Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-22 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt flOPlO XXXIX. évfolyam, 290. szám 1982. október 22., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Bankrablás Torinóban (2. oldal) Vödrök helyett vízvezeték (3. oldal) Háztáji (6. oldal) Parkosítás Lvov-Kertváros- ban. (Tudósítás az 5. ol­dalon). Túlterhelés vagy igénytelenség A z elektronikai részegy­ségeket gyártó szalag afféle reprezentatív mintaüzemnek számított a vállalatnál. Ha látogatók, netán külföldi vendégék ér­keztek, többnyire ide vezet­ték őket, mondván: lássák, milyen korszerűek a termelés módszerei. A tágas, jól vilá­gított, a színdinamika szerint kellemes árnyalatokra pin- gált üzemcsarnok valóban impozáns látványt nyújtott. A. szalag mentén ülő — több­nyire a fiatalabb korosztály­hoz tartozó — lányok, asszo­nyok fehér köpenyben, iga­zán üdítő, kellemes hatást keltettek. Az égett olaj sza­gát árasztó forgácsoló üzem­részben, a zajos, piszkos présműhelyben, vagy a mér­ges párákat lehelő galván- üzemben dolgozók többsége irigységgel gondolt az elektronikai szalag mellett szorgoskodó társaikra, sze­rettek volna a kivételezettek közé tartozni. Az üzemi orvosi rendelő­ben mégis a fehér köpenyesek közül fordultak meg a leg­többen. Habár munkájuk fi­zikailag nem volt nehéz,- s tiszta, egészséges környezet­ben dolgoztak, az átlagosnál gyakoribbak voltak kisebb- nagyobb idegrendszeri pana­szaik. Az üzemi orvos hamar kiderítette az oko4. Mivel ezt a fajta összeszerelési munkát lehetett a legapróbb részle­tekre felbontani, leegyszerű­síteni, s ugyanakkor felgyor­sítani, a szalag mellett dol­gozók közül többen megle­hetős stresszben töltötték el a műszakot. Hiszen néhány perc alatt kellett minden munkahelyen a meghatáro­zott műveleteket elvégezni. S nem minden ember egyforma képességű. Van, akinek gyor­sabban jár a keze, ügyeseb­bek a mozdulatai, mások ki­csit lassúbb tempónál képe­sek csak figyelni arra, hogy minden forrasztás, a csava­rok valamennyi illesztése az előírt minőségű legyen. • A példa csupán azt kíván­ja érzékeltetni, hogy termelő vállalatainknál ma is gyako­ri egyfelől a túlterhelés, másfelől bizonyos igénytelen­ség. Az előbbi olyan techno­lógiáknál, . munkafolyamatok­nál, melyeknek a szabályozá­sa. egyszerű, ahol a teljesít­mény mérése körmyű. Ahol viszont nehezebb a valósá­gos teljesítmények ellenőrzé­se, ott jóval lazábbak a kö­vetelmények. A szóban forgó szalagon például, ha javítani­valója akadt a tmk-nak, arra is volt idejük a karbantartók­nak, hogy kedélyesen eltré­fálkozzanak a szalagon dol­gozó nőkkel. Órabérben dol­goznak,- nem hajtotta őket a normaidő. Előfordul persze, hogy át­meneti munkaerőhiány kész­tet arra, hogy.a dolgozókét, sőt három emberre szabott feladatot vállal. Van, akit ambíciója hajt. Mert kell a pénz az épülő családi ház­hoz, vagy a rég áhított kocsi­ra gyűjt, s nincsen olyan túl­óra, különmunka, amit el ne vállalna. A vezetők között nem ritka, aki nélkülözhetet­lenségét azzal bizonyítja, hogy mindent maga intéz el. Még azt is, -ami beosztottjai­nak közvetlen hatáskörébe tartozik. S hol lehet tetten érni az ellenkező végletet: az igény­telenséget? Legfőképp a nemtörődömség, a kényel­messég szüli. Nyílt titok, hogy jó' néhány építőipari vállalóinál,' építésvezetősé­gen miért nem sikerült idő­ben bevezetni az egyösszegű munkautalványozást. Pedig a megszokottnál sokkal terme­lékenyebb és jobb minőségű munkára ösztönöz, csakhogy az építésvezetőknek szaporít­ja a gondjait. Ilyen elszámo­lási rendszer mellett az épí­tőipari brigádok tagjai meg­követelik a jól előkészített munkaterületeket, a zökkenő- mentes anyagellátást, hiszen minden terméketlen percet pénztárcájuk bánná. S aki nehezen tud gondoskodni a folyamatos munkáról, annak egyszerűbb, ha lazább, ke­véssé ellenőrizhető elszámo­lási rendszerben dolgoznak a beosztottjai, csak őt hagyják békén. Szubjektív emberi gyengeségek is együttjárnak az igénytelenséggel. A túl­zottan „jószívű" vezető kerüli a konfliktusokat, nem tud nemet