Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-01 / 269. szám
e Dunántúli napló 1982. október 1péntek A kétújfalui tsz-ben Üzemanyag- töltés 30 helyett öt perc alatt A kétújfalui Vörös Csillag Mgtsz-'ben átalakítjuk az egyes megvásárolt gépeket és berendezéséket, hogy jobban meg- féleljenék a követélményeknek. A nagy teljesítményű erő- és 'betakarítógépek feltöltése a munkavégzés helyén, sok esetben nagy távolságra ö központtól kiszállított üzemanyaggal történik. Mindezt a pótkocsira szerelhető PÓT—4000 típusú tartállyal végeztük, omely kéziszivattyúval volt felszerelve. A 200—500 liter üzemanyaggal történő feltöltés a kézi szivattyúval közel 30 percet vett igénybe. Ezért a tartályra felerősítettünk egy hidromotoros szivattyút, amelyet az 1—2 éve üzemelő Kertitox-Góliát permetezőgépről szereltünk le, mivel ott már a megfelelő nyomást nem tudta biztosítani. Meghajtását az erőgép hidraulikus rendszeréről kapja egy IFA billentőszelepen keresztül. Lehetővé vált a mérőóra felszerelése és a feltöltés ideje 500 liter tankolt üzemanyag esetén lecsökkent 5 percre. Sok problémát okozott az UTB—3 típusú rendfelszedő pótkocsi kiemelő szerkezetének meghibásodása. A hidraulikus munkahenger drótkötél mozgatásával emelte ki a rendfelszedő berendezést. A drótkötél, vagy a vezetőszerkezet hibája következtében a felszedőszerkezet felemelt helyzetben is leért a talajra, ami fordulásnál törést vagy nagymérvű deformá- lódást eredményezett. A drótkötelet kiiktattuk és két hidraulikus munkahengerrel közvetlen a rendfelszedő kiemelőjét működtetjük. A szekszárdi Mezőgép által gyártott nagy teljesítményű, 3 menetes cukorrépabetakarító gépsor CR—6N típusú félszedőrakodó gépe sok hibával, nagy veszteséggel dolgozott. A gyártó céggel közösen próbáltuk Oz átalakítást, de több éven keresztül nem sikerült. Mivel a gép 8—10 szállító jármű veit szolgál ki, így meghibásodás esetén azok is kihasználatlanul állnak. „Gyenge pont" a felszedő szerkezet, amelyet végül is sikerült átalakítani. A felszedőlánc pálcáit rövidebbre vettük, ezáltal a kisebb alátámasztási távolság miatt megszűnt a talajban járó pálcák eltorzulása és de- formálódás okozta törés. A VNBC zöldborsó betakarító kombájnt is saját elgondolás és kivitelezés alapján alakítjuk át. A sok meghibásodást eredményező lánchajtások egy részét kiküszöböltük, a pótlólag elhelyezett hidramotorral. Felszereltük ró ö jelenleg gyártott és megbízhatóbban- üzemelő rendfelszedő és adagoló szerkezetet. Elkészítettük a borsószalma gyűjtőadaptert is. Fekete Tibor műszaki főógaratvezető „Tiszta technológiák" a Pécsi Bőrgyárban Ésszerű anyagfelhasználás, mérséklődő környezetszennyezés PÉCS SZÜLETTEK Luca Emese, Kiss Gábor, Nyers Lívia, Keszler Antal, Bogdán Sándor, Halász Kata, Szél Tibor, Fazekas Gergely, Szép Csaba, Omböli Mónika, Dudás Zita, Hegedűs Mónika, Szekszárdi Ibolya, Szekszárdi Lívia, Bandicz Tünde, Kőteleki Georgina, Pápista Ivett, Dóczi István, Tóth Barnabás, Ecsenyi Gergely, Lok- ner Zsombor, Hirczi Zsuzsanna, Papp Szilvia, Sághy Péter, Fehérvári Tamás, Csanádi András. Sebők László, Pintér Gergely, Wolf Péter, Somogyi András, Burda Diána, Bö- röcz Krisztián, Stefák István, Stefák Szabolcs, Harth Máté, Szűcs Hajnalka, Kovács János, Nagy Mária, Bauer Eva, Konkoly-Thege Nóra, Barna Pál, Szabó