Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-02 / 270. szám

Hírek A szocialista országok életéből Kuba Bayamóban, konflison A kubai slágerlistán hónapo­kig az élen áll a „Bayamóban, konflison" című dal. A spanyol gyarmati időszak relikviája, a konflis, múzeumi darab lett Kubában. Bayamo kivételével. Itt több tucat is szállítja a sé­tálni vágyókat. Egyszerűen taxi-pótlék. A kocsik harmonikusan il­leszkednek a nagymúltú város történelmi hangulatához. Ba- yamót a spanyolok még a 16. százed elején alapították, Ku­ba harmadik településeként. Hosszú ideig a szigetország fő­városa volt. Itt robbant ki az első függetlenségi háború Car­los Manuel Cespedes vezetésé­vel a spanyol gyarmatbiroda­lom ellen, 1868-ban. Ekkor komponálta a város szülötte, Perucho Figueredo azt a dalt, amely Kuba himnusza lett. Ma e két hazafi szobra díszíti a százezer lakosú város főterét. Idén nyáron, o július 26-i évforduló alkalmával a Havan­nától 843 kilométerre keletre fekvő Bayamo új városrészé­ben emlékművet avattak. Kor­szerű, hat-, nyolcemeletes pa­nelépületek fogják közre De- larra kubai szobrászművész mo­numentális, 25 méter széles és 16 méter magas alkotását, amely a függetlenségi hábo­rúk majd a diktatúra elleni forradalom kiemelkedő szemé­lyiségeit örökíti meg. Bayamo - Kuba öt évvel ezelőtti, új adminisztratív felosztása óta — Granma megye székhelye lett, s büszkén tekinti sajátjának a Sierre Maestre harcosait, Fidel Castrót, Che Guevarát és a többieket. Hiszen Fidelék a Granma hajóval ebben a kör­zetben szálltak partra a Ba­tist a diktatúra elleni végső harc kezdetén. A konflisok Bayamo múltját idézik, ám a város, különösen amióta megyei székhely rang­jára emelkedett, gyorsan fejlő­dik. Az idén hét hónap alatt pél­dául több mint kétezer lakást adtak át és csatornázták a húszezer lakosú külvárost, ame­lyet a helybéliek a múltban „Malária" néven emlegettek. Ez a hatalmas munkp az újon­nan alapított kerámiai kombi­nátnak volt köszönhető. A há­rom gyáregységből álló nagy- vállalat kielégíti a környék építőanyag-szükségletét és emellett évi 500 kilométernyi csővezetéket gyárt. Humberto Suarez igazgató vezetett végig a kombináton: Kubában ez a második ilyen nagykapacitású kombinát; olasz és spanyol technológia alapján szerelték össze, mindössze 210 ember kell az automatizált gépek ke­zeléséhez. Ugyancsak jelentős beruhá­zással korszerűsítették a baya- mói tejüzemet. A Dániától vá­sárolt gépsorokról 17 féle tej­termék. köztük évente 500 ton. na sajt kerül ki. Roberto Damian megyei párttitkárral a hatszáz ágyas új kórház tanácskozótermében találkoztam. Szabadkozott, hogy a város háromszáz sze­mélyes szállodájának megnyi­tása késik, a kórház sürgősebb volt. Bayamo és környéke, a mai Granma megye, hagyományo­san mezőgazdasági jellegű volt. Az ipartelepítéshez csak a legutóbbi két évtizedben kezd­tek hozzá. A aárttitkár szerint a megye fejlődése szempontjá­ból a legfontosabb, hogy a forradalom győzelme óta meg­nyitott közép, és felsőoktatási intézményekben mind nagyobb számban képezhetnék szakem­bereket. Jellemző adat, hogy csupán a legutóbbi öt évben Granma megyében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szá­ma 40, a középiskolásoké pe­dig 80 százalékkal növekedett. Ortutay L. Gyula NDK Az oktatás, nevelés eredményei Az NDK-ban az oktatás alap­ja a tízosztályos