mondani, utasitani, mindenki Szemében „jó fő­nök" akar lenni. Persze, hogy visszaélnek „jóságával", s mindenki ott „lazít”, ahol csak lehej. V égeredményben mind­két véglet káros követ­kezménnyel jár. A túl­terhelés kapkodást, figyel­metlenséget idéz elő. Ered­ménye: selejt, de a szeren­csétlen körülmények össze­játszása akár üzemi balese­tet is okozhat. A munkafe­gyelem lazulása pedig előbb- utóbb pontatlan technológiá­hoz, felületes munkához ve­zet, vagyis az igénytelenség­hez. Ráadásul mérgezi a munkahelyi légkört is. Túl sok idejük marad az embe­reknek egymást figyelni, a szomszéd gép, vagy íróasztal mellett lévő dolgával törődni a maguké helyett. S mivel ilyen szituációban mindig vannak „kedvezményezetteb- bek”, akik többet engedhet­nek meg maguknak, nem kell magyarázni, hogy miért'rom­lik meg egy-egy közösség légköre. A túlterheltség, vagy az igénytelenség egyaránt árul­kodó jel. Valamilyen formá­ban a szervezetlenség bújik meg mögötte. A dinamikus, hatékony, jól szervezett mun­ka- viszont jó közösségi han­gulatot teremt, kibontakoz­tatja a dolgozók készségeit, növeli szorgalmát, s mindez tanúsítja, hogy az ilyen mun­kahelyeken előrelátó, ráter­mett a vezetés. Francia-nyugatnémet csúcs Bonnban Helyzetkép fegyelemről Magasabb követelmények a vállalati belső ellenőrzéssel szemben A belső ellenőrzés — képletes fogalmazással — egy hangszer a vállalati koncertben, ezt a hangszert pe­dig, a jó ősszhangzat érdekében, még szebben kell megszólaltatni. A vállalati és szövetkezeti belső ellenőrzésnek a legfőbb vállalati célok érdekében, a hatékonyságot elő- mozditandóon kell tevékenykednie, s nem megrekedni- a nemkívánatos jelenségek bemutatásánál, hanem feltárni és rámutatni az okokra, s ezek ismeretében megmutatni a kive-- zető utat... Francois Mitterrand francia államfő csütörtök délután két­napos, hivatalos látogatásra c Német Szövetségi Köztársaság­ba érkezett. A bonni kancellári hivatal előtt lezajlott katonai tisztelet- adás után Mitterrand czonnal megkezdte tárgyalásait ven­déglátójával, Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. A francia elnök kíséretéhez tartozó Claude Cheysson kül ügyminiszter, Charles riernu hadügyminiszter, akik már csü­törtök délelőtt Bonnban tartóz: kodtak, ez alatt a többi szak- miniszterrel együtt nyugatné­met kollégáikkal folytattak megbeszélést. Helmut Kohl ezt követően Pierre Mauroy francia minisz­terelnökkel tartott négyszem­közti megbeszélést. A nyugatnémet kancellár az esti órákban díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Schaum­burg palotában. A sorrendben negyvenedik nyugatnémet—francia . csúcs­találkozó középpontjában a két ország gazdaságpolitika! és katonai együttműködése áll. A két fél emellett kiemelten akar foglalkozni a kelet—nyugati együttműködéssel és a Közös Piacon belüli helyzettel. A biztonságpolitikai és gaz­dasági kérdések álltak a negyvenedik francia—nyugat­német csúcstalálkozó első na­pi tárgyalásainak középpontjá­ban. Francois Mitterrand fran­cia elnök és Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár nagy fi­gyelmet szenteltek a két ország katonai együttműködésének, mivel azonban az érdekek szá­mos téren eltérnek egymástól, egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel. Bonni értesülések szerint Franciaország azt szeretné ha a nyugatnémet fél növelné hozzájárulását az NSZK terüle­tén állomásozó francia csapa­tok fenntartási költségeihez, ellenkező esetben Párizs eset­leg csökkenti e csapatok lét­számát. A francia kormány vál­tozatlanul szorgalmazza bizo­nyos fegyverfajták közös kifej­lesztését, Bonn azonban — kü­lönböző gazdasági okokból — énnek eddig csak részben *ett eleget. S végül — jól értesült bonni megfigyelők szerint — Franciaország esetleg hajlan­dó lenne 350 kilométer ható- távolságú nukleáris rakétái­nak egy részét az NSZK terü­letére telepíteni, hogy azok ne az NSZK-ra, hanem a Varsói Szerződés tagállamaira irá­nyuljanak. Mivel azonban ez nem á NATO keretében, ha­nem kizárólag francia fennha­tóság alatt történne, érzéke­nyen érinti a nyugatnémet