Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-23 / 291. szám
2 Dunántúli napló 1982. október 23., szombat Közlemény a külügyminiszteri bizottság üléséről (Folytatás az 1. oldalról) lyet Leonyid Brezsnyevnek az ENSZ-közgyűlés második, rendkívüli leszerelési ülésszakához intézett üzenete tartalmazott. Elengedhetetlennek tartják, hogy hasonló kötelezettséget vállaljon minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg. A béke és a biztonság érdekében valamennyi államnak nagy fel el őség érzetet és politikai akaratot kell tanúsítania, hogy az időszerű nemzetközi kérdésekben konstruktív megállapodások szülessenek. Le kell mondani minden olyan törekvésről, amely egyoldalú előnyök megszerzésére irányul, és szigorúan meg kell tartani a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és normáit, a megkötött szerződéseket és megállapodásokat. O Az európai heyzet áttekintése során az ülés részvevői rámutattak, hogy erősödött bizonyos nyugati erők konfrontáciás irányvonala, mégpedig olyan körülmények között, amikor az európai kontinensen hatalmas mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul, köztük tömegpusztító, különösen nukleáris fegyverek. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet arja, hogy különösen veszélyes az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO-dön- tés, amelynek valóra váltására több országban megkezdődtek az előkészületek. Határozottan elítéltek minden olyan cselekedetet, amely aláássa az európai területi és politikai realitásokat meghatározó, érvényes szerződések és megállapodások értékeit, megsérti a helsinki záóokmányt, lerombolja az európai államok politikai párbeszédét és kontaktusait, az utóbbi évtizedek során kialakult és kiszélesedett kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatait, beavatkozik a szocialista országok belügyeibe, és diszkriminációs intézkedéseket foganatosít velük szemben. Az ülésen képviselt államok határozottan elítélik a Lengyel Népköztársaság belügyeibe való külső beavatkozás minden formáját, az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország által a Lengyel Népköztársaság ellen alkalmazott szankciókat. Visszautasítják azokat a kísérleteket, hogy az ország belső problémáit a nemzetközi helyzet élezésére, az európai együttműködés megnehezítésére használják fel. Csak Lengyelországnak van szuverén és elidegeníthetetlen joga a lengyel ügyekben dönteni. Az ülés részvevői országaik nevében újólag támogatásukról biztosították a szocialista Lengyel- országot. A tanácskozás részvevőinek meggyőződése, hogy az európai országok és népek, a haladó és demokratikus pártok és szervezetek, a reálisan gondolkodó körök közös érdekeltsége a béke és biztonság megszilárdításában, az enyhülés megőrzésében és elmélyítésében, a jószomszédi együttműködésben felülkerekedik az erő és a konfrontáció politikáján. A Varsói Szerződés tagállamai politikájukkal, békekezdeményezéseikkel és konkrét javaslataikkal a jövőben is hozzájárulnak ehhez. Az ülésen nagy figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek madridi találkozójára, amely 1982. november 9-én folytatja munká- ját.' Megelégedéssel állapították meg, hogy a kezdettől fogva meglévő súlyos nehézségek ellenére az európai országok érdekeltek a madridi találkozó sikerében, mert a tanácskozásnak fontos szerepe van abban, hogy javuljon az európai helyzet, a helsinki záróokmányban megjelölt úton. A részvevők hangsúlyozták, hogy a mostani helyzetben a madridi találkozó különös jelentőségű Európa és a világ politikai légkörének javításában. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan érdemi és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejeződjék be, amely újból megerősítené az összeurópai értekezlet részvevőinek szilárd elkötelezettségét a záróokmány valamennyi elvének és rendelkezésének szigorú betartására, végrehajtására és megállapodásokat rögzítené ezek gyakorlati megvalósítására. Különösen fontos, hogy a madridi találkozón határozat szülessen az európai bizalom- erősítő, biztonsági és leszerelési intézkedésekről szóló, az összeurópai folyamatba illeszkedő konferencia összehívásáról és mandátumának egyeztetéséről. Ez lényegesen hozzájárulna az enyhülés fejlesztéséhez, az európai kontinens biztonságának erősítéséhez, s egyben elősegítené a végrehajtható konkrét intézkedések kidolgozását is. Az ülés résztvevői síkraszáll- tak azért is, hogy a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezzék a gazdasági és a humanitárius együttműködés fej'esztéséről és a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat továbbviteléről. A záródokumentumban az összeurópai értekezlet részvevői következő találkozójának helyéről és idejéről szóló megállapodásnak ugyancsak szerepelnie kell. Az ülés részvevői