Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-31 / 299. szám
1982. október 31., vasórnap Dunántúli napló 3 Illyés Gyula kitüntetése A Magyar Népköitársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyula háromszoros Kossuth-dijas költőnek, írónak, műfordítónak, kiemelkedő irodalmi munkássága elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István miniszterelnök-helyettes. Bretus Mária és Hetényi János Bartók Concertájának egyik részletében Ünnepi társulati ülés a Pécsi Nemzeti Színházban Illyés Gyula köszöntése A pártoktatási évad kezdetén Új pécsi utcanevek A minap hírül adtuk, hogy a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága új utcaelnevezésekről döntött. Ezek között vannak Lvov-Kertváros déli építési területén a 6. ütem utcái. A vb-határozat szerint a lakóterületet nyugatról határoló utat Malomvölgyi útnak nevezik el, minthogy az a kirándulóközponthoz vezet. A leendő lakóterület belső utcáit Pécs munkásmozgalmi személyiségeiről nevezték el: Hrubi Rezső bányászról (1906—1957), aki kora ifjúságától részt vett a vasasi bányászok gazdasági és politikai harcaiban, az 1937-es éhségsztrájk egyik szervezője volt, a felszabadulás után haláláig a vasasi pártalapszervezetben tevékenykedett: Kovács Antal nyomdászról (1904—1945), aki 1919-től tevékenyen vett részt a pécsi munkásmozgalomban, előbb az ifjúsági szervezetekben, majd a szakszervezetben, s politikai tevékenysége miatt koncentrációs táborba került, s ott halt mártírhalált; Krivanek Rezső bányászról (1903—1942) aki a bányászszakszervezetben folytatott tevékenységéért büntetőszázadba került, szökés közben a tábori csendőrök lőtték agyon; Port János kovácssegédről (1883—1944), aki 1921-től vett részt a pécsi munkásmozgalomban, s koncentrációs táborban vesztette életét; Szo- boszlai István földmunkásról (1873—1927), aki a földmunkások körében folytatott agitációt, s 1903-ban alapító tagja lett a pécsi földmunkáscsoportnak, 1921-ben Jugoszláviába emigrált, ahol utóbb letartóztatták, az akkor elszenvedett bántalmazások később halálát okozták; Till József bányászról (1905— 1942), aki a munkáseszperantis- ta mozgalomban vett részt kezdetben, majd szakszervezeti aktivista lett, 1929-től a a KMP tagja, az István-aknai sejt vezetője, a 442-es különleges munkásszázadban kínozták halálra; Veres János tímárról (1902—1944), aki a háború alatt a Bőrgyárban kommunista sejtet szervezett és antifasiszta agitációt folytatott, katonai büntetőszázadban a németek végezték ki, nevét ma a bőrgyári kultúrotthon viseli; Végh József kőművesről (1870—?), aki a 90-es évektől a pécsi munkásmozgalom ismert egyénisége volt, az 1897-es „véres vasárnap" egyik szervezője, a Munkás c. lap egyik megteremtője. Két utcát legújabbkoTi mártírjainkról neveztek el; Pintér István határőrfőhadnagyról (1933—1956), aki az ellenforradalom idején a pártközpont védelmében halt hősi halált és Cyenis László tisztiiskolai hallgatóról (1935— 1956), aki az ellenforradalmárokkal vívott harcban halt hősi halált. (Munkatársunk budapesti te- lefonjelentése a nőkonferenciáról.) Nincs téma és mondanivaló szűkében a III. országos nőkonferencia. Bár az elmúlt öt év munkájáról szóló beszámolóból, a hozzászólásokból egyértelműen tükröződik az előbbrelépés, de a további haladás igénye, újabb feladatokat fogalmaztat meg a Magyar Nők Országos Tanácsával és az ország lányait, asszonyait képviselő küldöttekkel. A konferencia első napján megtárgyalt témák sorában — nők foglalkoztatottsága, szak- képzettsége, nemek közötti bérarányok alakulása, munkakörülmények, közéleti aktivitás,— megkülönböztetett figyelmet kapott a családnak mint a társadalom legkisebb egységének a helyzete. Teljes az egyetértés abban, hogy a családnak alapvető szerepe van a szocialista életmód formálásában, a fiatalok életre való felkészítésében. a különböző nemzedékek összetartásában. Ugyanakkor szembe kell nézni azokkal a gondokkal, amik azt jelzik, hogy számos család nem tud Meghitt, családias Corden, ünnepi társulati ülésen köszön, tötte a 80 éves Illyés Gyulát tegnap délután a Pécsi Nemzeti Színház. A költő jelenlétét kinagyított fényképe, elhangzó művei és más 'köszöntő műsorszámok jelezték, híven megteegyedül megküzdeni olyan problémákkal,, amik az egymás iránti türelmetlenségben, a mindennapi feladatok egyenlőtlen elosztásában, a kellő megbecsülés hiányában gyökereznek, s amelyek állandósíthatják a feszültséget, váláshoz vezethetnek. A válás pedig elsősorban a gyermekek életében okozhat sérülést. Természetesen nem cél a tarthatatlan, együtt- lét mindenáron való megtartása, ám a válások számának csökkentése az. Mégpedig nem a jogi eljárás szigorításával, hanem a kiváltó okok megelőzésével, a családalapításra, az együttélésre való felkészítéssel. A baranyai küldöttek, két olyan kezdeményezésről tájékoztathatják a konferencia résztvevőit, melyek ezeknek a megállapításoknak a jegyében, de korábban születtek. Az egyik a tavasztól működő segítő kapcsolat elnevezésű társadalmi szolgálat, a másik a családi életre nevelés koordinált oktatását szolgáló új módszer. A segítő kapcsolat szolgálat keretében pedagógusok, jogászok, pszichológusok, orvosok vállalkoztak arra, hogy a helyremtve azt a légkört, amiben a költő szelleme fokozottan köztünk van Pécsett, akkor is, ha őt magát elfoglaltságai másfelé szólítják. Ez a jelenlét elsősorban a Pécsi Nemzeti Színház közvetítésével formálódott s vált a város szellemi életének szerzetükön egyedül változtatni már nem tudó embereket támogassák. Hétfői fogadónapjukon átlag 20—25-en keresik fel őket a legkülönbözőbb, de nagyrészt családi problémákkal. A családi életre nevelés témakörének összehangolt oktatása érdekében, pedig egy kézikönyvet állítottak össze a megyei egészségügy, művelődésügy, a Vöröskereszt, a TIT, a Népfront, és a POTE-illeté- kesei. A tervek szerint a kézikönyvben lévő előadások bevezetéseként Életképek címmel diaporámás vetítést tartanak, ami a fiatalok életfelfogásával, a család alapvető funkcióival foglalkozik. A felvetődött problémákra pedig az oktatás keretében válaszolnak, s úgy tervezik, hogy a szülői értékeZ- leteken a szülőket is tájékoztatják arról, hogy miről beszélgetnek a fiatalokkal. A két baranyai kísérlet ugyan külső segítség a családoknak, de egyben azt igazolják, hogy a helyi illetékesek nem akarják tétlenül nézni és tűrni a gondokat. Ugyanakkor aligha érdemes azon vitatkozni, hogy van-e hathatósabb és vonzóbb agitáció a tartalmas közös élet megteremtése mellett mint a személyes példamutatás, és az olyan csalódok élete, ahol teljes a harmónia. T. É. vés részévé — hangsúlyozta megnyitó szavaiban Nógrádi Róbert igazgató, majd Czimer József, a színház fődramaturgja mondott ünnepi köszöntőt. Őt kérte meg a költő: juttassa el köszönetét, üdvözletét a pécsi színháznak és értő közönségének. Mint kiemelte: neki voltaképpen a költő hétköznapjaihoz van köze a hatvanas évek vége óta, gmikor a Tiszták pécsi ősbemutatójával megkezdődött Illyés Gyula alkotói jelenléte e színházban, ahová további kilenc művét adt be első be. mutatásra az elmúlt évtized so; rán — eddig. Valamennyiben a közösségért, a népért, az emberekért érzett felelősségtudatával, költői elhivatottságáról is számot adott. A továbbiakban megnósza- lagról több ízben a költő hangja is