Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-13 / 312. szám

a Dunántúli napló 1982. november 13., szombat Kádár János távirata Jurij Andropovhoz Jurij Vlagyimirovics Andropov elvtársnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága főtitkárának Moszkva Tisztelt Andropov elvtársi A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magam nevében gratulálok, őszinte elvtársi jókívánságaimat fejezem ki önnek abból az al­kalomból, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárává vá­lasztották. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi Bizott­sága az ön vezetésével töret­lenül halad tovább a lenini úton, és a szovjet nép újabb ki­magasló eredményeket ér el a kommunista társadalom építé­sében. A békeszeretö emberek­nek nagy erőt ad az a tudat, hogy a Szovjetunió fennállása óta állhatatosan védelmezi a világ békéjét, védelmezi azokat az eredményeket, amelyeket a békés egymás mellett élés po­litikájának következetes érvé­nyesítésével valamennyi béke­szerető erő összefogása terem­tett meg. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok, a világ ha­ladó és a békét védelmező erői a jövőben is eredményesen szolgálják a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke ügyét. Kedves Andropov elvtársi A magyar kommunisták, a szocializmust építp magyar nép régóta és úgy isfneri önt, mint a szovjet nép hű fiát, meggyő- ződéses internacionalistát, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak odaadó harcosát, pártunk, a magyar nép igaz barátját. Biztosíthatjuk önt, a Szovjet­unió Kommunista Pártját, an­nak Központi Bizottságát, a szovjet népet, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép a jövőben is félt­ve őrzi és tovább erősíti párt­jaink, országaink testvéri barát­ságát és sokoldalú együttműkö­dését. Megismételve szívből jövő gratulációnkat, jó erőt, egész­séget, sok sikert, alkotó éve­ket kívánunk önnek a szovjet nép boldogulásáért és közös szocialista céljaink megvalósí­tásáért folytatott tevékenységé­hez. Budapest, 1982. november 12. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János első titkár J. Y. Andropov életrajza Jurij Vlagyimirovics Andropov vas­utascsalád gyermekeként, 1914. jú­nius 15-én született a mai sztavro- poli határterület Nagutszkaja tele­pülésén. Felsőfokú végzettsége van. 1939 óta tagja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. Jurij Andropov tizenhat éves korá­ban a Komszomol tagjaként munkás lett az Észak-őszét Autonóm SZSZK Mozdok városában. Ezután a volgai hajózásnál dolgozott matrózként. 1936-tól Komszomol-munkát végzett. A jaroszlavli terület Ribinszk városá­ban a hajózási technikum Komszo- mol-szervezetének függetlenített tit­kára volt, majd rövidesen megvá­lasztották a Ribinszkben lévő volo- darszki hajógyár Komszomol-szerve- zőjévé. 1938-ban a jaroszlavli terület komszomoiistái a Komszomol területi bizottságának első titkárává választ­ják. 1940-ben választják meg a Ka- réliai Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának el­ső titkárává. Jurij Andropov a Nagy Honvédő Háború első napjaitól kezdve aktív résztvevője Karéliában a pártmozga­lomnak. Amikor 1944-ben Petroza- vodszk városát felszabadítják a fa­siszta megszállók uralma alól, Jurij Andropovot pártmunkával bízzák meg. Megválasztják a petrozavodszki városi pártbizottság másodtitkárává, majd 1947-ben a Karéliai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága másod­titkárává. 1951-ben Jurij Andropov az $ZKP KB határozata alapján a Központi Bizottság apparátusába kerül. Előbb a Központi Bizottság egyik alosztá­lyának instruktora, majd helyettes vezetője. 1953-ban a párt Jurij Andropovot diplomáciai munkára küldi. Néhány éven át ő a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Népköztársaságban. 1957-ben a Központi Bizottság osz­tályvezetőjévé nevezik ki. A párt XXII. kongresszusán, majd az azt követő kongresszusokon Jurij Andropovot az SZKP Központi Bizott­sága tagjává választják. 