ez alkalommal is támogatták a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy a találkozót Bukarestben tartsák meg. Az ülés részvevői úgy vélik, hogy a semleges és el nem kötelezett országok 1981. december 16-i záródokumentumtervezete alapot teremt a találkozó eredményes befejezéséhez, de ehhez szükség van valamennyi részvevő politikai akaratára. Kijelentik, hogy e tervedet alapján készek konstruktív szellemben megvizsgálni az eddig még nem egyeztetett kérdéseket és elősegíteni megoldásukat. A szocialista országok fellépnek az európai biztonság erősítéséért, az együttműködés fejlesztéséért. Mint eddig, a jövőben is következetesen elősegítik, hogy a madridi találkozó fontos és gyümölcsöző állomás legyen ezen az úton. Szembeszállnak az enyhülésellenes erőknek azzal a szándékával, hogy lejárassák és ■megszakítsák az enyhülés folyamatát, amely valamennyi európai állam és nép hosszú távú érdekeit szolgálja. Elvárják: a találkozó többi részvevője is annak felismeréséből induljon ki, hogy a találkozó sikere valamennyi résztvevőnek egyformán objektív érdeke. O Az európai és a világ- béke alapjainak megszilárdítása szempontjából az ülésen képviselt államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európában levő nukleáris fegyverek csökkentésének és korlátozásának. Ez elősegítené annak az európai államok és népek számara létfontosságú célnak az elérését, hogy maradéktalanul vonják ki Európából a nukleáris fegyvereket — mind a közép-hatótávolságúa- kat, mind a taktikaiakat — és szabadítsák meg a kontinenst a nukleáris konfliktus veszélyétől. A Varsói Szerződés tagállamai változatlanul erre törekednek. Ezzel összefüggésben az ülésen véleménycserére került sor az Európában lévő nukleáris fegyverekre vonatkozó szovjet— amerikai tárgyalásokról. A irésztvevőknek közös véleménye, hogy e tárgyalások eredményessége attól függ, vajon sikerül-e az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján olyan megállapodást kidolgozni, amely biztosítaná az Európában lévő nukleáris fegyverek radikális csökkentését és hatékony korlátozását a lehető legalacsonyabb szinten. A Szovjetunió ilyen megállapodásra törekszik. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a Szovjetuniónak az a döntése, amely szerint beszünteti a nyugat-európai célpontok elérésére képes közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését s jelentősen csökkenti e rakéták számát, kedvező feltételeket teremt az előrehaladáshoz az európai nukleáris fegyverzetekről szóló szovjet—amerikai tárgyalásokon. Az ülés résztvevői határozottan állást foglaltak minden olyan tevékenységgel szemben, amely bonyolíthatja ezeket a tárgyalásokat. Újból felhívják a NAT0-országokat, hogy mondjanak le az új amerikai középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverek Nyugat-Európába telepítésének tervéről. Ez hozzájárulna az európai politikai légkör javításához, a bizalom erősítéséhez, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez. Megerősítették azt is, hogy a nukleáris fegyverek kérdésének megoldása Európában lehetetlen olyan feltételek mellett, amelyek megbontanák az európai hadászati egyensúlyt, egyoldalú katonai előnyöket biztosítanának a NATO-nak a szocialista országok biztonsági érdekeinek rovására. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről soha nem törekedtek és nem fognak törekedni egyoldalú katonai előnyök szerzésére. Mivel a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentése és korlátozása Európában létfontosságú valamennyi európai nép számára, az ülés résztvevői remélik hogy minden európai állam hozzájárul az erről folyó szovjet—amerikai tárgyalások előrehaladásához és azok sikeres befejezéséhez. Az ülés résztvevői rámutattak a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szovjet—amerikai tárgyalások felújításának jelentőségére. Arra van szükség, hogy ezek a tárgyalások konstruktív szellemben folyjanak és az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon alapuló megállapodáshoz vezessenek. Ez elősegítené a hadászati egyensúly szintjének fokozatos csökkentését, a nukleáris katasztrófa veszélyének enyhítését, megszüntetését, a tárgyalásokon a Szovjetunió erre törekszik. © Az ülés résztvevői a kö- zéó-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokról megállapították, hogy a szocialista országok kitartó erőfeszítései ellenére a tárgyalások hosszú évek óta elhúzódnak és nincs tényleges előrehaladás. Mégis úgy vélik, hogy a bécsi tárgyalásokon van lehetőség az előrelépésre és megvan az alapja annak, hogy elkezdjék a megfelelő megoldás gyakorlati előkészítését. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a közvetlen résztvevő szocialista országok 1982. február 18-i megállapodástervezetének jelentőségét. Az ülésen képviselt államok a nyugati országoktól azt várják, hogy konstruktívan foglalkozzanak a tervezettel. Ez megnyithatja az utat a megállapodás eléréséhez. Ami pedig a nyugati országok 1982. július 18-i javaslatát illeti, a szocialista országok a tárgyalásokon már kifejezték ezzel kapcsolatos kritikai álláspontjukat. A tanácskozáson hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Közép-Európában ne kerüljön sor a haderők és fegyverzetek növelésére, és más lépésekkel se nehezítsék a kölcsönösen elfogadható megállapodást a bécsi tárgyalásokon. O Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka eredményeinek fényében az ülésen véleménycserére ikerült sor a fegyverzétkorláto- zási és csökkentési kérdésekről is, figyelembe véve, hogy e kérdéseket az ENSZ-közgyűlés most folyó 37. ülésszakán is áttekintik. Megállapították, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége, a világ közvéleményének széles rétegei, földünk népei síkraszállnak a nukleáris háború megakadályozását célzó hatékony intézkedésekért. a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelési tárgyalások meggyorsításáért, a mielőbbi gyakorlati eredményekért, Ideértve a genfi leszerelési bizottságban folyó tárgyalásokat is. Ezt a célt szolgálják a szocialista országok javaslatai, amelyeket a leszerelési. mindenekelőtt a nukleáris leszerelési kérdésekben tettek. Ezek közül az ülés résztvevői szükségesnek tartják külön kiemelni a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, figyelembe véve annak jelentőségét a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésében, valamint azt, hogy az e kérdésről folytatott tárgyalások már közel voltak a befejezéshez. Az ülésen képviselt államok határozottan fellépnek azért, hogy haladéktalanul újítsák fel az erről kezdett, az Egyesült Államok kormánya által megszakított tárgyalásokat. Nyomatékosan felhívják az ösz- szes érdekelt felet, hogy a jóakarat és a politikai felelősség szellemében törekedjenek az említett szerződés mielőbbi megkötésére. Az ülés résztvevői ismét megerősítették, hogy államaik nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomfegyverektől mentes, béke- és együttműködési övezetek létrehozásának földgolyónk különböző térségeiben, beleértve Európát, többek között Észak-Európát és a Balkánt is. O A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei véleményt cseréltek más időszerű nemzetközi kérdésekről is, elsősorban azoknak a térségeknek a problémáival foglalkoztak, ahol katonai konfliktusok vannak és változatlanul veszélyes a helyzet. Különös aggodalmuknak adtak hangot a közel-keleti helyzet miatt. Szigorúan elítélték Izrael benyomulását Libanonba, az izraeli agressziót a palesztin és a libanoni nép ellen, a Nyugat-Bejrút polgári lakossága elleni kegyetlenkedéseket. Megállapították, hogy Izraelt kívülről nyújtott segítség és támogatás ösztönözte e cselekményben. Megerősítették országaik álláspontját, hogy fellépnek az izraeli csapatok azonnali, teljes kivonásáért Libanonból és követelték Libanon függetlenségének, szuverenitásának, egységének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a valóban tartós, igazságos és átfogó békés rendezés a Közel-Keleten megköveteli az izraeli csapatok teljes kivonását valamennyi, 1967 óta megszállt arab területről, beleértve Jeruzsálem keleti részét is. El kell ismerni a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve független államának létrehozására való jogát. E térség minden államának joga van ahhoz, hogy biztonságban és függetlenül éljen, hogy megszűnjön a hadiállapot és megteremtsék a békét az arab államok és Izrael között. Ki kell dolgozni és el kell fogadni a rendezés nemzetközi biztosítékait. SíkraOktóber 20—22-én a Lengyel Népköztársaság fővárosában Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának elnökletével megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. A katonai tanács munkájában a katonai tanács tagjai, valamint — vezetésükkel — a bolgár néphadsereg, a Magyar Néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege, a lengyel néphadsereg, a Román Szocialista Köztársaság hadserege, a Szovjetunió fegyveres erői és a csehszlovák szállnak azért, hogy e feladatok megoldására hívjanak ösz- sze nemzetközi konferenciát valamennyi érdekelt fél részvételével, ideértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, mint a palesztinai arab nép egyetlen törvényes képviselőjét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hasznos és fontos szerepet tölthet be ebben az ügyben. A külügyminiszterek hangsúlyozták országaik szilárd meggyőződését, hogy bármilyen bonyolultak is a vitás kérdések az államok között, semmi sem igazolhatja azokat a kísérleteket, amelyek az erő alkalmazásával, vagy az erővel való fenyegetéssel próbálják megoldani azokat. Csak politikai eszközökkel, tárgyalások útján és a nemzetközi jog elveivel és normáival való összhangban oldható meg minden nemzetközi vita. © Az ülésen képviselt államok hozzá kívánnak járulni a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez, és ezért szükségesnek tartják, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne terjessze ki tevékenységét új övezetekre Ázsiában, Afrikában, Latin-Ameriká- ban. A külügyminiszterek az ülésen megerősítették, hogy a VSZ tagállamai nem akarják kiszélesíteni szövetségük tevékenységi területét és hasonló állás- foglalást várnak a NATO tagállamaitól. Emlékeztetnek korábbi elvi állásfoglalásukra is a két katonai szövetség egyidejű feloszlatásával kapcsolatosan. A külügyminiszteri bizottság ülésének munkáját mindenekelőtt az a közös elhatározás jellemezte, hogy következetesen folytatják a békét, az enyhülést és a nemzetközi biztonságot szolgáló politikájukat. E politika célja a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása, az államok kapcsolatainak javítása, a konstruktív párbeszéd, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági, műszaki-tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztése, a népek óhajának megfelelően. Az ülés a kölcsönös elvtársi megértés és együttműködés szellemében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülése Prágában lesz. Ennek időpontját kölcsönös' megállapodással tűzik ki. * Púja Frigyes külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülésén, pénteken hazautazott Moszkvából. A repülőtéren A. Kovaljov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Púja Frigyes pénteken hazaérkezett Budapestre. Megérkezésekor a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. néphadsereg küldöttségei vettek részt. A katonai tanács megvitatta az egyesített fegyveres erők mindennapi tevékenységének egyes kérdéseit és megfelelő ajánlásokat fogadott el ezekkel kapcsolatban. Az ülés tárgyszerű; baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében és a testvéri hadseregek közötti szilárd egység jegyében zajlott le. A Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár vezette magyar katonai küldöttség pénteken hazaérkezett Varsóból. Qj ÓRA A NAGYVILÁGBAN Losonexi Pál Kuvaitba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al-Sabah sejknek, Ku- vait Állam emírjének a meghívására a közeljövőben hivatalos, baráti látogatást tesz Ku- vaitban.- * -----------Várkonyi Péter hazaérkezett a Szovjetunióból Pénteken hazaérkezett Budapestre Várkonyi Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására október 20—22-e között Moszkvában tartózkodott. Látogatása során Várkonyi Péter találkozott Borisz Pono- marjovval, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjával, és Konsztantyin Ruszpkovval, az SZKP KB titkáraival. Vélemény- cserét folytattak a két párt együttműködésének fejlesztése, valamint a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A szívélyes, baráti légkörű, s a teljes egyetértés jegyében lezajlott tárgyalásokon jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, és Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese. ♦ + PEKING: Befejeződött a kínai—szovjet külügyminiszteri konzultációk első fordulója — vált ismeretessé diplomáciai forrásokból pénteken Peking- ben. A hirt a kínai külügyminisztérium is megerősítette. A konzultációk október 5-én kezdődtek Leonyid lljicsov szovjet és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-helyettes között. A konzultációkat egy későbbi időpontban Moszkvában folytatják. + VARSÓ: A télre való felkészülés lényegesen jobb ütemben halad Lengyelországban, mint tavaly ilyenkor. Mindenekelőtt: van és lesz elég szén, sőt mint egy varsói sajtótájékoztatón elmondták, többre lehet számítani, mint bármikor máskor. A hő- és elektromos erőművek már most rendelkeznek az egész téli időszakra szükséges szénmennyiség háromnegyed részével. A nagyközségek raktártelepein jelenleg négyszer annvi szenet tárolnak, mint az előző év őszén. Mégis, az olyan nagyvárosokban, mint Varsó, Lodz, Lublin és Gdansk számítani kell az energiahiányra. Jóllehet fűtőanyag ezekben a körzetekben is van, az elektromos hőerőművek kapacitását azonban a korábbi években nem igazították hozzá kellő mértékben a nagyvárosok szükségleteihez. TOKIÓ: Négynapos látogatását befejezve pénteken elutazott Tokióból Suharto, Indonézia elnöke. Suharto megbeszéléseket folytatott Szuzuki Zenko leköszönő japán miniszterelnökkel d két ország — tá- gabban pedig Japán és az ASEAN — közötti problémákról. ♦ Leértékelték a dinárt A jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács pénteken hajnalban bejelentett döntése értelmében Jugoszláviában 20 százalékkal leértékelték a dinárt. Tanácskozott a Varsói Szerződés katonai tanácsa