általános is­kola, amelynek tantervében — osztályonként változóan — ösz- szesen 18 tantárgy szerepel. A német nyelv, a matematika, a rajz, a zene, a sport minden osztály órarendjében megtalál­ható, az orosz nyelv az ötödik, o második — fakultative vá­lasztható — idegen nyelv pedig a hetedik osztálytól kezdve sze­repel a tanmenetben. Ugyan­ekkor kezdődik meg a politech­nikai oktatás, amelynek életkö- zeliségét az üzemek segítő tá­mogatása biztosítja. A fiatalok többsége — mint­egy 85 százalékuk — az általá­nos iskola elvégzése utón szak­mát választ és kétéves képzés­ben vesz részt. A többiek kö­zépiskolába mennek, majd az érettségi után főiskolán, egye­temen folytatják tanulmányai­kat. A dolgozó fiataloknak és fel­nőtteknek ugyancsak sokféle lehetőségük van a továbbtanu­lásra, műveltségük, ismereteik gyarapítására. A továbbképzés e formájában a felsőoktatási intézmények mellett részt vesz­nek az ún. népfőiskolák is. A testileg-íelkileg károsult gyermekek számára különleges szakosított iskolák állnak ren­delkezésre, ahol állapotuknak, képességeiknek megfelelően, orvosi ellenőrzés mellett folyik az oktatás. Az NDK-ban jelen­leg több mint félezer ilyen isko­la van. Hogy mit jelent mindez a gondoskodás napjaink valósá­gában, azt számadatok hosszú sora igazolja. A csaknem 6000 általános iskolában jelenleg 180 000 ta­nító, illetve szaktanár tevékeny­kedik. 1976 óta évente mintegy 8000-rel gyarapszik a pedagó­gusok száma. Hat tudomány- egyetem, két műszaki egyetem, egy zeneművészeti főiskola, 29 tanítóképző és kilenc pedagó­giai főiskola készíti fel őket hi­vatásukra. Az általános iskolai tanulók száma jelenleg 2,4 millió. Egy- egy osztály átlaglétszáma 22,7 fő. Az oktatás 114 600 tante­remben folyik, ezek közül 69 700 a szaktanterem. 1985-ig további 13 500 tanterem és 750 új tornacsarnok építését terve­zik. A tanulók háromnegyede részesül rendkívül jutányos is­kolai étkeztetésben. Az NDK kormánya nagy gondot fordít az oktatási feltételek állandó javítására. 1980-ban például 9,8 milliárd márka állami tá­mogatást biztosított a közokta­tás céljaira. A pedagógusok jó munkáját tükrözi a fiatalok tanulni vá­gyása, érdeklődése: a gyerme­kek és fiatalok kétharmada rendszeresen olvas, 36 száza­lékuk múzeumba, 60 százalékuk színházba jár és több tízezer a különféle szakkörök, sportegy­letek, iskolai művészeti együt­tesek száma. Az általános műveltségi szint így évről évre emelkedik. 1970- ben a dolgozók 55 százaléka rendelkezett szakképzettséggel, ma több mint 80 százalékuk. Az utóbbi öt évben 1,5 millió dol­gozó vett részt rövidebb-hosz- szabb távú továbbképzésben, s ennek során nemcsak a főisko­lát, egyetemet végzettek száma nőtt meg, de a szakmák mes­tereié is: ez idő alatt 310 400- an szereztek magasabb minősí­tésű szakmunkás-bizonyítványt és 75 000-en érdemelték ki a szakma mestere címet. Forradalmi emlékmű, Dellarra kubai szobrászművész alkotása Bulgária Tüskéskúton nincs gond Vendégek érkezése itt ritka esemény. S ha jönnek, akkor az egész település egészséges fér­filakossága, Ivan bácsi és Kosz- tadin bácsi fogadják őket. Mi­ről is beszélnek történeteikben? Mindenről. Vicceket és gyer­mekkori emlékeket elevenítenek fel és rejtélyes történeteket a gazdagokról, akik elrejtették aranyaikat. Amint végighallga­tod elbeszéléseiket, kedved tá­mad megfogni a csákányt, s elindulni