Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-23 / 291. szám
Korszerűbb szemlélettel A lakossági szükséglet jobb kielégítése a kisipar és a kiskereskedelem további fejlesztését igényli Szombati interjú Török Gyulával, az OTP ügyvezető igazgatójával Az új hitelfeltételek (4.) Beszélgetés a lakásgazdálkodásról Az életszínvonal-politikai célkitűzéseink eredményes megvalósításában fontos szerepet tölt be a magánkisipar és a kiskereskedelem. Pécsett 1140 kisiparos és 240 magánkiskereskedő vesz részt a lakossági ellátásban, szolgáltatási igényeinek kielégítésében. A magánkisipar végzi az összes lakossági szolgáltatás 22—23 százalékát, a magánkiskereskedelem az ösz- szes kiskereskedelmi forgalomban 2,2 százalékkal részesedik. A magánkisipar látja el a lakosság építőipari javító, karbantartó szolgáltatásainak 65- 70 százalékát, a mérték utáni ruha készítés,' javítás 40—45 százalékát, a gépkocsijavítás 12— 13 százalékát, a személyi szolgáltatások 17-18 százalékát, az egyéb ipari, javítási szolgáltatások 45-48 százalékát. A magánkiskereskedelemnek számottevő a részaránya a zöldséggyümölcs (18-20 százalék), a virág (30—40 százalék) és a használtcikk- (70—80 százalék) forgalmazásban. A magánkisiparosok túlnyomó többsége tehát szolgáltató tevékenységet végez. Az árutermelő kisiparosok részaránya 7—8 százalék, és nagyjából két szakmára, a vas- és faiparra koncentrálódik. Az utóbbi időben mind nagyobb szerephez jut a magánkisipar háttér jellege, az alkatrészgyártásba való bekapcsolódása. Jól szemléltette ezt a márciusban rendezett „Vevők vagyunk” kiállításon a magánkisiparosok jelenléte. Kedvezőbb feltételek Az MSZMP Pécs városi végrehajtó bizottsága megtárgyalta a magánkisiparosok és kiskereskedők helyzetét és szerepét Pécs lakosságának ellátásában. Megállapították, hogy az utóbbi évek állami intézkedései kedvező hatással voltak. 1980-ban Pécsett 200-zal gyarapodott az iparosok létszáma, 25 új magánkereskedés folytatására adtak ki engedélyt. Nőtt a főfoglalkozású és a mellékfoglalkozásként ipart gyakorlók száma, de azoknak az iparosoknak köre is, akik nyugdíjazásuk után folytatták tevékenységüket. Az OTP-kölcsön felvételi lehetőségek, a jövedelemadó értékhatáros módosítása, a tevékenység megkezdésekor! adó- kedvezmények, a fejlesztési, elhelyezési támogatások ösztönzőleg hatottak az üzletek, műhelyek bővítésére, építésére. Az elmúlt évben 3,5 millió forint OTP-kölcsönt vettek fel iparfejlesztésre, amelyből 1,6 milliót műhelyépítésre használtak fel. Az új kiskereskedők többsége saját erőből kialakított, a városképbe jól illeszkedő üzlethelyiségben, pavilonban folytatja tevékenységét. Az új jogszabályok a nyugdíjjogosultság megszerzésének kiterjesztését, betegség esetén táppénzellátást tesznek lehetővé. Ezek a jogszabályok nagyobb teherviselést is rónak az érintettekre és gondokat okoznak az alacsonyabb jövedelmű, a szolgáltatásban résztvevő kisiparosok és a mellékfoglalkozásként ipart gyakorlók körében. De ezek az intézkedések a magasabb terhek mellett is a kisiparosok, kiskereskedők szociális feltételeinek javítását segítik elő. A magánkereskedők és ipartevékenységet gyakorlók számának növekedése ellenére egyes szakmákban nincs elég iparos, kereskedő. A bádogos, bognár, cipész, cserépkályhós, hangszerész, kádár, kovács, látszerész, szűcs szakmában a helyzet romlik azért is, mivel a