az ellátás a különféle mosószerekből és festékárukból. Ez évben csökkent az idegenforgalom. A megye határ- átkelőhelyein az első három negyedévi személyforgalom 23%-kal kisebb volt a tavalyinál. A nem szocialista országokból hazánkba látogatók száma 9%-kal emelkedett. Pécs, 1982. november 11. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága HÉTVÉGE 3. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar ez év elejétől a harmadik negyedév végéig — ösz- szehasonlítható áron számítva — 0,5%-kal több építési-szerelési munkát teljesített, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A termelékenység összességében javult, egy — építési munkán foglalkoztatott - fizikai dolgozó átlagosan 2%-kal nagyobb volumenű építőipari termelést ért el az idén, mint 1981. I—III. negyedévében. A harmadik negyedév folyamán a megyei székhelyű kivitelező építőipar 473 lakást adott át megrendelőinek. Az építőipar befejezett generálvállalkozói termeléséből lassan növekedtek a fenntartási jellegű munkák. Arányuk az 1981. első három negyedévi 18%-ról 20%-ra nőtt. A lakóház-fenntartási munkák aránya ugyanakkor 5%-ot tett ki a tavalyi 4%-kal szemben. A közelmúltban újabb nagyobb szabású fenntartási munkák kezdődtek meg Pécsett: a Pannónia Szállónak és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Honvéd utcai épülettömbjének a rekonstrukciója. A szalántai termelőszövetkezet új baromfinevelője A szocialista iparban 1982. I—III. negyedévben termelt fontosabb cikkek közül jelentősen növekedett csökkent a termelés az 1981. I—III. negyedévihez képest (%) 138.0 133.1 128,6 127.7 126.1 118,9 116.7