a forrás medrében ke­resni- a csillogó eret. A legenda szerint ugyanis itt találtak rá. már bizonyított tény, ő máshon­nan került ide. No, mindhárman egy dologban azonos vélemé­nyen vannak, hogy sohasem hagyják el a települést, bár­mennyire is csalogatják őket fiaik és lányaik. Szliven felett magason a hegyben van egy falurész, ahol mindössze három ember él: Ök itt születtek és úgy határoztak, hogy örökre Itt­maradnak. A kút még ma is ott van, csak most már forrássá lett lefo­lyóval, kis mederrel és felette fel­irat - 1945-ben alakították ki, igazolja a hiteles dokumentum. Lám, a tüskebokor nincs már, és senki sem látta. De itt a ház lakói meg vannak győződve, hogy itt valahol körbe nőtt min­dent a növény. Különben hon­nan ered a település neve — Tüskéskút. Úgy látszik, a forrás­víz zúgó folyása, a madarak csicsergése és a szarvasmarhák nehéz léptei egyedüliek, melye­ket itt lehet hallani. A Tüskéskút másik jellemzője a körtefa, mely pontosan a központi téren magasodik ki ha- talmcs ágaival. Valamikor itt egy gyümöicsöskert fái zöldell­tek és adták a legkorábban a legédesebb termést, de az idők folyamán kiöregedtek, megsem­misültek, éppúgy, mint az em­berek. Senki sem tudja a körte­fa korát. Gyümölcséből azon­ban minden idelátogató kóstol­gat, mert nincs gazdája, a kö­zösségé. A régi időkben a kör­tefa köré gyűltek a település lányai és legényei. Azonban so­hasem választottak párt maguk közül. Házastársul mindenki kí­vülálló partnert keresett. Három probléma alapvetően és örökre megoldódott Tüskés­kúton: a lakáshiány, a falu- és utcarendezés. Itt egy emberre öt lakóház jut, terménytárolók­kal. szalmaszárítókkal, ólakkal, udvarokkal és már rozsdás zárú istállókkal. így állnak mozdulat­lanul és várják, hogy valami gyár vagy üzem észrevegye őket, melyek még nem létesítettek dolgozóiknak pihenőközpontot. Ennél tisztább levegő nincs se­hol. Az idelátogató dohányzók nem gyújtanak rá, hogy ne mér­gezzék a kristálytiszta levegőt. Tüskéskútnak mindössze há­rom lakója van. Ketten közülük, Kosztadin Hiev és Ivan Hajdu- tov egyidősek és őslakók. A 77 éves koruk ellenére üdén kö­szöntik a reggeli nap aranyló sugarait, amint megvilágítják a magasan épült házacskákat Tüskéskúton. A harmadik lakos Ivan bácsi felesége. Amint az Vietnam Növekvő kézműipari export A Vietnami Szocialista Köz­társaságban sokhelyütt készítik ügyes kezű kézművesek a szebb­nél szebb, vesszőből, nádból font használati tárgyakat. Nagy­részüket exportálják. Ha Son Binh megye vesszőfonói példá­ul 1982 elsé felében ötven szá­zalékkal több 'nádterméket ké­szítettek, mint az elmúlt eszten­dő azonos szakaszában. Mivel ezek a cikkek sok kül­földi piacon keresettek, újabb vesszőfonó-műhelyeket nyitnak, s a gyakorlott mesterek bekap­csolódnak a kézműves utánpót­lás nevelésébe is. A vidéki vá­rosok ipariskoláiban 200 fiatal tanulta meg nemrég a fonás mesterségét. így 46 faluban, il­letve városban száz új műhely nyithatta meg kapuját. Ezenkí­vül több háziipari szövetkezet bővítette tevékenységi körét nádból, vesszőből font áruk — kosarak, dísztárgyak, bútorok — előállításával. Az utóbbi három évben a KNDK nád- és vesszőfonó-kéz- műipara 3 millió donggal növel­te termelési értékét. — Hatszáz juh volt még pár éve a településben — sóhajtott nosztalgikusan Ivan bácsi — öt juhász vigyázott rájuk. Mind máshonnan