szakmunkásképző intézetek csak legalább 10 jelentkező esetén szervezik meg a képzést. így a kevés számú érdeklődőnek sincs lehetősége a szakmunkásbizonyítvány megszerzésére. Az építő ágazatba tartozók magas számaránya ellenére a lakás- karbantartási igényekhez képest nincs elég ács, tetőfedő, vízvezetékszerelő, burkoló, bádogos, üvegező. A kisiparosok, kiskereskedők elhelyezkedése a város területén nem kiegyensúlyozott. Legnagyobb létszámban a város központjában dolgoznak, kevésbé ellátottak a város perem- kerületei. A városkörnyéki községekben hiányzik az alapvető szolgáltatási igényt kielégítő iparos. Az utánpótlás általában nem megfelelő. 92 iparos 138 tanulót képez. S nem biztos, hogy ezek a tanulók a kisipari tevékenység területén fognak elhelyezkedni. A lakosság elismerése A városi párt-végrehajtóbizottság megítélése szerint a lakossági ellátásban részt vevő iparosok, magánkereskedők megfelelő minőségű munkával, áruval, a határidők betartásával, a fogyasztók által is elfogadott árakkal teljesítik feladatukat. Az építőiparosok egy része a lakáskarbantartó szövetkezettel közösen fenntartott megrendelő irodában válik elérhetővé. A KIOSZ helyi csoportja kiadványában adott tájékoztatást az iparosok telephelyéről, tevékenységi köréről. Úgy véljük, még nagyobb propagandát kellene folytatni elsősorban azért, hogy a lakosság megtudja, ügyes-bajos javítási, szolgáltatási igényeinek kielégítésére hová, melyik kisiparoshoz fordulhat. A kiskereskedők egyedi áruikkal, helyi árualapok igénybevételével, sajátos ízekkel bővítik kínálatukat. Tevékenységük azt is bizonyítja, hogy lehet kereskedni. A magánvendéglátó egységek látogatottak, sajátos ételkínálattal állnak a lakosság rendelkezésére. A magánkiskereskedői létszám növekedése, a szerződéses üzemeltetés, valamint a bérleti rendszer szélesebb körűvé válása a nagykereskedelmi és iparvállalatokkal történő jobb partnerkapcsolat kialakítását és az ellátók rugalmasabb munkáját is megköveteli. A lakosság elismerését élvező kisiparosok, kiskereskedők és a lakosság érdeke azt kívánja, hogy az érdekképviseleti szervek határozottabban lépjenek fel a hanyag munkát végzőkkel, a fogyasztók megkárosítóival szemben. Az iparosok, kiskereskedők túlnyomó többsége eleget tesz kötelezettségeinek az állammal szemben. Van viszont egykét notórius, adóhátralékkal rendelkező, aki megfeledkezik arról, hogy az ipargyakorlás megfelelő feltételekkel nemcsak állampolgári jog, hanem kötelezettségekkel is jár. A kisiparosok egy része kapacitását nem használja ki teljes mértékben, mivel a progresszív adózás nem ösztönzi őket magasabb teljesítményre. Pedig az építőipari kapacitások szűkössége és a belvárosi rekonstrukciós munkák miatt szükség volna a kapacitások teljesebb körű kihasználására. A végrehajtó bizottság úgy ítéli meg, hogy a kisiparosság, kiskereskedők helyi érdekképviseletei megfelelően foglalkoznak a kisiparosok, kiskereskedők, valamint a szakmunkástanulók ügyeinek intézésével. A megfelelőbb tájékoztatás, a termelést, értékesítést segítő tevékenységük (anyag-, áru- és eszközellátás szervezése) jól szolgálja a kisiparosok, kiskereskedők érdekeit. A helyi érdekképviseleti szervekben, a szakosztályi munkákban közel 150 iparos és kereskedő teljesít társadalmi megbízatást. Szép számban dolgoznak ezen a területen párttagok. Különösen fontosnak ítéljük meg a kisiparosok és