1962-ben a Központi Bizottság tit­kárává választják. 1967-ben kinevezik a Szovjetunió Minisztertanácsa mel­lett működő Állambiztonsági Bizott- ság elnökévé. Ugyanez év őszén a * Politikai Bizottság póttagjává vá­lasztják. 1982 májusában Jurij And­ropovot megválasztják az SZKP KB titkárának. 1973 áprilisától az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja. Jurij Vlagyimirovics Andropovot számos alkalommal választották meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak tagjává. Mint az SZKP KB új főtitkárának Moszkvában kiadott életrajza megál­lapítja, Jurij Andropov mindazokon a posztokon, ahol a párt megbízá­sából dolgozott, megmutatta, hogy odaadó híve Lenin és a párt ügyé­nek. Minden erejét, tudását és ta­pasztalatát annak szenteli, hogy megvalósítsa a párt határozatait, harcoljon a kommunista eszmék győ­zelméért. Jurij Andropovot a haza szolgála­tában szerzett érdemeiért 1974-ben a Szocialista Munka Hőse címmel tün­tették ki. Négyszer kapta meg a Le- nin-rendet. Tulajdonosa az Októberi Forradalom érdemrendnek. Három­szor tüntették ki a Munka Vörös Zászló érdemrendjével és számos más kitüntetésnek is birtokosa. A madridi találkozó emlékülése Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó madridi találkozó — a korábban elfogadott napirend­től eltérően — pénteken - nyil­vános .plenáris ülést tartott. A találkozó kétéves történetében először fordult elő, hogy a saj­tót beengedték a tanácskozó- terembe. Az elnöklő NDK nagykövet, Herbert Krolikovszki javaslatá­ra, a 35 ország delegátusai egyperces néma felállással adóztak Leonyld Brezsnyev em­lékének, majd a házigazda, Spanyolország küldöttségveze­tője, Luis Pan de Soraluce rész­vétét tolmácsolta a szovjet nép. nek. A nagykövet az elhunyt ál­lamfőt azon politikusok közé sorolta, akik a legtöbbet tették az enyhülésért. „Nemcsak a szovjet nép szá­mára nagy veszteség Brezsnyev halála, hanem az egész hala­dó emberiség számára is” — emelte ki hozzászólásában Jó­zef Wiejacz lengyel külügymi­niszterhelyettes, aki hat szoci­alista ország megbízásából mél­tatta Leonyid Brezsnyev érde­meit. Munkásgyttlések, részvéttáviratok Baranya dolgozói együttérzésüknek adtak hangot a szovjet néppel Munkásgyűléseken, részvét- táviratokban fejezték ki együtt­érzésüket a Leonyid lljics Brezs- nyevet gyászoló szovjet néppel megyénk dolgozói. Leonyid lljics Brezsnyev el­hunyta alkalmával az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, Baranya megye Tanácsa rész­véttáviratot küldött az Ukrán Kommunista Párt Lvov Területi Bizottságának, valamint az Uk­rán Szopialista Köztársaság Lvov Területi Tanácsának. A Mecseki Szénbányák tizen­négyezer tagú kollektívája mély megrendüléssel vette hírül az SZKP főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnö­kének halálát. A dolgozók nevé­ben a vállalat politikai és gaz­dasági vezetői részvéttáviratot küldtek a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségére, a mecseki szénbányászokkal baráti kap­csolatban álló szovjet katonai alakulatokhoz és a szovjet testvérvállalatokhoz, a nyugat­ukrajnai szénbányászati egye­süléshez, valamint a cservo- nográdi várbsi pártbizottság­hoz. A szénbányák üzemi épü­letein, művelődési intézmé­nyeinek homlokzatán gyászlo­bogók jelentek meg, a faliúj­ságokon és a tablókon Leonyid Brezsnyev gyászkeretbe foglalt fényképeit helyezték el. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság üzemi tagcsoportjai a szovjet nagykövetséghez címzett rész­véttávirataikban nyilvánították ki együttérzésüket a Szovjet­unió népével. Vasas-, Béta-, az Északi bányaüzem, a brikett- üzem és a külfejtési üzem kol­lektívái szintén részvéttávirato­kat juttattak el a velük együtt­működő szovjet alakulatokhoz. A komlói Kossuth-bányaüzem Imre Árpád vezette fejtési szo­cialista brigádjának tagjai ugyancsak Cservonogródba, az ottani bányaüzemben dolgozó baráti szocialista brigádnak küldtek részvéttáviratot. A Mecseki Szénbányák szász- vá-i külfejtésén a reggeli órák­ban, Vasason, a komlói Béta- és Kossuth-bányán, valamint Pécsbánya-üzemben pedig a délutáni műszakváltások alkal­mával tartottak részvétnyilvání­tó munkásgyűléseket, amelye­ken a vállalat több ezer dolgo­zója vett részt. A mecseki szén­bányászok elhatározták, hogy nemcsak ezzel, hanem úiabb munkasikerek elérésével fognak tisztelegni a szovjet nép el­hunyt kimagasló vezetője emlé­kének. A Pécsi Dohánygyárban a délelőtti műszak háromszáz dolgozója ugyancsak munkás­gyűlésen emlékezett L. I. Brezs- nyevre. A csomagolóüzemben összegyűltek előtt Nagy Teréz, a vállalat KISZ-bizottságának szervező titkára mondott beszé­det, melyben hangoztatta, hogy Leonyid Brezsnyevben az egye­temes emberi haladásért, a vi­lágbéke megőrzéséért, a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásáért, a nemzetközi kommu­nista mozgalom összeforrottsá- gának erősítéséért, a népek közötti barátság és megértés elmélyítéséért vívott küzdelem kiemelkedő harcosát gyászol­juk. £ gyűlés résztvevői a szov­jet nagykövetséghez címzett részvéttáviratukban is együttér­zésüknek adtak hangot. Mint írták: „...gyászoljuk azt, aki­nek neve és életműve immár örökké eavbeforr a Szovjetunió­nak az elmúlt évtizedekben el­ért világraszóló sikereivel. Vál­lalatunk kollektívája együtt­érez a szovjet nép, a párt, a kormány és a család gyászá­val ...” A avűlés résztvevői egyperces néma gyásszal adóz­tak Leonyid lljics Brezsnyev emlékének. Ugyancsak részvétét fejezte ki a pécsi Zsolnay Porcelán- gyár mintegy 1200 dolgozója a péntek délutáni munkásgyűlé­sen. ÓRA A NAGYVILÁGBAN + BUDAPEST: Charles Z. Wick, az Egyesült Államok Tá­jékoztatási Hivatalának igazga­tója november 11-én és 12-én látogatást tett Budapesten. Az amerikai politikust fogadta Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, va­lamint Köpeczi Béla művelő­dési miniszter, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára és Nagy János külügyminisztériu- mi államtitkár. •f MOSZKVA: Mint a TASZSZ hírügynökség pénteken bejelen­tette, november 7-én az Aero­flot szovjet légitársaság Krasz- nodar-Novorosszijszk-Odessza útvonalon közlekedő AN-24 tí­pusú utasszállító gépén három fegyveres bandita megtámadta a személyzetet és arra kénysze­rítette, hogy a repülőgéppel Si- nop török városban szálljon le. A támadók megsebesítették a repülőgép legénységének egy tagját és az egyik utast. No­vember 8-án a repülőgép sze­mélyzetével és utasaival együtt visszatért a Szovjetunióba. A szovjet kormány azzal a köve­teléssel fordult a török kor­mányhoz, hogy haladéktalanul adja ki a repülőgépet eltérítő bűnözőket. + BUDAPEST: Albániában vasárnap, november 14-én kép­viselőházi választásokat tarta­nak, megújítják a 250 tagú népi gyűlést. Mint a tiranai rá­dió jelentette, e fontos belpo­litikai esemény közeledtével „mindenütt határtalan öröm és boldogság tükröződik az embe­rek arcán". A „központi” szó­nokok heteken át járták az or­szágot, s a gyűléseket, talál­kozókat a „munkások, parasz­tok és értelmiségiek ünnepévé varázsolták”. + KAIRÓ: Menahem Begin izraeli kormányfő csütörtökön tíznapos látogatásra az Egye­sült Államokba utazott. „Ma­gánlátogatásként" kezdődő propagandakörútja a jövő hét végén ölt hivatalos jelleget. Reagan elnök november 19-én fogadja a Fehér Házban, majd George Shultz külügyminiszter is találkozik az izraeli kormány, fővel. Az egy hét múlva esedé­kes eszmecseréken várhatóan központi helyet kap a Libanon­ban tartózkodó külföldi erők ki­vonásának kérdése. A Begin- kormány a jelek szerint Liba­nonnal kapcsolatos politikai céljai érdekében szorosabb együttműködést vár washingto­ni pártfogójától. ♦ WASHINGTON: Sikerrel hajtotta végre első nagy fel­adatát csütörtökön az amerikai Columbia űrrepülőgép legény­sége: az űrkomp rakodóteréből útnak indította a Satellite Busi­ness Systems