megszólalt. Pécshez fűződő ragaszkodásáról, szereteté- ről vallott szép és keresetién gondolatokkal, beleágyazódva a meleghangú ünnepség műsorába. A színház kórusa 'köszöntőt énekelt; a Bóbita Bábszínház a Tündérszép Ilona és Árgyélus c. Illyés-meséből játszott el egy részletet; a társulat több művésze pedig a költő verseiből és a Tisztákból idézett. Az opera- társulat Kodály Székelyfonójának; a Pécsi Balett Bartók Con- certójának egy részletével mondott köszöntőt. A műsorban részt vállalták a Jelenkor folyóirat költői, írói is egy-egy köszöntő versük, illetve prózai művük részletének elmondásával. Az ülés végén, hálából az eddigi tíz Pécsnek adott drámáért, a társulat a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjának válasz, tóttá meg Illyés Gyulát. W. E. Az eszmei-politikai munka fontos területe a pártoktatás. Megyénkben mintegy 16 000 párttag, illetve 8000 pártonkí- vüli állami, gazdasági, tömegszervezeti és mozgalmi vezető, aktíva vesz részt pártoktatáson. Ez jó alkalmat teremt az elméleti, politikai ismeretek gyarapítására, a nagyvilág és hazánk, a munkahely és lakóterület nagy és kis kérdéseinek megvitatásá. ra. Fő feladat Minden oktatási év alapvető feladata, hogy segítse a párt politikájának megvalósítását. Ez akkor valósulhat meg eredményesen, ha biztosítja, a politikával való tudatos azonosulást, ha hatékonyabb cselekvésre ösztönöz. Az általános követelmény mellett azonban minden oktatási évadban kiemelhetők sajátos feladatok is. Ezek meghatározása alapvetően függ a szocialista építőmunka feladataitól, körülményeitől, a helyi igényektől és a nemzetközi helyzettől. © A szocialista építőmunkcr hazai feladata; továbbra is kiemelt figyelmet kívánnak. Az általános politika szerves részeként foglalkozzunk a gazdasági építőmunka elvi és gyakorlati kérdéseivel. Ezek kapcsán szóljunk a gazdálkodás megváltozott külső és belső körülményeiről, ezek hatásairól, a változó feltételekhez való eredményesebb alkalmazkodás szükségességéről. Mutassunk rá a gazdaság teljesítőképességének alakulása és az életkörülmények közti szoros, elválaszthatatlan kapcsolatra. Legyen kiemelt feladat az egész gazdaság fejlődése és a külgazdasági kapcsolat összefüggéseinek, a verseny- képes export követelményeinek bemutatása. Nem kerülhetők meg azok az intézkedések, szabályozó módosítások sem, amelyek az egyes gazdálkodó egységeket a teljesítmények növelésére, a világgazdaság kihívására való gyorsabb reagálásra ösztönzik. A gazdasági építőmunkával kapcsolatos elvi-politikai kérdések megvitatása akkor étri el a célját, ha elősegíti a helyi feladatok eredményesebb megoldását. Ezért a pártoktatás segítse elő az olyan tudati, erkölcsi tényezők erősítését, amelyek a szocialista viszonyaink közepette is szükségesek a soron lévő gazdasági feladatok megoldásához, az élet minden területén való ésszerűbb, jobb munkához. — Segítse elő az olyan szemlélet és magatartásforma kialakítását, mely az elért színvonal, eredmény mindenkori túlszárnyalására törekszik. — Ösztönözze az állandó megújulási készséghez nélkülözhetetlen kritikus és önkritikus szemlélet erősi. tését. — Bátorítsa az újító, a kezdeményező szellemet, a tettek anyagi, erkölcsi megbecsülését. — Tudatosítsa az anyagokkal, különösen az energiával való takarékos, ésszerű gazdálkodás szükségességét, a fizikai és szellemi erőforrások jobb hasznosítását, annak megértetését, hogy a takarékosság nem a kényszer szülte követelmény, hanem a szocializmus építésének alapvető követelménye. — Támogassa az olyan szemlélet és magatartás szélesedését, ahol nem tűrik meg a hanyag, a fegyelmezetlen, a rossz minőségű munkát. — Sokoldalúan mutassa be, hogy az előttünk álló társadalmi, gazdasági fel. adatokat a munkásság, a parasztság és a szellemi dolgozók közös erőfeszítéseivel tudjuk eredményesen megoldani. © A pártoktatásnak nemes feladata a több mint három és fél évtizedes, legújabbkori történelmünk reális bemutatása is. Ahhoz, hogy a mai helyzetünket, a feladatainkat, a jövő céljait jól értsük, nélkülözhetetlen a felszabadulás utáni kiemelkedő sorsfordulók, eredmények tapasztalatainak, a hibák, a tévedések tanulságainak számbavétele, hasznosítása. A pártoktatás azért is alkalmas a helyes, reális történelemszemlélet formálására, mert összevethetők a különböző generációk ismeretei, illetve átélt tapasztalatai, élményei. Ezek alapián könnyebb számba venni a folyamatosságot bizonyító ismérveket és az új körülményekhez igazodó megújulás tényeit és állandó szükségességét. Bátran lehet vitatkozni az egyoldalú szemlélettel, az esetenkénti torzító véleményekkel, az eredményeket lebecsülő, megkérdőjelező kétkedők, kel. © A mai világpolitikai, -gazdasági helyzet, a kiélezett ideológiai, politikai, gazdasági harc több feladatra kötelez bennünket a pártoktatásban. Például, sokoldalúan és fejlődésében kell szólnunk a szocializmusról. Szégyenlősség nélkül, a tények és érvek alapján bizonyíthatjuk, hogy a szocializmus ■— mint fiatal társadalmi rendszer — mór eddig is történelmi feladatokat oldott meg. Igaz, a fejlődés nem mentes az ellentmondásoktól, de ezek főként a múltból, szegényes örökségből, a fejlődésből, az úttalan utak taposásából fakadnak. A meglévő gondok megoldhatók, a kérdések is megválaszolhatók a marxizmus —leninizmus elvei és szelleme, módszere alapján. Joggal lehetünk büszkék arra is, hogy olyan társadalmi rendszerhez tartozunk —, amely élen a Szovjetunióval — meghatározó erőt képvisel a béke védelmében, az agreszívabbá vált imperialista körök féken tartásában Jócskán adnak vitatémát a tőkés országokban zajló folyamatok, azok az intézkedések, amelyekkel a gazdasági terheket a dolgozókra hárítják, növelik a létbizonytalanságot, nyirbálják a szociális kiadásokat. Kézzelfoghatóak az eszmei-politikai és erkölcsi válság tényei is. Érdemes eszmecserét folytatni arról is, hogy a burzsoázia egves körei miért félnek az enyhüléstől, milyen céllal fokozzák a fegyverkezést, miért akarják megbontani a két nagyhatalom, a két katonai szövetség kczti erőegyensúlyt. Figyelmet érdemel az is, hogy a saját társadalmi válságukat miként próbálják az egész emberiség válságának feltüntetni. flz eredményesség mércéje Több évtizedes tapasztalat bizonyítja, hogy a pártoktatás akkor tölti be jól a szerepét, ha való- kérdésekkel az elmélet és gyakorlat egységében foglalkozik, ha a foglalkozásokon nyílt, őszinte légkör van. Mindezekben nagy szerepük van a propagandistáknak, akiknek — a középpontban állva — elméleti, politikai tudásról kell tanúbizonyságot tenni és a hallgatók szenvedélyes vitáit irányítva módszertanból vizsgázni. A sikeres munkához a hallgatók tevékenysége is szükséges. A sokoldalú eszmecseréhez nélkülözhetetlen a hallgatói munka, a „tankönyv”, a különböző irodalom forgatása. Csak közös munkával szerezhetünk olyan ismereteket, érveket, javíthatjuk vitakészségünket, amelyek alkalmassá tesznek bennünket arra, hogy a munkahelyünkön, a lakóhelyünkön és a baráti -körökben is meg tudjunk felelni a párttagsággal, a vezetői tisztséggel jáiró — sokat emlegetett — magasabb követelményeknek. A pórtoktatás eredményességének legjobb mércéje, a gyakorlat, a párt politikájának helyi megvalósítása. Oldjuk meg sikerrel ezt a feladatot, Kiss György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Családi harmónia