kiskereskedők körében tevékenykedő MSZMP-tagok szerepét. Sokat tehetnek a tudatformálásban, pártonkívüli társaik befolyásolásában és abban, hogy még jobb munkával, még több áruval állhassanak a lakosság rendelkezésére. Hosszú távon A végrehajtó bizottság állás\ foglalásában rögzítette, hogy a lakossági szükségletek jobb, teljesebb kielégítése igényli a magánkisipar-kiskereskedelem továbbfejlesztését. Nagyobb gondot kell fordítani egy korszerűbb szemlélet alakítására a kisipar-kiskereskedelem tevékenységének megítélésében. A társadalomban betöltött helyüket és szerepüket munkájuk társadalmi hasznossága alapján kell megítélni. A városi párt-végrehajtóbizottság álláspontja: „A szolgáltatások, az áruellátás javításához a kisiparosok és kiskereskedők munkája nélkülözhetetlen. Tevékenységükre tar. tósan és hosszú távon számít a társadalom.” Azért, hogy legyen elegendő szolgáltatást végző iparos a magasabb szakképzettséget igénylő és hiányszakmákban, még jobban kell ösztönözni a kisipari tevékenység gyakorlását és a tanulóképzést. Javítani, növelni kell a kisipari tevékenység propagandáját A korszerű szemléletnek a kisiparosok és kiskereskedők ügyeit intéző szerveket is át kell hatnia. A városi tanács szakigazgatási szerveinek az ipar gyakorlása, a kereskedelmi engedélyezés érdekében hozzájuk fordulók ügyeit gyorsan kell intézniök. A lehetőségükhöz mérten támogatniok kell az üzletek, műhelyek létrehozását, Helyiségek építési, bővítési területek biztosításával kell segíteniök az ellátást, szol. gáltatást javító kezdeményezéseket. A tanácsi szerveknek meg kel találniuk azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a kispiarosoknak belvárosi rekonstrukcióba való bekapcso. lódását. Itt elsősorban az adó. politika még rugalmasabb alkalmazására, az építőkisiparosok ösztönzésére, érdekeltségük megteremtésére van szükség. Az ipargyakorlás folytatásának ellenőrzése, a fogyasztói érdekvédelem biztosítása a ta. nácsi szakigazgatási szervek feladata. Az ellenőrzések a fo. gyasztók érdekét szolgálják. A hatósági eszközök alkalmasak a jogtalan haszonszerzés megakadályozására, a munkával nem arányos jövedelemszerzés meggátolására, a fogyasztói érdekvédelem biztosítására. A kisipar, kiskereskedelem érdekképviseleti szerve a KIOSZ és KISOSZ, Szervezzék, irányítsák a szakmai továbbképzést, a tanulóképzést. Biztosítsák még hatékonyabban a tájékoztatást, a kisiparosok, kiskereskedők érdekvédelmét. Fejlesszék az anyag- és áru- beszerzést segítő tevékenységüket. A KIOSZ jó úton indult el, amikor az építőiparosok munkavállalásának koordinálását kezdeményezte. Szükséges a szolgáltatások igénybevételi lehetőségét ismertető tájékoztatók kiadása és az érdekképviseleti szervek által történő propaganda to. vábbfejlesztése. Jó munkával Az iparosok, kereskedők közéleti tevékenysége a szakosztályi munkában, a Hazafias Népfront munkájában való részvételben és párttagoknak a területi pártszervezetekben végzett munkájában valósul meg. Megvizsgáljuk a kisiparosokat, kiskereskedőket tömörítő önálló pártalapszervezetek létrehozásának feltételeit. A feltételek megléte esetén megalakítjuk az önálló pártalapszerve- zeteket. A városi pártbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a magánkisipar, kiskereskedelem fejlődését. Nemcsak a kisiparosok, kiskereskedők politikai megítélésének megváltoztatására teszünk meg mindent, hanem a továbbfejlődést biztosító feltételek megteremtésében is. Azt kérjük a kisiparosoktól, hogy a lakosság megelégedésére végzett jó munkájukkal, áruikkal biztosítsák a kisipar és kiskereskedelem továbbfejlesztésére hozott politikai döntések megvalósítását. Dr. Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára Török Gyulától, az OTP ügyvezető igazgatójától, a lakás- építési és -hitelezési igazgatóság vezetőjétől elsőként azt kérdezzük, hogy melyek a lakásépítés, illetve lakásvásárlás új hitelfeltételei. — Lényeges változás — mondotta —, hogy ezentúl a lakásépítés pénzügyi feltételeiben nem kell a különböző településpolitikai célokat, építési formákat kiemelten figyelembe vennünk a hitelezésnél. Ugyancsak megszűnik a foglalkozástól függő kiemelt hitelnyújtás és állami támogbtás gyakorlata is. Nem teszünk különbségeket a telepszerű, egyedi és csoportos korszerű lakásépítés között, s nem lesz különbség az állami vállalati munkásnak adható állami támogatás, valamint az egyéb kedvezményes akciók állami gazdaságok dolgozói, pedagógusok stb. részére szóló kedvezmény — között. A javuló pénzügyi feltételekkel (szociálpolitikai kedvezmény kiterjesztése a családi- ház-építőkre, magasabb hitel), ugyanis értelmetlen lett volna ezeket fenntartani, mivel az új feltételek őkét is kedvezőbb helyzetbe hozzák. Az állami vállalatok munkásainak dotációját viszont a vállalatok válthatják ki kamatmentes kölcsönnel^ vagy vissza nem térítendő támogatással. Csökken a családiház-éoítés és több szintes lakásépítési formákban nyújtott hitelöszegek közötti különbség, egységessé válik a kamatláb és a hitelek visszafizetési ideje. Ez növeli a lakáshoz jutás társadalmi esély- egyenlőségét, s egyben réqi társadalmi probléma oldódik meg. Új dolog az is, hogy az adható hitel összege aszerint változik, hogy mekkora a család, ami a jelenlegi rendszernél lényegesen igazságosabb. — A meglévő ellentmondásokat feloldják-e az új intézkedések? — Igen, azzal, hogy a kis és nagy lakásokhoz ezután nem azonos összegű a hitel felső határa. Jelenleg például több szintes építésnél 320 ezer forint. Ez egy kisméretű lakás értékének a jogszabályban lehetővé tett 75 százalékos hitelezési aránya. Ugyanakkor már egy-két szobás lakás esetén mintegy 50 százalékos, ha ennél nagyobb lakást építenek vagy vásárolnak, az arány fokozatosan csökken. Most ezt a problémát az új hitelezési gyakorlat megoldja. Az alaphitel és az adható nagyobb kamatú kiegészítő bankkölcsön az eddigi hitelezési rendszerhez képest ugyancsak új lehetőségeket nyújt. Azok számára, akik család- nagyságukhoz mérten átlagos minőségű lakást építenek, vagy vásárolnak, az alaphitel lehetővé teszi, hogy a jogszabályban előírt kötelező saját részből (általános esetekben több szintes építésnél 30 százalék, családiház-építésnél 40 százalék), valamint az adható állami támogatásból (szociálpolitikai kedvezmény) megvalósíthassák terveiket. Akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb lakást akarjak, kiegészítésként bankhitelt vehetnek fel, természetesen nagyobb kamattal és rövidebb visszafizetési határidővel. Fontos változás, hogy az alapkölcsönt és a kiegészítő bankkölcsönkérelmet az OTP egyénenként bírálja el, figyelembe véve a hitelt igénylő jövedelmét, és vagyoni helyzetét. A fizetőképesség vizsgálata tehát az eddiginél nagyobb szerepet kap. — Mi teszi ezt szükségessé? — Az, hogy az új szabályok a jelenleginél összegükben is és a hitelfajták formáját tekintve is több lehetőséget adnak, például kezes vagy kezesek bevonására, a hitelvisszafizetés biztosítékaként. Ezt eddig hosszú lejáratú hiteleknél általában nem igényeltük. El lehet tekinteni a kezességtől, ha a hitelt felvevő személy vagy család jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. — Melyek azok a szociálpolitikai elemek, amelyek a hitelnyújtásban számításba vehetők? — Legfontosabb, hogy az a szociálpolitikai kedvezmény, amelynek összege gyermekenként 30 ezer forint eltartott családtagonként 20 ezer forint, kiterjed majd a családiházépítőkre is. A jogszabályok lehetőséget teremtenek az OTP- törlesztés részleteinek átmeneti — ötéves — mérséklésére, illetve bizonyos esetekben másfél, kétéves felfüggesztésére. Ezekben az esetekben például elfogadható ok a sorkatonai szolgálat, a gyes, a rokkantság stb. Fontos, hogy segítsük a fiatal házasokat, három- és több gyermekes családokat. Ezek esetében indokolt lehet az általános elvektől eltérő hitelezés is. — Milyen szerepe, munkája van az OTP-nek az előtakaré- kosságban? — Az előtakarékosság egyik legismertebb és legközkedveltebb -formája az ifjúsági takarékbetét. Ez igen kedvező feltételeket teremt a fiataloknak, mert az elhelyezett betét uán magasabb összegű kamat jár. Lakásépítés, -vásárlás esetén ezzel egyező összegű, hosszú lejáratú kölcsönt kaphatnak kedvezményes kamatozással (3 százalék), az egyébként adható hitel felső határ összege felett. A tanácsoknak is joguk lesz átmeneti lakások kiutalásakor a bérlőt előtakarékosságra kötelezni. Vagy a jobb és nagyobb lakásba való költözést csak akkor teszik lehetővé, ha az ehhez szükséges összeget rendszeres takarékossággal gyűjtik össze. Az OTP jelenleg foglalkozik különböző előtaka- rékossági formák kidolgozásával, amelyek lakásépítésnél, -vásárlásnál hitelfelvételi előnyökkel járna. — Az, OTP-nek, mint „népbanknak meonövekszik-e a munkája az új lakáspolitikai törekvések szolgálatában? — Az Országos Takarék- pénztár munkája összetettebb., felelősségteljesebb lesz. Minden hitelbírálat egyedivé válik, hiszen az eddigi gyakorlattal szemben — amikor is a hitelek nagy részét garantáltan nyújtottuk — vizsgálja a hitel- igénylő családok létszámát, jövedelmi, vagyoni helyzetét, tehát a családok hitelképességét. Ez nyilvánvalóan több és más jellegű munkát- jelent; ennek ellenére szeretnénk elkerülni a hitelbírálatok átfutási idejének növekedését. Az új hitelfeltételek szélesebb körű, változatosabb hitel- felvételi lehetőségeket nyújtanak. Ezért nyilván nagyobb lesz a kísértés a minél nagyobb eladósodásra. Úgy érezzük, a takarékpénztár felelőssége abban is megnyilvánul, hogy megakadályozza a lakosság mértéken felüli eladósodását, mivel az a családok létbiztonságát veszélyeztethetné. Szeretnénk, ha óvatosságunkat, józan , ítélőképességünket a lakosság megértéssel fogadná, mert csak így alakulhat ki a lakásépítők, -vásárlók és a takarékpénztár helyes, a társadalmi célokkal is egybevágó partneri kapcsolata. Cserhalmi Imre Fazekas Tibor pécsi kisiparos kertvárosi, modern gépekkel berendezett forgácsoló műhelyében exportra kerülő berendezések alkatrészeit készíti. Szállít az ÉPGÉP-nek, a Szellőzőműveknek, a BCM-nek, a kaposvári MEZOGÉP-nek és a Szigetvári Cipőgyárak. Fotó: Kopjár Géza