Mariann, Dékány Noémi, Végvári György, Győző Diána. Tűké Helga, Petz Mb zsef, Májer Zoltán, Szász Antal, Stálenberger Zsanett, Horváth Péter, Szűcs Zsolt, Puppi Gergely, Bagoly Edit, Tauth Anita, Török Zsófia, Ré- bék-Nagy Ibolya, Vertike Zsolt, Zsif- kovics Ildikó, Buszlauer Zoltán, Cseh Balázs, Molnár Adrián, Vitkovics Gábor, Vámosi Richárd, Barabás Tamás, Töttös László, Vass Péter, Sallai-Balogh Dániel, Wittner Katalin, Galambos Gábor, Mezei Ágnes, Svéger Szilvia, lldzsa Veronika, Balog Zsolt, Tóth Péter, Hirlau Veronika, Maksi Péter, Kovács Attila, Sebők Zsanett, Gorján Miláns, Werner Franciska, Dolmány Zsolt, Herr Hajnalka, Molnár Gábor, Farkas József, Csordás Richárd, Molnár Ivett, Horváth Adrien, Virágh Tamás, Tóth Hajnalka, Horváth Sándor, Herke Viktor, Marcsik Eszter, Schlégh Edina, Krisztics Emil, Orv Levente, Benedek Ákos, Szabó Zsolt, Kovács Zsolt, Szentesi Richárd, Horváth Rita, Kajos Attila. Schraub Mónika, Hámori Balázs, Seres Nikolett, Kovács Krisztián, Balázs Péter. Povolni Zoltán, Káni Szabolcs, Pálfi László, Kovács Balázs, Sápszky Kata, Hideg Zsuzsanna, Ruzsek Ferenc, Jakab Péter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Csorba György és Rikker Eszter, Vörös László és Andrásovics Mária, Ignácz János és Keszthelyi Ágnes, Glász József és Szilágyi Zsuzsanna, Békés Zoltán és dr. Benedek Ágnes, Gáyer Béla és Szabó Ida, Sajgó Jenő és Szabó Ildikó, Pumoki Imre és Kovács Judit, Tóth László és Nagy Edit. Feldvébel Károly és Kőhegyi Zsófia, Burcsák Sándor és Kárpáti Anikó. Tóth Tivadar és Kecskés Teréz, Szili József és Mikó Szilvia, Perkovic Milenkó és Péter Mária, Kis-Naav Géza és Horváth Marqit, Papp Mihály és Kerekes Erzsébet, Nyári Béla és Megyesi Zsuzsanna, Krioák Endre és Benics Gizella. Illés Róbert és Bakonyi Piroska. Kiss Attila és Hartuna Márta, Hamarics Imre és Preisz Erzsébet. Tóth Miklós és Pogránvi Katalin. Schreiner István és Tojsz Rozália. Sándor Imre és Szilovics Ibolya. Káriusz Károly és Tóth Gyöngyi. Molnár Kárólv és Miklós Eszter, Böki József és Poós Andrea, Kazi József és Karászi Zsuzsanna. Kereszti László és Brauner Eva. Varaa István és Tárnoki Erika. Kovács Gyula és Piroska Anikó- Hart Károly és Schuller Mona- Szikszay László és Németh Mária. Gábor és Fers Klára. Somi Zoltán é< Baranyai Gabriella. Fleisch László és Kanitánv Éva Véaső * ásíló és Horváth Mária. Kozma Gáhor és Nádaskni Tünde, ftan* József és Keresmár Anikó. Póth Ferenc és Zákány! Beatrix. MEGHALTAK Dósa Dezső, Szigecsán János, Ta- káts Lajos, Majorosi Józsefné Szabó Julianna, Pethő Jánosné Grausam Irén, Molnár Sándomé Horváth Ilona, Kovács István, Riszt József, Pólyák József. Varga Józsefné Erdei Erzsébet, Takács József, Krisztics István, Sándor Kálmán, Standovár Márk, Hannabeck Frigyesné Hell- mich Irén, Nagypál Ferenc, Fekete Ferenc, Tóth Gyuláné Németh Margit, Varga Lajosné Farkas Mária. Gadó Ferenc, Kollár István, Bíró Józsefné Nagy Rozália, Szemelyacz István, Farkas Alaiosné Fischer Teréz. Maros Istvánné Csillag Piroska, Saly Pál, Antal Miklós. Diósi Ernő. Simonfai János, Füredi Nándorné Kolozsvári Anna, Fata József, Guth Józsefné Berger Fanni. Kőröshegvi János. Horaas József. Berta József, Fábián Istvánné Horváth Ilona. A Pécsi Bőrgyárban napi 5000 köbméter szennyvíz, 150 köbméter iszap, és mintegy 50 