idefogadottak vol­tak. Minden ház népes volt. So­kan irigyelték őket, hogy a leg­szebb helyen laknak, mert in­nen látni az egész világot. Ennyit a Tüskéskútról, j Bal­kán hegység egyik legszebb ré­szén lévő településről. Mások­nak nem jelentős, de Kosztadin Iliev és Ivan Hajdutov számára itt a világ közepe. ■szak Gozev Geológuscsoportok szorgos munkája nyomán tavaly 65 új szén- és érclelőhelyre bukkan­tak a KNDK-ban. Többek kö­zött az Andzsu Bányaüzem kö­zelében is újabb magas kaló- riájú szénmezőket talált a ku­tatócsoport. Másutt hőálló acél termeléséhez szükséges ércek lelőhelyére bukkantak. A nyuga­ti körzet vasérckutató csoportja új módszert dolgozott ki a te­lérek felkutatására. A Központi Fizikai Kutatóintézet munkatár­sai a közelmúltban öt nagy érc­lelőhelyet találtak. * A villamosítás — két magasfe­szültségű vonal építésével — Mongólia északi részein is gyors léptekkel halad előre. Az új ve­zetékrendszer Darhant, az or­szág egyik legnagyobb ipari központját a Baga nur-i szén­medencével, és Bulgan megye központját Har Horinnal, az ország egykori fővárosával köti össze. Jelenleg a terület 20 szá­zaléka kap villamos energiát a központi villanyhálózatból. A hosszútávú tervek szerint 1990- ig az országnak mind a 18 me­gyéjét bekötik az országos há­lózatba. * Új kikötő épül a Dráván, Eszéknél. Ez lesz Jugoszlávia legnagyobb folyami kikötője, amely teljes elkészülése után évente 5 millió tonna áru keze­lésére lesz alkalmas. Területén vasútállomást, rakodókat, tár­házakat is építenek. A kikötőt előreláthatólag 1985-ben adják át a forgalomnak. * A KNDK-ban jelentős erőfe­szítéseket tesznek azért, hogy a dagály által elöntött partmenti területekből - gátak emelésével — minél többet megmentsenek a mezőgazdasági művelés szá­mára. A 600 kilométer hosszú­ságú nyugati tengerparton jó ütemben halad a munka. Ha a tervet sikerül teljesíteniök, a nyolcvanas évek során 300 000 hektárral több állandóan hasz­nosítható területtel rendelkez­nek majd. Egyedül Észak-Phen- jan tartományban tízezer hektár „meghódítására" törekszenek. Több helyütt - így például Dél- Phenjcn tartományban — kőbá­nyákat nyitnak, hogy a tengeri gátak építéséhez legyen ele­gendő anyag. * A horvátországi Novoselec fémfeldolgozó gyárában elké­szült az első jugoszláv gyártmá­nyú olajkutató híd. A mintegy 30 tonnás hídpa- dozatot saját tervek alapján, hazai nyersanyagokból állítot­ták elő. A hidat a zágrábi INA- NAFTAPLIN olajgyár használja majd a Dráva medencéjében elterülő Molve olajmezőn. A szárazföldi olajkutató-hidakat Jugoszlávia eddig az Egyesült Államokból szerezte be. A saját gyártmányú új konstrukcióval jelentős devizát takarítanak meg a jövőben. KNDK Új műanyag - a movilon A sokéves, kitartó munka és fáradozás saját nyersanyagokra épített, fejlett vegyipart ered­ményezett a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban, ahol a hatvanas évek elején még mindössze néhány üzem­ben állítottak elő vinaiont és vini I kloridot. A hetvenes években olyany- nyira bővítették a termelést, hogy a kezdeti mennyiséget évi 50 ezer tonnára emelték. Ekkor épült fel több nagyüzem is, amelyekben őrlőn, polietilén és foszforműtrágya gyártásával foglalkoznak. Ebben az időben alapozták meg a vegyi rostok, a szintetikus gyanta és a széle­sebb körű műtrágyagyártást is. HÉTVÉGE 7«

Next

/
Oldalképek
Tartalom