vállalat egy több mint három tonnás távközlési műholdját. A Columbia egy azonos méretű, kanadai tulaj­donú műholdat is magával vitt és azt pénteken bocsátja fel. Bár a két műveletért járó ösz- szeg a mostani űrrepülés költ­ségeinek még csak 7,2 százalé­kát fedezi, a NASA reményei szerint az űrrepülőgép-program öt éven belül rentábilissá vál­hat, nem számítva természete­sen az űrrepülőgépek építési költségeit. + ÚJ-DELHI: Hivatalos láto­gatáson Indiában tartózkodik Stelan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere. A lengyel diplo­mácia vezetője és Naraszimha Rao indiai külügyminiszter csü­törtöki tárgyalásain elsősorban a közel-keleti és a dél-ázsiai helyzetet vitatta meg. Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) Gustav Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága főtitká­rának, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnökének ha­zánkban tett látogatása-erősí­tette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti barátságot, elősegítette pártjaink sokrétű kapcsolatainak fejlesztését és a közös célokért történő együt­tes fellépésünket. Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének hi­vatalos látogatása a szomszé­dos Román Szocialista Köztár­saságban hozzájárult a két or­szág együttműködésének fejlesz­téséhez. A magyar—bolgár kapcso­latok további erősítését, az együttműködésben rejlő lehető­ségek jobb kihasználását moz­dította elő Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének látogatá­sa hazánkban. A magyar—jugoszláv kapcso­latokat tovább mélyítette pár­tunk küldöttségének részvétele a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének XII. kongresszusán. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, a német demokratikus köztársaságbeli, a román, a szovjet és a vietnami testvérpártok képviselőivel lét­rejött találkozók eredményesen szolgálták internacionalista kap­csolataink, egyre sokoldalúb­bá váló együttműködésünk erő­södését. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nagy jelentőséget tu­lajdonít a kapcsolatok sokolda­lú és dinamikus fejlesztésének a szocialista fejlődés útját vá­lasztó baráti országokkal és azok vezető pártjaival. Ez jutott kifejezésre a Kayso- ne Phomvihane elvtársnak, a Laoszi Népi Forradalmi Párt fő­titkárának a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság minisz­terelnökének hazánkban tett látogatása során. Párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látoga­tást tett hazánkban Babrak Kar­mai elvtárs, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Tanácsá­nak elnöke. A találkozón ismé­telten kifejezésre jutott a ma­gyar dolgozók szolidaritása a forradalom vívmányainak meg­szilárdításáért és továbbfejlesz­téséért küzdő afgán néppel. A barátsági és együttműködési szerződés aláírása úiabb lehe­tőségeket nyújt együttműködé­sünk magasabb szintre emelé­séhez. A Magyar Népköztársaság a feszültebbé vált nemzet­közi helyzetben is változatlanul arra törekszik, hogy az egyen­jogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján építse a politikai, gazdasági, műszaki—tudomá­nyos, kulturális és más kapcso­latokat a tőkés országokkal. Hazánk ennek érdekében az elmúlt időszakban is széles kö­rű és aktív tevékenységet fej­tett ki. A magyar—francia államközi kapcsolatok alakulásában ki­emelkedő ielentőségű esemény volt, hogy Francois Mitterrand személyében első ízben tett ha­zánkban hivatalos látogatást a Francia Köztársaság elnöke. A megbeszélések iaazolták. hoay adottak a lehetőségek és köl­csönös a készség az országaink közötti kapcsolatok jelentős fejlesztésére, ami egyaránt szölgólia népeink javát és a nemzetközi enyhülés ügyét. Mauno Koivistonak, a Finn Köztársaság elnökének ha­zánkban tett látogatása során ismételten kifejezésre jutott a két ország és a két nép kö­zötti hagyományos barátság, a gyümölcsöző együttműködés to­vábbi fejlesztését szolgáló köl­csönös szándék és következe­tes törekvés. A magyar—portugál kapcso­latok fejlődését elősegítették Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének Ramalho Eanes köztársasági elnökkel és más vezetőkkel folytatott tárgyalá­sai. Országaink politikai rend­szerének és szövetségesi elkö­telezettségének különbözősége ellenére is megvan a törekvés együttműködésünk fejlesztésére. Az immár hagyományos és eredményesen fejlődő, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együtt­működését jól példázó magyar —osztrák kapcsolatokat erősí­tette tovább miniszterelnökünk­nek Ausztriában tett látogatá­sa, Bruno Kreisky osztrák kan­cellárral folytatott tárgyalása. A magyar—kuvaiti kapcsola­tok kölcsönös előnyökkel járó bővülését szolgálta a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének látogatása Ku- vait Államban és tárgyalásai Kuvait uralkodójával. Kapcsolataink fejlesztésében új lehetőséget nyitott Dom Mintofnak, a Máltai Köztársa­ság miniszterelnökének ma­gyarországi látogatása. © A Központi Bizottság né­pünkkel együtt elítéli a Libanon ellen elkövetett izraeli agressziót. Mély megdöbbenés­sel fogadta a bejrúti menekült- táborokban élő palesztin pol­gári lakosság tömeges lemé­szárlását. A közel-keleti tragi­kus események meggyőző erő­vel bizonyítják, hogy mindin­kább elodázhatatlanná vált a térség problémáinak igazságos és átfogó rendezése, amelyhez elengedhetetlen az ENSZ ha­tározatainak maradéktalan vég­rehajtása. A Magyar Népköz- társaság ezzel összhangban szükségesnek tartja az izraeli hadsereg kivonulását vala­mennyi megszállt arab terület­ről, a palesztin nép önálló ál­lamalapítási jogának tisztelet­ben tartását és a térség min­den országa biztonságos és független létének garantálását. A Központi Bizottság meg­erősítette a magyar kommunis­ták, szocializmust építő népünk szolidaritását a törvényes nem­zeti jogainak érvényesítéséért küzdő palesztinai arab néppel, a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel. O A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megbeszéléseket, amelyekre az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szel­lemében a tőkés és fejlődő vi­lág országaiban tevékenykedő kommunista pártok képviselői­vel került sor. Kétoldalú kapcsolataink fej­lesztését, a nemzetközi kom­munista mozgalom közös cél­jait szolgálták megbeszéléseink Ausztria Kommunista Pártja, a Belga Kommunista Párt és a Luxemburgi Kommunista Párt, valamint az Ausztrál Szocialis­ta Párt elnökével, a Perui Kom­munista Párt főtitkárával, to­vábbá a francia, a holland, az indiai, a dél-jemeni, a ko­lumbiai, a kongói, a libanoni, a norvég, az olasz, a palesztin, a spanyol és a venezuelai test­vérpárt képviselőivel. Pártunk képviselőinek meg­beszélései a Máltai Munkás­párt, a Német Szociáldemokra­ta Párt, a Norvég Munkáspárt, az Olasz Szocialista Párt, a Pónhellén Szocialista Mozga­lom, a Portugál Szocialista Párt, a Szíriái Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja, a Zambiai Nem­zeti Függetlenségi Párt vezető képviselőivel eredményesen elő­segítették egymás álláspontjá­nak jobb megismerését, a bé­ke, a nemzetközi biztonság, az egyetemes emberi haladás ügyét. A Központi Bizottság átte­kintette választási rendszerünk működésének tapasztalatait. Megállapította, hogy a társa­dalmunkban végbement fejlő­dés indokolttá teszi a válasz­tási rendszer továbbfejleszté­sét. A bevált alapelveket meg­tartva tovább kell erősíteni vá­lasztási rendszerünk demokra­tikus vonásait, növelni kell a választópolgárok és a hazafias népfront szerepét, pontosabbá és egyszerűbbé kell tenni a választások előkészítésének és lebonyolításának szervezeti és eljárási rendjét. A Központi Bizottság felkér­te a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsát az elgondolások véleményezésére és javaslatai­nak megtételére. Ezt követően ismét napirendre tűzi a kérdés megtárgyalását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom