Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-26 / 294. szám

1982. október 26., kedd Dunántúlt napló 5 Amatőr kiitntőlK hklnypAtlő muiikpi Múzeumi pályázatok eredményhirdetése A lakóhelyük múltja iránt fokozottan érdeklődő amatőr kutatókat mozgósítják az or­szágos helytörténeti, néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályóza- tok, melyeknek baranyai eredményhirdetését tegnap tartották a Janus Pannonius Múzeum Kulich Gyula utcai székházában. Harmincadik alkalommal írtak ki néprajzi gyűjtőpá­lyázatot, melynek első díját' Matovics Mária és Gelen­csér József, valamint Kovács Sándor kapta megosztva. A jogászházaspár az alsószent- mártoni sokácok kapcsolat­rendszerét mutatta be, és ennek szerepét a táji mun­kamegosztásban, míg Kovács Sándor Drávapalkonya egyetlen műemlék házának, illetve egy ormánsági pa­rasztcsaládnak a történetét- írta meg. Két harmadik díjat ítéltek oda: Kiss József nyu­galmazott igazgató munká­ja, amely a hajdani falusi bíró-, tanító- és más válasz­tások, fogadások rendjét mu­tatja be, hiánypótló jelen­tőségű. Értékes a másik har­madik díjazott munka, Hor­váth Csilla pedagógus bo- gádi tájszógyűjtése is. Eze­ken túl még majd tíz dof- gozat részesült munkajuta­lomban. A helytörténeti pályázatra 12 dolgozat érkezett, és if­júsági kategóriában az első díjat Gettó Valéria, a mo­hácsi Kisfaludy Gimnázium tanulója vette át Szüleim, nagyszüleim élete a múltban című dolgozatáért. Ugyan­csak hiánypótló értékű dr. Kéri Nagy Bélának a bara­nyai munkásmozgalmi em­lékhelyeket felsorakoztató dokumentumgyűjteménye, va­lamint Kapronczai József nyugalmazott nyomdász mun. kája a szigetvári lapkiadás­ról, nyomdászatról, sajtóról. Harmadik díjban Jeli József, dr. Kovács András és Ma­jor Máté munkája részesült. A múzeum, tervezi a leg­értékesebb pályamunkák megjelentetését. Képünkön a díjazottak egy csoportja Megváltoznak a lakás­építési hitelfeltételek Bankkölcsön is ffelueketö az építkezéshez Az Országos Takarékpénztár 1983. január 1-től új feltételek szerint nyújt kedvezményes építési hiteleket a lakosság­nak. A hitelnyújtás szempont­jából a jövőben lényegesen kisebb lesz a települési for­mák, az építési módok, illetve a foglalkozások szerinti meg­különböztetés. A kedvezmé­nyes — 3 százalékos kamatra nyújtott — hitel alapja egysé­gesen a csalód nagysága lesz. A hitelnyújtás szempontjából családtagnak számít majd az új lakásba beköltöző házas­társ, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér, va­lamint az a megszületendő gyermek (vagy gyermekek), aki (vagy akik) után szociálpoliti­kai. kedvezmény jár a szülők­nek. A szociálpolitikai kedvez­ményt is kiterjesztik, ezentúl azok is megkapják gyermeken­ként a 30 ezer, és eltartottan­ként a* 20 ezer forint kedvez­ményt, akik családi házat épí­tenek. A jogszabály a jövőben a hitelnyújtás szempontjából csak kétféle építési módot jelöl meg, egyrészt a családi házat, másrészt az ettől eltérő módon épített lakásokat, amelyeknek létesítéséhez a korábbi társas­ház építéshez hasonlóan nyúj­tanak OTP-kölcsönt. Családi háznak - függetle­nül attól, hogy falun, városon, vagy községben épül — az az épület számít, amelyben leg­feljebb három lakást létesíte­nek akár egymás fölött, akár egymás mellett. Az olyan cso­portos építkezést is családi háznak minősítik, ahol nincs több három lakásnál. A csalá- diház-építkezéshez január el­sejétől az építési költség 60 százalékáig kedvezményes ka­mattal nyújtható hitel, a hitel- politikai irányelvekben megha­tározott felső határig. A kamat egységesen évi 3 százalék, a lejárati idő pedig 35 év lesz. A családi háztól eltérő laká­sok építéséhez az építési költ­ség 70 százalékáig nyújtható kedvezményes kölcsön, szintén évi 3 százalékos kamatra és ugyancsak 35 éves lejáratra. Akár családi házat, akár egyéb módon épített lakást lé­tesít az építtető, a kedvezmé­nyes OTP-kölcsönön felül ki­egészítő bankkölcsönt is fel­vehet. A jövőben a vállalatok­nak nagyobb lehetőségük nyí­lik, hogy az OTP-n keresztül vissza nem térítendő támoga­tást, illetve vissza nem téríten­dő kamatmentes kölcsönt nyújtsanak dolgozóiknak. A munkáltató átvállalhatja az OTP-től a kedvezményes hitel, a bankkölcsön, illetve az épít­tető saját anyagi fedezetének egy részét. Ez utóbbi azonban teljesen nem szűnhet meg. Az "építtető saját fedezetének csa­ládi háznál minimum az épí­tési költség 20, másfajta la­kásépítésnél 10 százaléknak kell lennie. A 35 éven aluliak, valamint a 3 és több gyerme­kes családok továbbra is fel­vehetnek OTP-kölcsönt a be­fizetendő összeg 50 százaléká­ig, de legfeljebb 70 ezer fo­rint értékhatárig. Ennek visz- szafizetési határideje 5 év, ka­mata pedig évi 8 százalék. A takarékpénztár dönti el az építtető körülményeinek, va­gyoni és jövedelmi helyzeté­nek egyedi elbírálásával, hogy folyósítja-e ezt az újfajta köl­csönt, melynek összegét és ka­matát szintén a hitelpolitikai irányelvek határozzák majd meg, s lejárati ideje legfel­jebb 15 év lesz. A kedvezmé­nyes hitel és a bankkölcsön ösz- szege azonban együttesen sem haladhatja meg az építé­si költség 60, illetve 70 száza­lékát. Januártól az eddigiektől el­térően 16 éven felüli kiskorúak is kaphatnak építési hitelt egyedi elbírálás alapján, de csak bankkölcsön formájában, tehát a kedvezményes hitelnél rövidebb lejárattal és nagyobb kamattal. Ez a forma azoknak a szülőknek nyújt segítséget, akik gyermekeik lakásáról kí­vánnak gondoskodni. 1983. január 1-től az OTP felújításra, helyreállításra hitelt nyújt azoknak is, akik műsza­ki okokból lakhatatlanná vált, kiürített állami épületet vásá­roltak, s ezt kívánják rendbe­hozni. Ezt a kölcsönt a lakás- építési kölcsönnel azonos fel­tételek mellett adja a taka­rékpénztár. f'««*1 fegjpWWk A Kt>vtkW\ tűnnie*,, »vnAéxt-AxwÁw «ngedfttyet Fegyverkiállítás Magángyűjtők féltett kincsei A valamikori félelmetes fegy­verek mára az egyenruha dí­szévé vagy magángyűjtők féltett kincsévé váltak: a múlt szá­zadi egyszerű és díszkardok, az első világháborúból való bajonettek, Mauser- és Mann- licher-puskák manapság kifé­nyesítve, üveg alatt büszkélked­nek. Most éppen a pécsi Fegy­veres Erők Helyőrségi klubjá­ban, ahol a Janus Pannonius Múzeum rendezett három pécsi gyűjtő anyagából kiállítást. Az elmúlt száz év fegyverei­ből válogattak ki néhány érde­kességet. Mint Orbán István rendőr vezérőrnagy, a Bara­nya megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetője megnyitó szavai­ban elmondta: ezeknek a pus­káknak, kardoknak, szuronyok­nak nem a ritkaságukban van az értékük, hanem abban, hogy koruk jellemző fegyverei voltak, és a három pécsi ma­gángyűjtő nagy szakértelemmel óvta meg őket, hogy — mint most is — időnkint a közönség elé kerülhessenek. Az érdekes kiállítás egy hó­napig tekinthető meg. A láto­gatók figyelmét különösen dr. Kollár László kozák szablya- sorozatára, Lukács Sándor kard­jaira és szablyáira és Nyiri Kálmán gyűjteményéből való szurony és bajonett sorozatra hívjuk fel. H úsz éve ... Benkő László vilamosmérnök-hallgató a modern zenei hang­zás egyik hangszerén is kísér­letezett — a billentyűsön. Aztán jöttek a srácok, Presz- szer Gábor, Laux Jancsi és egy hosszú szőke fiú, akit Kóbor Jánosnak hívtak, az ország • tizenéves lányainak rajongott, ám szerény lelkű bálványa lett, és aki melles­leg római díjas építészmér­nök. Akkor még velük dolgo­zott Koncz Zsuzsa is. Végül kialakult a nagy ötösfogat: Benkő László, Kóbor János, Kollár György, Mihály Tamás, Debreceni Ferenc. És elmúlt húsz év . . . Ma este Pécsett ünnepük az öt fiút, a nemzetközi hírű OMEGA magyar rock együt­test. Ritka jubileum, mert a rock-zenében nemcsak a világszerte fűként .szaporodó középszerű ritmuszenészek és hangszóró-bömböltetők, ha­nem a műfaj kivételes gyöngy­szemei, a Deep Purple, Cream, a Bachot, Csajkovsz­kijt, Bartókot játszó Nice is csak tiszavirágnyi. időt kapott a rockzene történetében. Két nagy csapat él 20 kerek esz­tendeje: a Rolling Stones őserejű ritmusával, tömeg- babonázó erejével és — a magyar OMEGA. Miért hat még mindig? Mert zenéje a mai felgyorsult életritmusú nemzedék élet­vitelét fejezi ki. A popzene tömény középszeréből zenei gondolatokkal emelkedett fel, a vad ritmus embertisztító szándékú és hatású muzsiká­vá nőtt az OMEGA zenéjé­ben. A zenekarnak ez a va­rázsereje aztán elért minden szépre fogékony fülű rock- 'szerető fiatalt Európa sok országában, ösztön lényekből értő-érző emberekké vált az OMEGA-koncertek közönsé­gének nagy része. Nevelt az OMEGA, neveletlen ordíto- zás helyett elmélyült zene- hallgatásra, dalszöveg és muzsika révén munka, szere­lem, szabadság szeretetére. E mellett már csak másod­lagos értékmérő, hogy 20 év alatt több mint 80 millió forint értékű kemény valutát is hoztak az országnak a jogdíjak révén. Három éve pécsi fiatalok — először az országban — megalakították az OME- GA-rajongók klubját. Pé­csi művelődési intézmény, a „Ságvári” adott az or­szágban első alkalom­mal otthont ilyen célra. Be­jár ebbe a klubba egy-két negyvenéves férfi meg nő is —, megjöttek az első ősz szálak az OMEGA-közönség hajában. Nem baj. 20 éve áll az OMEGA-rajongók java részére az adyendrés jelzősor: nemes, küzdő, szabad lelkű fiatalok akarnak lenni. Le­gyenek! Földessy Dénes Portréfilm Csányi Lászlóról Kétségtelenül fontos hivatást teljesített már eddig is a pé­csi körzeti stúdió az irodalmi műsoraival, íróportréival. Ez­úttal Szekszárdra látogattak el, hogy — a „körzeti” jelzőhöz híven — egy Tolna megyében élő írót mutassanak be, nem­csak szűkebb környezetének, hanem az országnak is. Ez az író Csányi László, akit elsősor­ban esszéi révén, az utóbbi években pedig mint a Duna- tójnak, az egyetlen esszé-folyó­iratnak a szerkesztőjét ismer­heti a közönség. Csányi László remek társal­gó, szellemes ember, ennélfog­va a portréfilm készítői á leg­jobb megoldást választották: kérdezgették őt az életéről, az irodalom és művészet kérdései­ről, faggatták, mi a vélemé­nye a világ különböző jelen­ségeiről. A negyven perces be­szélgetés néhány percnek tűnt csupán, olyan könnyedén, fesz­telenül zajlott le, annyira le­kötötte az érdeklődést. Művelt társalgásnak, csevegésnek ha­tott, ami napjainkban megle­hetős hiánycikk. Nosztalgiákat ébresztett olyan idők után, amikor az emberek nem meg­beszélni, elintézni, kipipálni akarnak dolgokat, hanem csak egyszerűen eszmét cserélni, fennhangon tűnődni a mind­nyájunk számára fontos dol­gokról. Amelyeknek fontosságát , mégsem a görcsös komolyság, sőt komorság hivatott kifejez­ni, hanem a kedély, a derű, a bölcs fölülemelkedés. A gon­dolatok önmagukért is lehet­nek szépek, ezt sugallta a be­szélgetés, a megismerés, a gondolkodás olyan élmény, olyan kaland, ami betölti, iz­galmassá teszi az életet. Csányi László életének meg­határozó állomásai: Tapolca és Batsányi szelleme, költészete, az Európát jelző Győr, majd a negyvenes évek ismert Pécse, a Sorsunk, a Janus Pannonius Társaság pezsgő szellemi éle­tet teremtő városa. Szekszárd átmenetnek látszott, s ügy tű­nik, végleges lett. Csányi Lász^ ló ott teremtette meg magá­nak „hetven négyzetméteres kis Weimarját”, könyvekből, ré­gi táigyakból, érmekből, fest­ményekből és persze minde­nekelőtt abból a belső szelle­mi tartásból, amelynek nincsen tárgyi megjelenése. Ebben a világban érzékelhetővé válik a nehezen megfogalmazható szabadság-fogalom, de hitele­sen kiderül, hogy az értelmisé­gi lét valóban elsősorban ma­gatartást jelent, nem pedig diplomát, rangot, külsőséget. Ez a magatartás meg tud ma­radni nehéz időkben is. A há­ború legnehezebb hónapjai­ban zsebben hordott Horatius- kötet, meglehet, kimódoltnak tűnhet, ezt az idősebb Csányi László csöpp iróniával meg is mosolyogta, mégsem tagadta most sem, hogy annak a fe­nyegetett fiatal Csányi László­nak a Horatius szimbólumot, reménységet, a tiltakozás tu­datos lehetőségét jelentette. De ugyanezt fejezte ki a humor nyelvén is a kis adoma is, hogy a háború után pár év­vel Csányi László a hévízi kór­ház portási állására áhítozott, olyan menedékbe, ahol — Horatiusszal — túlélhető egy nehéz időszak. A tartalmas és érdekes be­szélgetés summáját jelentette a golyóstoll-hasonlat, a birtoklá­si vágy, az olcsó álöröm kri­tikája. A beszélgetés sodró tempó­ja, hcrmóniája, meghitt kör­nyezete a rendező Babiczky Lászlót, a gondolatok akadály­talan kiteljesedése, az egész műsor fesztelen, derűs hangu­lata a beszélgetőtársat, Bük- kösdi Lászlót dicsérik. Az ő arányérzékük, jó munkájuk se­gített hozzá, hogy Csányi László Szekszárdi naplójának szellemisége a képernyőn is megjelenhetett. H. E. OMEG^-jubileum

Next

/
Oldalképek
Tartalom