tonna veszélyes hulladék keletkezik. Az elmúlt tíz év környezetvédelmi munkáját az utólagos védekezés stratégiája jellemezte. Az eddig közel 200 millió forint nagyságrendű, környezetvédelmi célú beruházásaink eredményei vitathatatlanok, azonban a következő tíz évben a hagyományosnak nevezhető környezetvédelmi munkát felváltva az úgynevezett „Tiszta technológiák" kialakítására irányuló műszaki fejlesztési tevékenység. Célkitűzésünk kezdeti eredményei már jelentkeznek. A cser- zési technológiák módosításával elértük, hogy az elhasznált cserző levek krómtartalma mintegy 80 százalékkal csökkent, így ugyanilyen orányban mérséklődött szennyvíziszapjaink króm- tartalma is. A tiszta technológiák bevezetése elősegíti az egyre szűkösebb természeti erőforrások gazdaságos felhasználósát is. Iparágunkban ilyen például a víz. Új szakaszt jelent a gyártási melléktermékeink környezetkárosító hatásának csökkentése, melynek elsődleges eszközei ugyancsak a technológiai megoldások. Cserzetten hulladékö- ink megfelelő vegyi előkezelés után — másodlagos alapanyagként feldolgozhatok ipari és mezőgazdasági célokra; ipari zsírnak, állati takarmánynak, szervestrágyának. A tiszta technológiák kifejlesztése és bevezetése rövid távon általában többletköltséget jelent, hosszú távon azonban ezek a ráfordítások megtérülnek. Tarr György beruházási főosztályvezető Adagolják a nyersbőröket a „Challenge" víztakarékos meszező berendezésbe a pécsi Bőrgyárban. Läufer László felvétele A Cserkúti Mezőgépnél kifejlesztett korrózióvédelmi festőkabin. Piacra kész a szabadsugaras szemcseszóró berendezés Korrózióvédelmi berendezések gyártása a Cserkúti MEZŐGÉP Vállalatnál A fizikai munka megkönnyítése Gabonafelszedő gépet gyártanak a B. m. Gabnnaforgalmi és Malomipari Vállalatnál Vállalatunk tröszti szinten, kiemelt fejlesztési téma keretében alakított ki egy felületvédelmi sort. A festőkabin, mely elsősorban munkavédelmi berendezés, a külső hőmérséklettől függetlenül biztosítja a szükséges hőmérsékletű levegő betáplálását és a felszabaduló oldószer, hígító gőzeinek az eltávolítását. A szárítókabinban a festékréteg szárításának hőmérséklete és időtartama a festék fajtájától függően szabályozható, gyorsítható. Mindkét kabin egységesített térelemekből szerelhető össze; a munkadarabok méretének megfelelően a kisebb alkatrészektől a kombájnnagyságú gépek festésére, szárítására is alkalmas munkatér alakítható ki. A fűtőolaj felhasználásával működő berendezéseket földgáz és gőz alkalmazásával is használhatóvá tettük, további energiatakarékos megoldások alkalmazását is tervezzük. Bármilyen bevonati rendszer korrózióvédő hatása elsősorban a felületelőkészítéstől függ, ami a festék tapadását biztosító korróziós és tapadó szennyeződésektől mentes, ún. fémtiszta felület kialakítását jelenti. E nehéz, munkaigényes művelet elvégzésére sem hordozható, sem telepített hazai gyártású berendezés nem került alkalmazásra az iparban. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a kémiai rozsdaátalakító szerek az átalakulási folyamat ellenőrizhetetlensége miatt fokozott minőségi követelmények esetén nem alkalmazhatók, a fémtiszta felület termelékenyen csak szemcseszórással érhető el. Főként saját technológiai problémák megoldására szabadsugaras szemcseszóró berendezést alakítottunk ki. Az újdonság a festőkabin méretével megegyező munkatér, melyben a tisztítandó munkadarabra a szemcseszórást végző dolgozó sűrített levegő segítségével acélszemcséket fuvat. A felületről levált rozsdaport és szemcsét a ventillátor elszívja, majd tisztítás után visszajuttatja a fuva- tóegységbe, ahonnan az ismét kiszórható. A szemcseszóró a szigetvári gyáregységünkben működik. Gyártását a technológiai, munkavédelmi minősítő vizsgálatok elvégzése után tervezzük. Szabó Miklós fejlesztőmérnök A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál évenként egymillió tonna gabona, liszt és takarmánykeverék mozgatásáról kell gondoskodni, ami magas fokú gépesítést és szervezettséget igényel. Szakembereink kifejlesztettek egy gabonafelszedő gépet, amely óránként 50 tonna gabonát képes egyetlen kezelő személyzettel felszedni és gépkocsira rakni. Ugyanez a berendezés az ömlesztett gabonát gépkocsiról vasúti vagonba továbbítja. Sikerére jellemző, hogy ma már az országban közel 1000 ilyen gép üzemel, nemcsak a gabonaipari vállalatoknál, hanem számos mezőgazda- sági üzemben is. A lisztek zsákos formában történő forgalmazására még hosszú ideig szükség tesz. Ezt figyelembe véve országoson bevezették az 50 kilogramm töltősúlyú zsákok egységes használatát a korábbi 85 kilogrammos zsákokkal szemben. A tény jelentősen könnyítette a nehéz fizikai munkát, de újabb gond forrásává tett. A liszraktárakban szükségessé vált az 50 kilogrammos liszteszsákok egymás fölé helyezése a raktártér gazdaságos kihasználása érdekében. A lisztlezsákolási és -raktári munkákat jelentős számban nők végzik. Számukra ez nehéz munkát jelentett. A vállalat két tehetséges újítója, Dénes László és Füzes Péter kifejlesztett egy rendkívül könnyen, egyszerűen kezelhető pneumatikus zsákemelőgépet, amely gyakorlatilag zsáktolókocsiként működik, azzal a kiegészítéssel, hogy a liszteszsákokat önműködően egymásra is emeli. Az itt dolgozók munkáját az újdonság nagy mértékben megkönnyíti. Kresz Ottó műszaki igazgatóhelyettes Ivívizek nitrátmentesítése A Baranya megyei Vízmű Vállalat 1978 óta foglalkozik a víz nitrátmentesitésével. A számításba vehető eljárások közül; természetes alapanyagú ioncserélő, műgyantás ioncserélő, biológiai eljárások — az ioncserélő műgyanták alkalmazhatóságát vizsgáltuk. Laboratóriumi kísérleteket végeztünk a nitráttartalom eltávolítására, illetve csökkentésére. Kísérleteinkhez hazai gyártmányú anion cserélő műgyantákat használtunk. A mérések során a vizsgált, 120 mg/| körüli nitráttartalmat sikeresen csökkentettük a szabványban előírt 40 mg/l alá úgy, hogy a víz egyéb jellemzői szintén kielégítették a kívánalmakat. A laboratóriumi eredmények alapján egy a termelésből kizárt magas nitráttartalmú vizet szolgáltató kútnál folytattuk, illetve folytatjuk jelenleg is kísérleteinket. Eddigi eredményeink alapján joggal remélhető, hogy olyan technológiát lehet megvalósítani, mely a kis településeken, illetve egyes intézményeknél a szükséges minimális vízigények kielégítésére alkalmas lesz. A program folytatásához és sikeres befejezéséhez az Országos Vizügyi Hivatal támogatását is kértük. Degré András termelési osztályvezető Pneumatikus zsákemelő használatban a pécsváradi malomban. (A szerző felvétele) Az oldalt összeállította: CSUTI JÁNOS 11B11I