szu­verenitást. A nyugatnémet ha'dügyminisztérium minden­esetre Határozottan cáfolta azokpt a híreket, hogy nyugat­német beleszólási joggal a jö­vőben francia neutronfegyve­reket kívánnának beépíteni a közös „előretolt védelembe".. A tárgyalásokon kiemelkedő helyet ■ foglaltak el a Közös Piaccal és a kétoldalú együtt működéssel összefüggő gazdá­sági kérdések is. Mitterrand sürgette a kereskedelmi mér­leg egyensúlyba hozását, vagy legalábbis javítását Párizs szá­mára. Rendkívüli állapot Ecuadorban Havannába érkezett je­lentések szerint Osvaldo Hurtado Larrea ecuadori elnök szerdán az ország egész területére kihirdette a rendkívüli állapotot, te­kintettel a kormány leg­utóbbi gazdasági intézke­dései miatt kibontakozott népi megmozdulásokra. A hivatalos rendelkezés magában foglalja a helyi idő szerint 22 órától 06 óráig tartó kijárási tilalmat és az utcákon rendezendő tüntetések betiltását. Hurtado elnök a ható­ságok rendeletét néhány órával azelőtt hozta nyil­vánosságra, hogy meg­kezdődött volna a dolgo­zók egységfrontja által meghirdetett 24 órás ál­talános sztrájk. Az ellenőrzés* időszerű kér­déseiről, a pénzügyi-gazdasági vizsgálatok tapasztalatairól volt szó tegnap a pécsi Technika Házában, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete ren­delvényén. A szép számmal megjelent pénzügyi szakember előtt a Pénzügyminisztérium ré­széről Badacsonyi György és dr. Buzánszky József, a Bara­nya megyei Ellenőrzési Igazga­tóság vezetője vázolta a belső ellenőrzéssel szemben ez idő szerint támasztott magasabb követelményeket. Ezzel össze­függésben dr. Buzánszky -József ismertette az igazgatóság pénz-. ügyi-gazdasági ellenőrzéseinek sokféle tapasztalatát és tanul­ságait. Előadásának abból a részéből idézünk, melynek során a szerződéses fegyelem helyze­téről szólt. A vállalatok közötti szerző­déskötések időtartamát tekintve növekvő számú az éves. illetve a hosszabb távú megállapodás, más esetekben a negyedévre kötött szerződések sem biztosí­tanak havi ütemes szállítást. Ami a szerződések tartalmát illeti, _ elsősorban az árak meghatározása nem megfelelő. Vagy nem állapodnak meg az árban, vagy annak meghatáro­zásánál nem tanúsítanak kellő előrelátást. Ezért esetenként ér­vénytelenek, vagy gyakorlati módosításuk szükséges. Általá­ban az iparban fordulnak elő különféle szabálytalanságok, mind a teljesítmények elszámo­lásánál, mind a szerződésköté­seknél. A vizsgált kör felénél a kivitelezők a munkát érvényes szerződés nélkül' végzik. Az ütemes szállításra a vizs­gált vállalatok mintegy három­negyede vállalkozott. Az üte­meket azonban sok esetben a szállító, s nem a vevő igé­nyeinek megfelelően határozták meg, néhány esetben az ütemes szállítás esetén további felárak felszámolására került sor. A kötbér, a kártérítés kikötése gyakoribb a korábbinál, de nem általános. Előleg, illetve fog­laló kikötése nem jellemző. Vál­tozatlanul gyakori a szerződé­sek módosítása, az eredetileg kikötött minőségmódosításra gyakorlatilag azért nem kerüli sor, mert a vevők hajlandók a rosszabb minőségű árut is át­venni. A szerződések teljesí­tése nem javult. A szerződés- módosításra jellemző, hogy azokat sem teljesítik megfele­lően, többnyire eltérő határ­időben, minőségben, választék­ban. A beruházásoknál jellemző a tervek módosítása, a közbe­eső tervszolgáltatás, illetve az adatszolgáltatás elmulasztása, az engedélyek biztosításának késedelme. Ami az igényérvényesítés kérdését jelenti, a szerződés­szegés jogkövetkezményeit ál­talában a szerződések módosí­tásával hárítják el. Csak min­den második gazdálkodóra jel­lemző a következetes igényér­vényesítés. M. 2. Ezen a héten kezdte meg a költözést a kertvárosi Nevelési Központ Művelődési Háza az új központi épületébe. Jelenleg a mintegy 12 millió forint értékű technikai berendezések szerelését végzik, s készül a 360 férőhelyes színházterem színpada. Képünkön: az ország legnagyobb fonotékájának hangtechnikai berendezését szerelik. Proksza László felvétele / a szerződéses

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom